Népszava, 1915. szeptember (43. évfolyam, 306–335. sz.)

1915-09-05 / 310. szám

1915 szeptember 5. NÉPSZAVA Török sikerek szárazon és vízen. — Török őrhajó elsülyesztett egy ellensé­ges tengeralattjárót. — Német tenger­alattjáró elsülyesztett egy angol szállító­hajót. — A szállított csapatok nagy része a tengerbe veszett. — A törökök sikerei a Gallipoli-félszigeten. Az anafordai véres kudarc Titán most a tengeren érte súlyos veszteség az antant dardanellai haderejét. A törökök egyik őr­hajója a Márvány-terigferben ágyúlövéssel elsülyesztett egy tengeralattjárót, amely a szövetséges flottához tartozott. "Ugyanakkor — mintha véres gúnykacaj csengene­ — egy német tengeralattjáró diadalmaskodott az Égei-tengeren: biztos torpedójával halá­los léket vert egy angol szállítóhajón, amely csapatainak nagy r­észével a tengerbe veszett­íme, kudarc kudarc után éri a Dardanellák ostromlóit, akiknek­­pedig egetvivő sikere­ket kellene elérniök, éppen most, hogy közelebb vihessék céljához az antantot. Egyik oldalon a Balkán-államokat kellene megnyerni a maguk számára, a másik oldalon biztató reménysugarakat küldeni az orosznak — a tengerszorosokon át. A Dar­danellák sziklái azonban rendíthetetlen nyugalommal néznek le a verejtékező ostromlókra, akik a jelek szerint napról­napra kilátástalanabbu­l ontják vérüket. * .*. Török hivatalos jelentések. I.­­Konstantinápolyból jelentik a „Magyar Távirati Irodá"-nak. A főhadiszállás közli szeptember 3-án: „Nahrseji­d" 11 e­v­ü parti ő­r­h­­a­­jónk a Márvány-te 11­gerben Ar­mustiitól délnyugatra á­g­y­úl­ö­v­é­s­s­e­l el­sü­lyesztett egy ellenséges ten­geralattjárót. A legénységet n­­e­m lehetett megmenteni. Dardanella-front: Szeptember 2-án Anaforta és Ali Burnu szakaszában kölcsö­nös gyönge tüzérségi és gyalogsági tüzelés. Tüzérségünk a jobbszárnytón széjjel­szórt egy ellenséges zászlóaljat, amely éppen gyakorlatozni készült. A máso­dikára virradó éjjel felderítő osztagaink be­hatoltak ellenséges lövészárkokba és nagy­mennyiségű puskát és hadiszert zsákmá­nyoltak. Sedi­ Bahrnál megszállottunk egy 1­0 méter hosszúságú l­ö­v­é­s­z­á­r­­kot, amelyet az ellenség cen­trumunkkal szemben éppen megásott. A balszárnyon Kel­­tidére környékén két ellenséges ágyat elhallgattattunk. A többi fronton nem történt jelentős ese­mény. II. (Konstantinápoly, szeptember 4.) A fő­­hadiszállás közli: A „Latvsland­" nevű­ angol szállítógőzöst az Égei­tengeren n­é­m­e­t tengeralattjáró naszád torpedóval elsülyesz­tett­e. A „Lawsland" fedélzetén volt csa­patok n­­agy része a tengerbe fult. A Dardanellák arcvonalán és a többi arc­vonalakon nem voltak jelentős események. Az „ígéret földje". (London, szeptember 4.) A „Daily News" katonai munkatársa írja: Csapataink lassú előrehaladása a Gallipoli-félszigeten újabb bizonyítéka annak az óriási túlsúlynak, amelyet a védelem nyert a támadással szem­ben. Tizenkét mérföldnyi fronton négy had­osztályunk v­an, amelyek csak 5 kilométer­nyire vannak céljuktól, a Gallipoli—Maijolos­, vonaltól s mégis képtelenek ezt máskép el­érni, mint azzal a lassú vállalkozással, hogy a török lövészárkokon lépésről-lépésre ke­resztüldolgozzák magukat. Senki sem tudja ezt jobban, mint Hamilton tábornok. Ő meg­lepetésszerű partraszállást kísérelt meg a Suvla-öbölben, h­ogy ezzel a csínnyel hatal­m­ába kerítse az anafortai magaslatokat. Hamilton nem titkolhatta