Népszava, 1928. február (56. évfolyam, 26–49. sz.)
1928-02-02 / 27. szám
14 Az elszámolt járulékokat véve alapul, a szövetség helyi csoportjai között első helyen áll Csongrád, míg utána Szentes következik. Ha azonban nem a helyicsoportot, hanem a várost vesszük figyelembe, úgy a szövetségnek Békéscsabán van a legtöbb tagja, ahol két befizetőhelyünk van. Negyedik helyen áll Szeged, ötödik helyen Szarvas, hatodik helyen Hódmezővásárhely, végül Kaposvár és Pécs azok a helyi csoportok, amelyek a legnagyobbak közé tartoznak. A tagszerzés terén legnagyobb eredményt értek el 1927-ben Csepel, Csongrád, Hatvan, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kiskundorozsma, Pécs, Szarvas, Szentes és Szolnok. Az 1926. évi március 9-én tartott közgyűlés elvi határozatot hozott egy IV. fizetési csoport bevezetésére nézve. Ennek a közgyűlési határozatnak az volt a célzata, hogy így a legkisebb keresetű földmunkások belépési lehetősége elől is elhárítsa az anyagi akadályokat, viszont az ide belépő tagok nem volnának jogosultak a többi fizetési csoportba tartozó tagok részére biztosított segélyekre. A közgyűlés megbízta a központi vezetőséget, hogy erre nézve készítsen megfelelő javaslatot. Ezt az újítást azonban lehetetlen alapszabálymódosítás nélkül bevezetni, ezért a közgyűlésnek javasoljuk az alapszabályok 8. §-ának módosítását. Ugyancsak szükségessé vált az ügykezelési és segélyezési szabályzat módosítása is. Az idevonatkozó javaslatunk összhangban áll alapszabálymódosítási javaslatunkkal. A IV. fizetési csoportba belépő tagok havi járuléka a javaslat szerint 30 fillér lenne. Ezek a tagok csupán özvegy- és árvasegélyre volnának jogosultak, miután az "özvegy- és árvasegélyjárulék fizetése rájuk is kötelező. Az ügykezelési szabályzatra vonatkozó javaslat egy fontosabb nyítást vezet be arra nézve, hogy az eddigi rendelkezésekkel ellentétben nem szabja meg, mely fizetési csoportok között választhatnak a tagok, hanem kimondja, hogy jogában áll minden tagnak egyik fizetési csoportból a másikba bármikor átlépni. A központi iroda és jogvédelem. A központi irodát, 1927 augusztus 1-én a VII. kertjét, Nagydiófa utca 17. szám alá, a Szállítómunkások Szövetsége helyiségébe helyeztük át. Az iroda által elintézett ügydarabok száma 1926-ban 1750, 1927-ben pedig 1451. A különféle hatóságokhoz 109 esetben készítettünk beadványokat földrendezés-, házhely-, munkanélküliség-, munkabérmegállapítás-, adó-, egyesületi-, stb. ügyében. .Jogvédelem és jogi tanács 108 esetben fordult elő. A jogvédelmet dr. Kadosa Marcel látja el nagy szeretettel és hozzáértéssel. A szövetség alkalnazottai jelenleg a titkár és egy női tisztviselő. Halottaink. Szövetségünknek a lefolyt 2 évben 81 tagja halt el, ezenkívül elhalt 28 tag neje. Az elhunytak valamennyien érdemes tagjai voltak szövetségünknek. Ezek közül mégis ki kell emelnünk Korné Károly és ördög István szegedi, továbbá Bede László szolnoki szaktársakat, akiknek elvesztése érzékeny veszteséget okozott szövetségünknek. Nevezettek a magyarországi földmunkásmozgalomban úttörő munát végeztek s Bece szaktárs kivételével — aki aránylag fiatalon,18 éves korában halt meg — késő öregségükben is tevékeny, vezető harcosai maradtak a földmunkásságnak. * Ezzel befejeztük az 1926—27. évre szóló jelentésünket, amelyből láthatjuk, hogy az óriási akadályok ellenére és ellenfeleink bosszúságára van osztálytudatos földmunkásmozgalom. Ha