Népszava, 1921. december (49. évfolyam, 270–294. sz.)
1921-12-08 / 276. szám
XLBK. évSn 276* ss. Bsufepsst, 18211 eSeseres&er ©3 esiKSsiSk. • 3fcoptma AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre ESO kor. | negyed évre 170 kor. fél évre 340 kor. | egy bóra 60 kor. Jugoszláviában egy szám ára 2 jugoszláv korona. EGYES SZÁM ÁRA 3 KORONA A MAGYARORSZÁGI SZOCÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-29 és József 3-30) KIADÓHIVATAL: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32) Széles gesztus A nemzetgyűlés szerdai ülésén a miniszterelnök előterjesztette a rekonstruált kormány munkaprogramját. Ennek keretében ismertette a muunkáskérdéssel kapcsolatos terveket is és bejelentette, milyen alapon kívánja a kormány a munkásokkalvaló megbékélést szolgálni és létrehozni. idevonatkozó programját igyekezett a miniszterelnök mutatós formába öltöztetni, de ha a mélyére tekintünk a dolgoknak, sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a tervbe vett és megígért reformok nem fedik, az igényeket, még kevésbé a szükségleteket. Több belátásra, nagyobb elhatározottságra, sokkal szélesebb keretekre és bővebb tartalomra van szükség, ha egyrészt jóvá akarják tenni a múltak roppant méltatlanságait, másrészt ki akarják irtani a dolgozók lelkéből azt a mérgező anyagot, amelyet a gazdasági nyomorúság, a politikai üldözések, az örökös kivételezés halmoznak ott lakásra s teszik lehetetlenné az egészséges kialakulást. Mielőtt a részletekbe bocsátkoznánk, általánosságban kell egynémely dolgot tisztáznunk. Újból hangsúlyozzuk, hogy a normális állapotok helyreállítása nem par excellence munkáskövetelés. Most a munkásokat sújtják a kivételes állapotok, az európai helyzet megteremtése azonban legalább is annyira érdeke az országnak, mint a munkásosztálynak. Ti Népszava ahaladás zász? Sorakozzatok böszére. A miniszterelnök arra kéri a munkásosztályt: „jöjjön ő is tudatára, hogy épp úgy magyar, mint mindannyian". Erre egyetlen mondatban válaszolhatunk: erre a figyelmeztetésre nincsen szükség! Mert a munkásosztály, a maga roppant háborús teljesítményeivel és szenvedéseivel, gazdasági- és véráldozataival, ss éppen elég tanúságot adott és ad magyar mivolta mellett. A szabadságra, jólétre, politikai jogokra és érvényesülésre való jogos törekvés, a jó és szép után való vágyakozás pedig csak nem magyarellenesség? Végül megállapítja a miniszterelnök, hogy a munkásosztálynak érdeke aktív propagandát kifejteni az ország érdekében. Ezt mi jól tudjuk és megállapítjuk, hogy ezen a téren bőséges lehetősége van a szervezett munkásságnak. Ezen még az sem változtat, ha ezt az értelmezést egyformán akarják és tudják is alkalmazni. Törvényben biztosított egyesülési és gyülekezési jog kell, kellő biztosítékokkal mindenki részére! A teljes szakszervezeti szabadság korunkban olyan természetes szükséglet, mint a tüdőnek az oxigén. Itt nincs és nem lehet kikötés. Ha pedig azt akarják, hogy a szakszervezetek ne politizáljanak, adják meg a munkásoknak a lehetőséget arra, hogy politikai szükségleteit és ambícióit szabadon élhesse ki az erre szolgáló politikai pártszervezetekben. Roppant fontos, és jelentékeny az amnesztia kérdése. Itt a börtönajtók kizárását vagyunk bátrak javasolni. Nem először, de reméljük, hogy utoljára. t a Népszavát terjeszteni, munkáskötelessége . Itt egyben mindjárt azt is leszögezzük, hogy a szabadságjogokat és az egyenlő polgárjogot éppen úgy nem tartjuk árucikknek vagy csereeszköznek, mint a munkásság kötelességeit az állammal szemben. Ez a kettő csupán öszszefügg, a logikus sorrend pedig az, hogy előbb kell becsületes európai állapotokat teremteni, mert enélkül a munkásság semilyen irányban nem teljesítőképes. Áttérve a részletekre, ismét utalunk arra, hogy a miniszterelnök idevonatkozó programja hézagos. Nem óvatos méricskélés kell most már, hanem mindent jóvátevő gesztus: egyetlen határozott tollvonás! Az egyesülési és gyülekezési szabadság „bővebb értelmezése" annyi, mint a semmi. M Népszava a demofopfécMéi*,í AavcoSI XiiztnUfésoftt tegyéteSí awössé és hatalmassá tapfftoSzat ! Az internálások kérdésében is gyökeres megoldásra van szükség: meg kell szüntetni a politikai internálásokat. Ez a rendszer nem ebbe a világba való. Ha a rendszer, tehát a lehetőség megvan — a revízió alig használ valamit. Jogállamban különben is megengedhetetlen, hogy közigazgatási úton sújtsanak olyanokat, akikre büntetőjogilag — még a mai drákói bíráskodás mellett sem tudnak büntetendő cselekményt rábizonyítani. Ugyanez áll a jelentkezési kényszerre. Egyszer és mindenkorra lehetetlenné kell tenni, hogy fegyelmetlen vagy „informálatlan" helyi hatóságok külön házi fegyelmi jogot gyakorolhassanak. Ez a rendszer mélyen megalázó, elkeserítő, amellett egészen haszontalan, mert