csalódását, hogy a támadás bizonyos okból meghiúsult. Szá­mos politikai, gazdasági és katonai okból nagyon fontos volt ma, hogy döntő győzelmet arassunk a Gallipoli-félszigeten. Hamilton csapatai az ígéret földje előtt állanak. Ha ezt elérik, a Balkán-államokk­al való tárgya­lások magu­któl új mederbe terelődnek. Az angolok dardanellai sikere eloszlatná kétsé­geiket és beavatkozásra bírná őket. Ezért figyelünk feszültebben Hamilton lépéseire, mint Frenchéire. Francia cáfolat az antant sikeréről. (Szófia, szeptember 4.) Néhány nap előtt bolgár lapok azt a megerősítetlen és valószí­nűtlennek látszó hírt közölték, hogy Bulair, a Dardanellák egyik erőssége elesett. A hír­rel kapcsolatban maga a Szófiai francia köny­vet ad ki hivatalos cáfolatot. A cáfolat közli, hogy a szövetségesek augusztus 10-ike óta mindössze 800 métert tudtak előrenyo­mulni. , Arab támadás Mezopotámiában. (Konstantinápoly, Szeptember 4.) Hivatalos jelentések szerint egy arab harcosokból álló csapat az augusztus 22-ikére virradó éjjel meglepte a Róma mellett levő angol tábort. Az ellenség fényszórókkal is dolgozva, tüzelést kezdett az arabok ellen, akik azonban anélkül hogy veszteségeket szenvedtek volna, az ango­loknak nagy veszteségeket okoztak. Szerbia válasza az antantnak. — Nem teljesíti Bulgária követeléseit. — Görög­országot lekenyerezik. Szerbia válasza az antant-hatalm­akn­oz aláig megérkezett. Természetesen nem hoz­zák nyilvánosságra annak szövegét, de az eddig kiszivárgott hírek úgy látszik meg­felelnek a valóságnak. Szerbia az ántant­h­atalmak kívánságának megfelelve, hajlandó B­­lgár­ián­ak u­jabb engedményeket adni, h­ogy ezzel lehetővé tegyék a bolgárok csat­lakozását az ántánthoz. Ámde éppen ezek a hírek azt is mondják, hogy Szerbia csak újabb engedményeket tesz, tehát nem telje­síti a bolgárok valamennyi követelését, már­pedig Bulgária több ízben határozottan ki­jelentette, hogy egész Macedóniát követeli, még­pedig azon­nal­­ nem a háború­ után. Ha­ nem kap meg mindent, akkor tárgyalá­sokba sem bocsátkozik. Szerbiának ez a részbeni engedékenysége tehát csak kibúvó s nem fogja tisztázni a helyzetet, hanem il­őt enged a szerb államférfiaknak, akik sem Buglária összes követeléseinek elfoga­dására, sem azok végleges elutasítására nem mernek vállalkozni. Miután a Bulgáriával való szövetség meg­feneklett — ámbár a bolgár-török szövet­ségről szóló hírek ugy látszik legalább is koraiak —­ az ántánt most annál nagyobb súlyt helyez Görögország megnyerésére. matuk lenne; most már ugy látszik Görög­ország megpuhult s a görög kereskedelem üldözésének megszüntetésével .kedvezni akar az ántánt Görögországnak. Azért Görög­ország nyilt csatlakozása az ántánth­oz sem egészen bizonyos még s Görögország részt­vétele a háborúban is nagyon kétséges, vagy legalább is nem a közel jövő eseménye. * # teljesen titokban tartják a jegyzék tartal­mát. Mégis kiszivárgott belőle valami. Már néhány nappal ezelőtt híre járt, hogy Szer­­bia Athénnel való tárgyalás után engedmé­nyeit a Vardar-vonalon túl kiterjesztette és az egykori monasztiri vilajet egy részét is hajlandó volt átengedni. Ezt a vilajetet tudvalevően Bulgária a maga teljességében kívánja. Viszont úgy a szerb, mint a görög kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a két or­szágnak továbbra is legyen közös határa. Nem­ hiszik, hogy ezek az engedmények