Népszava, 1940. január (68. évfolyam, 1–24. sz.)
1940-01-03 / 1. szám
1940 január 3. szerda NÉPSZAVA wmmmm au Friss zöldségek Az utóbbi időben meglehetősen fantáziátlanok a nyilasok az új jelszavak kiagyalásában. Mindenki jól emlékszik még a „Szálas! 1938"-ra, azután arra, hogy „1939 a mienk", újévi számában pedig a reggeli nyilas lap azzal igyekszik biztatni egyre fogyatkozó számú olvasóit, hogy „1949 is a mienk". A cikk azzal büszkélkedik, hogy az eltűúlt esztendőre a nyilas mozgalom nyomta rá a bélyegét, aminek a legfőbb bizonysága, hogy „a nyilasok internálótáboroknak, statárium és cenzúra életbeléptetésének voltak okozói", majd bejelenti a „Magyarság", hogy bármit írjanak is a különféle „zsidó lapok" a nyilas mozgalom bomlásáról, az új esztendő még inkább az övék lesz. Nem nagyon hisszük, hogy ez az ígéret túlságosan megnyugtatja a maradék nyilasokat, még kevésbé tartunk attól, hogy túlságos riadalmat keltene azokban, akik szembenállnak a zöld demagógiával. Azonban őszinte csodálattal adózunk annak a „bátorság"nak, amellyel a nyilas lap a dohányuccai merényletre céloz. Hiszen a statáriumot — amely a „Magyarság" szerint a nyilas mozgalom egyik legfőbb sikere volt — köztudomásúlag a dohányutcai bombamerénylet miatt rendelték el, ezt a bombamerényletet pedig a Kúria megállapítása szerint a nyilas hungaristamozgalom tagjai szervezték meg. A „Magyarság" cikke pedig azt ígéri, hogy ezt a munkát folytatják majd 1910-ben is? Bomlik vagy nem bomlik? A „Magyarság" szerkesztőségében és a nyilas mozgalom vezetőségében egyébként percenként változik az Álláspont, hogy bevallják-e a nyilas mozgalom bomlását, vagy tagadják-e továbbra is. A „Magyarság" szilveszteri számában ugyanis közvetlenül a pártbomlást és a súlyos belső bajokat szemrebbenés nélkül tagadó cikk után egy másik cikk következik, amely nyíltan bevallja, hogy „a nyilaskeresztes vonalon bizonyos zavaró jelenségek mutatkoznak". A cikknek ez a bevezető mondata azután érthetővé teszi a továbbiakat is. Bizony, valóban zavaró jelenségek mutatkoznak a nyilaskeresztes vonalon, olyannyira, hogy a reggeli nyilas lap szerkesztőségében már egészen megzavarodtak. Különben nagyobb fáradságot fordítottak volna annak a bárgyú mesének a kiagyalására, amellyel olvasóik óhajait szeretnék kielégíteni „a vidéki szociáldemokrata szervezkedés csődjével". Mint nyilasék általában, ezúttal is óvatosak voltak és természetesen gondosan óvakodtak attól, hogy az állítólag megtörtént eset helyszínét közöljék, mert így sokkal kevésbé ellenőrizhető — gondolták — ez a bárgyú, gyerekes história. A nyilasok azonban nemcsak óvatosak, hanem — főleg a „Magyarság" szerkesztőségében — meglehetősen tájékozatlanok is, pedig ha valakitől, akkor igazán egy nyilas laptól lehetne elvárni, hogy ismerje a zsidótörvényt és tudja azt, hogy zsidó virilis jogon nem lehet képviselőtestületi tag. Nem lehet tehát abban az állítólagos községben sem, ahol állítólag megtörtént az az állítólagos eset, amelynek főszereplője és legfőbb mozgatója egy zsidó virilista lenne, ha ilyesmi a II. zsidótörvény után egyáltalán létezhetnek. Bizony-bizony sok gyakorlatra van még szükségük .Magyar- MEGJELENT RÉVÉSZ FERENC tanulmánya: • EHLA Ára 1.50 pengő, szervezett munkásoknak 1.20 pengő Kapható: Népszava-könyvkereskedésben VII, Erzsébet körút 35. Telefon: 222-293 és Népszava kiadóhivatalában VIII, Conti u. 4. Telefon: ISON 330. 