Népszava, 1915. április (43. évfolyam, 155–183. sz.)

1915-04-28 / 181. szám

4 Török hivatalos jelentések a szövetsé­gesek partraszállásá­ról.­ ­(Konstantinápoly­, április 26. — Milli távirati ügynökség.) A főhadiszállás a kö­vetkező kommünikét teszi közzé: E hó 25-én az ellenség hadihajóinak vé­delme alatt Gallipoli-félsziget nyugati part­jának négy pontján kísérelte meg a partraszálllást Még­pedig a Sig­hindere torkolatánál, Ari Burnu partvidé­kén, Kaba Tebetől és Tekke Burnutól nyu­gatra, valamint Kumrele mellett A Tekke Burnu mellett partraszállított ellenséges csapatot katonáink szuronyrohama a ten­gerbe dobta. Az Ari Burnu mellett partraszállott csapatok, amikor elő akartak nyomulni, kénytelenek voltak csapataink ellentámadásának engedni. Csapataink a partra vetették őket vissza. Emez ellenséges haderő egy része jónak látta tegnap éjjel hajójára menekülni. Csapataink ma sikerrel folytatták táma­dásaikat az összes frontokon. Tegnap egyidejűleg egy ellenséges flotta közeledett a tengerszoroshoz, hogy a ten­gerről hajtsa végre az á­tt­ö­r­é­s­t, de tü­zelésünk visszavonulásra kény­szerítette. Eközben egy ellensé­ges torpedónaszádot elsülyesz­tettünk, egy másik súlyosan megsérült A megsérült naszádot Tenedos irányába vontatták. Ma az ellenség a tengerről nem tett kísérletet a szorosok ellen. A többi hadszintéren nem történt fontos változás. (Konstantinápoly, április 27. — Milli -ügynökség. A főhadiszállás a tegnapi kom­müniké kiegészítéséül még a következőket közli: A Kuni Kalehnél partraszállott ellenség hadihajóinak védelme alatt előnyomulást kísérelt meg. Azonban csapataink a min­den oldalról ellenük irányított heves tüze­lés ellenére támadtak és sikeres támadá­sukkal a partra szorították az ellenséget Az ellenség vesztesége 4­0­0 h­a 1­o 11, azon­kívül 200 ellenséges katonát foglyul ejtet­tünk. Azoknak a muzulmánoknak egy része, akik a partraszállott franciák között vol­tak, átjött a mi táborunkba. Kaba Tepe előtt elfogtunk több angolt és ausztráliait, közöttük egy századost és egy hadnagyot .A Gallipoli-félsziget hosszú földnyelv, amely a Dardanellák egyik oldalát alkotja az Aegei-tenger és a Sarosi-öböl felől. A Sarosi­öböl a félsziget északi részén van; a félsziget déli része a Dardanellák bejáratát alkotja. Itt van Kumrele és Tekke Burnu, m­íg Ari Burnu följebb, északnyugaton, az öbölhöz közelebb fekszik). Az angol kormány felelősséget vállal a Dardanellák ostromáért. (Genf, április 27.) Az angol alsóház ülésén Asquith miniszterelnök bejelentette, hogy a flotta ismét fölvonult a Dardanellák ellen és ezzel együtt a szövetségesek csapatokat szál­lítottak, amelyeknek feladata az, hogy a flottaakcióval egyidőben szárazföld felől támadják a törököket. Az oroszok készen ál­lanak, hogy Odesszából kiindulva, a szükség­hez képest flottájukkal és szárazföldi csapa­taikkal akciót indítsanak. A miniszterelnök Beresford lord interpellációjára a Ház színe előtt vállalta a kormány nevében a legtelje­sebb felelősséget a flotta és a csapatok ak­ciójáért és csak azt kérte, hogy a hosszú ostrom alatt legyen az egész nemzet bizalom­mal és türelemmel flottája és csapatai iránt. Ezerötszáz görög önkéntes a Dardanel­lák ostrománál. (Athén, április 27.) Madrosban ezerötszáz önkéntest szállítottak partra, akik a Darda­nellák