Népszava, 1937. február (65. évfolyam, 27-49. sz.)
1937-02-23 / 44. szám
1937 február 23, kedd Pusztán abból az okból... Pusztán abból az okból — mondotta Mikecz államtitkár —, hogy valamelyik párt valamelyik gyűlését idegenek meg akarják zavarni, még nem lehet megtiltani azt, hogy ez a párt gyűlést tartson. Minden tiszteletünk az államtitkár úr jogtiszteletéé, még akkor is, ha az olyanok iránt nyilvánul, akiknek bevallott és egyetlen jog és a törvény fölborítása célja a és helyébe az erőszak, a barbárság, az elnyomás, a diktatúra iktatása. Minden tisztelet ezé a korrekt fölfogásé, csak azt sajnáljuk, hogy ez a fölfogás csak a nyilasok javára érvényesül. Mert ha az államtitkár úr nem tudná, készséggel szolgálunk neki, akár ötven bizonyítékkal arra vonatkozólag, hogy az még — főleg a budapesti államrendőrfőkapitány ság — a következő sablonszerű indokolással tiltotta meg gyűléseink megtartását: „Biztos tudomásunk van róla, hogy a gyűlést idegen elemek meg akarják zavarni." Az államrendőrség ilyen eseteiben nem a gyűlés megtartását biztosította, nem arra törekedett, idegen elemek be nehogy ezek az hatolhassanak, hanem megtiltotta a gyűlés megtartását. Örvendünk, hogy ez az álláspont ebből a nyilas alkalomból megváltozott és reméljük, hogy az államtitkár állásfoglalása — parancs a budapesti főkapitányság számára. Büntetése kitöltése előtt rendszerint nemigen adnak senkinek sem útlevelet, azért, hogy meg ne szökjék. De ha a büntetés csekélyebb súlyú, a rendőrhatóság ettől is eltelint. Végre is nem valószínű, hogy kisebb ügyért valakiből szökevény és üldözött kóbor kutya váljék. Veres Péter, az igazi magyar paraszt-író és szocialista gondolkodó, akire a magyar fasizmus már régen kivetette a hálóját — de teljesen siker nélkül —, aki tiszteletreméltó, felfelé ívelő pályáján megismerkedett a falusi agitátorok szokásos jutalmával, a veréssel is, útlevelet kért nemes Hajdú megye alispáni hivatalától. A cél az volt, hogy a szlovenszkói magyar munkásságnak és parasztságnak a pozsonyi munkásakadémián előadást tartson arról, hogy „Miért nincs szocialista irodalom?" Ezt az előadást Veres Péter nem tarthatja meg. Nem kapott útlevelet. Veres Péternek azonban nincs kitöltetlen büntetése és legjobb tudomásunk szerint nem is internálták. Az állampolgárt megilleti a szabad mozgás joga és ebbe a jogba beletartozik a szabad külföldi utazás is. Ha tehát Veres Pétertől Hajdú megye alispánja, vagy valaki, aki az alispánt utasította, az útlevelet megtagadta, az nem Veres Péter sérelme, hanem az állampolgári szabadságé. Akármilyen reménytelennek tartjuk azt, hogy ez ellen fölszólaljunk, mégis megtesszük, mert a felelősség szempontjából igazgatási az is fontos, hogy a közönkény legalább ellentmondásra és ellenkezésre találjon, ha már a központi igazgatás ezt a közigazgatási önkényt segíti, hanem nem csak le nem nye— amint látjuk — táplálja is. < NÉPSZAVA Újabb lövöldözés, szurkálás, véres verekedések sorozata a féktelen miskolci náci uszítás gyümölcse Miskolc lakossága a náci terror megfékezését követeli. — Reisinger elvtárs szenzációs leleplezése a pénteki revolveres merényletről. — Bűnvádi eljárás indul Festetics Sándor ellen? (Miskolc, február 22. — A Népszava tudósítójától.) lakossága a pénteki Miskolc város véres események miatt fokozott izgalommal várta a vasárnapi nyilasgyűlés lefolyását. A horogkeresztesek magyarországi különítménye olyan példátlanul ízléstelen és uszító propagandával igyekezett a vasárnapi gyűlés „erkölcsi" sikerét biztosítani, amely még azokat is meglepte, akik tisztában vannak a náci mozgalom lényegével. A város uccáit és a házak falait engedélyezetten röpiratok és plakátok tömegével árasztották el és ezek a förmedvények a legképtelenebb rágalmakat szórták elsősorban természetesen azokra, akikben a nyilasok joggal egyetlen komoly ellenfelüket látják: a szociáldemokrata munkásokat. Természetesen emellett bőven föltalálható volt a különböző