Népszava, 1942. szeptember (70. évfolyam, 197–221. sz.)
1942-09-01 / 197. szám
70. évfolyam 197. szám Budapest, 1942 szeptember 1. kedd ÁRUSÍTÁS Ára 12 fillér A SZOCIÁLDEMMOKRATA PÁRT KÖZPONTI LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 • Megjelenik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 130-330, 130-331 és 130-332 úlyos harcok Sztálingrád erődrendszerében, a Kubántól délre, Rzsevnél, Kalugánál és a Ladoga tónál Német légitámadások Kelet-Anglia ellen. — Szovjet bombázók Kelet-Németország fölött. — Brit gépek a nyugati területeket támadták. — Nagy küzdelem Kínában Újra feszegetik a második front kérdését. — Wiltkie útja a Szovjet Únióba és Kínába A nyugat—keleti közlekedés biztonsága okoz gondot a szövetségeseknek HÁROMÉVES A HÁBORÚ, olyan értelemben, hogy most három esztendeje történt meg az első fegyveres összeütközés Németország és Lengyelország között. Az események okozta feszültségben az idők múlását nem vev9í®ük észre és csodálkozva kérdezzük: már három esztendő múlt el azóta? Viszont az események halmozása olyan nagy és következményeik olyan ,mélyrehatóak, hogy halljuk a csodálkozásnak ilyen kérdését is: mént csak három éve annak, hogy ez a töméntelen változás megtörtént? A háború kitörése nem azzntos a háború megindulásával. A háború időtartama lényegében korábban, akkor kezdődik, amikor azok az okok, amelyek a háborút előidézték, érvényesítették hatásukat. Természetes, hogy a háború időtartama ilyen módon nem határozható meg olyan kényelmesen és szabatosan, mint ahogy ezt diplomáciai jegyzék, miniszteri nyilatkozat, vagy az első puskalövés idejének feltüntetésével teszik. Nem olyan kényelmes, de nem is olyan megtévesztő. Az a módszer, amely ilyen általánosan bevett szokás szerint jelöli meg valamilyen esemény, jelen esetben a háború elindulását, megállapítja, hogy a háború 1939 szeptember 1-én Danzig és a korridor kérdésében indult el. Valóban, forma szerint így történt. Danzig és a korridor kérdésében nem sikerült a megegyezés a német és lengyel kormány között s ezért került fegyveres döntésre sor. De váljon ki az, aki elhiszi, hogy Danzig és a lengyel korridor volt az a kérdés, amely ezt a második világégést előidézte? Az oknyomozó módszer, amely nem elégszik meg a külsőségekkel, hanem az események valódi, eredetét keresi, rávilágít arra, hogy a háború sokkal régebben indult meg. Ez az oknyomozás elvezet a forráshoz, eljuttat az igazi okokhoz, odavezet a háború igazi kezdetéhez. Hol ez a kezdet? Ezt nem is igen határozhatjuk meg dátumszerűen, de annál biztosabban és annál hasznosabban magának az oknak megjelölésében. A szálak messzire nyúlnak vissza, ott gyökereznek a kapitalizmus általános válságában, amely válság már az első világháborút kirobbantotta s amely válság okozta delírium hozta létre a párizskörnyéki békéket, közöltük Trianont. Az első világháború nem oldotta meg, sőt súlyosbította a válságokozta betegséget. Ennek a betegségnek tüneteit ott találjuk azokban a cselekedetekben, berendezkedésekben, törvényekben, rendeletekben, kereskedelmi szerződésekben, vámtarifákban, katonai költségvetésekben és ehhez hasonlókban, amelyek mind termékei voltak a fejlődésében az emberiség életfeltételeit megakasztó kapitalista rendszernek. Ez a fejlődés, amely a tőkésgazdálkodás rendszerének végső formájához, a monopolkapitalizmushoz jutott el, nem volt egyvonalú, nem jelentkezett mindenütt egyformán meghatározható időben és helyen. Azonban, ha dátumszerűen nem is állapíthatjuk meg a világháború korát, oknyomozó rendszerünk mindennél alkalmasabb arra, hogy fölismerjük a háború való természetét, megértsük folyamatát és mindezekből levonják a kellő tanulságot. * NEM A MAGVA, hanem csak kirobbantója volt a második világháborúnak a danzigi kérdés. Nem egy olyan aránylag jelentéktelen és szűk területnek, mint amiyen Danzig és a lengyel korridor, hanem az egész világ berendezkedésének kérdése volt az, ami miatt a háború kitört. Ez adja egyedül a magyarázatát annak, hogy miért terjedt ki a háború az egész világra és hogy miért kevesbedik egyre azoknak a népeknek és országoknak száma, amelyek még nem sodródtak bele. Danzignak