szövetségünk nem is folytathatjaműködését olyan lendülettel, amelyet valamennyien szeretnénk, ez ne okozzon csüggedést azoknak a lelkében, akik a fejlődés kerekeinek lassú gördülése miatt türelmetlenkedni szoktak. Az idők végtelenségében néhány esztendő csak egy röpke pillanat. Ma, amikor már átéltük a reakció minden erőszakos és alattomos támadását, nincs mitől tartanunk. A feladatunk az, hogy dolgozzunk egyforma kedvvel, egyforma kitartással és soha ki nem alvó hittel. Ne bízzuk el magunkat, de erőnket, se becsüljük le, hanem kettőzött kötelességtudással menjünk mindig előre! A siker nem marad el, javaslatok a Közgyűléshez. Alapszabálymódosítás. .. A tagok segélyezése. 1. A tagoknak a befizetett járulékok arányához mérten van igényük pénzbeli segélyezésre. A pénzsegélyek módozatait és a segélyösszeget a szövetség vagyonához és jövedelméhez képest esetről-esetre a mindenkori közgyűlés állapítja meg. 2. A közgyűlés az egyszerű szótöbbséggel határozattá emelt és a megállapított segélyezési módozatokat „segélyezési szabályzat"-ba foglalja és a központi vezetőség gondoskodik arról, hogy az idevonatkozó közgyűlési határozatokról a tagok szóbelileg vagy nyomtatvány útján tájékoztattassanak. 3. Amennyiben a közgyűlés a jelen alapszabályok 3. §-ának 4. pontja értelmében a járulék fizetésére nézve olyan alacsony fizetési osztályokat is megállapítana, amely osztályokba belépő vagy átlépő tagok részére pénzsegély nem adható. A segélyezési szabályzatban fölsorolandók azok a fizetési osztályok is, amelyek pénzsegélyt nem jogosítanak. A központi vezetőség. Ügykezelési és segélyezési szabályzat. I. A járulékok meghatározása. A szövetségbe belépő tagok felvételkor 66 fillér beiratási díjat fizetnek. A tagsági díjra vonatkozóan négy fizetési csoportot állapít meg a közgyűlés, amely fizetési csoportok egyikébe való besorozását a tag rendszerint a fölvételkor kéri. Jogában áll azonban minden tagnak egyik csoportból a másikba bármikor átlépni, ha ezt a szándékát a vezetőségnek bejelenti. Minden tagnak egyforma joga van, bármelyik fizetési csoportba tartozik is, e tekintetben csupán a pénzbeli segélyekre nézve szerez nagyobb igényt az a tag, aki a magasabb fizetési csoportba tartozik és azt rendesen fizeti. A rendes tagok havonkénti részletekben fizetik járulékaikat. Mindaddig, amíg egy újabb közgyűlés máskép nem határoz, a tagdíjak összege az egyes, fizetési csoportok szerint a következő: A szövetségi tagok vagy azok nevei között előforduló haláleset után a tagok 10 fillér külön járulékot fizetnek, amely címen befolyt járulék a temetkezési költségeket viselő hozzátartozóknak fizettetik ki a segélyezési szabályzat rendelkezései szerint. II. A járulékbevételek felosztása. A helyi csoportok kötelesek a tagdíjak 80%-át, valamint a behatági díjat és tagkönyvdíjat teljes összegükben havonta a központnak beküldeni. Ugyancsak havonta és teljes összegben küldendő be az özvegy- és árvasegélyezési alapra fizetendő különjárulék is. A helyi csoportok a működésük körül fölmerülő kiadások fedezésére a tagdíjbevételek 20%-át tartják vissza. Ugyancsak a helyi csoportokat illetik a saját hatáskörükben rendezett mulatságok, szórakoztató és kulturális előadásokból esetleg befolyó jövedelmük is. A központi pénztárba taedit címén befolyt összegből 20% az aggkori rokkantsegélyalap, 4% a rendkívüli segélyalapot illeti, amely alapokból a segélyezési szabályzat