Népszava, 1932. június (60. évfolyam, 111–136. sz.)
1932-06-24 / 131. szám
1933 Meggyilkolták az üzletéttest egy ismert Mmmmmgmy&imt Bécsben szerdán este Wagner Richárd ismert esernyőgyárost holtan találták a Wiedener Hauptstrasse 85. szám alatti üzletében. A szerencsétlen embert meggyilkolták. A gyilkosságot az üzlet hátsó részében levő javítóműhelyben követték el. A gyáros koponyáját a gyilkos teljesen szétverte, a holttest mellett véres balta feküdt. A rendőrség megállapította, hogy sem rablógyilkosságról, sem homoszexuális okokból elkövetett gyilkosságról nem lehet szó. A nyomozás adatai szerint Wagner Richárd nagy nőbarát volt. Az üzletben az összes értéktárgyakat érintetlenül találták. Eddig még nem tudják, asszony vagy férfi követte-e el a gyilkosságot, sem azt, hogy féltékenységből vagy bosszúból ölték-e meg a volt 48 éves huszárkapitányt. Eddig négy gyanúsítottat állítottak előa rendőrségre: két férfit és két nőt, akikről feltételezhető, hogy tudnak valamit a bűncselekményről. Az előállítottak között van egy ismert bécsi vadászklub titkára is. Wagner Richárd tagja volt ennek a klubnak. Az előállított fiatalemberek nem tudták alibit igazolni. Az orvosi vizsgálat egyébként megállapította, hogy a gyilkosságot intim szerelmi jelenet előzte meg. A rendőrség most abban az irányban nyomoz, hogy megállapítsa, milyen nőismeretségei voltak az utóbbi időben Wagnernek és reméli, hogy ezen az úton haladva, nyomára jut a tettesnek. A keresztény-szociálisok és a horogkeresztesek összeütközése az alsóausztriai tartománygyűlésen Bécsből jelentik. Az alsóausztriai tartománygyűlés csütörtöki ülése, amelyen dr. Buresch lemondása miatt új tartomány elnököt választottak, rendkívül viharos volt. A keresztény-szociális és nemzeti szocialista képviselők között több ízben olyan heves összecsapásra került a sor, hogy a tettlegességet alig lehetett megakadályozni. Az óriási zaj miatt az elnök egy ízben kénytelen volt felfüggeszteni az ülést. Az első választási menet eredménytelen maradt. 55 szavazatot adtak le, amiből Bureecre 27, Hollmetz szociáldemokrata helyettes tartományfőnökre 20 és Leopold nemzeti szocialista képviselőre 8 szavazat esett A szociáldemokraták a második választási menet előtt bejelentették, hogy nem vesznek részt a további szavazásban. Jelöltjük visszavonása után a második menetben Buresch, a keresztény-szociális jelölt így azután megkapta a szükséges kétharmad többséget. A leadott 35 szavazat közül 27 esett Bureschre és 8 a nemzeti szocialista jelöltre. Alsóausztria tartományfőnöke tehát ismét Buresch Károly lett Haláloséset a táblán A múlt év májusában Gátér község határán meggyilkoltan találták Marinoff Antal bolgár kertészt A csendőrök hamarosan letartóztatták Gecsei Károly, Gara István és Mencsel István bolgár kertészeket, valamint két fiatalkorú társukat, akik azt vallották, hogy Georgieff ülés nevű társuk fölbujtására verték agyon Marinoffot. A kecskeméti törvényszék, Georgeff kétségbeesett tagadása ellenére, a terhelő bizonyítékok alapján, őt kötél általi halálra ítélte, Garát életfogytiglani fegyházra, a két fiatalkorút 10—10 évi fogházra ítélte. Fellebbezés alapján csütörtökön mondott ítéletet ebben a bűnügyben a budapesti tábla Harmathtanácsa. A tábla Gara nővérét ismételten tanúként hallgatta ki, majd kihirdette az ítéletet, amely Georgeffre és Garára vonatkozóan helybenhagyta a törvényszék ítéletét és némileg enyhítette a fiatalkorúakra vonatkozó ítéletét. Méneseit bizonyítékok hiányában fölmentették. a rendszert tovább fentartani nem lehet Képviselői beszámolók az Erzsébetvárosban Az erzsébetvárosi pártszervezet a bőripari munkások székházának udvarán képviselői beszámolót tartott, amelyen olyan hatalmas tömeg jelent meg, hogy az emeletek folyosóin is zsúfolva álltak az elvtársak. A Világosság szavalókórus két verset szavalt igen hatásosan. Lévai Sándor elvtárs elnöki megnyitója után WeltnerJakab elvtárs tartotta meg beszámolóját és nagy tetszéssel fogadott beszédében