náci nyomtatványokon a felekezet elleni izgatás és a legútszélibb demagógia minden válfaja. „Nyilvános" gyűlés belépőjeggyel és jelszóval Már szombaton este több vidéki városból, főleg Debrecenből és Szegedről nagyobb számú zöldinges náci rohamosztagos érkezett Miskulcra és az egyenruhaviselési tilalom megszegésével csizmában, bricseszben, zöld ingben vonulgattak jobbra-balra négyes sorokban a város uccáin. Vasárnap reggel ugyancsak a rohamlegények fölvonulásával kezdődött a miskolci nyilasnap. Kilenc órakor már npgszállták a Korona-szállónak az előcsarnokát és a bejáratát és ettől kezdve csak azokat engedték a nyilvánosnak hirdetett gyűlés helyiségébe, akik a belépőjegyet fölmutatták és a jelszót meg tudták mondani A jelszó „Hermann" volt. Hermann Imrének, Borsod megye tiszteletbeli alügyészének, a nyilasok helyi vezérének a neve. Fél 1v-re járt az idő, amikor Reisinger Ferenc elvtárs vezetésével többszáz főből álló szociáldemokrata munkás jelent meg és be akart jutni a Korona-szálló nagytermébe. Az volt a szándékuk, hogy végighallgatják a nyilasvezérek beszédeit, hogy meggyőződjenek arról, vájjon van-e bátorságuk a nagyhangú náciknak arra, hogy szemtől-szembe becsméreljék a szocialista munkásságot és mernek-e a demagógia legalantasabb fegyvereivel élni akkor is, ha tudják, hogy politikailag iskolázott hallgató ág ellenőrzi a nagy rangú ígéreteket. Kitör a verekedés Elvtársaink megjelenése nagy riadalmat keltett a nyilasőrség körében. Igyekeztek megakadályozni a munkásokat abban, hogy a Koronaszálló épületébe bejuthassanak, a munkások azonban arra hivatkoztak hogy a gyűlést nyilvánosnak hirdették és arra Miskolc egész lakosságát meghívták. Mintegy negyvenfőnyi csoport bejutott a szálló előcsarnokába, ahol a nyilas-rendezőség ismét meg akarta akadályozni őket a továbbjutásban. Veszekedés, majd rövidesen verekedés támadt és ennek során a náci rohamlegények gumibottal, boxerrel, doronggal, olajjal és kátránnyal töltött kiégett villanykörtékkel támadtak elvtársainknak. A verekedés azonban a nácik csúfos kudarcával végződött és a zöldinges rendezőség kétségbeesetten kért segítséget és védelmet a rendőrségtől, amely a szálló egész környékét megszállva tartotta. Időközben az előcsarnokban a nyilasok közül valaki ismét revolverét használta és csak a véletlen szerencsén múlott, hogy ezúttal a golyó senkit sem sebesített meg. Hamarosan benyomultak azután az előcsarnokba a rendőrök, akik aerekedést provokáló, revolverrel övöldöző nyilasok helyett a szociáldemokrata munkásokat támadták meg és kardlapozással szorították ki őket az uccára. Itt továbbfolyt hasonló eszközökkel a ,,rendteremtés" és a kardlapozás során a kardok éléről is több ember megsebesült. A nyilasok "kátránnyal töltött villanykörtés sérüléseket ejtettek több rendőrön is, a legsúlyosabb veszteséglistával azonban zöldingesek „dicsekedhetnek", mert a az előcsarnokban lefolyt közelharcban csúfos vereséget szenvedtek a munkásoktól. Összesen mintegy húsz ember sérült meg kisebb-nagyobb mértékben a nyilasgyűlés előjátékaképpen. „A képviselőház bűnszövetkezet" A nyilasvezér természetesen mutattatkozni sem mert a közel másfél óráig tartó előcsarnoki és uccai harcok ideje alatt. Csak amikor már minden elcsendesült, jelentek meg autón a gyűlés szónokai. A teremben a legkülönbözőbb,szokásos ízléstelen nyilaskeresztes plakátok díszelegtek, a vezérek számára fenntartott öt széken pedig egy-egy párna, rajtuk a legszellemtelenebb antiszemita hecclapok ízlésére valló zsidófejek és különböző szellemesnek és szatirikusnak szánt feliratok. Ezekben a székekben ült azután Festetics, Picsőné, Markovics Péter, a miskolci nyilasok szerb származású és Bátori Gyula, a miskolci nyilasok zsidó származású vezére. Bátori Gyula nyitotta meg a gyűlést, de alig szólt néhány szót, valaki közbekiáltott, hogy a zsidó újságírókat ki kell dobni. Bátori erre azzal csillapította le a kedélyeket, hogy egyelőre ne használjanak