Népszava, 1921. április (49. évfolyam, 69–93. sz.)
1921-04-01 / 69. szám
1921 április 1I NÉPSZAVA — Aranyom, drágám, kicsiny asszonyom, ne nyisd ki a szemed, nevess rám, édes. Mit bánod te azt a rongy cserepet? Majd dolgozni fogok. Sokat dolgozni és megtérítjük a kárt. _ Érted, édes gyönyörűségem1? Megtérítjük, megtérítjük, így volt. Azután nagy fekete nyomorúság következett. Keserves hetek, lázas küzködéseik. Aztán egy nap a bolt gazdáját találta ott a megkoppadt, szürkére fakult pinceparadicsomban. Az asszonya sikoltva rohant, eléje: — Védj meg ettől az utálatostól! És ő fölragadott egy széket és leütötte az „inkasszálni jött" főnök urat, mint egy tulkot.. Azután becsukták, azután hazajött s azóta igy van a dolog. Nagyon rosszul van a dolog. A beteget gyötrelmes köhögés rohanta meg s az asszony fölkapta nézését a háromszögletű tükördarabból: — Rosszat! vagy, apukám? Apulka pedig nem felelt és erre igen jó oka volt, mert a szörnyű roham után mélységesen elpihent. Fáradt feje félrebillenve hevert a vánkosok fészkében és annyit ziháló, szenvedő melle horpadtan szunnyadt a takaró alatt A csönd megdöbbentette az asszonyt és macát erősítve vidám lejtésével, odatáncolt az agyhoz s a törött tükörcserepet a takaróra fektetve, magát kelletve hajolt az ura fölé: — Ugye szép vagyok apusikjáim? Neked vagyok szép, szegénykém. Az ember azonban mit sem látott ebből már. Fönnakadt üres nézésével bámulta a Semmit. Az asszony sikoltozni kezdett, mint akkor is a szomszédos lyukaiklból csatakos asszonyok sereglettek be és segítettek mejd sírni. ... Az ágy fölött függő isteni kép szeme pedig — amely köré bomba nagy háromszöget, sugárzót, rajzolt a piktor — szomorúan nézett alá a népre, amelynek tragédiái is silányak, mint esre törött tülkör cserepe vagy mint egy törött koldus élet S bocsátanak a várakozók nyaka közé: a kormány gondoskodni fog, hogy az élőmarka árak ne essenek tovább. A kormány beavatkozását mi nem így képzeltük. Ennek az országnak nem az volt a baja az utóbbi időben, hogy bőviben volt a lakosság az élelmiszereknek. Ámbár meglehet, hogy akadt az ország lakosságának némely rétegében olyan ember is, akinek nem okozott gondot a mindennapi kenyér, sőt a mindennapi kalács és pecsenye megszerzése sem. De a városi lakosság túlnyomó nagy része mindenben szűkölködött és bizonyos, hogy a falusi lakosság sem fürdik mind tejben, vajban. Akinek pénzért kell élelmiszert vásárolni, annak nem az okoz gondot, hogy a hús ára nagyot talál zuhanni. A kormány — az említett nyilatkozat szerint — mégis olyan beavatkozásra készül, amelyikkel a húsárak esésének akar gátat vetni. Meg akarja engedni, hogy az élőállatok bizonyos százalékát külföldre szállíthassák. Ez bizonyára nagyon alkalmas intézkedés lesz arra hogy a húsárak újra emelkedjenek. De a magyar gazdasági életnek valóban csak az az egyetlen baja hogy a gazdák „olcsón" kénytelenek eladni az állataikat és mihelyt elvonták a budapesti piactól az állatokat, akkor mindjárt rendben lesz minden? A városi lakosság élelmezésének biztosítása és olcsóbbá tétele— a mi fölfogásunk szerint — semmivel sem kisebb érdeke az országnak, mint a valuta megjavítása. A kettő nem is zárja ki egymást, sőt inkább az egyik feltételezi a másikat. A pénz javulásának csak akkor lehet az ország gazdasági viszonyaira állandóan kedvező hatása, ha