Népszava, 1942. január (69. évfolyam, 1–25. sz.)

1942-01-06 / 4. szám

1942 január 6. tedd NÉPSZAVA Merlin és Vichy viszonya Német cáfolat a londoni és moszkvai rádió jelentéseiről. — Roosevelt újabb 18 milliárd dollárt követel hadicélokra. — Január 16-án sorozásra kell jelentkezniök a 20-42 éves USA állampolgároknak Japán és a Szovjet­ Unió viszonya ezidőszerint vál­tozatlannak tekinthető - állapítják meg Berlinben A legutóbbi napok diplomáciai eseményei három főcsoportba oszt­hatók. Az első a tengelyhatalmak kormányainak és a velük együtt­működő irányzatok megnyilatko­zása, a második a Földközi tenger medencéje keleti és nyugati területének mentén jelentkező tüne­tek sorába, tartozik, a harmadik pedig a washingtoni tárgyalások folyományaképpen történt intézke­dések, valamint az ezzel összefüggő rendelkezések. Elöljáróban itt adjuk a német­­ távirati iroda jelentését a londoni és moszkvai hírszol­gálat cáfolatáról. Ez így szól: A német rádió vasárnap be­olvasta az angol és moszkvai hírszolgálatoknak azt a hamis jelentését, amely szerint Berlin­ben a keleti arcvonalra induló katonavonatok elindulásakor asz­szonytüntetésekre került sor. A tüntetés során az asszonyok a vo­nat elé vetették magukat, hogy így akadályozzák meg annak el­indulását. A rádió közlésével pél­dát mutattak a berlini lakosság­nak arra, hogy az ellenséges hír­szolgálat milyen durva, célzatos koholmányokkal dolgozik és mennyire hamisan ítéli meg az ellenfél a németországi hangu­latot. Gebbels birodalmi miniszter szom­baton fogadta Mussertet, a hollan­diai nemzeti szocialista mozgalom vezetőjét, aki most tett látogatást a keleti arcvonalon. Ugyanaznap este Mussert beszédet mondott a holland nemzeti szocialista moz­galom fennállásának tizedik év­fordulója alkalmából rendezett em­lékünnepen. Beszédében a mozgalom történetének ismertetése után azt a megállapítást tette, hogy a keleti fronton harcoló önkéntesek kezes­ségnek tekinthetők arra nézve, hogy Hollandia együttműködik majd Európa újjáépítésén. Európa újjá­építése érd­ekében — mondotta a többi között — feltétlenül szükséges volt, hogy Németország bevonuljon Hollandiába, mert ha ez nem tör­tént volna meg, az angolok felhasz­nálták volna ezt az országot Európa elleni hadjáratuk felvonulási terü­letének. Esztelenséggel vádolta a holland kormányt, mert nem állt a németeik oldalára és ugyancsak esz­telenségnek minősítette a Japánnak szóló hadüzenetet A német távirati iroda ezután arról számol be, hogy Mussert tomboló helyeslés mellett közölte, hogy­­ a holland nemzeti szocialista pártot mint egyetlen állami pártot engedélyezték. Más jelentés szerint Mussert párt­hívei közül többen helyeslően szó­laltak föl, méltányolva azt, hogy pártjuk már a német haderőknek Hollandiába történt bevonuolása al­kalmával is ilyen álláspontot fog­lalt el. Helsinki „N. S. T."