Népszava, 1925. május (53. évfolyam, 98–122. sz.)
1925-05-31 / 122. szám
.1925 május 31. NÉPSZAVA y A keresztény nemzeti kurzusban Bethlenéknem azzal törődnek, hogy a „hősi halottak"hátramaradottjai és a rokkantak emberséges életfeltételek közé kerüljenek, hanem ünnepáryt rendeznek emlékeidnek: emléktáblák, koszorúk, hazug pátosszal áthevitett beszédek s utána eloszlik minden, régi ígéret és fogadalom, mint ahogy a harctereiken eloszlott a lőporfüst s maradt a kegyetlen valóság: emberronások, hullák; az ünnepségeik után is megmaradnak — mint voltak eddig — ellátatlanul a hadiözvegyek, a hadiárvák és rokkantak. A koronája azonban ezeknek az álünnepségeknek az a beszéd, amelyet szombaton délelőtt dr. Sipőcz Jenő polgármester mondott a fővárosi alkalmazottak hősi halottainak emléktáblája leleplezése alkalmából, amikor a Wolffféle gyűlöletpolitikának ez a kimondott exponense arra intette a polgárságát, hogy „fogjon össze a békés munkára" és az „erkölcsi integritás" helyreállítását sürgette. Minden tiszteletünk és kegyeletünk azok, akiket hamis jelszavakkal a vágóhárdra küldtek és legyilkoltak. Azonban a farizeusok ünnepségein a háborúban tönkretett dolgozó népinek nincs mit keresnie, mert a nép lelkében csak egyetlen vágy, csak egyetlen akarat éllhet a mult és jelen tanultaárfad. alapján: soha többé háborút ! — Dr. Szántó Menyhért nyugalomba vonult. A hivatalos lap szombati száma közli, hogy dr. Szántó Menyhért miniszteri tanácsos, a Népegészségügyi Museum igazgatója, nyugalombahelyezése alkalmából megkapta a helyettes államtitkári címet Ez a híradás azt jelenti, hogy a nagyon, de nagyon szegény szociálpolitikai életünk egyik kiváló, érdemes úttörője hagyja abba hivatalos munkálkodását Nem tudjuk, ki követi Szántó Menyhért igazgatót a Népegészségügyi Múzeum vezetésében, de nagy idealizmussal, nagy akaraterővel, rendkívüli kitartással legyen megáldva az, aki az adott mostoha viszonyok között méltóan akar Szántó örökébe lépni. A háború előtt volt egy időszak, amikor a magyar kormánykörök érdeklődését, úgy ahogy, föl lehetett kelteni a munkásjóléti, a munkásvédelmi és népegészségügyi kérdések iránt. Ebben az időben a nagy képzettségű Szántó Menyhért lefektette a Társadalmi Múzeum széles alapjait Volt idő, amikor az ő biztonsági készülékekkel ellátott mintagép gyűjteménye a szakkörökben is neve-. netességszámba ment. Gazdag anyagot'gyűj- tött 'feere az ipari mérgezések, az üzemi had-' esetek, a tuberkulózis, a venereás betegségiek és az alkoholizmus elleni védekezésre vonatkozóan. A múzeum lapja, a „Társadalmos Múzeum Értesítője", egyike a magyar szociálpolitika legértékesebb anyaggyűjteményeinek. A háború óta a Társadalmi Múzeum is, amelyet az utóbbi években Népegészségügyi Múzeumnak neveztek el, szomorú helyzetbe jutott és fejlődésében megállott. Szántó igyekezett legalább a régi színvonalat megtartani. Működésének egyik nagyon rokonszenves vonása volt az, hogy kisebb, anyagi tekintetben gyönge népegészségügyi irányú egyesületeknek a múzeum helyiségében otthont adott. A legutóbbi érvek válságából oly módon kereste a kibontakozást hogy a gyáripari érdekeltségeket nyerte meg a múzeum ügyének. Ez utóbbi művét hivatalában nem fejezhette be, éppen ezért nagy veszteség lenne a magyar szociálpolitika szomorú