31, 32 ság"-éknak, hogy azzal a bizonyos sánta kutyával versenyre kelhessenek. Már a „vezér" is? A nyilas „Magyarság" és az ugyancsak nem baloldali Zsabka Kálmán között néhány nap óta elkeseredett sajtóvita folyik. Zsabka Kálmán egy szélsőjobboldali hétfői lapban most nyilatkozatot, tett közzé, amelyben kijelenti, hogy a „Magyarság" cikkei elejétől végéig valótlanok, majd a következőket mondja: „Tényként megállapítom, hogy Roth, a zsidó tőkés a nyilaskeresztes pártvezérének, Hubay Kálmánnak sógora, tehát aMagyarság ott keresse Roth kapcsolatait és ne nálam." Szóval, már Hubay is? ... A zsidó választók új igazolása A belügyminiszter rendeletet adott ki az 1940. évi képviselőválasztási névjegyzék összeállítása, illetve kiigazítása tárgyában. A rendelet szerint az érdekeltek pótlapot kapnal,, amelyen be kell vallaniuk, hogy a törvény értelmében zsidóknak tekintendők-e vagy sem és ha igen, valamilyen címen mentesség illeti-e meg őket , választójogi korlátozások alól. Aki ilyen mentességgel nem rendelkezik, annak fel kell sorolnia, hogy szülei, illetve nagyszülei 1867 december 31-ig visszamenőleg Magyarország területén születtek és laktak-e. A születést Születési anyakönyvi kivonattal kell igazolni, de be kell csatolni a szülők házassági anyakönyvi kivonatát is. Az ittlakást lakbonylattal, elöljárósági bizonyítvánnyal, adókönyvvel vagy más közokirattal kell igazolni. Ha ilyen okiratok beszerzése nem lehetséges, akkor az ittlakás más alkalmas igazolványokkal is igazolható, de ezeknek az okiratoknak bizonyító erejét az eljáró hatóságok döntik el. Az ittlakást igazolni nem tudó zsidónak minősülő választókat törlik a névjegyzékből. A rendelet hatálya nem terjed ki a Felvidékre és Kárpátaljára. Női körzöti mellény meleg gyapjú anyagból, kézimunkával készült, válogatott divatszinekben, n nn mindössze P v^gu Készletünk korlátozott!... Ebből akkor is vegyen, ha most nincs is rá szüksége!... fflffa+^ltjdMcWnVli Mi lesz holnap? Ma jelenik meg először 1940-es dátummal a Népszava. Az évforduló minden esztendőben bizonyos „mérlegkészítésre" készteti a politikai és társadalmi világot. Ez idén talán még fokozottabb volt ez a mérlegkészítő láz, mint más évek beköszöntésekor. Mert határozottan érzi mindenki, hogy az évforduló mögött ott kísért a világtörténelmi forduló is. Az ifis év beköszöntése jó alkalom arra, hogy erről beszéljenek és hogy erről beszéljünk mi is. Halljuk a világtörténelmi forduló kísérőzenéjét: nyugatról és északról idehallatszik az ágyúdörgés. Vájjon milyen új világ fogantatását jelenti a háború és mindaz, ami ezzel jár; az általános bizonytalanság meggyökeresedett, de nem a természetben, hanem uralkodó rétegek pillanatnyi érdekeiben gyökerezett elvek megrendülése? Az újévi elmélkedéseken keresztülzúg jeligeként egy regénycím, H. G. Wells, a jobb időkért küzdő szocialista író regényének címe, ami egyben döntő kérdés is: „Mi lesz holnap?" Most, újévi „mérlegkészítéskor" szeretnénk kissé kivonni magunkat a nehéz ma hatása alól, inkább a részleteiben még ismeretlen, de törhetetlen szocialista bilinkben már kibontakozó holnap felé tekinteni. Mert bármilyen súlyosak is a mai gondok — a proletár optimista marad. Mert hisz. Mert tárgyilagosan figyel. És nem épít légvárakat, hanem hideg ésszel vonja le a következetéseket. Az a holnap, ami a döntő fordulat átvészelésére erősít bennünket, nem az utópiák világa, hanem valóságé, amiképpen realitás egész programunk, amely nem törékeny gipszöntvény, hanem márványba faragott szobormű. Tiszta tekintetű munkásembert ábrázol ez a szobor. Kidagadnak izmai. Kalapácsot tart kezében, a munka jelképét. Nem visel célszerűtlen ruhadarabokat, magas gallért vagy egyebeket. Szabadon mozoghat. Mert szabad. Szabadságának köszönhető, hogy erős és egészséges. Mint