elleni ostromra jelen­tkeztek önkénte­seknek. Ez önkéntes csapatok élén egy fran­cia ezredes áll; a kiképző tisztek szintén franciák. Balkán kongresszus. — A háború ellen. A Balkánon is a béke legmegbízhatóbb és legőszintébb hívei a munkások és a bal­káni államok szociáldemokrata pártjai, félretéve a kormányok között fönnálló el­lentéteket, nemzetiségi különbség nélkül a béke föntartásán fáradoznak és ellensú­lyozni igyekeznek azok aknamunkáját, akik orosz zsoldban vagy orosz érdekekért harcba szeretnék vinni a Balkán népeit. Ez bizonyára erősen és határozottan ki fog domborodni azon a kongresszuson, amelyet a napokban Bukarestben fognak megtar­tani. *­­* A balkáni szociáldemokraták kongresz­szusa. (Bukarest, április 27.) Május másodikára a román szocialisták Balkán-kongresszust hívtak össze, amelyen a román, bolgár, szerb és görög szocialisták együttesen tüntetni fognak a­ semlegesség mellett A tüntetés azok ellen irányul, akik a Balkán-államok­ban az antant érdekében való beavatkozás mellett izgatnak. Háború a gyermekek ellen. (Szófia, április 27.) A montenegróiak az al­bán határon, Malisszától 12 kilométernyire, ütközetet folytattak az albánokkal. A mon­tenegróiak a kis számú ellenséggel szemben gyalázatosan viselkedtek. 116 embert megöl­tek, 36 házat fölgyújtottak. A halottak között mindössze négy férfi volt, a többi asszony és gyermek. Az olasz kormány politikája. (Bécs, április 27.) A „Neue Freie Presse" jelenti: Ugyanazon a napon, amelyen Pichon a „Petit Journale-bak­ kétségtelennek nyilvá­nította az olassz intervenciót, a „Matin" római információt hoz, amely a következőképen szól: A királyon, Salandrán és Sonninon kí­vül senki sem tudja Rómában, mi lesz Olasz­ország magatartása. A kormány teljes csönd­ben folytatja a maga politikáját. Roina a minisztertanács. (Bukarest, április 27.) Bratianu minisz­terelnök vezetése alatt vasárnap délután öt órakor a román kormány tagjai miniszter­tanácsot tartottak Bukarestben. Porum­báriu külügyminiszter beteg és így nem volt jelen a tanácskozáson, de a miniszterelnök a minisztergyű­lés összeillése előtt hosszabb ideig tartó látogatást tett a beteg külügymi­niszternél. A minisztertanács egyebek között elhatározta, hogy megkezdeti a bukarest­krajovai második vasútvágány kiépítését. 1915­­április 28. A Képviselőház ülése. .*. M­inandátusnofc me&hosszabBlitiszkPól szóló törvémyjavaslatot elfo&iZtatafc* — Vita a f&vdr'OST'ot. Ülés kezdete előtt, a hosszúra nyúlt déli szünet előtt, sőt délutántól estig folytak a bizalmas tanácskozások a kormány és az­ el­lenzék megbízottai között és már az a hír volt elterjedve, hogy néhány javaslattal ha­marosan végeznek, de Polónyi Géza vastag táskával jött be és minthogy nagyon meg­dühösödött a Pénzintézeti Központra vonat­kozó bizalmas tárgyalások miatt, nekiment alaposan­­ a fővárosnak. Nem tagadhatjuk, sok igazságot mondott, olyanokat is, amiket mi magunk sokszor megírtunk, különösen a villamos részvényvásárlások dolgát szellőz­tette. Az is igaz, hogy aktuálisabb kérdése­ket is boncolhatott volna. Elég az hozzá, elő­húzta az ülést este 8 óráig. Springer, Me­zőssy és Vázsonyi védelmezték vele szemben a fővárost, főként a polgármestert. Délelőtt Apponyi és Vázsonyi között tá­madt vita a megnyújtandó parlament alkot­mányjogi