Népszava, 1937. február (65. évfolyam, 27-49. sz.)

1937-02-23 / 44. szám

1937 február 23, kedd Pusztán abból az okból... Pusztán abból az okból — mon­dotta Mikecz államtitkár —, hogy valamelyik párt valamelyik gyűlé­sét idegenek meg akarják zavarni, még nem lehet megtiltani azt, hogy ez a párt gyűlést tartson. Minden tiszteletünk az államtit­kár úr jogtiszteletéé, még akkor is, ha az olyanok iránt nyilvánul, akik­nek bevallott és egyetlen jog és a törvény fölborítása célja a és he­lyébe az erőszak, a barbárság, az elnyomás, a diktatúra iktatása. Minden tisztelet ezé a korrekt fölfogásé, csak azt sajnáljuk, hogy ez a fölfogás­­ csak a n­y­ila­sok javára érvényesül. Mert ha az államtitkár úr nem tudná, készséggel szolgálunk neki, akár ötven biz­on­y­í­t­ékk­al arra vonatkozólag, hogy az még — főleg a budapesti államrendőr­főkapitány­ ság — a következő sablonszerű in­dokolással tiltotta meg gyűléseink megtartását: „Biztos tudomásunk van róla, hogy a gyűlést idegen elemek meg akarják zavarni." Az államrendőrség ilyen eseteiben nem a gyűlés megtartását biztosította, nem arra törekedett, idegen elemek be ne­hogy ezek az hatolhassanak, hanem­ megtiltotta a gyűlés meg­tartását. Örvendünk, hogy ez az álláspont ebből a nyilas­ alkalomból megvál­tozott és reméljük, hogy az állam­titkár állásfoglalása — parancs a budapesti főkapitányság számára. Büntetése kitöltése előtt rendszerint nemigen adnak senkinek sem útlevelet, azért, hogy meg ne szökjék. De ha a büntetés csekélyebb súlyú, a rend­őrhatóság ettől is eltelint. Végre is nem valószínű, hogy kisebb ügyért valakiből szökevény és üldözött kóbor kutya váljék. Veres Péter, az igazi magyar paraszt-író és szocialista gondol­kodó, akire a magyar fasizmus már régen kivetette a hálóját — de teljesen siker nélkül —, aki tiszte­letreméltó, felfelé­ ívelő pályáján megismerkedett a falusi agitáto­rok szokásos jutalmával, a verés­sel is, útlevelet kért nemes Hajdú megye alispáni hivatalától. A cél az volt, hogy­ a szlovenszkói magyar munkásságnak és paraszt­ságnak a pozsonyi munkásakadé­mián előadást tartson arról, hogy „Miért nincs szocialista irodalom?" Ezt az előadást Veres Péter nem tarthatja meg. Nem kapott út­levelet. Veres Péternek azonban nincs ki­töltetlen büntetése és legjobb tudo­másunk szerint nem is internálták. Az állampolgárt megilleti a sza­bad mozgás joga és ebbe a jogba beletartozik a szabad külföldi uta­zás is. Ha tehát Veres Pétertől Hajdú megye a­lis­pá­n­j­a, vagy valaki, aki az al­ispánt utasította, az útleve­let megtagadta, az nem Veres Pé­ter sérelme, hanem az állam­polgári szabadságé. Akár­milyen reménytelennek tartjuk azt, hogy ez ellen fölszólaljunk, mégis megtesszük, mert a felelősség szem­pontjából igazgatási az is fontos, hogy a köz­önkény legalább ellentmondásra és elle­n­kezésre találjon, ha már a központi igazgatás ezt a közigazga­tási önkényt segíti, hanem nem csak le nem nye­— amint látjuk — táplál­j­a is. < NÉPSZAVA Újabb lövöldözés, szurkálás, véres verekedések sorozata a fékte­len miskolci náci uszítás gyümölcse Miskolc lakossága a náci terror megfékezését köve­teli. — Reisinger elvtárs szenzációs leleplezése a pén­teki revolveres merényletről. — Bűnvádi eljárás indul Festetics Sándor ellen? (Miskolc, február 22. — A Nép­szava tudósítójától.) lakossága a pénteki Miskolc város véres esemé­nyek miatt fokozott izgalommal várta a vasárnapi nyilasgyűlés le­folyását. A horogkeresztesek magyarországi különítménye olyan példátlanul ízlés­telen és uszító propagandával igye­kezett a vasárnapi gyűlés „erkölcsi" sikerét biztosítani, amely még azo­kat is meglepte, akik tisztában van­nak a náci mozgalom lényegével. A város uccáit és a házak falait enge­délyezetten röpiratok és plak­átok tömegével árasztották el és ezek a förmedvé­nyek a legképtelenebb rá­galmakat szórták elsősorban ter­mészetesen azokra, akikben a nyila­sok joggal egyetlen komoly ellen­felüket látják: a szociáldemokrata munkásokat. Természetesen emellett bőven föltalálható volt