ilyen hangot. Markovics Péter elképzelhetetlen magyarsággal olvasott föl néhány szót, majd Festetics Sándor beszélt, aki kijelentette, hogy neki nagyon kedves Markovics, noha, nem is igen tud magyarul, majd azzal folytatta, hogy a képviselőházban lát. bűnszövetkezetet Dicsö Jánosné Trckhardt Tibort, az Emericanát és Dinnyés Lajost, sőt a Turul bajtársi szövetséget is támadta, amire a nagyszámban jelenlévő turulisták elhagyták a termet. A gyűlés V,2 órakor ért véget és a Korona-szálló környékén ekkor már csak rendőröket lehetett látni, a nyilasvezérek azonban még így is rendőri kíséretet kértek, mert másként még ebédelni sem mertek menni. A nyilas uszításnak egyébként még egy áldozata van. Az esti órákban Ronzik Ferenc rohamosztagos megtámadta és késsel megsebezte Freund Sándor textilkereskedőt. Ronzikot őrizetbe vették. Kik a miskolci nyilasvezérek? Nemcsak a város munkássága, hanem a polgári lakosság körében is leírhatatlan elkeseredést és fölháborodást váltott ki, hogy a náci terror szinte minden gát nélkül érvényesülhetett. Sok szó esik arról, hogy a Korona-szálló előcsarnokában egyik elvtársunk megmutatta az intézkedő rendőrtisztnek, melyik nyilas adta le a lövést, a rendőrtiszt azonban mosolyogva válaszolt, hogy az csak riasztó lövés volt és amikor elvtársunk felszólította: nézze meg a nyilas revolverét, hogy valóban riasztó pisztoly-e, akkor a rendőrtiszt egyszerűen eltávozott. De élénken tárgyalják azt is, hogy hetek óta rendkívül magas példányszámban küldték a fővárosból Miskolcra és környékére a szélsőjobboldali napilapokat és röpiratokat, amelyek a gyűlésnek propagandát csináltak és ezeket ingyen osztogatták. A legnagyobb feltűnést azonban az keltette, hogy a rovott multú Bátoriról, a nyilasok egyik legnagyobb hangú vezéréről az is kiderült, hogy zsidó származású. Apai nagyapját Löwi Jakabnak hívták, Monoron volt kocsmáros, haláláig zsidó maradt, épúgy, mint az ortodox -zsidó rituális szokások szerint parókát viselő felesége, akit csak néhány évvel ezelőtt temettek el a monori zsidó temetőben. Ilyen körülmények között természetesen zsidó vallásúnak született Bátori édesapja is, aki csak jóval később keresztelkedett ki. Bátori egyébként nemrégen él Miskolcon és sok szó hangzik el arról is, hogy Ózdon és Recsken egy-egy gyámoltalan özvegyasszonyt forgatott ki vagyonából. Markovics Péter szerb származású ma sem tud magyarul. Olyankor a leg-és indulatosabb, ha azt kérdik tőle, hogy a háború alatt miért nyugdíjazták olyan sürgősen Zimonyban. Egyébként a saját kijelentése szerint egy berlini futár bízta meg azzal, hogy a miskolci nyilasok vezére legyen. Vincze Ferenc titkár ugyancsak maga mondotta el, hogy valamikor a fővárosban kommunista sejtszervezkedésben vett részt, de később remiörspicli lett. Inf!M, 10sí«. 54f í>. "JntmSJMI ÍCKcmJJWm. — Egyiptomban sztrájkolnak — a szerzetesek. Kairóból jelentik. A délegyiptomi Assiut város közelében szerzetessztrájk tört ki az egyiptomi kopt egyház deir-el-muharraki híres kolostorában. A kopt szerzetesek súlyos kifogásokat emeltek apátjuk ellen és miután az apát eltávolítását nem tudták keresztülvinni, most a passzív ellenállás fegyveréhez folyamodtak. A szerzetesek bezárkóztak a kolostorba és nem hajlandók érintkezni a külvilággal mindaddig, amíg az apátot nem helyezik el. 3. oldal MTENENTI porított fogkrém szappanmentesen utolérhetetlen habképződéssel. Bámulatosan kiadós. Praktikus szóródobozban hónapokig tart. Fogat ragyogóan fehérít, szájat fertőtlenít, fogkövet tényleg leszed. Minden drogéria-illatszertárban kapható!! Forgalomba hozza: Mihály Ottó, Budapest VI, Podmaniczky u. 45 Hogyan folyt le a pénteki nyilaslövöldözés? Reisinger Ferenc elvtárs hétfőn délelőtt megjelent a miskolci rendőrkapitányságon és szenzációs bejelentést tett a pénteki nyilaslövöldözés ügyében. Elmondotta, hogy a Kopácsi Sándort megsebesítő lövést nem Bátori adta le, amint először hitték, hanem Krizsán László ki