Népszava, 1920. szeptember (48. évfolyam, 207–231. sz.)
1920-09-26 / 228. szám
XLVIII. évf. 225. szám Budapest, 1920 szeptember 23. csütörtök. Ara 2 korona AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre ........ 560 kor. I negyed évre 180 kor. fel évre 280 kor. | egy hóra 60 kor. Jugoszláviában egy szám ára 2 jugoszláv korona. EGYES SZÁM ÁRA 2 KORONA A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII. CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-29 és József 3-30) KIADÓHIVATAL: VIII. CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32) Napfényes őszi napok váltották föl a hideg, sőt sont augusztus végi heteket A jó természet kegyes lett hozzánk. Halasztást adott a didergésből. De bármilyen fényesen süt is az őszi nap, bármilyen hosszúra nyúlik is az a kiméleti idő, amit a jóságos természet kegyelméből kaptunk és még kapunk, az bizonyos, hogy a szép őszi napok mégis csak egy-kettőre el fognak múlni és ránk szakad az igazi ősz, ránk szakad a tél — mindazzal, ami a téllel együtt a mi számunkra kijár. Ma még gondatlanul sütkéreznek gyermekeink az őszi napon, még vígan viháncolhatnak mezítláb, fölső ruha nélkül. Barátságosak a szobáink is a nap melegétől, nem kell fagyoskodva kuncorognunk s nem kell előverten sort állanunk az utcán. De az igazi ősz biztosan el fog jönni, egész biztosan elkövetkezik a téli fagyok ideje is. Enyhe lesz-e a tél, kíméletesen bánik-e majd velünk, nem tudjuk. De azt tudjuk, hogy a legenyhébb, legkíméletesebb tél elé is bizonyos fölkészültséggel kell menni és hogy ez a fölkészültség milyen lesz s lesz-e általában, azt ismét nem tudjuk. A városházán — ott ahol e városnak minden ügyes-bajos dolgáról gondoskodni kell, most nagy előkészületek folynak. A városi tanács tagjainak a választására készülnek, írnak és beszélnek sok mindenről ezzel a választással kapcsolatban, ami éppen nem a legideálisabbnak mutatja ezt a választási készülődést. Mi ezzel nem foglalkozunk, minket nem érdekel a tülekedés, most az sem érdekel, hogy személy szerint kit választanak meg. De érdekel az, hogy mikép fogják ennek a városnak az ügyeit intézni, hogyan fogják mindazt a sok munkát elvégezni, ami e város vezetőségére vár. Ezért kérdezzük: várjon gondoltak-e a városházán a most folyó nagyszerű választási előkészületek közepette arra, hogy tanácsnak és törvényhatósági bizottságnak egyéb célja is van annál, h • os urakat és esetleg talán még bokat is, bizonyos tisztségekre megvál Gondoltak-e arra, hogy ebben a ház esztendő alatt minden csak, pl. •• nemcsak új alkotások nem létesül , régi intézmények és berendezések : ' sára szükséges teendők is elmari . Hogy világosan fedi magunkat: gondoltak-e arra, hol •• a városnak a vízvezetéke már éve, ki bírja a szükséges vízmennyiség itani. Hogy emiatt a város utca, tisztántartása már csak a régi emlékek közé tartozik, hogy a szél állandó,ogi sztárförgetegeket szór szét s a fertőzötdek milliárdjait igen üdvös módon , egész városban. Gondoltak-e az a főváros gázszolgáltatása már : • mindenre alkalmas, csak éppen angy azzal világítsanak. Meg arra,áros utcáinak nagy részében mi közvilágítás, amely ezt a nevet is szállított igények mellett is meri. "Gondoltak-e arra, utcák burkolata is mindenütt - unja a javítást, a rendbehozást , hogy Budapest utcáin szertess " a szemét, a piszok és sok olyan blog, amit az ember restell nyi megírni? És tudják-e a városház: • modern nagyvárosi közigazgatás ihet ki abban, hogy a városi kosak ezeket a legelemibb dolgait :za? A modern városiásnak a céljai sokkal messzebbre Gondoskodás mindenről, ami a életküzdelmét könnyebbé, életét tartalmasabbá tenni hivatott. S tudják-e