azt bizonyította, hogy ezt a kormányzati rendszert tovább föntartani nem lehet. Majd Kertész Miklós elvtárs következett. Kuruzslók jöttek össze Lausanneban — mondta többek között — Hoover azt ajánlotta, hogy Európa szereljen le, mert az európai államok akkor majd fizetni tudnak. A francia miniszterelnök fölállt és azt mondta, hogy hiába vannak ők — a franciák — állig fegyverben, mégsem érzik magukat biztonságban. Németországnak nem tudják elengedni a fizetést, mert akkor Németország jobb helyzetbe kerül, mint Franciaország. Anglia azt üzeni, hogy csak dúlják egymást a meg nem értés miatt, nem fog elmaradni a jutalom. Ilyen körülmények között teljesen lehetetlen minden nemzetközi fórum, amelyet a kapitalista államok hoznak létre. Magyarországon, ha a költségvetést nézzük, azt látjuk, hogy 800 milliót akarnak kipréselni az ország lakosságából Ebből a 800 millióból legalább 200 milliót meg lehetne spórolni, ha kevesebbet fordítanak szubvencióra, dugsegélyekre, díszruhás attasékra és egyéb ,hasonló célokra, amely 200 millióból 100 milliót munkanélkülisegélyre és 100 milliót közmunkáka•Mjra lehetne fordítani De az a rendszer képtelen erre és ezért össze kell fognunk, hogy ezt a rendszert elsöpörjük. Ezután Peyer Károly elvtárs szólalt föl. A főváros tanácsa délután ülést tartott, ahol az inségsegélyről tárgyaltak — mondta. — A tanács előterjesztést tett, hogy az ebédeltetési akció deficitjét miből fogják födözni. Azt hiszik, hogy ezt a rendszert meg lehet menteni azzal, hogy ha levest osztogatnak? Ha valahol tűzvész pusztát, vagy elemi csapás miatt éhínség üti föl a fejét, akkor a hatóság föladata közbelépni és segíteni. De ez már itt nem segít, mert a nyomorúság olyan fokra lépett, hogy az elkeseredés utat tör majd magának. Minden állam kötelességének tartja, hogy a munkanélküliekről gondoskodjék. Magyarországon most azokról gondoskodnak, akik nincsenek rászorulva. Amíg nem láttuk a költségvetést, azt hittük, hogy tényleg nincs pénz, de amikor megnéztük, akkor láttuk, hogy olyan kiadások is vannak a költségvetésben, amelyeket el lehetett volna kerülni. Például tavaly nem volt a költségvetésben az, hogy két millióval szubvencionálják a MFTR-t, de most jut erre is pénz. Szóval mindenre van pénz, csak a munkanélküliek segélyezésére nincs. Az egyik oldalon tékozlást látunk, a másik oldalon elzárkóznnak a legnagyobb mértékben a nyomorba jutottak megsegítésétől De nem leszünk azok, akik szó néllkül tűrjük ezt tovább, mert nem akarunk éhenhalni. A mindvégig izgalmas gyűlés Lévai elvtárs zárószavával ért véget Önként a halálba Dr. Sz. Andrásné 31 éves műtősnő a csütörtökre forduló éjszaka a Lánchídról a Dunába akart ugrani Szándékában a rendőr megakadályozta és előállította a főkapitányságra. Az életunt asszony elmondotta, hogy állásából elbocsátották, nem bírta tovább mát a nélkülözést és elkeseredésében akart meghalni. A debreceni állomás előtt egy ismeretlen fiatalember a nyíregyházi gyorsított tehervonat elé vetette magát. A kerekek a szerencsétlen ember fejét leszelték. Kilétének megállapítására nyomozás indult. Engel László, az aszódi főgimnázium 18 éves diákja afölötti elkeseredésében, hogy az érettségin megbukott, kétszer mellbelőtte magát A második golyó átjárta a szivét és megölte. Nagy Károly 20 éves fajszi földműves Érd határában a fehérvári műúton sziven lőtte magát és meghalt. Kocsis Lajos 78 éves gazda Sajómércse község temetőjében, felesége sírja mellett fölakasztotta magát és meghalt. Lúgosan Simon nyugalmazott csendőrőrmester Nógrádverőcén, a Dunaparton fölvágta ereit. Amire rátaláltak, már nem volt benne élet. Dr. K. Béláné 25 éves asszony, ügyvéd felesége, az Eötvös utca 27. szám alatti lakásán brómmal megmérgezte magát, majd bal karján fölvágta az ereket. A mentők a Rókus-kórházba szállították. Tekintse meg a Népszava-könyvkereskedés (VII. Erzsébet körút 35. sz.) nagyszabású weekend-könyvkirakatát Már 50 fillértel följebb értékes könyvet kap, mellyel szabadságidejét