Népszava, 1942. április (70. évfolyam, 74–97. sz.)
1942-04-08 / 78. szám
6. oldal Ős-Faust — Nemzeti Színház — Irodalomtörténeti érdekesség, a bemutatása azonban teljesen indokolatlan. Goethe világhírű művének, a ,,Faust"-nak vázlata, laza összefüggésben álló jelenetsorozat, állandóan az az érzése a nézőnek, hogy bekötöttszemű dramaturg vaktában kivágott fontos jeleneteket a műből és ezért érthetetlen, és folyamatosság nélkül való az egész. Goethe nyilván magában hordta már a ,,Faust" egész kompozícióját, amikor ezeket a noteszjegyzeteket készítette, kidolgozott egyes jeleneteket, úgy mondhatnók: vázlatokat készített a leendő műhöz. Irodalomtörténészek számára érdekes tanulmány anyaga lehet ez a csontváz, színpadra azonban anynyira nem való, amennyire nem szabad könyvben kiadni egy írónak készülő regényéhez felvázolt jegyzeteit. Ha a néző nem ismeri a Faust,mondatép az igazi „Faust"-ot, tanácstalanul és értetlenül áll a színpadon pergő jelenetekkel szemben. Tímár József alakította Me-Thistophelest. Kemény, gúnyos, okos figurája nagyon jó volt. Uray Tivadarról nem mondhatjuk ugyanezt. Modern, mai magatartással szerette volna színpadra vinni az ördöggel cimboráló tudós alakját. Nem ment. Szörényi Éva Margit hálás szerepében nem tudta magával ragadni a közönséget, kitörései élettelenek, üresen csengők voltak, a lágy jeleneteket elmosódottan, színtelenül hozta. Gobbi Hilda volt Márta, méltó partnere Tímárnak, vérbő, eészséges asszonyt mutatott, hiánytalanul adta a rábízott figurát. A többiek: Majőr Tamás, Apáthy Imre, Ungváry László, Rajczy Lajos, Pethes Sándor és a még kisebb szerepek alakítói megtették, amit le kelett pármondatos szerepükben tenniök. A fordítás Jékely Zoltán munkás, sok helyen bántóan pongyola, a legkönnyebben adódó megoldásokat választotta és ezzel — bár gördülő a magyar szöveg — sokszor csaknem a fecsegés határára jut. A díszletmegoldás ötletes. Erdődy János Doktor Kovács István Az új magyar film azzal kezdődik, hogy megjelenik a vásznon Páger Antal, zsinóros magyar ruhában és hosszú beszédet intéz a moziközönséghez, amelyben hangoztatja az összefogás fontosságát és főleg hosszan kárhoztat valami Tatárékat. Tatárékról a film folyamán, jóval később kiderül, hogy az a bűnük: férjhez akarják adni leányukat doktor Kovács Istvánhoz, a parasztfiúból egyetemi tanárrá lett tudóshoz. Ez a filmsiűrűtlen prológus adja meg a film alaphangját. Nem nagyon beszélhetünk itt képszerűségről, rendezésről, vizuális hatásokról: fényképezett vezércikk, sőt Németh László-cikk az egész. A Cseresnyés-szellem lebeg a film fölött: szociális problémákat „old meg" olyaténképpen, hogy az egyetemi tanárral feleségül vételi a zsellérleányt és sok viszontagság után úgy dicsőül meg a falusi származású méltóságos asszony, hogy nyilvános ünnepségen maga a miniszter kezet csókol neki. Pirger Aulal alakítja az egyetemi tanárt. Sok előadást kell tartania a film során, meglehetősen felismerhetetlen és homályos ízű tételeket hangoztat történelmi előadásaiban, könnyedén átfestve Jean Giono színeivel. A film szerzője problémákat tüntet el, egyéni sorsokkalbűvészkedik és úgy kívánja beállítani az általa alakított sorsokat, mintha igazi társadalomban élnének, nem a filmműterem légüressé tett lombikjában. Ebben a műveletben segítőtársa Páger Antal, színészi készségének javát adja hozzá. Tóth Júlia új filmszínésznő, komoly tehetség mutatkozik benne, bár érnie kell még, hogy magánéletétől ide NÉPSZAVA 1942 .