Népszava, 1927. január (55. évfolyam, 1–24. sz.)
1927-01-01 / 1. szám
- 1927 január 1. NÉPSZAVA az európai diplomáciában. 24. A francia köztársaság elnöke megkegyelmez a Landauban elitélt németeknek. 25. Megalakul az új Uzmonyics-kormány Belgrádban. A washingtoni kormány csapatokat szállít partra Nikaraguában. 27. Újabb német-francia összeütközés a rajnai megszállott területen. 28. Csang-Cso-Lin beköltözik a pekingi császári palotába. 29. Aláírják a német-olasz barátsági szerződést. Forradalom Braziliában. Japánban új mikádó lép trónra. Karabian az orosz kormány megbízásából Kantonba utazik. 30. Pangaloszt kizárják a görög hadseregből. Coolidge békebeszédet mond New Jerseyben. 31. Coolidge visszavonja az amerikai csapatokat Nikaraguából. Jugoszláv-török diplomáciai közeledés. Függetlenségi mozgalom indul meg Montenegróban. MŰVÉSZET IRODALOM Bécsi zenei levél. A lefolyt két hónap alatt csupán egy újdonságot hozott ki az államai Operaház: Verdi feledésbe merült operáját, a „Sors hatalmá"-t amelyihez Franz Werfel, a híres költő írt új szöveget. A régi műnek ez a bemutatója nagyon érdekes volt, mert Verdit egy átmeneti korszakában állítja elénk, még mielőtt utolsó nagy mesterműveit megírta volna. A Népopera hosszabb szünet után ismét megkezdte működését, de nem vitte tovább elcsépelt operák átlagos előadásánál. Egy olasz staggione vendégszerepelt színpadán, de egyöntetű vélemény szerint megbukott. A zenekari hangversenyek terén több újdonságról számolhatok be. A filharmonikus hangversenyek három művet ismertettek: H. H. Wetzler Shakespeare-nyitányát, amely igénytelen epigonstílusban van írva, továbbá Bernhard Sekles háromtételes „Nyári vers"-ét, amelyben a szerző Mahler követőjének vallja magát és végül Luigi Mancinelli zenekari seherzóját; a 90-es évek komponistája fényesen tudott hangszerelni. — Újdonság volt itt Beethoven utolsó zongoraszonátája is, amelyet Felix Weingartner meghangszerelésében adtak elő! Oly ízléstelen kísérletet, amely egyhangú visszautasításra talált. A filharmonikusok egy kamarakoncertet is rendeztek, amelyen Beethoven kevéssé ismert művei szerepeltek. Rudolf Nikus, az est dirigense, két érdekes újdonságot szólaltatott meg, Malipiero „Impressziók a völgyből" című érdekes és hangulatos szerzeményét, majd Igor Stravinsky „Kis szvit"jét. A zseniális orosz komponista ebben a művében régebbi négy kézre írott zongoradrabjait állította össze. Ezeknek merész és groteszk táncjellege a fényes zenekari köntösben még hatásosabban bontakozik ki. Stravinskyt dirigálta Ernst Badhrich is: a fuvónyolcast, utána pedig Vittorio Rieti fuvóötösét. A fiatal olasz komponista színhatásai tetszettek. A Konzertverein zenekarától most vált meg eddigi karmestere, a hollandi Dirk Foek, aki nálunk nem tudott gyökeret verni. Utódja Leopold Reichwein, az állami Operaház karnagya. Dirk Fock utolsó hangversenyén Cornelius Czarniawsky egyik jelentéktelen szerzeményét, majd Ravel „Daphnis és Cloe"-ját, végül a spanyol Caspar Cassado gordonkaversenyművét szólaltatta meg. Noha a pompás gordonkaművész maga játszotta művének magánszólamát, annak sikert kivívni mégsem tudott. A Tonkünstler-zenekart Clemens Krauss vezényelte, Marx „Tavaszi zenéjé"-t mutatta be. A gyönyörűen hangzó mű élénk tetszést aratott... Ennek a zenekarnak volt vendége Alfredo Casella is, aki zongorára és zenekarra írt „Partitá"-ját és „A korsó" című balletjének részleteit mutatta be. Temperamentumos zenéje megmaradt emlékezetünkben. Mély benyomást keltett az egyik munkászenekari hangverseny is, amelyen Antoni von Webern karnagy Mahler fiatalkori művét: „A panaszos dal"-t adta elő, mintaszerűen. — A kuriozitás kedvéért megemlítjük Joachim Albrecht porosz herceg szerzői estjét, amelyen a kedves öregúr szimfonikus költeményeivel megható gyámoltalanságról tett tanúságot. Szerzői estet rendezett a gyorsan ismertté vált fiatal orosz, Alexander Cserepnin is: zongorakoncertjének maga játszotta magánszólamát és előadta fuvolára és hegedűre írt dupla versenyművét is. A muzsikus szép tehetségét érdekes szerzeményeiből jól megítélhetjük: erős ritmikus érzéke, érdekes harmonizációja bizonyos könnyedséggel és eleganciával párosul. Énekkaros előadások közül megemlítendők Bach „Máté-passziója" és Liszt „Szent Erzsébet legendája". Mindkét oratóriumot Wilhelm Furtwängler vezényelte. Érdekes, hogy mindkét előadáson magyar művésznő énekelte az altszólamot: Durigó Ilona és Basilides Mária. Nagy várakozással fogadták Artúr Honegger ,v Dávid király k oratóriumáit, amelyet Paul v. Klenau tűzött ki műsorára. Az újszerű, nehéz és érdekes alkotás már a zürichi zeneünnepélyen keltett méltó föltűnést. Hatása Bécsben sem kisebbedett, noha a sajtó egy része kikelt ellene. Méltányos, hogy a kiváló előadás szólistái közül megemlítsük a magyar származású Patakyt is. A szólista hangversenyzők között érdemre első helyen állott Bronislav Huberman, a hasonlíthatatlan hegedűművész, aki régi szokásától eltérően, ezúttal rászánta magát arra, hogy újdonságot is játsszék. Hontársának, a lengyel Karol Szimanovskynak finom versenyművét juttatta szén sikerhez. Utána következtek az amerikai Jascha Heifetz, a temperamentumos Erica Morini és a hűvös Joan Manén. Megemlítendők még: a mindig elsőrangú koloraturstar, Maria Ivogini; továbbá Battistini és végül az exotikusói: Heve Heine indiánus énekesnő, aki fajának primitív népdalait énekli nagyon vonzón; Jovit Fuentes, a kedves kisjapán hölgy, aki a Butterfly szerepében is föllépett és végül a kaliforniai Ina Buenos, aki egészen modern műsorral debütált, sőt Anton v. Webern rendkívül nehéz dalait is elénekelte. A kamarazene terén föltűnt az agg Leos Janacek pompás vonósnégyese és fúvókíséretes zongoraversenyműve. Az „Új zene nemzetközi társasága" hangversenyein igen érdekes újdonságokat hallottunk. Szerzőik: a francia Jean Wiener és Hans Eisler, Schönberg Arnold tehetséges tanítványa. Előadásra kerültek Kodály Zoltán dalai és egy fiatal dán zenész, Kundage Rissager hegedűszonátája. Itt hallottuk Anton v. Webern és Max Butting már ismert kitűnő vonósnégyeseit és Theodor Wiesengrunnd-Adornonak, a frankfurti rendkívül tehetséges radikális komponistának egy új kéttételes kvartettjét is. Darius Milhaud „Zsidó dalai"-t Paulita Dane adta elő, nagyon ízlésesen. Mind e kimondottan modern irányzatú műveknek sikere — amely több esetben osztatlan tetszésig emelkedett— azt bizonyítja, hogy az új zene iránt való komoly érdeklődés nálunk, ha nem is általános, mégis bizonyos körökben nagyon eleven. Dr. Paul A. Pisk. (*) „Dokumentum." Kassák Lajos hosszú bécsi tartózkodása után végre hazatért. Mi sem természetesebb: a „Ma" volt szerkesztője és több érdekes bécsi röpirat kiadója visszajövetele után nyomban lapot indított. A „Dokumentum"-ot... A