az a társadalom — a holnap társadalma —, amelynek ő lesz az alapja. A dolgozó ember. És ha előrenézünk, komoly elhatározásokkal, régi hitünkkel telve, akkor könnyebben éljük át a nehéz jelen és legközelebbi jövő sok baját, baját. A történelem megtanított bennünket arra, hogy nem farsangi mulatság nagy idők tanújának lenni. Márpedig mi és kortársaink nagy időkbe születtünk, olyan korba, amikor sok gyenge emberen, sok egyedülállón, sok szerencsétlenen gázol keresztül a történelem. Mert sietős az útja és robog. Már nem vitorláshajón és postakocsin utazik, hanem motoroson és villanyosmozdonyon. Az új idők korszakalkotó találmányai, a szédítősebességű közlekedési eszközök és a hatalmas teljesítőképességű gépek sürgetik, hogy a gazdasági berendezkedés, a társadalmi és a politikai élet úgy alakuljon át, ahogyan azt megköveteli a termelés gyorsasága és a bősége. Mert igenis bőség lehetne mindenütt a világon, ha mindazt, amit munkáskezek által irányított gépek termelnek, igazságosan osztanák fel az emberek között. A történelem olyan átalakulást sürget — most már nem halvány égi jelekkel, de repülőgépzúgással —, amely megteremti az összhangot a termelés lehetőségei és a társadalom berendezkedése között. És a termelőeszközök felett úrrá teszi a munkát. Természetes és úgyszólván hagyományos hangulata az új évnek a várakozás, a remény. A jobb jövő várásának jegyében kezdődik ez az esztendő is, de a munkásság, amikor remél, nem álmokat kerget, hanem iparkodik a lehetőségekre, a történelmi valószínűségekre alapítani reményeit. NÉPSZAVA 3. oldal ,,Munkáslégiók lépteinek tompa dobogását hallom'" — mondotta a múlt században Lassalle. Akkor még csak jövőbelátó, jövőt megérző kijelentés volt ez. Ma már valóság. Amikor a dolgozók légiói összetalálkoznak a történelemmel és összeforrnak azzal, az lesz az új világ megszületésének perce. Ma még zavaros táncot jár a világ, különböző természetű erők és érdekek mérkőznek, de ezek csak az előtérben állanak, nem pedig a középpontban. Amiként a föld gyomra izzik, úgy tüzesedik a társadalom méhében az az eszme, az az erő is, amely egy napon átveszi a vezető szerepet a történelemben. Énekes boxbajnok halálos öngyilkossága Levetette magát a harmadik emeletről Énekes István. MÁV tisztviselő, aki a los angelesi olimniászon a bokszbajnokság könnyűsúlyú világbajnoka lett, a MÁV-kórház Podmaniczky utca 117—119. számú épületének harmadik emeletéről kedden réggvel 6 órakor levetette magát. Haldokolva vitték a kórterembe, ahol délelőt fél téz órakor, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, kiszenvedett. Énekes István másfél hónapja feküdt a MÁV-kórházban vesebajjal. Orvosai nem tudták meggyőzni képzelt föltevéséről, boszú gyomorrákja van. Az utóbbi időben szótlanság és búskomorság lett rajta úrrá. Valószínűleg gyógyíthatatlannak hitt, betegségre miatt követte el végzetes tettét. A kiváló sortember tragédiájának híre sportkörökben nagy részvétet keltett. Az 1932. évi los angelesi olimpiász utolsó versenynapján vívta az ökölvívó döntő mérkőzésen döntő győzelmét a mexikói Cabanas fölött és ezzel Magyarország részére megszerezte a 3. egyéni győzelmet. Azóta állandóan tréningben állt és további reménysége volt a magyar ökölvívásnak. Ha az arcszíne fakó, szürkéssárga és tekintete bágyadt, ha hangulata nyomott és nehéz álmok gyötrik, mert makacs székszorulás, a bél túlságos rothadási folyamatai, gyomorégés és epepangás kínozzák, olyankor tanácsos néhány napon át reggel fölkeléskor egy-egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvizet innia. Kérdezze meg orvosát,! (X)