nem szolgálja azt a célt, amit el akarnak vele érni. A sajtócenzúra kérdésében végre határozott a kormány. Eltörli a kiváló intézményt. Helyes! Ezt az álláspontot mi képviseltük legelőször. A miniszterelnök elhatározásában tehát nemcsak a sajtószabadság szükséges és természetes eljövetelét, hanem álláspontunk győzelmét is látjuk. Hanem itt terminus kellett volna. A cenzúra eltörlése inkább ma következzék be, mint holnap! A program gazdasági részeinek megbeszélésére külön alkalmat fogunk keríteni. Még csak azt említjük meg, hogy sok problémát nem is érintett a miniszterelnök. Így homályban maradt a munkások önkormányzatának biztosítása és tiszteletben tartása a sajátosan munkásintézményekben. Nem kaptunk teljes és érthető programot szociálpolitikai téren sem. Ha ez onnan ered, hogy ez a nemzetgyűlés ilyenekkel már nem foglalkozhatik, ebbe belenyugszunk. Végül föl kell vetnünk a kérdést: mennyi az őszinteség a programban s az a kevés, amit a miniszterelnök tervbe vett, mikor, válik valóra? Senki se vegye tőlünk rossznéven ezt a bizalmatlanságot. A korábbi beváltatlan ígéretek és megvalósítatlan programok nemcsak jogunkká, de kötelességünkké is avatják a szkepszist. De megokolttá teszi az a kísérő melódia is, amely akkor játszódott le, amidőn a miniszterelnök programot adott. Az történt ugyanis, hogy miközben a miniszterelnök a nemzetgyűlésben a békülékenység olajágát lengette, kint kínos vexatura alá vették a nyomdászszakszervezet vezetőférfiait. Házkutatással molesztálták a legrégibb, legnagyobb, legjelentékenyebb szakszervezet vezetőit a hitvány besúgások alapján. Mindez bizony nem alkalmas a szükséges bizalom fölkeltésére és nem mutat olyan kormányzati összhangra, amely szükséges ahhoz, hogy a mesterségesen alaposan összebogozott munkáskérdés sikeresen és gyorsan megoldható legyen. Erre nézve sürgős magyarázatra van szükség, máskülönben azt kell hinnünk, hogy az egész kibékülési jelenet nélkülöz minden komolyságot. Egyébként a munkásság bizalmatlanságára gyors cselekvéssel adhatja meg a kormány a legkielégítőbb választ. & kisratánysaSS eivsfc a ragacs snaradttiaS:, a SiorsnáraysSs azonban megvASSoxSatják ... — A fecrxiány eifcapia a cencsarátg SsíSí erjeszt? az amtttasaí-tást, ravssií» alá veszi az internáltsk ng^St és csesn gSriSli akorJáSjjolteffit a „pogfö&amentes" szakszervezeti mUteSSdés @Sf. — csajtat Sgéren a tin fccsoss&ny panaszaival: orvasl£s£9'a. • A miniszterelnöke fölfogása a A hangulat nem volt valami élénk a szerdai kormánybemutatkozón. Sőt. Nehezen gyűltek egybe a képviselők és valami nagy élénkség sem volt, amíg a folyosókon ácsorogtak. És különösen kevesen voltak a kisgazdapártiak. Nagyatádi híveit mintha kimarkolták volna a baloldali mezőről. A kereszténypártiak azonban annál többen voltak. Bethlen beszédét az ellenzéki közbeszólások erős zápora verte. Bottlik alelnök kevéssel Vali óra előtt nyitotta meg az ülést. Fölolvastatta a kormányzó s a miniszterelnök kéziratát az új kormány kinevezéséről, majd bemutatta Méhely és Benedek újonnan megválasztott képviselők mandátumát. Ezután jelenti, hogy a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott miniszterelnök az ingatlan vagyonváltságról szóló törvény módosítására két törvényjavaslatot terjeszt elő. A törvényjavaslatot kinyomtatják s letárgyalás végett az albizottságokhoz utasítja. Bemutatja azután több képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozóan beérkezett kérelmeket. Különböző ügyészségek becsületsértés és rágalmazás vétsége miatt Andaházy-Kasnya Béla, Fálfy Dániel, Nagy Pál, Lingauer Albin és mások kiadását kérik. Egy utólagos rendreutasítás következett ezután. Benkő Gábor képviselőt a detronizációs törvényjavaslat tárgyalásakor tett ismert közbeszólásaiért utasítja rendre az elnök. Az indítványkönyv fölolvasása után, amelybe Temesváry Imrének a vagyonváltságról szóló törvény módosítására vonatkozóindítványa vanbejegyezve, Rubinek István előadói jelentése következett Rakovszkyék ügyében. Rubinek kéri, hogy a három napi határidőtől eltekintve, az ügyet a pénteki ülés napirendjére tűzzék ki. Elnök jelenti, hogy a királypuccsal kapcsolatban letartóztatott képviselők védői kérvényt, adtak be a nemzetgyűléshez a mentelmi ügyek sürgős elintézése tárgyában. Ezt a beadványt a mentelmi ügyekkel kapcsolatosan tárgyalják le. Majd Bethlen bemutatkozó beszéde következett. Bethlen b nandaprogramot ad. Gróf Bethlen miniszterelnök: A parlamenti szokásoknak megfelelően, legyen szabad hozzájárulásomat bejelenteni a mentelmi bizottság előadójának előterjesztéséhez. Szükségesnek tartom az ügy sürgős letárgyalását, noha ezáltal a kormány bemutatkozása és a kormány programja fölötti vita halasztást szenved. Minthogy a kormány amúgy is indemnitást fog kérni, azt kérem, hogy a kormány pro