kellemesen eltöltheti 9 ŰVÉSZET IRODALO Kétmilliárd ember népesíti be immár a Földet és a tudatlan nyomorúság máig is — a fegyverei és az azt követi gazdasági világháború sok millió elesettje ellenére is — közkeletűen sóhajtgatja: „Az a baj, hogy sok az ember!" Marthus óta egyébként a tudatlan tudományosság is ezt hajtogatta, hogy a kapitalista társadalmi rendszer embertelenségeit a természeti törvények csalhatatlanságával ruházza föl A klasszikusok közé számító polgári közgazdász, Leroy Beaulieu, a szocializmus „megsemmisítésére" szánt egyik könyvében .Kimutatta", hogy a mezőgazdaság, a marthusi törvénynek hódolva, elérte teljesítőképességének határát, ami más szóval annyit jelent, hogy az emberiség nem építhet föl szolidaritáson alapuló társadalmat és fs társadalomnak szüksége van a kapitalizmus kegyetlen módszereire. Pedig hol vagyunk már azóta Liebig fölfedezéseitől, a Földnek szinte korlátlan termőképessége irányában. Nem kétmilliárd ember, de annak sokszorosa élhetne meg bőségben, ha jól szervezné meg gazdálkodását. Egyelőre azonban csak a kapitalista rendszer válságához jutottunk el, amely még elviselhetetlenebbé tette az emberekéletét, mint amilyen a kapitalizmus „normális" évtizedeiben volt és nem bocsátkozhatunk jóslásokba abban a tekintetben, hogy mikor alakul ki jobb gazdasági és társadalmi rendszer. A nyomorúság széles skálája pusztítja az embereket, milliók életét teszi értelmetlenné a gazdasági anarchia és ezért ellenállhatatlanul újra és mind energikusabban visszatér a gondolat: javíthatnánk-e az emberiség sorsán azzal a negatív ténnyel, hogy meg se szülessenek azok, akik amúgy is pusztulásra vannak ítélvei A kérdés föltevése ebben a formában túlságosan brutális és nem is fedi teljesen azoknak a nézetét, akik ezt a kérdést — a születések szabályozásának a kérdését — az ember szeretet, a normális társadalmi fejlődés szempontjaiból vetik föl. De a kérdés itt van, annak szemébe kell nézni és nagyon jó szolgálatot tett a Magyarországi Szociáldemokrata Párt orvostagjainak és jogászinak szervezete, amikor ankéten tárgyaltatta, sok érdekes az alapos fölszólalás keretében, hogy szembeállítsa a tudományos álláspontot azzal a farizeuskodással, amivel a túlsó oldalon az emberiség fájó sebeit általában kezelik. Az ankét anyagát K. Tolla Béla elvtárs szerkesztésében, Vámbéry Rusztem előszavával Születésszabályozás" címmel terjedelmes kötetben ki is adták. A kötet korunk tudományosságának megfelelő kézikönyve egyben a népesedés problémájának is. Orvosok, jogászok, szociológusok, írók fölszólalásai sorakoznak benne egymás mellé, amelyeket helyenként a nézetek ellentétessége állít szembe. Valamenynyien megegyeznek azonban abban, hogy amint az ember igyekezett életinek minden egyéb vonatkozását szabályozni, nem mehet el fatalisztikusan tulajdon élete újrakeletkezésének problémája mellett sem és amint Vámbéni kifejezi, az emberi kultúra tudatosságának diadalmaskodnia kell ezen a téren is a természet öntudatlansága fölött. Az egyik fölszólaló hangoztatja, hogy az éhség problémáját nem az éhezők kipusztításával, hanem a társadalmi javak társadalmi elosztásával kell megoldani. Egészen alapos ellenvetés, de csak azokkal szemben, akik, mint a neomalthusianisták, a születésszabályozásban látják a társadalmi kérdés megoldását. A javak társadalmi elosztásáért folyó küzdelem során azonban az élet mindennapi problémái gyakorlati megoldást keresnek, ezért nem lehet és nem szabad a születésszabályozás szocialista híveivel szemben merev tagadással kijelenteni, hogy álláspontjuk a szocializmus célkitűzéseibe ütközik. Helyes és okos kérdés fölvetése, propagálása, amely méltán érdekelheti elvtársainkat, de a társadalom igazi problémái iránt érdeklődő olvasók legszélesebb rétegét is. sz. B. (•) Kivül az életen. Egy vidéki író megütközik az élettel: ez lehetne az alcíme Péter Károly „A sárházi csata" című regényének, amely Nyáregyházán jelent meg szerző kiadásában. Ebben az ütközetben, bizony, az író marad