Népszava, 1941. október (69. évfolyam, 222–248. sz.)

1941-10-01 / 222. szám

2. oldal i JL jr töfa, FERENC JÓZSEF KESERŰVÍz természetese­n hosszas és kemény vitát kerülne el. A jólértesült körök azonban általában nem adnak hi­telt ennek a feltevésnek és azt hi­szik, hogy Roosevelt csak a kon­gresszus megkérdezése után ad ki ilyen parancsot. Vichyi beavatott körök közvetlen kapcsolatot állapítanak meg a ke­leti események és a francia-német tárgyalások u­jrafölvétele között — jelenti a „M. T. I.". — A francia-német megbeszélések vezetésével megbízott Mechin ál­lamtitkár vichyi tartózkodása dip­lomáciai körökben azt a föltevést kelti, hogy nagy horderejű kérdé­sek vannak szőnyegen. A javasla­tok részletei nem ismeretesek, de Vichyben igen derűlátó a légkör és a két ország viszonyának kedvező módosulását várják. Jólértesült körök azt sem tartják teljesen kizárt­nak, h­ogy a tél küszöbén, ami­kor Európa életének megszer­vezése rendkívüli jelentőséget ölt, Berlin talán a végleges békefeltételekről is hajlandó lesz tárgyalni Franciaországgal. Mialatt a politikai megoldás terén kedvezően folynak az előkészületek, Vichy gazdasági szempontból máris kézzelfogható közeli eredményekre számít. NÉPSZAVA 1941 október 1, szerda Bagaa—MiiitniMiwiiiii ii mm1— Churchill alsóházi beszéde a harctéri helyzetről (Amsterdam, szeptember 30. — Német távirati iroda.) Az angol hírszolgálat jelentése szerint Chur­chill kedden az alsóházban ki­jelentette, hogy az angol és az amerikai kiküldöttek moszkvai megbeszéléseik folyamán „világos és tökéletes tudomást szereztek ar­ról, hogy mostantól kezdve Anglia ha­vonta mennyi segítséget juttat­hat a Szovjet-Uniónak". Churchill megjegyezte még, hogy az angol népnek a legkomolyabb természetű áldozatot kell hoznia, hogy a Szovjet­ Unió, mint had­viselő hatalom továbbra is fenn­maradjon. Churchill azután ki­jelentette, hogy rövidesen nyilvánosságra hoz­zák azt az ,,új és lojális szövet­séget", amelyet Anglia és a Szovjet­ Unió Iránnal köt és amelyben Irán „Anglia oldalán lép föl majd a háború további menetében". A miniszter, miután óvta az an­gol népet attól, hogy a télen a német nyomás enyhülését várja, megjegyezte, hogy még hevesebb harcokra lehet elkészülve, mint ed­dig. („M. T. L") (Amszterdam, szeptember 30. — Német távirati iroda.) Amint az angol hírszolgálat Churchill keddi beszédéről jelenti meg, az angol mi­niszterelnök ismét kijelentette, hogy nem helyesli, ha a miniszte­rek túlságosan gyakran nyilatkoz­nak a kormány politikájáról és át­tekintést adnak a hadihelyzetről. Churchill ezzel kapcsolatban meg­jegyezte, hogy ezentúl sem szándék­szik havonként rendszeresen kö­zölni a brit hajózást ért vesztesége­ket.­ Churchill a legutóbb mondott beszédéhez hasonlóan az angol vé­delmi intézkedések sikerének tekin­tette azt, hogy az elmúlt három hó­napban csökkent az angol és az angol szolgálatban közlekedő hajók elsüllyesztésének mértéke. Ebben a beszédében is kilátásba helyezte hallgatóinak az Egyesült Államok segítségét. Ez a segítség — amint mondotta — már „szemmel látható távolságra van", de sajná­latos lenne, ha bárki is ezek felett „a sikerek" felett idő előtt örven­deznék. Azt is hangoztatta, hogy a jövőről nem mondhat semmiféle „megbízható jóslatot". Inkább az várható, hogy az ellenséges tengeralattjáróháborút majd több tengeralattjáróval folytat­ják majd, mint eddig és ezt az akciót a német légi haderő fokozottabb­­mértékben támogatja majd. ..Bátorító természetű" meg­jegyzésként utalt arra, hogy Anglia támogatást kap a Szovjet­ Uniótól és ugyancsak bátorítónak morntotta „az Egyesült Államok eltökéltsé­gét is".