Népszava, 1939. október (67. évfolyam, 201–225. sz.)
1939-10-20 / 216. szám
67. évfolyam 216. szám, Budapest, 1939 október 20, péntek 1ijér A SZOCIÁlDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4• Megjelenik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 130-330, 130-331 és 130-332 Aláírták a török-angol-francia szövetségi szerződést Chamberlain bejelentése az alsóházban a diplomáciai eseményről Lemondott a bolgár kormány Az északi államok szolidaritását határozták el a stockholmi államfő-találkozáson Német összefoglaló jelentés a nyugati offenzíváról .Amint azt a moszkvai tárgyalások után jelezték, közvetlenül Szaradzsoglu külügyminiszter hazaérkezése után Ankarában aláírták az angol-francia-török szövetségi szerződést. A nemzetközi politika eseményeként tárgyalják a már júniusban elhatározott és hónapokon keresztül tárgyalt diplomáciai okmány aláírását. Chamberlain az alsóház csütörtöki ülésén jelentette be a szerződés aláírását. Az angol miniszterelnök beszédében rávilágított a szerződés előzményeire is. A szerződés hatása máris jelentkezik. Irak hangoztatja, hogy Anglia és Törökország irányában vállalt kötelezettségeit tekinti irányt adóknak külpolitikájában. De nemcsak Elő-Ázsia, hanem Délkelet-Európa politikájára is nagy hatással van ez az esemény. Belgrádban Törökország, Jugoszlávia és Bulgária szoros együttműködésének lehetőségét várják ennek nyomán. Ez a fölfogás kifejezést nyert a jugoszláv rádióban is, valószínű magyarázatát adja a bolgár kormány lemondásának is, amely a nemzetközi politika másik eseménye. A Krosszeivanov-kormány lemondott. A lemondott miniszterelnök széles alapon, a kormányban eddig részt nem vett politikai csoportok bevonásával akarja megalakítani az új kormányt. Borisz király az új kormány megalakítása végett nemcsak a trónralépte óta miniszterelnöki vagy külügyminiszteri hivatalt betöltött államférfiakat hívott meg magához, hanem ezeken kívül még Paszukov volt szocialista minisztert is, aki ezidőszerint nem is tagja az országgyűlésnek. Ilyen széleskörű kibontakozásra irányuló tárgyalások öt esztendő óta nem voltak Bulgáriában és hogy erre most sor került, nyilvánvaló jele annak, hogy Bulgária fontos elhatározások előtt áll. Milyen irányú ez az elhatározás? Belgrádban Törökországgal való szoros együttműködésrőlbeszélnek. De Törökország szoros kötelezettséget vállalt éppen Anglia és Francia Venezág irányában. Románia is Ankara Mételkint és ennek kifejezése az a katonaii küldöttség is, amelynek elindulásáról szól egy másik jelentés. A csütörtöki napon befejezték az északi államok államfői és külügyminiszterei tanácskozásaikat. A legteljesebb békevágy és semlegesség nyert itt kifejezést. A tanácskozáson a skandináv államok és Finnország szolidaritását hangoztatják. Hír szerint megállapították a finnszovjetorosz viszony békét alakulását. Egyebekben pedig a háborús felekkel való viszonyukat a legteljesebb pártatlanság jegyében határozták meg és ennek szemmel tartásával tárgyalták meg a blokádháborúban való magatartásukat is. A béke és a semlegesség féltékeny megőrzése volt az irányadó abban az elhatározásukban is, hogy mellőznek minden békeközvetítő kísérletet. Aláírták az angol-francia-török katonai egyezményt (London, október 19. — Havas.) Az angol-francia-török egyezményt csütörtökön délután Ankarában aláírták. („M. T. I.") (London, október 19. — Havas.) Hivatalos körök értesülése szerint az Anglia és Törökország, valamint a Franciaország és Törökország közötti egyezményt csütörtökön délután aláírták. Az egyezményen eredeti szövegéhez képest lényegtelen változtatásokat hajtottak végre. Az egyezmény értelmében: 1. A francia és az angol kormány kötelezi magát, hogy segítséget nyújt Törökországnak a) bármelyik európai hatalom részéről történő támadás esetén; b) ha valamelyik európai hatalom részéről indított bármilyen akció olyan háborúra vezetne a Földközi tengerhez tartozó övezetben, amelybe Törökország is belekeverednék. 2. Törökország hozzájárul ahhoz, hogy segítséget nyújt Angliának és Franciaországnak: a) ha bármelyik európai hatalom olyan akciót kezdeményezne, amely az ellenségeskedések megindulásához vezetne a Földközi tenger keleti részén; b) ha az Egyesült Királyság és Franciaország a Romániának és Görögországnak nyújtott szavatosság következtében háborúba keverednék. 3. A három kormány hozzájárul ahhoz, hogy közösen tanácskozik a foganatosítandó intézkedésekről, amennyiben az előző szakaszokban említett valamelyik helyzet bekövetkeznék. Az egyezmény 35 évre szól. Az egyezmény jegyzőkönyve kimondja, hogy Törökországot az egyezmény pontjai nem kötelezik, ha ezek teljesítése a Szovjet Unió elleni háborúba kevernék Törökországot. („M. T. I.") (London, október 19. — „M. T. I.") Az Ankarában ma megkötött egyezmény nem irányul más államok ellen és egyedüli rendeltetése az, hogy a három aláíró hatalom függetlenségét biztosítsa támadó akciók ellen és szükség esetén a három állam egymásnak kölcsönös segítséget nyújtson. A szerződés rendelkezései egyaránt érvényesek mint kétoldalú megállapodások, egyrészt Franciaország és Törökország, másrészt Nagy-Britannia és Törökország között. Ha a szerződő felek e jelen egyezmény értelmében valamely más állammal háborúba keverednének, akkor csak közös megállapodás alapján köthetnek fegyverszünetet vagy békét. Ezt a szerződést haladéktalanul jóváhagyják és a szerződés a jóváhagyó okmányolklnikahárban való bemutatásaikorhaladéktalanul érvényébe lép. Az egyezmény 15 évre szól és abban az esetben, ha hat hónappal a határidő lejárta előtt nem mondják föl, önműködően további öt évre és így tovább érvényes. Chamberlain bejelentése az alsóházban az egyezmény megkötéséről (London, október 19. — Havas- Chamberlain az alsóház csütörtök délutáni ülésén nyilatkozott az angol-török egyezményről s többi között a következőket mondta: — A Ház emlékszik, hogy május 12-én bejelentettem a Háznak, hogy Őfelsége kormánya és a török kormány elhatározta egy hosszúlejáratú, a kölcsönös nemzeti biztonságra irányuló egyezmény megkötését. Őfelsége kormánya és a török kormány kijelentette, hogy bizonyos körülmények közötthajlandók lennének tevékenyen együttműködni és egymásnak kölcsönös katonai segélyt nyújtani. A két állam kormánya és a francia kormány közt lefolyt megbeszélések során azt is elhatározták, hogy ez a hosszúlejáratú egyezmény hármas egyezmény lesz Nagy-Britannia, Franciaország és Törökország között. Bár május 12-i kijelentésem óta a tárgyalások elhúzódtak, azokon nem merültek föl tárgyi ellentétek és lépésről-lépésre haladtak a kölcsönös bizalom légkörében. (Éljenzés.) — Az egyezmény szövegét mintegy három héttel ezelőtt már megállapították, de annak aláírását az angol és francia kormánnyal egyet-