április 8. szerda Jlit La&azzt * 31^ada Lamj Aid&mannp gen szerep feladatát is meg tudja oldani. Sinsor Erzsi és a többiek betöltötték szerepüket. A filmet a Royal Apolo, City és Album mutatta be. (Vilys) Kerámiák a Tamás Galériában Kovács Margit iparművész érdekes kerámiáit mutatja be a Tamás Galéria. Dús képzelőerőre valló, művészi becsű, fölötte változatos és egyéni munkák ezek, szemben a művészi kerámia címén széltében elterjedt tömegárukkal. Az utóbbiak között is sokszor akad olyan, amely a kevésbé igényes közönség ízlésének nevelésére alkalmas — a kiállító művész alkotásai azonban már a magyar kerámia fejlett színvonalát mutatják meg. Részben szobai dísztárgyakat látunk, főként zsánerjellegű kisplasztikát, díszítő vázákat, edényeket, másrészt pedig gyakorlati alkalmazásiakat, csempéket, virágcserepeket, épületet díszítő reliefeket, fali képeket. Az alakmegoldások és a színek fölötte változatosak és stílus dolgában is széles skálával találkozunk a román, a gót, a bárok, a hirdu és a modern megoldások alakjában. Erőteljesek gótikus szobrai, sötét, nyers agyagmegoldásai és a Klinker-téglába égetett díszítőképei. Tárgyát a művész leginkább az egyházművészeti témakörből meríti, egyéb tárgyköre is a számára irányadó közönség ízléséhez alkalmazkodik. Napjaink egyéb időszerű tárgykörét nem érinti. A kiállítás megtekinthető (V. Akadémia utca 8) április 13-ig bezáróan. sz. s. C) A MADÁCH SZÍNHÁZBAN hétfőn este a kormányzóhelyettes és felesége végignézte Felkai Ferenc „Nero" című színművének előadását, az előadás után tetszésüket és elismerésüket fejezték ki a színház igazgatójának. C) „A RÉGI JÓ KIRÁLY SZÍNHÁZ" jegyében folyt le vasárnap este a Zeneművészeti Főiskola zsúfolt nagytermében az a hangverseny, amelyen Rátkai Márton konferált a századforduló és a valódi békeidők magyar operettkultúrájáról. Mi — sohasem titkoltuk — nem tulajdonítunk nagy fontosságot a kizárólag szórakoztatni vágyó operettszerzőknek és műveiknek. Tisztán látjuk, hogy a műfaj megalapítója — Offenbach — mást, többet akart: aktivista volt és vidám keretben komolyan ostorozta kor fonákságait; torzító tükrében is igazi visszképét nyújtotta a maga idejének Johann Strauss operettjeiben magasabbrendű életörömmé szellemül át a puszta mulatnivágyás. Lehár Ferenc darabjaiban a demokrácia szimbólumaként szerepel a szerelem s ennek társadalmi ellentéteket áthidaló, leromboló ereje élteti legtöbb szövegét... Tény, hogy a kimagasló éjjerettek mindenkor túlnőttek a merő élvhajhásláson, mert szerzőik az emberi eszmék húrjait pengették. Ez a felismerés vezette annak idején Beöthy Lászlót, a Király Színház kiváló igazgatóját, akiről Srátkai Márton szívből fakadt szavakkal emlékezett meg. A régi jó Beöthy-műsor slágerszámaiból énekelt szemelvényeket a közreműködők sikeres gárdája: három kitűnő primadonna, Dobay Lívia, Harmath Hilda és Orosz Júlia, továbbá Csikós Rózsi, a jelenkori és Somogyi Nusi, az eredeti szubrett. Utóbbival Rátkai Márton is táncra perdült és mindenki láthatta, hogy lábai mit sem vesztettek rugékonyságukból. A derűs hangulathoz Kiss Manyi, Latabár Árpád és Kálmán tréfái járultak hozzá. A komoly férfiszólamot Jámbor László képviselte. (-.-) (*) TÁNCOSOK ÉS TÁNCMŰVÉSZEK második estjüket tartották meg hétfőn a Zeneművészeti Főiskola nagytermében, amely nem versenyezhet ugyan a hivatásos színpadokkal, de a Vigadónál mindenesetre alkalmasabb dobogót nyújt az effajta célokra. Helyesnek tartjuk, hogy a táncművészet különböző irányzatai ily közös keretben kerülnek most egymás mellé; hasznosnak tartjuk ezt már a nagyközönség fogalomkörének tágítása miatt is. Eddig ugyanis minden egyes irányzatnak megvolt a maga törzsközönsége, amely szigorúan mellőzte a többieket, de így most akarva - nem akarva kénytelen a többiek teljesítményéről szintén tudomást szerezni s a látottak alapján nem