­­ A Távol-Keletről szólva han­goztatta, hogy Kína (Csungking) Anglia mellett van. Churchill el­ismerte, hogy az ellenség „kezében tartja a kezdeményezést" és Angliá­nak nincs hatalmában elvenni ezt az ellenségtől. Churchill fejtegetései során az­után kitért arra a támogatásra is, amelyet Anglia és az Egyesült Államok a Szovjet­ Uniónak szánnak. A Szovjet­ Uniónak, mondotta a mi­niszterelnök, joga van tudni, hogy havonta mennyi fegyvert és hadi­felszerelést küldhetünk neki. Min­denesetre ezzel kapcsol­atban­ figye­lemmel kell lenni a háborús vélet­lenekre is. A Szovjet­ Unió csak a lehetséges havi mennyiségek isme­retében tölthetik ki azt az űrt, amely az elszenvedett veszteségek és a hadiszergyártás csökkenése kö­zött egyrészről, a kilátásba helye­zett angol és északamerikai támo­gatás között másrészről fennáll. Nagyon is lehetséges, mondotta Churchill, hogy inkább a szállítási lehetőség, mint a mi jóindulatunk és támogatási készségünk szab ha­tárt végeredményben ebben a kér­désben. Bár Angliának a leg­nagyobb érdeke, hogy a Szovjet­ Uniót, amennyire csak lehet, támo­gassa, azonban egyidejűleg mégis más védelmezendő érdekei is van­nak. A jelenlegi kérdések sok te­kintetben hasonlítanak a múlt év feladataihoz, amikor Anglia „vérző szívvel volt kénytelen megtagadni, hogy a még fennmaradó vadász­rajait Franciaország segítségére küldje". Churchill azután az angol hadsereg kérdésével foglalkozott. Elismerte, hogy Ang­lia sohasem rendelkezett akkora hadsereggel, amely szám szerint összehasonlítható lett volna az európai szárazföld hadseregeivel. 01 segélyezés van az OTI-nál. Ezért okvetlenül olvassa el GÁL BENŐ elvtárs a betegség­ című 32 oldalas új füzetét és a Fölffüzetet Ára a pótfüzettel együtt 30, postán küldve 36 fillér. Kapható a­ szervezetekben és a Népszava-könyvkereskedésben ­ Olvasd­­a Népszavát és­­ szerezz új előfizetőket! ” Angliának nem is lesz soha ilyen hadserege. Sok időbe és nagy fá­radságba került, mondotta, hogy középnagyságú, de nagyon jó had­sereget állítottunk fel. Az angol hadseregnek azonban nincsenek meg azok az ismételten szerzett eredményes tapasztalatai, mint a német hadseregnek voltak. Ezek a tapasztalatok kétségtelenül igen nagy tényezőt jelentenek a véd­erő javára. („M. T. I.") N­yugati háború Légitámadások brit kikötők, Hamburg és Stettin ellen A német véderő főparancsnoksága jelenti szeptember 30-án a nyugati háborúról. Az Anglia ellen vívott harcban a légierő a múlt éjszakán Great Yar­mouthtól keletre megsemmisített egy 8000 tonnás teherhajót, továbbá a ten­gernek ugyanebben a körzetében egy nagyobb torpedóromboló - kötelékből bombatelitalálatokkal elsüllyesztett egy hadihajót. Támadásokat intéztek a ke­letskóciai partok és az angol sziget délkeleti partjai, kikötővidékei ellen. Ellenséges repülőgépek a múlt éjsza­kán berepültek az északnémet partvi­dék fölé és egyes ellenséges repülő­gépek eljutottak a birodalmi főváros távolabbi környékéig. A lakónegye­dekre ledobott bombák főképpen Ham­burgban több polgári személyt meg­öltek, illetőleg megsebesítettek. Az an­gol légierő hétfőn és­ az elmúlt éjszaka folyamán összesen 11 bombázót vesz­tett. A nyugati légiháborúról jelenti a német távirati iroda, hogy az an­gol bombavetők a szeptember 30-ára virradó éjjel Hamburg és Stettin fölött dobtak le robbanó bombákat. Csekély anyagi kár keletkezett. A Reuter-iroda jelentése szerint a brit légierő Hamburg, Stettin, Cherburg és Le Havre ellen intézett támadást. Nevelés és pályaválasztás Viszonyaink közepette módfelett súlyossá váltak a proletárcsaládban a nevelés és a pályaválasztás fel­adatai. Már az újszülött gyermek el­látása is egész sor akadályba ütkö­zik. Túlzsúfolt a laikus, kicsiny az ágy és nincs kocsi az apróságnak. A szoptatás is akadályokba ütközik, holott a gyermek legegészségesebb tápláláka az anyatej. A­ munka­helyén reggeltől estig dolgozó anya nem tudja gyermekét naponta öt­ször megszoptatni,­­így a gazdasági viszonyok már a csecsemőnél káro­san hatnak további fejlődésére. A zsúfolt lakásban, gondok