a városházán, hogy ebben a tekintetben is mennyi a tennivaló. Tudják-e, hogy milyen rettenetes itt a lakásnyomorúság, tudják-e, hogy ennek a „fürdővárosnak" nincs egyetlen közfürdője sem — se nyári, se téli — a lakosság nagy tömegei részére. Gondolkodtak-e már azon, hogy a télen hogyan fognak iskolába járni a gyermekek. Lesz-e cipőjük, lesz-e ruhájuk, lesz-e ennivalójuk ? Gondolkoztak-e azon, hogy a termelő munka szünetel ebben a városban, hogy a munkások tízezrei munka nélkül vannak? Gondoltak-e arra, hogy ezt a munkanélküliséget — a testi és lelki nyavalyák e rettenetes kórokozóját — erősen csökkenteni lehetne, ha hozzáfognának egy kicsit a város rendbehozásához. Gondoltak-e mindezekre — s mindarra, amit még az itt elsoroltakon kívül is tenni kellene —, amikor olyan erősen nekigyürkőztek a városiházán a választásoknak. Várjon gondoltak-e?... A „Némely illetékek... Az „Országos Törvénytár" legutóbbi számában megjelent a „némely illeték, továbbá az értékpapírforgalmi adó és a játékkártyabélyeg fölemeléséről" szóló 1920. évi XXIV. törvénycikk. A nemzetgyűléshez annak idején benyújtott indokolás szerint a törvény célja mindazoknak a forrásoknak a lehető legteljesebb kihasználása, amelyek eddig is hivatva voltak az államháztartás rendes szükségleteinek előszolgáltatására. „Ezeknek a rendes bevételi forrásoknak egyik lényegi, bőven bugyogó ága volt — mondja az indokolás — a bélyeg- és illetékek néven nevezett közszolgáltatások csoportja." Az új törvény első következménye a pörösködés megdrágulása lesz. A törvénykezési illetékeket az új törvény nagyon lényegesen fölemeli. A fölemelés nagyon érzékenyen érinti a munkásságot, mert például ezentúl egy 2000 koronás pörben csupán jegyzőkönyvi illeték fejében 12 koronát kell leróni, az ítéleti illeték 50 korona és a fellebbezés ugyancsak 50 korona lesz. Igaz ugyan, hogy a munkaügyi pörök 1000 koronán alul tovább is illetékmentesek maradnak, de az újabb munkabérpöröknek nagyon csekély része az, amelyeknek értéke 1000 koronán alul van. Az illetékemelés tehát súlyosan nehezedik a munkásság vállaira. Az okirati illetékeknek ötszörösére való emelése ugyancsak a munkásságot érinti a legjobban. Az új törvény szerint ezután minden olyan okirat vagy iromány után, amelyre az eddigi szabályok állandó összekben állapítják meg az illetéket, ennek az illetéknek ötszörösét kell leróni. Azoknak a bizonyítványoknak illetéke, amelyeket a hatóságok állítanak ki, 2 koronáról 10 koronára emelkedik. A meghatalmazás illetéke 5 korona. Azok után a beadványok után, amelyeket közigazgtatási hatósághoz nyújtanak be a felek, az eddigi 1 korona helyett 5 koronát kell leróni. A törvénynek szociális szempontból csak két figyelemreméltó rendelkezése van. Az egyik a szolgálati híj eltörlése, a másik a nyugtabélyegekre vonatkozó rendelkezése. A szolgálati díj abban állott, hoy a köztisztviselő kinevezése vagy előreléptetése után egy esztendeig a magasabb illetmények egyharmadrészét nem kapta meg. Az államra nézve ez nem volt lényeges bevétel, mert például az 1916. évben ezen a címen mindössze 1 millió korona folyt be, az egyes tisztviselőkre azonban súlyos teher volt Ami a nyugtabélyegekre vonatkozó rendelkezést illeti: a törvény kimondja, hogy a köztisztviselőknek és egyéb közszolgálatban alkalmazottaknak — ideértve a nyugdíjasokat, továbbá a közszolgálatban alkalmazottak ellátást élvező hozzátartozóit, is — azok a nyugtatványai, amelyeket valamely közpénztárból húzott illetményeikről állítanak ki, illetékmentesek. Nagyon helyes rendelkezés ez s csak az az elítélendő, hoy ezeket a nyugtatványi illetékeket eddig is szedték a köztisztviselőktől. Azt hinné az