nyomon követi az élelmezés javulása és olcsóbbodása. Viszont a gazdáknak is nagyobb érdekük,hogy a pénz javulásával kapcsolatban olcsóbban szerezhessék be a nekik szükséges ipari cikkeiket: mezőgazdasági gépeket, gazdasági eszközöket, bőrárukat és ruhákat, mint hogy továbbra is a régi magas áron adják el a terményeiket. Az azonban, hogy az iparcikkek olcsóbbodjanak, a mezőgazdasági termékek mostani magas ára pedig megmaradjon, lehetetlen. A kormánynak tehát nem az a feladata, hogy megengedje az állatkivitelt. Látjuk a kenyérellátás terén, hogy mire vezet, ha a szükségletet idejekorán nem biztosítják. A gazdasági évnek még csak a közepén vagyunk. Teljes négy hónap van még az új termésig; hónapok óta már kukoricával vegyítve adják a leszállított kenyérmennyiséget és mégis most arról adnak hírt, hogy csak egykét napra való liszt van raktáron. Egyébként elárulhatjuk a közélelmezési miniszter úrnak, hogy a március havi lisztjegyek utolsó szelvényére már napok óta nem kapni kenyérlisztet a fővárosban. Most pedig ismét a kenyér árának az emelése van napirenden. A pékek azt állítják, hogy nem tudják a régi árban előállítani a kenyeret, mert a rosszabb minőségű kenyér sütéséhez nagyobb hőkifejtés szükséges. Javasoljuk a közélelmezési miniszter úrnak, hogy fogadja el a pókmesterek érvelését, gondoskodjék arról, hogy jobb keverésű lisztet kapjanak s ne engedje meg, hogy a kenyér árát újra fölemeljék. Mindebből pedig az következik, hogy egyelőre még mindig nem az olcsóság elé kell a kormánynak gátakat emelni. A k kormánybeavatkozást mi úgy gondoljuk, hogy a kormány bírja rá a gyárakat, hogy a munkát az árak égésétől való félelem miatt ne szüneteltessék meg, a béremelést ne korlátozzák. Ezenközben folytassa a valuta megjavítására irányuló tevékenységét s hogy a korona árfolyama állandósul, olcsóbbakká válhatnak az iparcikkek is, mert olcsóbb lesz a szén, a külföldi nyersanyag s ennélfogva a gazdáik is olcsóbb áron juthatnak mindahhoz, amire szükségük van. De ezt nem úgy lehet elérni, hogy a nagynehezen megindult olcsóbbodási folyamatot megállítják, hanem úgy, hogy az élelmezést minél olcsóbbá teszik. Általában élelmiszerek, kivitelét csak akkor szabad engedélyezni, ha az itthoni fogyasztás teljesen biztosítva van. Eddig azonban azt láttuk, hogy az ilyen irányú számítás mindig téves volt. A készletek mindig kisebbek voltak, mint amit kiszámítottak. Ennek a katasztrófával fenyegető hatása mutatkozik most a kenyérellátásnál. Ne azokért fájjon folyton a kormánynak a feje, akiknek az áruikat olcsóbban kell adni a valuta javulása miatt, hanem az legyen a gondja, hogy a valutajavulás ne legyen pünkösdi királyság , ne azokat gazdagítsa ismét,, akik eddig mindenen csak nyertek, hanem nyerjen már egyszer valamit a dolgozó nép is, amely hét év óta törve nyomorog és szenvedve remél. # # A BeamSé Sozial cgy munkást Egyossswpolt. — Három siáxötven St vagon Benho'ha égett el. — Leomlással fenyeget az Ipar-utcai frontrész is. — Hussmiliós kár. Csütörtökön hajnali 3 órakor kigyulladt a Soroksári-úton levő Gizella-gőzmalom raktártelepe. A hatalmas malomtelep — amelyet négy utca határol — Vaskapu utcai oldalán van az ötemeletes raktárépület, ahjol nagymennyiségű kukorica, búza és árpa volt fölhalmozva. Ez a hatalmas épülettömb tökéletesen leégett, füstölgő romhalmaz és