-jelentés ismer­teti a „Helsinki Sanomat" című kor­mánylapnak a washingtoni határo­zatról szóló cikkét, amelyben sajná­lattal állapítja meg, hogy a nyu­gati demokráciáik az európai kultú­rát a bolsevizmusnak dobják áldo­zatul. A török képviselőház újra meg­kezdi tanácskozásait. Ezeken a ta­nácskozásokon bizonyára nagy sze­repet játszik majd a külpolitika. A török politikai körök hangu­latáról közöl ismertetést a „Transcontinent Press"-nek a „Magyarországában megjelent jelentése. Eszerint komor hangulat nyer kifejezést a tö­rök sajtónak az évforduló alkalmából közölt összefoglalóiban. A szokatla­nul kemény tél elemi katasztrófájá­ban— mondja a jelentés — nyilván tükörképét látják annak, ami akkor következnék be, ha a politikai konstellációban hirtelen hasonló, váratlan fordulat lépne föl. A há­ború még egy fokkal barátságtala­nabbul tűnik fel a törökök előtt, majd így folytatja: A vezércikkek írói felvetik a kérdést, hogy mi történik majd a Földközi tengeren és a Szovjet­unióban. Mindkettő neuralgikus pont Törökország szempontjából és adott körülmények között okot szolgáltathatnak, arra, hogy Tö­rökország sutbadobja béketörek­véseit- Hogy ezt miként képzelik arról nem nyilatkoznak, mivel az ankarai kormány nem nézi jó szemmel bizonyos kényes kérdé­sek boncolgatását. A jelentés ezután a bekövetke­zett katonai és politikai események­nek Törökországra gyakorolt hatá­sát boncolgatja és így folytatja. A komor hangnem azonban, amellyel a török publicisztika az 1942-es esztendőt köszönti, nagy­részt arra vezethető vissza, hogy amint az a hosszú ideig tartó sem­legesség esetében gyakran előfor­dul, végül is nemigen tudják Törökországban, hogy tulajdon­képen mit kívánjanak. Kétségtelen, Törökország békét akar, azonban védelmeznie kell közelkeleti hatalmi állását is. Az életfontosságú érdekszféra meg­védéséről szóló régi elv, a­mely még az 1941 újévi sajtójában is igen nagy szerepet­­ játszott a balkáni háború kitörése óta hát­térbe szorult... A közelkeleti ha­talmi állás megvédésével körül­belül ugyanúgy fajt­a dolog, mint az érdekszférákkal, senki sem t­udja, hogy tulajdonképpen m­i sül ki belőle. Csupán a sem­legesség és a be nem avatkozás bizonyult eddig helyes­nek. Ezen a téren nem is várható változás mindaddig, amíg Ankara világo­san fel nem ismeri, hogy merre fejlődik a világ... Spanyolországban a polgárháború alatt sokszor szerepelt Queippo de Llano tábornok neve. A tábornok, aki egykor Andalúzia katonai parancsnoka és kormányzója is volt, a polgár­háború után Rómába távozott és azóta nemigen emlegették. Érd­e­kes, hogy most a német távirati iroda madridi jelentése arról szól, hogy Queippor de Llano hétévi római távollét után visszatért Barcelonába. Eddig nincsen hír arról — mondja a jelentés —, mi­lyen lesz a tábornok jövő beosztása. Eszerin Queippo de Llano újra szerephez jut, amit valószínűleg az tesz lehetségessé, hogy az okok, amelyek visszavonulásra késztették, megszűntek. Távolkeleti vonatkozású, de euró­pai vonatkozásban jelentős a Portugáliai és Anglia között a Timor sziget portugál ré­szének megszállása miatt keletkezett ügy. Salazar miniszterelnöknek la­punkban ismertetett, nyilatkozata után az üggyel kapcsolatban nem történt újabb megnyilatkozás. Lisszaboni „N. S. T."