egyszer enged előítéleteiből, türelmemesebbé és megértőbbé válik... A balettet ezúttal főként Bordy Bella, az operaházi együttes kitűnő tagja és Korszakova-Biróczy Ludmilla, a Troyanoffcsoport tagja képviselte. Dr Dienes Valéria h orkesztikai intézetének új tánckompozícióiban Geguss Kornélia, Beöthy Olga, Herschberg Erzsébet és Kovács Éva keltett legtöbbb figyelmet. Szentpál Olga mozgásművészeti csoportja megismételte sikeres „Munkatánc"-át és „Metamorfózis" című lírai táncjátékával érdekes próbáját adta az úgynevezett abszolút, vagyis nem annyira tárgyhoz "kötött, hanem inkább csak általános hangulati értékeket kifejező táncstílusnak. Lőrincz György, a négytételes táncjáték tehetséges fiatal szerzője „Kánkán"-jéban is bebizonyította egyéni ötletbírségét. Szentpál Mária szépvonalú „Mária siralmá"-val adott művészi benyomást... Külön rész jutott végül Feleky Kamillnak és akrobatikus táncnövendékeinek. Közülük Mednyánszky Ági és a kis Vágvölgyi Pipi tetszett leginkább. (..—) (*) TANGÓHARMONIKAHANGVERSENY. A Marnitz-féle tangóharmonikahangversenyeknek ma már éppen olyan törzsközönségük van, mint bármely hasonló zenei eseménynek. Hétfőn este is zsúfolásig megtelt nézőtér fogadta a Magyar Művelődés Házában szereplő művészeket. Volt minden, ami szükséges ahhoz, hogy a napi gondokat két három órára feledtesse az emberekkel. A műsor hosszú és változatos volt s önkéntelenül adódott a kívánság: többször és a nagy tömegek részére jobban hozzáférhetővé kell tenni az ehhez hasonló estéket. (*) WELLS SÚLYOS BETEG. Lisszabonból érkező jelentés szerint. H. G. Wells, a világhírű angol regényíró influenzában súlyosan megbetegedett. Kora és betegségének súlyossága miatt állapotát reménytelennek tartják. (*) PÉRELI IMRE FESTŐMŰVÉSZ VISSZANÉMETESÍTETTE A NEVÉT. A hivatalos lap sorozatosan közli azoknak a magyar állampolgárságú egyéneknek névsorát, akik régebben megmagyarosított családi nevüket német hangzásúra visszaváltoztatják. A vasárnapi számban szerepel a Pereli Imre néven ismert festőművész is, aki Herzre változtatta családi nevét. Művészkörökben érdeklődéssel várják, hogy mennyiben befolyásolja kedvezően ez a lépés Herz Imre művészi pályafutását. (*) A RÁICOSPALOTAI MUNKÁSKÉPZŐ EGYLET április 12-én, vasárnap délután 14 órakor a rákospalotai városháza dísztermében rendezi meg a február 22-re tervezett és elmaradt irodalmi délutánt, amelynek keretében Hódy Gitta, Gyarmathy Anikó, Gábor Miklós, Halász Kálmán színművészek és a Vándor-kórus Petőfi Sándor, Arany János, Tompa Mihály, Vajda János, Ady Endre, József Attila műveiből adnak elő. Közreműködik még az Első Zuglói Dalkör mandolinzenekara. Bevezetőt mond Szakasits Árpád. A február 22-re megvásárolt jegyek érvényesek. (*) A PETŐFI TÁRSASÁG FELOLVASÓ ÜLÉSE. A Petőfi Társaság április 12-én, vasárnap délelőtt Vili órakor felolvasó ülést rendez a Tudományos Akadémián. Kornis Gyula elnöki megnyitója és Gáspár Jenő főtitkári jelentése után Agyagfalvi Hegyi István költeményeiből mutat be néhányat, Gáspár Jenő Petőfi centenáris éveiről számol be, Dutka Ákos költeményeket szaval, végül Onódy Ákos, a Nemzeti Színház tagja ad elő Petőfi-költeményeket. SZÍNHÁZI ÉS FILMKÖZLEMÉNYEK MÁZSÁS SZIKLADARABOK ZUHANNAK ALÁ dübörögve, porzik a szikla, zúgva gördülnek a fák, bokrok, kövek , hegyesttaramlás! És hajszálon múlik, hogy a kőzuhatag be nem temeti a hegyoldal mellett reszketve álló tiroli asszonyt, két kicsi gyermekével. Ezzel az izgalmas jelenettel indul és drámai jelenetek drámai jelenetre halmozódnak a „Hamis eskü" című új német filmben, amely a tiroli emberek bűnös, szerelmes és izgalmas életiről szól. A „Hamis eskü" a Corvin filmszínházban