a különböző náci nyomtatványokon a felekezet el­leni izgatás és a legútszélibb dema­gógia minden válfaja. „Nyilvános" gyűlés belépőjeggyel és jelszóval Már szombaton este több vidéki városból, főleg Debrecenből és Sze­gedről nagyobb számú zöldinges náci rohamosztagos érkezett Mis­kulcra és az egyenruhaviselési tilalom megszegésével csizmában, bricseszben, zöld ingben vonulgattak jobbra-balra négyes sorokban a város uccáin. Vasárnap reggel ugyancsak a rohamlegények fölvonulásával kezdődött a miskolci nyilasnap. Kilenc órakor már n­pg­­szállták a Korona-szállónak az elő­csarnokát és a bejáratát és ettől kezdve csak azokat engedték a nyil­vánosnak hirdetett gyűlés helyisé­gébe, akik a belépőjegyet fölmutat­ták és a jelszót meg tudták mondani A jelszó „Hermann" volt. Hermann Imrének, Borsod megye tisztelet­beli al­ügyészének, a nyilasok helyi vezérének a neve. Fél 1v-re járt az idő, amikor Rei­singer Ferenc elvtárs vezetésével többszáz főből álló szociáldemo­krata munkás jelent meg és be akart jutni a Korona-szálló nagytermébe. Az volt a szándékuk, hogy végig­hallgatják a nyilasvezérek beszédeit, hogy meggyőződjenek arról, vájjon van-e bátorságuk a nagyhangú ná­ciknak arra, hogy szemtől-szembe becsméreljék a szocialista munkás­ságot és mernek-e a demagógia leg­alantasabb fegyvereivel élni akkor is, ha tudják, hogy politikailag isko­lázott hallgató­ ág ellenőrzi a nagy­­ rangú ígéreteket. Kitör a verekedés Elvtársaink megjelenése nagy ria­dalmat keltett a nyilasőrség köré­ben. Igyekeztek megakadályozni a munkásokat abban, hogy a Korona­szálló épületébe bejuthassanak, a munkások azonban arra hivatkoztak hogy a gyűlést nyilvánosnak hirdet­ték és arra Miskolc egész lakosságát meghívták. Mintegy negyvenfőnyi csoport bejutott a szálló előcsarno­kába, ahol a nyilas-rendezőség ismét meg akarta akadályozni őket a to­vábbjutásban. Veszekedés, majd rö­videsen verekedés támadt és ennek során a náci rohamlegények gumi­bottal, boxerrel, doronggal, olaj­jal és kátránnyal töltött kiégett villanykörtékkel támadtak elv­társainknak. A verekedés azonban a nácik csú­fos kudarcával végződött és a zöld­inges rendezőség kétségbeesetten kért segítséget és védelmet a rend­őrségtől, amely a szálló egész kör­nyékét megszállva tartotta. Időköz­ben az előcsarnokban a nyilasok közül valaki ismét revolverét használta és csak a véletlen szerencsén múlott, hogy ezúttal a golyó senkit sem sebe­sített meg. Hamarosan benyomultak azután a­z előcsarnokba a rendőrök, akik a­erekedést provokáló, revolverrel övöldöző nyilasok helyett a szo­ciáldemokrata munkásokat támad­ták meg és kardlapozással szorítot­ták ki őket az uccára. Itt tovább­folyt hasonló eszközökkel a ,,rend­teremtés" és a kardlapozás során a kardok éléről is több ember meg­sebesült. A nyilasok "kátránnyal töl­tött villanykörtés sérüléseket ejtet­tek több rendőrön is, a legsúlyo­sabb veszteséglistával azonban zöldingesek „dicsekedhetnek", mert a az előcsarnokban lefolyt közelharc­ban csúfos vereséget szenvedtek a munkásoktól. Összesen mintegy húsz ember sérült meg kisebb-na­gyobb mértékben a nyilasgyűlés előjátékaképpen. „A képviselőház bűnszövetkezet" A nyilasvezér természetesen mutat­tatkozni sem mert a közel másfél óráig tartó előcsarnoki és uccai harcok ideje alatt. Csak amikor már minden elcsen­desült, jelentek meg autón a gyűlés szónokai. A teremben a legkülönbözőbb,­­szokásos ízléstelen nyilaskeresztes pla­kátok díszelegtek, a vezérek számára fenntartott öt széken pedig egy-egy párna, rajtuk a legszellemtelenebb anti­szemita hecclapok ízlésére valló zsidó­fe­jek és különböző szellemesnek és sza­tirikusnak szánt feliratok. Ezekben a székekben ü­lt azután Festetics, Pi­cső­né, Markovics Péter, a miskolci nyila­sok szerb származású és Bátori Gyula, a miskolci nyilasok zsidó származású ve­zére. Bátori Gyula nyitotta meg a gyűlést, de a­lig szólt néhány szót, valaki közbe­kiáltott, hogy a zsidó újságírókat ki kell dobni. Bátori erre azzal csillapí­totta le a kedélyeket, hogy egyelőre