értelmében eszközlendő az erre rászoruló tagok segélyezése. A fönmaradó 56%, továbbá a beíratási és tagkönyvdíjakból, valamint egyéb bevételekből befolyó jövedelem a szövetség föntartása, igazgatása és fejlesztése, valamint az összes alapszabályszerű költségek és kiadások fedezésére szolgál. Az özvegy- és árvasegélyalapot illeti a tagok vagy tagok nevei elhalálozása esetén fizetendő különjárulék. Az ezen segélyezési ágakkal kapcsolatos esetleges költségek és adminisztrációs kiadások azonban a segélyigények kielégítése után fönmaradó terhére folyósítandók. III. Segélyezési szabályzat. Az I., II. és III. fizetési osztályba tartozó tagoknak az alábbiakban megállapított segélyekre van igényük. 1. Aggkori rokkansegély. Aggkori rokkantsegély csak az esetben állapítható meg a tag részére: a) ha legalább 60. életévét betöltötte; b) ha legalább 10 éven át a szövetségnek tagja volt s ezen időre összes járulékait kifizette; járulékaival hátralékban nincs és ezt tagsági könyvével igazolja; c) ha orvosi megállapítás szerint rokkantsága miatt alkalmatlan a kenyérkereső munka végzésére; d) ha rokkantsága nem katonai, vagy hadicélú szolgálatból ered, amely részére különjáradék élvezetét biztosítja; e) ha annak a csoportnak a vezetősége, amelyhez tartozik, a rokkantállományba való fölvételét javasolja. . .Azagrokkantságának, valamint az ezzel járó segélyezés összegének végleges megállapítása a választmány feladata. A választmány által megállapított rokkantsegély negyedévi részletekben előre folyósítandó a következő táblázat szerint: 10 évi tagság után évente: I. fizetési csoportban — II. fizetési csoportban III. fizetési csoportban — 30 évi tagság után évente: I. fizetési csoportban — ISO . II. fizetési csoportban 125 1 III. fizetési csoportban 75 . A rokkantsági segélyezéssel járó netaláni külön kiadások és költségek a rokkantalap terhére számoltatnak el. Ha a szövetségnek valamely tagja rokkanttá nyilváníttatott, tagsági díjat nem fizet; a rokkantsági segélyen kívül más segélyt nem kaphat, kivéve az övegy- és árva segélyezésre van igénye az esetben, ha az özvegy- és árvasegélyjárulék fizetését a rokkantsága idején is tovább folytatja. A rokkantsági segélyt élvező tagot a helyicsoport vagy a központi vezetőség javaslatára a szövetség küldöttközgyűlése a további segély élvezetétől megfoszthatja, ha: a) a tag a szövetség anyagi vagy erkölcsi érdeke ellen vét, b) olyan magaviseletet tanúsít, amely az alapszabályok értelmében egyébként a szövetségből való kizárást vonná maga után. .?. özvegy- és árvasegély. Ha a szövetség valamely jogos tagja, vagy ilyen tagnak neje meghal, a szövetség az igazolt hátramaradottak részére özvegy- és árvasegélyt fizet a következők szerint: a) Gyermektelen özvegyek segélyösszege; b) Árvák után járó segélyösszeg: Ha az elhunytnak árvái is maradtak, minden olyan árva után, aki a 15. életévét még nem haladta meg, a fenti összegek az árvák száma arányában emelkednek, mégpedig: Az özvegy- és árvasegély egyszers mindenkorra szól. Igényt tarthat rá a törvényes vagy elhunyttal legalább egy évig közös háztartásban élt özvegy, továbbá az igényjogos tagok törvényes vagy természetes árvái 15 éves korig. A tagot elhalálozott felesége után ugyanazon segélyösszeg illeti meg, mint az elhalt tag hátramaradottait, viszont, az özvegy- és árvasegélyalapra fizetendő külön járulékot a tagok az elhalt feleség után is kötelesek fizetni. . ."