néhány nap múlva bemutatásra keríti. A „MOHRO CASTLE" ELSÜLLYEDÉSE FILMEN. A háború előtt világszenzáció volt a Stewyork és Havana között közte- kedő luxushajó, a „Morro Castle" titokzatos elsüllyedése. Az óceánjáró gőzös a nyílt tengeren ismeretlen okokból kigyulladt és az utasokkal zsúfolásig megtelt hajóról alig néhányan tudtak csak megmenekülni. Ez a tengeri szerencsétlenség kiindulópontja a „Csodatevő szerelem" című olasz filmnek, amely megdöbbentő élethűségnel és drámaisággal eleveníti meg a hajó elsüllyedésének egész sereg apró tragikus jelenetét. Conchita Montes alakítja a női főszerepet és Amadea Kazarrn a partnere a „Csodatevő szerelem"-ben, amelyet az Esperia mutat be a magyar közönségnek. Szegeden új rendszert vezetnek be a koldusellenőrzés terén (Szeged, április 7.) Szegeden felmerült annak a terve, hogy ismét új eljárást vezetnek be a koldusellenőrzés terén. Elsősorban fokozzák az ellenőrzést és minden olyan esetben, amikor valakit kolduláson érnek, külön felhívják reá a népjóléti ügyosztály figyelmét. Akikre pedig rábizonyítható a munkakerülés, azok ellen internálási eljárást indítanak. Természetesen ezzel a rendszerrel sem lehet megoldani a kolduskérdést, amit az illetékes tényezők is nagyon jól tudnak. Két évvel ezelőtt vezette be Szeged város hatósága az úgynevezett „koldusadót". Ez a módszer nem lépte át a társadalmi segélyakció keretét és a gyakorlatban nem is alakult át „adóvá". A koldusok ma is megjelennek a szegedi utcákon. Ez a jelenség világosan bizonyítja, hogy a kérdést nem lehet sem egyszerű segélyezési, sem pedig rendőri problémává tenni, mert itt sokkal mélyebb társadalmi problémáról van szó, semhogy ezt akár rendőri úton, akár segélyezési akcióval meg lehetne oldani. A „koldusadót" jelenleg mindössze 9—10.000 adófizető szolgáltatja be — önkéntes felajánlással. A legtöbb adomány havi 20—40 fillér, van azonban 10 filléres „koldusadó" is, a havi egypengős vagy ennél magasabb felajánlás egészen ritka. Ezzel szemben a városnak mintegy 2000 személyről kell goruoskodnia, amihez még hozzájön a szeretetház és a népkonyhák ellátása. A városnak 16.Off pengőjébe kerül a koldusok és ellátatlanok ellátása, amivel szemben csak 1s 5000 pengőt, vesz be. A probléma tehát igen fogós és a bevezetett hatályosabb rendőri ellenőrzés a probléma mélyére nem hatol. Zsaroló házaspárt fogtak a fiumeiúti temetőben Mándoki János sajt- és vaskereskedő, akinek a József körút 77/79. szám alatt van üzlete, pár nappal ezelőtt névtelen levelet kapott, amelyben felszólították, hogy a fiumeiúti temetőben, az 53-as kriptánál a virágtartóba helyezzen el egy borítékban 600 pengőt. Ha a pénz nem lesz a kripta virágtartójában, feljelenti a kereskedőt a valutaügyészségen. Másnap a zsaroló férfi telefonon felhívta a kereskedőt, majd ismét levelet küldött, amelyben sürgette a pénzt. A kereskedő a rendőrséghez fordult és a rendőrség tanácsára a megjelölt időpontban egy számolócédulákkal telt borítékot helyezett el az 53-as kripta virágtartójába. Két detektív kőművesmunkásruhába öltözött és az új ravatalozó ürítési munkálataihoz közel rejtőzött el. Onnan láthatták az 53-as kriptát. A közeli OTI-épület órája 12 órát mutatott, amikor taxiból a temetőbejárat előtt kiszállt egy elegáns nő és egyférfi, a nő egyenesen az 53-as kriptához ment és kivetta a virágtartóból a borítékot. A férfi a temetőbejáratnál várakozott. Amikor a nő felbontotta a borítékot, előkerültek a detektívek és megfogták a nőt, aki éppen dühösen dobta el 1i számotócédulás borítékot. Elfogták a férfit is, akiről kiderült, hogy Till Lajos magántisztviselő. Az elegáns nő a felesége. Mindkettőjüket letartóztatták.