ne használjanak ilyen hangot. Markovics Péter elképzelhetetlen magyarsággal olvasott föl néhány szót, majd Festetics Sándor beszélt, aki kijelentette, hogy neki nagyon kedves Markovics, noha, nem is igen tud magyarul, majd azzal folytatta, hogy a képviselőházban lát. bűnszövetkezetet Di­csö Jánosné Trckhardt Tibort, az Em­ericanát és Dinnyés Lajost, sőt a Turul bajtársi szövetséget is támadta, amire a nagyszámban jelenlévő turulis­ták elhagyták a termet. A gyűlés V,2 órakor ért véget és a Korona-szálló környékén ekkor már csak rendőröket lehetett látni, a nyilas­vezérek azonban még így is rendőri kíséretet kértek, mert más­ként még ebédelni sem­ mertek menni. A nyilas uszításnak egyébként még egy áldozata van. Az esti órákban Ronzik Ferenc rohamosztagos megtámadta és késsel megsebezte Freund Sándor textil­kereskedőt. Ronzikot őrizetbe vették. Kik a miskolci nyilasvezérek? N­emcsak a város munkássága, hanem a polgári lakosság körében is leírhatat­lan elkeseredést és fölháborodást váltott ki, hogy a náci terror szinte minden gát nélkül érvényesülhetett. Sok szó esik arról, hogy a Korona-szálló előcsarno­kában egyik elvtársunk megmutatta az intézkedő rendőrtisztnek, melyik nyilas adta le a lövést, a rendőrtiszt azonban mosolyogva válaszolt, hogy az csak riasztó lövés volt és amikor elvtársunk felszólította: nézze meg a nyilas revol­verét, hogy valóban riasztó pisztoly-e, akkor a rendőrtiszt egyszerűen eltávo­zott. De élénken tárgyalják azt is, hogy hetek óta rendkívül magas példány­számban küldték a fővárosból Miskolcra és környékére a szélsőjobboldali napi­lapokat és röpiratokat, amelyek a gyű­lésnek propagandát csináltak és ezeket ingyen osztogatták. A legnagyobb feltűnést azonban az keltette, hogy a rovott multú Bátoriról, a nyilasok egyik legnagyobb hangú ve­zéréről az is kiderült, hogy zsidó szárm­azású­. Apai nagyapját Löwi Jakabnak hívták, Monoron volt kocsmáros, haláláig zsidó maradt, épúgy, mint az ortodox -zsidó rituális szokások szerint parókát viselő felesége, akit csak néhány évvel ezelőtt temettek el a monori zsidó temetőben. Ilyen körülmények között természetesen zsidó vallásúnak született Bátori édes­apja is, aki csak jóval később keresztel­kedett ki. Bátori egyébként nemrégen él Miskolcon és sok szó hangzik el arról is, hogy Ózdon és Recsken egy-egy gyámoltalan özvegyasszonyt forgatott ki vagyonából. Markovics Péter szerb származású ma sem tud magyarul. Olyankor a leg-és indulatosabb, ha azt kérdik tőle, hogy a háború alatt miért nyugdíjazták olyan sürgősen Zimonyban. Egyébként a saját kijelentése szerint egy berlini futár bízta meg azzal, hogy a miskolci nyi­lasok vezére legyen. Vincze Ferenc tit­kár ugyancsak maga mondotta el, hogy valamikor a fővárosban kommunista sejtszervezkedésben vett részt, de később remiörspicli lett. In­­f!M, 10sí«. 54f­ í>. "JntmSJMI ÍCKcmJJWm. — Egyiptomban sztrájkolnak — a szer­zetesek. Kairóból jelentik. A délegyip­tomi Assiut város közelében szerzetes­sztrájk tört ki az egyiptomi kopt egy­ház deir-el-muharraki híres kolostorá­ban. A kopt szerzetesek súlyos kifogá­sokat emeltek apátjuk ellen és miután az apát eltávolítását nem tudták ke­resztülvinni, most a passzív ellenállás fegyveréhez folyamodtak. A szerzetesek bezárkóztak a kolostorba és nem hajlan­dók érintkezni a külvilággal mindaddig, amíg az apátot nem helyezik el. 3. oldal MTENENTI porított fogkrém szappanmentesen utolérhetetlen habképződéssel. Bámulatosan kiadós. Praktikus szóródoboz­ban hónapokig tart. Fogat ragyogóan fehérít, szájat fer­tőtlenít, fogkövet tényleg leszed. Minden drogéria-illatszertárban kapható!! Forgalomba hozza: Mihály Ottó, Budapest VI, Podmaniczky u­. 45 Hogyan folyt le a pénteki nyilaslövöldözés? Reisinger Ferenc elvtárs hétfőn délelőtt megjelent a miskolci rendőr­kapitányságon és szenzációs be­jelentést tett a pénteki nyilaslövöl­dözés ügyében. Elmondotta, hogy a Kopácsi Sándort megsebesítő lövést nem Bátori adta le, amint először hitték, hanem Krizsán László ki­

Next