között fölcseperedett gyermek iskolába ke­rül. Az anyagi gondokkal küzdel­met folytató szülők alig tudják elő­teremteni a legszükségesebbeket i­skolásgyermekük számára és így a gyermek már az első közösségiben különbséget lát a maga és nem egy társának sorsa között. A leckét a fűtetlen, esetleg túlzsú­folt szobában, hokkedlin görnyedve készíti el. Játékra ideje nem jut, mert szülei­nek kell segítenie, annyit, amennyi gyer­ere erejéből telik. A­z évek el­suhannak fölötte anélkül, hogy a gyermekkor játékos örömeiben ré­sze volna. Végül is elvégzi a szükséges isko­lát és előtte áll a kenyérkereset, a pályaválasztás gondja. Tulajdon­képpen ez sem gond, hanem kényszer, mert hiá­ba tanult jól, nem végez­heti tovább az is­kolákat, ni­ncs­ rá pénz, nincs kitartás. Hiába érez kedvet valamely hivatáshoz, nem ő választ, hanem megragadja a pénz­keresés első lehetőségét, amelyet a viszonyok nyújtanak. Elfoglalja az első kínálkozó állást, ahol hajlan­dók őt felvenni. Éveinek száma és testi fejlettsége alapján még gyermek, akinek ját­szani kellene, de ő már, mégis, dol­gozik, esetleg olyan munkát, amely sem képességeinek, sem szervezeté­nek nem felel meg. Ezzel a képpel, amit az életből itt lerajzoltunk, csupán azt akarjuk érzékeltetni, hogy a nevelésre és pályaválasztásra döntően hat a mindenkori gazdasági és társadalmi helyzet. Ugyanakkor azonban meg­állapítjuk azt is, hogy bár a leg­súlyosabb, de nem az egyedüli té­nyező. A szocialista pedagógia már ma is arra törekszik, hogy ahol csak le­hetőség van rá, felvilágosítással, a­­k­ár meglévő szociális intézmények­­helyes alkalmazásával segítsen a bajokon. A gazdasági és társadalmi viszonyok által előidézett hibák le­hetséges helyesbítésével, továbbá képesség- és tehetség­vizsgálat alap­ján nyújtható pályaválasztási ta­nácsadással egyelőre egyénenként ellensúlyozza a szociális viszonyok hatását. A gyermeknevelés célja, hogy a közösség érdekében kifejlessze az ifjúságban lévő képességeket. A pályaválasztási tanácsadás feladata pedig az, hogy összhangba hozza a gyermekben kifejlődött képessége­ket az adott gazdasági lehetőségek­kel. Ebben a rendkívül nehéz, de nagy­jelentőségű kérdésben iparkodnak a szocialista pedagógusok a dolgozó szülők és ifjak segítségére lenni. Az érdeklődők egyelőre a III. selmeci úti, a VI. izabellauccai és a VIII. németuccai pártszervezetek­ben keressék fel a pedagógiai ta­nácsadót. (*) A Szépművészeti Múzeumban október 1-től kezdve a téli nyitási rend lép életbe. Eszerint a gyűjteményüket naponta 10 órától­­- 2 óráig lehet meg­tekinteni. Belépőcsíj 40 fillér. Vasárnap délelőtt 10 órától 11 óráig a belépés díjtalan. (*) Ásatások Kassa mellett. A Felső­magyarországi Rákóczi­­ Múzeum meg­hívására Tompa Ferenc, a budapesti tudományegyetem, ősrégészeti tanára tanítványaival és az ősrégészeti intézet tagjaival Kassára érkezett, hogy meg­kezdje a bárcai kőkorszakbeli telep fel­tárását, amely szoros összefüggésben van Kassa legrégibb múltjával. Az ásatásokat már megkezdték. (*) „A bukovinai vajhélyek h­azatelepítése" címmel a Külügyi Társaságban (Országháza, XVII. kapu) októ­­er 2-án, csütörtökön dél­után 6 órakor Gombos György gazdasági feligyelő han­gosfilmvetítéses előadást tart. (*) „A szobanövények előkészítése a telel­tetésre" címmel a virágkedvelők egyesüle­tének rendezésében október 2-réjl, csütörtökön délután 5 órakor (VII. Esterházy ucca 4) Füredi Jenő tart előadást. Az Országos Magyar Sajtókamara MAGYAR SAJTÓ KÖNYVTÁRA mindennemű kü­l- és belföldi sajtó­elméleti, sajtójogi, sajtótörténeti könyvet, újságok jubileumi, vagy más alkalmi kiadásait, naptárakat, régi sajtóalmanachokat, évkönyve­ket, régi és új publicisztikai és zsur­nalisztikai munkákat, röpiratokat. Ajánlatokat i. e. 10—12-ig a Magyar Sajtó Házába (VI. Andrássy út 101. Telefon: 428-558) kérünk.

Next