lassan égő kukoricahalmok mutatják azt, hogy helyen pár órával előbb még óriási értékek voltak fölhalmozva. A tűznetít illetően a falbeomlásnak egy halottja és egy könnyebb sebesültje van. A tűzkatasztrófa részleteiről a következőkben számolunk be: Kigyullad a raktárépület. A Vaskapu utca és Ipar utca sarkán van a malom raktárépülete, amely össze van építve a Gizella-malommal. A dolgozó munkások hajnali 3 órakor észrevették, hogy az emeleten tűzlángok csapnak ki. A gyár tűzoltósága azonnal hozzáfogott az oltáshoz, miközben a szemben levő Wagner-féle szénsavgyár tűzjelzőkészüléke útján értesítették a tűzoltóságot is. A központi tüzőrség — eddig kiderítetlen okokból — csak órakor érkezett a tűz színhelyére. Eddig csupán azt állapították meg, hogy a késedelmet telefonzavar okozta. A központi tüzőrség kivonulását követték a kerületi tűzoltók, akik gőzszivattyúkkal és tolólétrákkal fogtak hozzá az oltási munkához. A tűzoltók a lángok terjedését megakadályozni nem tudták, ezért arra törekedtek, hogy a szomszédos házaikat és-, a malom épületeket megmentsék a katasztrófától. A raktárépület belseje fából épült és a benne fölhalmozott kukorica is száraz volt, ugy hogy a tűz pillanatról-pillanatra tovaterjedt és hol az egyik, hol a másik ablakon csapott ki a láng az utcára. .Hajnali VtS 9 óra tájban a lángok mind egészen a tetőig terjedtek és a raktár bádog tetőzete nagy robajjal lezuhant az utcára A zuhanó, súlyos alkotmány egy tűzoltó mellett esett le az utcára és szerencsére csak könynyebben sebesítette meg. Háromnegyed 5 órakor az épület tetején dolgozó tűzoltók jelentették, hogy a raktárépület belső emeletei beszakadtak. A fölülről lefelé nyomást gyakorló kukoricakészlet az alsó emeleteket terhelte meg, majd pontban 5 óraikor az égő kukorica gáza fölrobbant, leszakította az első emelet padozatát is és a Vaskapu utcai ötemeletes, magas tűzfalat kidobta a helyéből, amely borzasztó robajjal lezuhant az utcára. Az összeomlás függőleges irányban történt. A tűzoltás körül intézkedő bizottság a fal ledőlése előtt félórával lezáratta a szemben levő Wagnerféle gyár fljtalait, ahonnan a gépeket biztonságba helyezték. Ennek az óvatos intézkedésnek köszönhető az, hogy nagyobb szerencsétlenség nem történt. Amikor a leomló faltól keletkezett porfelhő fölszárult, a betemetett utca felől segélykiáltás és kiabálás hallatszott. Katonák és rendőrök a téglatörmelékek alól csakhamar előástak egy tűzoltót, aki csupán apró zúzódásokat szenvedett. Megakadályozták a tűz tovaterjedését. Mialatt a tűzoltók a tűz tovaterjedését akadályozták meg, azalatt a malomépület felé vezető kijáratokat bezárták, l£s mialatt a hatalmas malomban a gépek zakatolása hallatszik, azalatt a tűzoltóság szakadatlanul folytatta a munkát. A déli órákig a raktárépület belseje teljesen leégett. Az összeégett, füstös gerendák között itt-ott vas gépalkatrészeik látszanak ki és a tűzoltók a fecskendőket a folyton izzó kukoricakészletekre irányították, hogy azt eloltsák. Újabb falbeomlás fenyeget. A Vaskapu utcai frontrész leomlása következtében az Ipar utcai tűzfalat is leomlás fenyegeti, ezért a rendőrség a veszélyeztetett helyet elzárta a közlekedés elő. A Vaskapuutcai frontrész, amint említettük, a hajnali órákban mintegy 30 méter szélességben bedőlt. A kaputól jobbra még állott a fal, belül meztelenre