sorsában, ha az újjáépítés munkájában nem találkoznánk Szántó személyével. — 125.010.696 koronás sikkasztás. A főkapitányság központi ügyeletén a vasárnapra virradó éjszaka megjelent egy élelmiszerkereskedő, akinek a Király utca 60. szám alatt van üzlete és följelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki őt 125.000.000 koronával megkárosította. Elmondotta, hogy szombaton megjelent Weiss Dezső bankbizományos cégnél (Nádorutca 3), amellyel üzleti összeköttetésben állott hogy átnézze folyószámláját A legnagyobb meglepetésére kiderült hogy 125.000.000 koronával több szerepel a kimutatásban, mint olyan tétel, amelyet ő fölvett Kiemelték az elismervényeket és megállapították, hogy az összegeket az élekmiszerkereskedő nevében fölvették. A nyomozás megállapította, hogy a hamisításokat Rudaspitz Jenő, a bankcég ügynöke követte el: ő vette föl a 125.000.000 koronát. Detektívek mentek ki a lakására, azonban már nem találták otthon. A nyomozás eddigi megállapítása francxi pöpülőgépen sünökött ki az országból. Hetven esztendős koráig robotolt, azután megették a patkányok. Genfből jelentik: Egy 70 esztendős gazdasági munkás néhány nap óta nem jelent meg a munkahelyén. Kerestették a lakásán, az ajtó azonban zárva volt és a zörgetésre senki sem jelentkezett. Rosszat sejtve, kinyitották az ajtót és amikor a szűk és sötét udvari szobába beléptek, 50—60 patkány kezdett kétségbeesett visítással össze-vissza szaladgálni a szobában. A látogatók világosságot gyújtottak és a szerencsétlen öregembert ott látták az ágyon, de már csak a csontja volt meg. A patkányok megették a húsát z Osztrák munkások amerikai kivándorlása érdekében, Bécsből jelentik. A lapok szerint Hueber képviselő, aki jelenleg a szociáldemokrata párt képviseletében részt vesz Genfben a nemzetközi munkaügyi értekezlet tárgyalásain, az értekezleten szóvá fogja tenni a munkáskamarának azt a javaslatát, hogy 50.000 osztrák munkanélküli számára biztosítsanak elhelyezést Amerikában. A kormány ezen kívül arra gondol, hogy ezt az óhajt diplomáciai úton hozza valamennyi külföldi hatalom tudomására. A kétféle erkölcs, a Léderer-ügy gyypontjában asszony és a pénzvágy állott A tárgyalást vezető hadtró azt kérdezte Léderertől, hogyan tűrhette, tűzt létére, hogy feleségének udvaroljanak és följárjanak hozzá. Egy tiszt nem engedheti meg, hogy feleségéhez még csak a gyanúnak legkisebb árnyéka is érjen. Rendben van. Ez az egyik erkölcs. Egyik estilap szombaton arról számol be, hogy egy másik főhadnagy állandóan üldözött, szerelmi ajánlatokkal ostromolt egy tisztességes polgárasszonyt. Az asszony elmondta a dolgot a férjének, mire a férj, mint polgáremberhez illik, katonatiszt barátját egy finomhangú, udvarias levélben fölkérte, hogy hagyjon békét a feleségének. A felelet a levélre? Másnap beállít a családi békéjében háborgatott polgárember lakására két katonatiszt és megbízójuk nevében — „elégtételt" kérnek a férjtől, mert fölkérte a főhadnagy urat, hogy legyen tisztességes férfi és ne háborgassa más asszonyát Ez a másik erkölcs. Hogy a párbajból nem lett semmi, mert közben a főhadnagy főbelőtte magát, nem változtat azon a tényen, hogy a mai társadalomban kétféle erkölcs van, amelyek kiegyenlítetlenül állnak szemben egymással. Pedigy csak egyféle erkölcsnek van