Népszava, 1943. október (71. évfolyam, 222–247. sz.)

1943-10-01 / 222. szám

1193 október 1. péntek­i NÉPSZAVA Magyar álláspont a Mussolini­kormánnyal szemben A „M. T. L" jelenti: Jagow né­met birodalmi követ szeptember 25-én megjelent Ghyczy Jenő kül­ü­gym­iniszternél és átadta a német birodalmi kormány üzenetét, amely­nek értelmében a német birodalmi kormány elismerte a Benito Mus­solini által alakított olasz köztár­sasági fasiszta kormányt. A német követ a német b­i­rodalmi kormány nevében kérte továbbá a magyar kormányt, hogy hasonlóképpen cse­lekedjék. Egyidejűleg a német követ hozzáfűzte, hogy ezen kérést a Duce nevében is közvetíti, tekintet­tel arra, hogy közvetlen érintke­zési kapcsolat nem áll fenn a ma­gya­r kormány és a Duce között. s­tember 29-én a következő levelet A magyar kormány nevében I intézte Ribbentrop német birodalmi Ghyczy Jenő külügyminiszter szép-­­ külügyminiszterhez: Birodalmi Külügyminiszter Úr! Különös köszönettel vettem Nagyméltóságodnak azon közlését, amely szerint Benito Mussolini kormányt alakítod. Ezen kormány fenn­állását a magyar királyi kormány elismerte. Tekintettel arra, hogy ez időszerint nem áll módomban a Dacéval közvetlen kapcsolatot felvenni, bátor vagyok Nagyméltóságodat arra kérni, hogy fentieket szíveskedjék a Duce tudomására hozni és vele egyidejűleg közölni, hogy a magyar nemzet sohasem fogja elfelejteni, hogy mit tett érdekében és hogy ezért a magyar nemzet örök hálára van neki kötelezve. Kiváló nagyrabecsülésem kifejezésével maradok Birodalmi Külügy­miniszter Úr őszinte híve Ghyczy Jenő s. k. Súlyos harcok a zaporozsjei hídfőállás és a Dnyeper-vonal körül Az arcvonal középső része még mindig mozgásban van Harcok a Vezúv alatt Gürz és Laibach vidékén volt a partizánharcok súlypontja a keleti harctér helyze­téről al­kotott berlini megítéléseket össze­foglalva, a „Pest" berlini tudósí­tója közli,­­hogy az illetékes német katonai körök megállapítása sze­rint a­ harctéri helyzet egyes rész­leteiből csak bizonyos pillanatnyi helyzeteket lehet megítélni, további fejleményekre azonban semmi ha­tározott következtetést levonni nem lehet, mert a helyzetnek egyes pon­tokon bizonyos állandóságot mu­tató jellege nem tekinthető vég­legesnek. Az egész helyzet megítélésében to­vábbra is az előző napokban meg­nyilvánult az a felfogás jut kifeje­zésre, hogy a Dnyeper-arcvonalon a tulajdonképpeni döntés annak a harcnak a tartamától függ, amelyet a keleti parton levő német hídfőnek ki kell állnia a Zaporozsje vidékén egyre tartó nyomás révén. A Pripjet­torkolattól Demidovig húzódó, észak felé csatlakozó vidéken telj­esen mozgó harc jellegük van továbbra is a hadműveleteknek, illetékes né­met szakkörök megállapítása sze­rint. Heves csaták: a déli szakaszon Berlini közlés szerint a német visszavonulás a keleti arcvonal nagy kiterjedésű szakaszain meg­állt. Az arcvonal déli szakaszán szerdán igen heves ütközetek vol­tak, anélkül, hogy az oroszok tért nyertek volna. Ezzel szemben az arcvonal középső része még min­dig mozgásban van. Mindazonáltal a lapok katonai szakértői biza­kodóan ítélik meg a helyzetet, noha a további fejlemények tekin­tetében­ nem bocsátkoznak jóslá­sokba. A berlini helyzetjelentés ezután a következőket állapítja meg. Az oroszok most főképpen a Krím irányában fejtenek ki erős nyomást. Főtörekvésük arra irá­nyul, hogy áttörjék a Dnyeper alsó folyása és az Azovi tenger közötti német állásokat , hogy Perekopnál elérjék a félsziget északi kapuját. Mindeddig nem érték el céljukat. A második orosz támadás a t­ubáni hídfő ellen irányul, am­ely védelmezi Keres félszigetet a Krím keleti kapuját. A Dnyeper középső folyásán