természetéről, amelynek keretében Vázsonyi már ettől a parlamenttől követelte a becsületes választójogot, Apponyi pedig ezt az újonnan megválasztandó parlamentre kívánja bízni. Valami nagyon mi sem bízha­tunk ebben a parlamentben, de azért minél sürgősebben, tehát még ettől a parlamenttől is követeljük az igazságos választójogi re­formot a mostani Tisza-törvény helyébe. A­ javaslatot Apponyi módosításával fogadták­ el, azok szerint a törvényben fölemlítik a kényszerhelyzetet, mint a mandátumok meg­hosszabbításának okát és azt, hogy a béke­kötés után hat hónapra az országgyűlés jo­gai megszűnnek. * Az ülés lefolyásáról a következő tudósításunk számol be: - Délelőtt.­­Beöthy Pál elnök megnyitja az ülést. Ezutáni harmadszori olvasásban fogadják el a népfel­kelésre vonatkozó javaslatokat. Majd rátérnek a mandátumok meghosszabbításáról szóló javaslat tárgyalására. Apponyi Albert gróf: Alkotmányjogilag egy törvényhozó hatalomnak konstruálása — mert csak erről lehet szó — ad hoc törvényhozó ha­talomnak a konstruálása a legnagyobb aggá­lyokba ütközik. A mi alkotmányunk népképvi­seleti alkotmány. A nemzettől, amelyet a tör­vény által megállapított választók képvisel­nek, nyerte jogát és a nemzet jogán gyakorolja törvényhozói, ellenőrzői és egyéb jogait. Alkot­mányunknak ezen kardinális jellegén, ha ideiglenesen is, rész­üt az, hogy az országgyű­lési és képviselőházi jogok gyakorlása egy olyan testületre bizatik, amely testület — is­métlem — mandátumának lejárta után már nem tekinthető a nemzet képviseletének. A tör­vénynek az a megokolása, hogy nem szabad izgalmat kelteni, előttem ennél az alkotmány­jogi kérdésnél vagy semmi, vagy csak igen alá­rendelt súllyal bír. Én csak ez előtt a föltétlen kényszerhelyzet előtt tudok meghajolni, amely abból áll, h­ogy a jelenlegi háborús viszonyok között a képviselőválasztásoknak megejtene nemcsak erkölcsi, hanem­ egyszersmind mate­riális lehetetlenség is. Lehetetlenség azért, mert a tegnap megszavazott törvényjavaslat értel­mében, amely kétségtelenül törvényerőre emel­kedik, az ország összes férfilakossága a 18 éve­sektől egészen az 50 évesekig a harctérre szó­lítthatik, tehát a választóknak legnagyobb része egyáltalán nem gyakorolhatja választói jogát. Az 50 éveseknél idősebbeknek munkabíró része pedig, a kivételes törvények alapján, minden­féle hadiszolgáltatások címén, nagyrészt rend­kívüli hatalom, úgyszólván katonai fegyelem alatt áll, úgy h­ogy a választóknak csak egy igen kis töredéke az, amely materializer abban a helyzetben volna, hogy választójogát gyako­rolhassa. De még ez a kis része is gyakorolná ezt a jogát abban az atmoszférában, amelyet mindnyájan ismerünk, a rendkívüli kormány­hatalom atmoszférájában, amel­y talán miná­lunk a gyakorlatban túlhajtatik. Ilyen körül­mények között meg van állapítva az új vá­lasztások elrendelésének és ennek folytán az új országgyűlés összehívásának materiális le­hetetlensége. Ennél az elvnél fogva fogadom el azt, hogy a­ rendkívüli országgyűlési hata­lom azokra ruháztassék, akik 1915 június 21-éig képviselők voltak. De a megszorításnak a kényszerhelyzet időtartambeli határait is meg «BB»BBS0WBBBB»BBraB3SBn8BBEan!BeWB«ifla Ül Pa­ál |b Népszava - Scörny wfc®r«s!ksilés9 gg |i WB3, Erzséb­essöry« számú rag 0KOBBBBBBBBB«BBBB5»S!!aBl8BBBBBI3BB»aH

Next