Bi­­gáriát teljesen kielégítenék, remélik azon­ban a tárgyalások folytatását Venizelos tényleges közreműködésével, akinek gazda­sági egyezményét az antanttal jó jelnek te­kintik. Arról a nyomásról, amelyet az antant Bulgáriára gyakorol, fogalmat alkot a „Cor­riere della Sera" durva, követelőző hangja. A lap, amely a consulta orgánuma, először fűt-fát ígér Bulgáriának és biztosítja Itália régi rokonszenvéről, de ha Bulgária a kettős szövetséghez csatlakozik, ostorral fenyegeti meg, nemzeti létének megszüntetésével. . Anglia nem kényszeríti Szerbiát. (Nos, szeptember 1.) A szerb­ Sajtóiroda a kö­vetkező jelentést adta ki: Elterjedt az a hír, mintha az angol követ Pasicsnál való látoga­tása alkalmával a miniszterelnököt minden­áron rá akarta volna venni, hogy a bolgár kö­veteléseket kielégítse és Pasics miniszterelnök erre információkat kért volna a jegyzék kü­lönböző pontjairól. Az angol követ feleletül egyszerűen kijelentette, a h­ír szerint, hogy Szerbiának a tárgyalások folytatása nélkül közvetlenül és azonnal át kell engednie a vitás területeket. A szerb sajtóiroda kijelenti illeté­kes helyről nyert utasítás alapján, h­ogy ez a hír teljesen koholt. Újabb orosz kísérlet. (Szófia, szeptember 4.) Az orosz követsége­h­ez közelálló körök ugy, tudják, hogy Orosz­­ország még mndig azt reméli, hogy a balkáni kérdést barátságos úton fogja megoldani. Azt tervezik, hogy egy barátságos értekez­­letet tartanak, amelyen a területi kér­dések ügyében akarnak békés döntést hozni. Az értekezletet vagy Nisben, vagy Szófiában tartanák meg és azon Görögország, Szerbia, Bulgária és Románia vennének részt, azon­kívül egy orosz és egy olasz delegátus. Francia sereg Macedóniában. (Frankfurt, szeptember 4.) A­ „Journal de Genéve" közli a következőket: Párisban ille­tékes helyen komolyan foglalkoznak azzal a tervvel, hogy sereget küldenek a szerbek se­gítségére. Hir szerint Sarrail tábornok van kiszemelve ennek a seregnek a vezetésére, amely Szalonikiben­ fog partraszállani. A terv állítólag az, hogy egészen Nisig vonul a francia sereg és meg fogja szállani Macedó­niát. Görögország nem tekintheti ezt a sem­legesség megszegésének, mert Görögország szövetségese Szerbiának. ­ Mit tartalmaz a szerb válasz? (Frankfurt, szeptember 1.) A „Frankfurter Zeitung" jelenti Chiassoból. A szerb válasz immár megérkezett az összes érdekelt án­tánt-kormány­okhoz. A kormányok egyelőre A görög h­ajózás szabadsága. (Athén, szeptember 3. — Athéni távirati ügynökség.) Az ántánt hatalmai és Görög­ország aláírták a Görögország kereskedel­mére és hajózására vonatkozó végleges megegyezést. Görögország kötelezte magát, hogy törvényhozási intézkedésekkel meg­akadályozza a hadi­sugárukereskedelmet. Az ántánt-hatalmak­ nem fogják akadályozni a dohány és a mazsola szabad kivitelét az eddigi kivitel keretein belül, továbbá az An­gliából és a gyarmatokból való kivitelt oly cikkekben, amelyekre Görögország belső szükségletének fedezésére, szükség van. A megegyezés folytán elmarad az egyik kikötő­ből a másikba haladó görög hajók átvizsgá­lása. Harcok Albániában. (London, szeptember 4.) A „Times" jelenti Athénből. Skutari-i távirat szerint Essad basa csapatai és a mirditák között heves harc volt, amely a mirditák győzelmével végződött. A mirditák 500 foglyot ejtettek, Essad basa ezenkívül 215­ halottat és sebesül­tet veszített

Next