-jelentés sze­rint valószínű, hogy Salazar minisz­terelnök a Londonból jelentéstételbre hazahívott portugál nagykövettel együtt jegyzéket szövegeznek Lon­don címére és ebben körülírják Por­tugália álláspontját. A jegyzéket — mondja a jelentés — még ezen a hé­ten átnyújtják Londonban. Szomba­ton, mint­ ismeretes, Anglia lissza­boni követe, Camber Londonba uta­zott. Némi feltűnést keltett, hogy az angol nagykövet elutazása előtt nem jelent meg Salazar miniszterelnöknél. Ebben megerősítését látják azoknak a híreknek, hogy az angol-portugál feszültség miatt a két kormány ez­időszerint csak írásban érintkezik. Utalnunk kell azokra a Népszavában ról számoltak be, miként fogadták Berlinben Pétain újévi beszédét. Szokatlannak minősítették, hogy abban Németország irányában kí­vánság hangzott el. Ebből a meg­jegyzésb­ől bizonyos tekintetből némi bírálat volt kiolvasható. A „Die Tat" című zürichi lap berlini tudósítója rámutat arra, hogy Pé­tain újévi beszéde, a párizsi át­tekinthetetlen viszonyok és egy né­met tiszt ellen Dijonban elkövetett támadás újabb alkalmat adnak a né­met sajtónak és diplomáciai helyek­nek arra, hogy a német-francia vi­szonnyal foglalkozzanak. A sajtó hirtelen támadt érdeklődés, kapcso­latban azzal, hogy Aletz nagykövet már hetek óta Németországban tartózkodik, elkövetkezendő események elő­futárjának tekinthető. Marcell Déat a „l'Oeuvre" hétfői számában a Németország részéről tervezett új európai rend mellett száll síkra és azt írja, hogy az a vezetés, amelyet Németország az új Európában átvett, semmiesetre sem jelent katonai parancsuralmat vagy hegemóniát hanem kizárólag a főváros világhírű gyógyfor­rásokkal táplált fürdőiben: Szent Gellért-fürdő Széchenyi-fürdő Szent Imre-fürdő Rudas-fürdő nép-, gőz-, kád-, termál-, iszapgyógyfürdőiben és uszodáiban Kedvezményes jegyek kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztáraink­nál Erzsébet körút 35. Tel.: 222-293 és Conti­ncea 4. Tel.: 139-330. 31. 32 január hó 6-án (Vízkereszt napján) este 8 órakor a Vasasok nagytermében (Magdolna utca 5) a CUKRÁSZMUNKÁSOK SZAKEGYESÜLETE által rendezendő vielám klasszi­l­us est Bemutatásra kerül: Shakespeare: A Szent Iván-éji álom közjátéka. Hans Sachs két komédiája. Gvadányi—Gaál: A Peleskei nótárius három jelenete. Játsszák a cukrászmunkások kultúrcsoportjának tagjai. Az előadást ren­dezte Szendrő Ferenc. A dalokat összeállította Székely Endre. A díszleteket ter­vezte Bán Béla. Műsor ára 60 fillér. Kapható az összes párt- és szak­szervezetekben, valamint a Népszava könyvesboltjában (Erzsébet körút 35) 5. oldal Nézz­e meg a lap! Reviszínház teljesen is lisorál! „SOUVENII*" Vidám, táncos, énekes az fiotarevű „A VÄGTI'4 Vécsey Ernö zongoraművész nagy revűképe. Gladys and KllS8efOU-i a világ legjobb táncospárja. — Vlarts Deu, a Royal tánccsillaga „VEgl&SiRUZi ÉJSZAM&" HEINEMANN SÁNDOR , és 16 tagú zenekarának rumba- és conga-parádéja a színpadon Rév Erzsi Trio Corens Sebők Vera „ŐSBUDAVASt" Revükép 1896-ból Török Rózsa, Rév Erzsi, Bárczy Kató, Nádor Jenő, Szendrő József, lugossy György, Gladys and Kusserow, Clara Dea, Fodor Artúr, Gerard Laboch, Justín-duo Az előadások este ö1 órakor kezdődnek­ Csütörtök­ön, szombaton, vasár- és ü­nnepnap délután­­/15 órakor mérsékelt belgárú előadás. Pénztári tetefon: 224-084 Új segélyezés van az OTI-nál. Ezért okvetlenül olvassa el GÁL BENŐ Mit kell tudni a se­tegség­biztosításról című 32 oldalas új füzetét és a­rra a pótfüzettel együtt 30, postán küldve 36 fillér. Kapható a szervezetekben és a Népszava-könyvkereskedésben 111

Next