ember azonban, hogy a törvény ezt az elvet a magántisztviselőkre is alkalmazza. Ezzel szemben a törvény azt mondja ki, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, társaságok és intézetek tartoznak szolgálatukban álló hivatalnokoknak, altiszteknek és szolgáknak bármely elnevezés alatt adott járandóságai után a nyugtatványi illetékeket készpénzben befizetni és erre a kötelezettségre nézve az a körülmény, vajjon ezekről a járandóságokról állítatnak-e ki nyugtatványt vagy sem, befolyással nincsen. Nem emelnénk szót ez ellen a rendelkezés ellen, ha a törvény azt is kimondaná hogy ezeket a magántisztviselői nyugtatványi illetékeket a munkáltató viseli, mert hisz az állami bevételek fokozása ellen nem nagyon lehet észrevételeket tenni. Ámde a törvény nem azt teszi, hogy a munkáltatóra hárítja át a nyugatarányi illetékeket, hanem kifejezetten kimondja, hogy a vállalatoknak joguk van ezt az illetéket a járandóságokból levonni. Emellett az igazságtalanság mellett eltörpül a többi igazságtalanság, amelyek közül legkirívóbb az, hogy egyes foglalkozási ágakat különös kedvezményben részesít másokkal szemben. Ez kitűnik a marhalevél-illetékeknél és a tőzsdeadónál. Ez azonban a munkásságot alig érdekli, legföljebb csak annyiban, hogy egyes jövedelemforrások kihasználalanul hagyása folytán nagyobb teher szakad ama tömegek vállaira, amelyek közvetett adók révén áldoznak erejükön fölül az államnak. A nemzetgyűlés. A kormánypárti többség pénteki értekezlete után, amelyena párt magáévá tette a miniszterelnöknek a parlamenti munkarendre vonatkozóan előterjesztett indítványát egy ideig előreláthatóan minden különösebb zaj nélkül fog dolgozni a nemzetgyűlés. Talán az indemnitási vita lesz egy kissé élénkebb... A szombati ülés napirendjén pénzügyi javaslatok és interpellációk szerepeltek. A költségvetés javaslatára, úgyszintén az államszámviteli törvény módosítását tartalmazó javaslatra , kimondták a sürgősséget A házhelyekről és a kisbérletekről szóló javaslatot harmadszori olvasásban is elfogadták Általánosságban és részleteiben is megszavazták az adócsalásra vonatkozó javaslatot, majd megkezdték a vagyonátruházási illetékekről intézkedő javaslat tárgyalását. A javaslatot általánosságban elfogadván, a részletes vita során Szilágyi Lajosnak kételyei támadtak abban a tekintetben, hogy azok a kedvezmények, amelyeket a javaslat „az ország érdekében" vívott háborúkban elesettek hozzátartozóinak biztosít XXXXXXXXXXX X X vörös hadsereg elesettjeinek hozzátartozóira is. Korányi pénzügyminiszter sietett megnyugtatni, hogy ez a hadjárat nem volt „az ország érdekében" való, tehát a kedvezmények az elesett vörös katonák hozzátartozóira nem terjednek ki. Végül ezt a javaslatot is elfogadták úgy általánosságban, mint részleteiben. Elhatározták még, hogy hétfőn megkezdik az indemnitási javaslat tárgyalását Az interpellációk során Karafbáth Jenő a köztisztviselői beszerzési csoportoknak a köztisztviselők fogyasztási szövetkezetébe való beolvasztása ügyében interpellált Budavári László pedig: fölhívta a kormányt hogy juttassa lakáshoz október 15-tő az összes vagonlakókat. Erősen bírálta a Lakáshivatal működését. Talán akkor volna lakás Budapesten, mondotta, ha nem állították volna föl a Lakáshivatalt. Fölemlítette azt a hírt, amely szerint csak pénzért lehet lakáshoz jutni. Hangoztatta, hogy a jövőben csak kereszténynek kell lakást adni a fővárosban. Az interpellációt kiadták az igazságügyminiszternek. Egyszóval: „csöndes, munkás ülés" volt szombaton. El is tartott délután V44-ig. (Itt a cenzúra egy 11 soros közleményt törölt.) A muzskássartő a zgalos a tete levegője. A Népszavát el ne hagydj