." Ha az előzőkben megnevezett igényjogosultak nincsenek, az özvegy- és árvasegélyre igényt tarthatnak azok a szülők és testvérekakiknek javára azelhalálozott két tanú előtt írásban vagy négy tanú előtt szóban végrendelkezett. Ebben az esetben csak az az örökös tarthat igényt a segélyre, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy támogatásra szorul továbbá, ha a halálesetet megelőző egy éven át az elhalt öt támogatta vagy eltartotta, vagy vele közös háztartást vezetett, vagy ha az igénylő az elhalálozottat támogatta vagy eltartotta.. A segély megvonható olyan özvegytől, aki az elhunytat betegségében elhagyta vagy temetéséről nem gondoskodott, amely esetben a központi vezetőségnek jogában áll a segélyösszeget más olyan hozzátartozóknak kifizetni, akik az elhunytat betegségében ápolták vagy a temetéséről gondoskodtak. A segély kifizetése csak a tagsági igazolvány bemutatása ellenében történik. Ezenkívül az elhalálozást, a házasságot vagy az együttélést, továbbá az árvák életkorát hitelt érdemlően kell igazolni. (Anyakönyvi kivonat, keresztlevél, stb.) Ha az elhalálozást követő 30 napon belül az özvegy- és árvasegélyre igényjogosult, nem jelentkeznék, az eddig föl nem vett összeg az özvegy- és árvasegélyalap gyarapítására szolgál és a határidő letelte után az nem követelhető. Az özvegy- és árvasegélyalap fölöslegének megmaradt összegéből a szövetség érdekében kiváló módon tevékenykedett, tagok özvegyei és árvái részére pótsegély állapítható meg. A pótsegélyre való érdemességet, valamint a segély összegét a központi vezetőség javaslatára a választmány bírálja el és állapítja meg. 1. Általános rendelkezések. Segélyek csak olyan tagoknak utalhatók ki, akik járulékaikkal teljesen rendben vannak. A IV. fizetési csoportba tartozó tagok részére rokkantsági segély nem adható. Az özvegy-és árvasegélyjárulék fizetése azonban ezekre is kötelező. Így az özvegy- és árvasegélyre nézve ugyanazokat az igényeket szerzik meg, mint a többi csoportok tagjai. Külföldön tartózkodó tagok részére segély nem folyósítható. A szövetségből kilépett vagy kizárt tagok segélyigényüket is elveszítették, tehátzen a címen semmiféle kártérítésre igényt nem tarthatnak. 15 évi tagság után évente: I. fizetési csoportban ——II. fizetési csoportban III. fizetési csoportban 16 évi tagság után évente: I. fizetési csoportban — II. fizetési csoportban — — — III. fizetési csoportban — — — 25 évi tagság után évente: I. fizetési csoportban II. fizetési csoportban — III. fizetési csoportban 120 P 80 P 45 P 140 P 95 P 55 P A járulékok fizetése. A lefolyt két évben a szövetség járulékbevétele pengőértékben a következő volt: 1926-banl • 1927-ben Együtt Tagdíjak 14.997.21 12.710.77 27.706.05 Esltatási dijai 261.58 225.42 487— özvegy- és árvasegély — 5.495.98 4.304.25 9.800.20 Tagkönyvdíj 28.28 17.86 46.14 Otthon-alap 827.07 895.71 1.722.78 Összesen 21.610.1! 18.154.01 39.764.20 I. fizetési csoportban 1.80 P H. fizetési csoportban 1.— P III. fizetési csoportban 1.70 P IV. fizetési csoportban 1.50 P 80 P 50 P 25 P 100 P 65 P 35 P 2. évi tagságig 5 évi tagságig 10 évi atgságig 1.5 évi tagságig 30 évi tagságig 25 évi tagságig 30 évi tagságig 50 55 fig 65 70 75 80 P P P P P P P 1 árva után — 5 pengővel 2 árva után 10 pengővel 3 árva után — 15 pengővel , 4 árva után 20 pengővel 5 árva után — 25 pengővel 6 árva után és ezen fölül 30 pengővel NÉPSZAVA 1928 február 2.