korszellem fontos dokumentumainak tekinthetők már Bécsben megjelent füzetei is, amelyekben a szeizmográf érzékenységével reagált jelenünk minden időszerű akarására, minden figyelmet keltő stíluskísérletére, a fiatalok minden őszinte tartalmi és formai újítására. Kassák Lajost félreértik azok, akik azt hiszik, hogy ő a tökéletes kialakultság pretenciójával nyújtja felénk közleményeit. Ő teljesen tisztában van azzal, hogy átmeneti korban élünk és hogy számos közleménye éppen csak ennek az átmeneti korszaknak területeként értelmezhető és értékelhető. De Kassák tisztában van annak az igazságnak súlyával is, miszerint a kortünetek a nyilvánosság elé valók. Joguk van közönségre és a közönségnek joga van megismerésükre! Utóvégre jogunk, de kötelességünk is afelől tájékozódni, hogy kortársaink mire törekednek és hová igyekeznek. Kassák Lajos — a szerkesztő — éber érzékkel járja be a nagyvárost. Akár Bécset, akár Budapestet. Nem tesz mást, mint lerögzít. Lenyomtatja azt, ami nézete szerint jellegzetesen fejezi ki közszellemünk vajúdását. Dokumentumokat gyűjt. Folyóiratát tehát már természeténél fogva is hasznos, sőt sok tekintetben mellőzhetetlen kultúrtörténeti adattárnak tervezi. Nagyon higgadt és okos élőbeszédben meghatározza a „Nyugat"-hoz való viszonyát: „Nem mondjuk, hogy meghalt s nem nyugtalanít bennünket, hogy él." És igy van rendjén. Ily dolgokban csakis a nyugodt és önérzetes szimultanizmust fogadhatjuk el. A többi majd elválik magától... Kassák Lajos lapjára szükségünk van. Oly hangot üt meg újra nálunk, aimely — mialatt másutt, letisztult — mifelénk egészen elcsuklott. Az új akarásnak ma nincs nálunk igazi fóruma, megfelelő rangú folyóirata. Kassák Lajos tehát fontos feladatot teljesít, amikor ezt a keservesen nélkülözött fórumot, mint lehetőséget megadja. A most megjelent első szám főmunkatársai: Déry Tibor, Illyés Gyula, Nádass József és Németh Andor. (J. S.) (*) A gyermekelőadás jegyei a helyszínen megválthatók. Ma, újév napján és holnap, vasárnap délután órai kezdettel kerül ismét színre Forgács Rózsi Kamaraszínházában a nagy sikert aratott mulatságos mesejáték, az „ Aladin csodalámpája". Ha gyermekünknek kellemes szórakozást akarunk nyújtani, akkor vigyük el a Révay utcai gyermekszínházba. Aki bármi oknál fogva nem válthatta meg kedvezményes jegyét eddig, az a helyszínen is megválthatja azt az előadások kezdete előtt a titkárnál. (*) A Fővárosi Zenekar január 2-án, vasárnap délután 5 órakor a Vigadóban Grieghangversenyt rendez. A hangverseny műsora: 1. Sigurd ,sorsalfar. I. A király csarnokában, II. Borghilde álma, III. Hódolati induló. 2. I. Peer Gynt szvit. I. Menyasszonyrablás, II. Arabs tánc, III. Peer Gynt hazatérése a viharos tengeren. 3. a) Solvejg dala, b) Eros, c) Szerettek, énekli: F. Dunst- Margit, operaénekesnő. 4. I. Peer Gynt szvit, I. Reggeli hangulat, II. Åse halála, 111. Anitra tánca, IV. A hegyi szellem barlangjában. 5. Honfoglalás — férfikar— baritókszólóval, nagy zenekar- és orgonakisérettel. Énekli: „Acélhang" Dalegylet, Elektromos Művek énekkara, Ganz - Danubius Gyári Dalkör 200 tagú deszkara. 6. Szinfónikus táncok. Vezényel: Müller Károly karnagy. — A munkásság 50%-os árkedvezményben részesül. Jegyek aOOO koronától. A kedvezményes jegyek váltására jogosító utalványok a központi párttitkárságban, valamint a párt-és szakszervezetekben kaphatók. 9