kiégve és öt emelet magasságból egyre fenyegetőbben hajolt ki a Vaskapu utca felé. Már az első falbeomlás is nagy veszedelmet ígért, amely után műszaki tanácskozások folytak arról, hogy miképen akadályozzál meg a fal további ledőlését. A fal összeomlását nem lehetett, megakadályozni. Déli 1 óra 10 perckor a kaputól jobbra mintegy 20 méter szélességben a fal megingott és óriási robajjal a Vaskapu-utca irányában a szemben lévő Wagner-féle gyárépületre zuhant le. Hatalmas porfelhő borított el mindent. És amikor a porfelhő eloszlott, kitűnt, hogy a Wagner-gyárnak azt a részét, amelyben az asztalosüzem van, a rátömlött faltömeg maga alá temette. Beomlott a gyár teteje és a lezuhanó fal nagy rést szakított ki az épület Vaskapu utcai oldaláról. A rendőri bizottság utasítására a munkásokat még a reggeli órákban eltávolították az üzemből. Ennek ellenére két-három fiatalabb munkás nem állhatta meg, hogy a tüzet a kiürített gyárrész tetejéről szemléljék. Amikor a második falbeomlás történt, a kíváncsiskodó fiúk elmenekültek és csak negyedóra múlva tűnt ki, hogy Krizsán Gergely 19 esztendős lakatosmunkás hiányzik. Ez a szerencsétlen fiatalember a gyár padlására ment föl, onnan nem tudott idejekorán menekülni és az odazuhanó faltömeg maga alá temette. Amikor a társai észrevették Krizsán eltűnését, a keresésére indultak és megtalálták a holttestét a lezuhan falak, gerendák, lécek romhalmazától eltemetve. Az omladékból nem látszott, ki egyéb, mint egy kilógó, munkásingbe burkolt kar, viaszsárga keze görcsösen ökölbe szorítva és az egész behintve az omladék finom mészporával. Ott, ahol a fej volna, véres folt a törmelékben és pár csöpp vér folyt végig az ingujjon... Időközben értesítették a balesetről a mentőket is, azonban nem akadt munkájuk. A rendőrség műszaki katonaság segítségével félórai munka után kiásta Krizsán Gergely holttestét a törmelékekből. A szerencsétlen fiatalember törzse, lába és feje csupa zúzott seb volt. Holttestét beszállították a bonctani intézetbe. Hogyan keletkezett a tűz? A rendőri bizottság már a kora reggeli órákban megkezdte a kihallgatásokat arra vonatkozóan, hogy hogyan keletkezett a tűz .A munkások azt mondják, hogy a felvonó hibásan működött. A fölvonón egész éjszaka kukoricát szállítottak föl az emeletre. Valószínű, hogy a fölvonóheveder a dörzsöléstől szikrát vetett és a szikrától kigyulladt a lift faalkatrésze. A munkások a tűz keletkezésének az idején a pincében tartózkodtak, távol a tüzitől. Egy másik megállapítás szerint, a tűz úgy keletkezett, hogy a gépházban az egyik gépnél hiba történt, az összekötő gépszíj megszűnt működni, eközben valahogyan szikráik pattogtakki a gépből és ettől lángra lobbant a fölhalmozott kukoricakészlet. A raktárban 355 vagon kukorica, 9 vagon búza és 3 vagon árpa volt fölhalmozva. A kár körülbelül 20 millió korona. A kukorica egy részét állítólag föl tudják használni szeszfőzésre. Az esti órákban még mindig él és füstölög a kukorica A tűzoltóság szakadatlanul ereszti a vízsugarakat a pusztuló gabonakészletre. m^mm——mmeammm JHOuiai imiiiniim Előfizetőink figyelmét fölhívjuk arra, hogy a Népszava könyvkereskedés kiadásában megjelenő összes művek ezentúl a Népszava kiadóhivatalában (VIII. Conti utca 4 alatt) és a lapkihordóinknál is vásárolhatók és megrendelhetők. A Népszava kiadóhivatala.