is a lengyel korridornak már semmi szerepe nem volt abban, hogy a háború átterjedt Norvégiára, át Belgiumra, Hollandiára és Luxemburgra. A nagy öszszeütközésnek az előbbiekben vázolt belső ereje hajtja ezt a háborút azóta is. Ez a hajtóerő vitte a tengelyhatalmakat, a Balkánra és ez érlelte meg azt az érdekellentétet, amely Németország és a Szovjet Unió között alakult ki. A háború történetét sem kezdhetjük azzal, hogy 1939 szeptember 1-én küldték háborúba Lengyelország ellen a német haderőt. Hiszen lehetetlenség a háború történetének és a német sikerek sorozatának akármilyen vázlatos és kezdetleges ismertetése anélkül, hogy a háborús nyilatkozatokat és háborús intézkedéseket megelőzően ne beszéljen a Németország- a Szovjet Unió között létrejött barátsági, tákiadást kizáró egyezményről és gazdasági szerződésről, amelyek lehetővé tették Németország számára, hogy teljes erejével egy fronton forduljon szembe Angliával és Franciaországgal, amely két hatalom a Lengyelországgal kitört háború után üzent hadat a Birodalomnak. A kapitalizmus válságában rejlő belső erők feszültsége röpítette át a háború csóváit az Óceánon túlra. Japán, amely négy év óta folytatott hadműveleteket Kínában, a nyersanyagforrások és piacok kérdésében nem tudott megegyezni az Egyesült Államokkal és a kérdés eldöntését fegyverekre bízta. Japánnak az angolszász hatalmakkal kitört háborújában már az igazi ok szerepelt a nagy nyilvánosság előtt a diplomáciai megnyilatkozásokban is. Így került a háborúba az Egyesült Államok, amelynek háborús politikája azonban nem datálható a japán hadüzenettől, az USA politikája már jóval hamarabb lépett arra a mezsgyére, amely végül is idetorkollott. Az Egyesült Államok a Japánnal kitört háború folytán automatikusan nyílt háborús ellenfele lett a tengelyhatalmaknak is, amelyeket a berlini hármas egyezmény Japán szövetségesévé tett. Ebben a folyamatban nagy szerepe volt annak, hogy Amerika kapitalizmusa veszedelmes versenytársat látott Japánban és Németországban. A Népszava hasábjain többször fejtettük ki, hogy ennek a versenynek a kétoldalon alkalmazott különböző eszközei áthidalhatatlanná tették az ellentétet. Az Egyesült Államok hadbalépése hegyomlásszerűen hatott a többi amerikai államra. Észak-Amerika másik nagy tömbje, Kanada már a háború kitörése óta vett részt a küzdelemben. Az USA hadbalépése először erkölcsileg sorakoztatta föl a közép- és délamerikai államokat, amelyek Argentína és Chile kivételével megszakították diplomáciai kapcsolatukat a tengelyhatalmakkal és Japánnal. A háború harmadik esztendejében, épúgy, mint a világháború harmadik esztendejében üzent hájszítot" a tengelyhataniaknak -Bila. Ez a legifjabb hadüzenet, legalább egyelőre, nem jelent új tényezőt a fegyveres küzdelemben. Azonban mindenesetre alkalmasarra, hogy szemléltetővé tegye a háborút előidéző folyamatban érvényesülő belső erők hatását. * A TÖRÖK KORMÁNY és a Standard Oil Társaság között létrejött megállapodás, amelyről a „N. S. T." ankarai jelentése számol be, gazdasági természetű, de van politikai jelentősége is. A „N. S. T."-jelentés elmondja, hogy az amerikai társaság monopoljogot kapott a törökországi olaj- és benzinellátás terén. Ezzel a rendelettel megszüntették a török petróleumhivatalt. Vasárnap volt 20. évfordulója a dumlupinari csatának, amely betetőzte Kemál győzelmes hadjáratát. Az évfordulót országszerte nagy ünnepélyességgel ülték meg. Ankarában és több más városban katonai díszszemlét tartottak. A „Prazdnicsnij Vesztnik" című bolgár lap ankarai jelentése szerint egy szovjet tengeralattjáró befutott Trapezunt kikötőjébe. Legénységét lefegyverezték és internálták. * ROOSEVELT MEGBÍZOTTJA, egykori választási ellenjelöltje, Wendel Willkie, a „United Press" natali jelentése szerint, átutaztában Afrika felé, Brazíliába érkezett. Willkie repülőgépen teszi meg az utat a Szovjet-Unióba, onnan Csiugkingba és más országokba. Willkie útja emlékezetbe idézi Churchill moszkvai tárgyalásait. Lapjelentések szólnak arról, hogy mind a Szovjet-Unióban, mind pedig Angliában továbbra is számontartják a második arcvonal kérdését. Ezzel kapcsolatban svájci lapok