létjogosultsága: a dolgozó nép tiszta erkölcsi fölfogásának, még a szerelemben is. — ilholil találkozók. Azok, akik 1919—1920-ban a Kertészutcai iskola IV a és IV/b osztályát végezték, pünkösdhétfőjén a Margit-sziget alsó vendéglőjében (délelőtt 10. órakor) taválkoznak. — Azok, akik 1914—1915. tanévben a Damjadvili-t Héai £olg£ti iskolában-a IV/b. j osztályt vé-gezték, pistskösd vasárnapján délután 5 órakor a Margit szigeti felső vendéglőben a 10 éves találkozón jelenjenek meg. Morgás a jobboldalon. Mért jöttetek vissza? A Házba mi ugyan nem hivtunk titeket, Hát visszatérésiek oka vajami lehet? A passzivitásnak Mert mondtatok bucsut, mi szükség van arra, Hogy hangotok a mi álmunk megzavarjaf Elvoltunk a nélkül, Hogy oppozíció s másféle nyavalya Legyen újra a t. Háznak baja. Jól darált e malom: Alhatott a molnár, dolgozott a garat. Minden zsákba jutott, üres egy se maradt. Most vasdarab került A kövek torkára és megáll a milon, Vádak zuhatagját kell újra hallanom. Csonka parlamentben Be szebb volt az élet, de sokkal nyugodtabb. Mikor a Csontosok szónoklásba fogtak. Amikor Emnapé Szólásra fölállott, nadrágszíjján rántván, Vagy egy-egy Sokoró tátotta száját rám. Törvényjavaslatból Egyszerre törvény lett — de mért is ne lenne! (A fene de tudta, hogy mi is van benne!) Most itt vagytok újra. Mint egy visszatérő, fájdalmas daganat , a Házban még ki sem alhatom magamat. De ha már itt vagytok, Hát üljetek csöndben, minél m a sok beszéd. Ami csak zavarja másnak is az esze, ? Aludjatok ti is. Egy törvényhozónak nem kell itt mást tenni. Majd fölkelt az Elnök, ha haza kell menni. 11 — Amundsen. Mint Kopenhágából jelentik, a norvég repülőegyesület a hadügyminiszterrel egyetértve, két repülőgépet és egy hadihajót küld a Spitzbergákra Amundsen keresésére. Az expedíció valószínűen csak június 4-én indulhat. Ugyanez az egyesület felkérte az amerikai Mae Millent, akinek expedíciója június 15-én indul el, hogy a Kanada és Grönland között levő területet, különösen annak a Cap Columbia körül levő részét derítse föl gondosan. — Newyorkból jelentik: Az alaszkai rendőrállomás táviratilag fölkérte a washingtoni kormányt, hogy a „Bear" őrhajót repülőgéppel engedje útnak Amundsen felkutatásának megkísérlésére . Algarsson, aki Liverpoolban északsarki repülőexpedíciót szervez és aki Amundsennek vetélytársa az északi sarkra való repülésben — londoni jelentés szerint —, félbeszakította tervének végrehajtását, hogy Amundsennek segítségére siethessen. A „Morning Post" értesülése szerint Algarsson reméli, hogy néhány nap múlva útnak indulhat. — Levelet írt Tormay Cecilnek... Fayl Ivor egyesbiró elé szombaton Schön Lajos ügynököt állították vádlottképen. Az ügynök valami sikkasztási ügyben volt letartóztatásban a Markó-utcai fogházban és amikor onnan kiszabadult levelet írt Tormay Cecilnek, az ismert Mansz-vezérnek és kurzusirónőnek, amelyben közölte vele, hogy amikor letartóztatása alatt a fogházirodában dolgozott mint írnok, egy följelentéssel kapcsolatban olyan adatok jutottak birtokába, amelyek rendkívüli kellemetlenek rá. Miután ezeket az adatokat egy újságíró is megszerezte — írja levelében — ő, lovagiasságból az újságírótól megvette az adatokat 800.000 koronáért Miután most állás nélkül van, figyelmébe ajánlja az írónőnek, hogy nagy nyomorban tengődik. Tormay Cecil a levelet átadta a rendőrségnek és Schönt mindjárt két detektív előállította a rendőrségre, ahol letartóztatták. Közben kiderült róla, hogy sikkasztás miatt is körözik. Paul bíró rövid tárgyalás után kimondotta az ítéletet Schönre, Vk évi börtönre ítélte a levélírót. — Heinrich Ferenc meghalt. Heinrich Ferenc szombaton reggel 1i5 órakor tüdőgyulladásban meghalt. Heinrich Ferenc 1866-ban született Budapesten, kereskedelmi akadémiát végzett, hosszú ideig külföldön tartózkodott, az egész kontinenst beutazta. A kereskedelmi kamarában nagy szerepet játszott A budapesti kereskedelmi testület elnöke és számos más gazdasági és kereskedelmi egyesület tagja volt. Mint "^"'gazdsági kérdések ismerője, számos fölolvasást tartott, a fővárosi és vidéki lapokbaSökérskert.kl6tt,írt. 1918-ban a volt munkapártból a Magyar Polgári Pártot szervezte meg, a kommün bukása után előbb a Friedrich-, majd később a Huszár-féle koncentrációs kabinet kereskedelemügyi minisztere volt Ebben az időben néhai Miakits Ferenc elvtársunk volt az államtitkára, akivel megértéssel dolgozott a magyar kereskedelem föllendítéséért. A legutóbbi nemzetgyűlési választásokon Tabon képviselőnek választották és a nemzetgyűlésben egyedül ő képviselte a polgári pártot, amely párt egyébként kormánytámogató volt. A most lezajlott fővárosi választásokon is szerepet akart vállalni a Ripka-pártban, utóbb azontban elállott ettől a szándékától. Temetése minden valószínűség szerint hétfőn délután lesz. — Csaló, zsebtolvaj. A napokban több fővárosi kereskedőhöz beállított egy szürke ruhát és ugyanilyen színű puhakalapot viselő fiatalember, aki kereskedőnek mondotta magát és arra való hivatkozással, hogy sürgősen pénzre volna szüksége és nem akar azért üzletébe menni, egy napra kölcsönt kért. Mindenesetben fölajánlotta, hogy biztosítékul letétbe helyezi aranyláncát A kereskedők a biztos fellépésű fiatalember meséjét elhitték és kisebbnagyobb összegeket adtak át neki, abban a hiszemben, hogy ezzel kollegiális szívességet tesznek. Az egynapos határidő leteltével azonban a fiatalember sehol sem jelentkezett a kereskedők jobban megnézték a láncot amelyet biztosítékul kaptak és ékszerész ismerőseik hamarosan megállapították, hogy azok rézláncok. Mivel az eddig ismeretlen fiatalember a szélhámosságnak ezt a módját rendszeresen űzi, ha legközelebb valakinél kölcsönért jelentkeznék, át kell adni a legközelebbi rendőrőrszemnek. — Péntek este Fleischmann Ödön 23 éves gabonakereskedő a Budapest—Kelenföldi pályaudvaron érkezett, ahol '19 óra tájban egy 49-es jelzésű villamosra ült Amikor a Vilmos császár után a Gróf Zichy Jenő utcánál leszállt észrevette, hogy nadrágja zsebéből ellopták a bőrtárcáját A tárcában 28.500.000 korona készpénz és egy gyöngyökkel kirakott női arany karkötőóra volt. Hogy a zsebtolvajlás mikor történhetett, a kereskedő nem tudja A rendőrség a nyomo-Zikat megindította. — Véletlenül lógott ivott Buratuhl Sebő 39 éves napszámos Soroksáron, az Andrássy-ut 93. számú házban levő lakásán véletlenül lugkőoldatot ivott. Súlyos belső sérüléseivel az István-kórházba szállították. — A halál elébe. Sz. Jánosné háztartásbeli nő a Király-utca 8. sz. alatti lakásán aszpirinnél megmérgezte magát. A mentők a Rókus-kórházba szállították.