a németek hídfőálláso­kat tartanak Zaporozsje, Dnye­propetrovszk és Kiev előtt. A német jelentésekből kitűnik, hogy az orosz csapatok helyenként át­keltek a Dnyeperen, de csak gyenge erőkkel, amelyek nem kezdhettek nagyobb arányú had­műveletekbe. A Pripjet torkolatá­tól kezdve az arcvonal még nem szilárdult meg. A dnyepermenti harcokról be­számoló részletes német jelentések hangoztatják, hogy a folyó középső folyásánál a szovjet csapat­ok az egész kiterjedt arcvonalon folytat­ták kísérleteiket, hogy döntő be­töréseket kényszerítsenek ki a né­met védelem alapjába. Kiemelik, hogy az egyes helyeken minden összefüggés nélkül a Dnyeper f­olyón átkelt szovjet kötelékeket részben megsemmisítették, részben elszige­telték. A berlini jelentés ezután közli, hogy Kremencsug térségé­ben előbb több orosz zászlóalj, majd utánuk három ezred támadta hasz­talanul a német biztosítóerőket és ugyancsak összeomlott több szov­jetorosz támadás a Kievtől keletre fekvő széles síkságokon. Megjegyzi a jelentés, hogy bár a szovjet csa­patok a legnagyobb erőfeszítéseket tették, hogy a hídfőkből kiindulva teret szerezzenek a kifejlődésre, e kísérletek eredménytelenek marad­tak. A szovjet csapatok azonban — állapítja meg az „Interinf jelen­tése —, noha óriási és szüntelen vérveszteségeket szenvedtek, az éj védelme alatt egyre újabb megerő­sítéseket igyekeztek átszállítani. Ezen a szakaszon nappal és éjjel pillanatnyi szünet sincs a harcok­ban. A hadijelentés kiegészítéseként kiadott berlini közlés szerint a nagy hídfőktől távolabb megkísé­relt átkelő próbálkozások azonban hadműveleti eredmény nélkül ma­radtak. Rosszabbodik az időjárás A keleti arcvonal középső szaka­szán a harci cselekményeket a lé­nyegesebb szakaszokon az időjárás fokozódó rosszabbodása befolyásolta. Megkezdődtek az őszi esőzések, ame­lyek az utakat járhatatlanokká, he­lyenként teljesen mocsarassá teszik és természetesen súlyos hátrányt je­lentenek a csapatmozdulatok szem­pontjából, annál is inkább, mert a nehézhadianyag szállítását megbé­nítják. A német csapatok mindazon­által — mint berlini jelentés közli —­Csernigov térségében és Gomeltől délkeletre heves ellentámadásokba mentek át és ezzel sikerült nekik két helyen mély ékeket verni a szov­jet csapatok közlekedési mozdulataiba. Az „Interiif"-jelentés közli, hogy a Pripjet—Dnyeper-háromszög területén a harcok hevessége még fokozódik, az éjszaka folyamára át­szivárgott orosz harccsoportokat a délelőtt folyamán egy nagyobb né­met ellenakció kemény küzdelemben visszavetette. Míg az egész középső arcvonal további részéről és az északi szakaszról nem jelentenek különösebb harccselekményeket, Ve­likije Luki térségében különböző je­lek szovjet átcsoportosításokra mu­tatnak. Emlékeztetni kell arra — állapítja meg a berlini távirat —, hogy a bolsevisták éppen ezen a sza­kaszon egész hadseregeket áldoztak fel, anélkül, hogy át tudták volna törni a német arcvonalat. Minél nagyobb ellenállásba ütkö­zik a Szovjet a középső Dnyeper német védőállásai ellen intézett frontális támadásai során — írja Hertorius százados —, annál jobban fokozza átkarolási kísérleteit a folyam felső folyásának vidékén. A nyomás így különösen Gomeltől keletre és Szmolenszktől délnyu­gatra erősbödik, főleg a Szoza folyó vidékén, német részről azon­ban ezen a fontos arcvonalszaka­szon szintén friss tartalékokat ve­tettek be, amelyek részben védeke­zéssel, részben lendületes ellen­támadásokkal megállítják a szov­jet csapatok rohamait. Kievet véve hadműveleti alapul — írja végül Sertorius százados —, megállapít­hat­ó, hogy a Száza mentén álló orosz támadóékek messze lemarad­tak keleten. Bármennyire kétségte­len is az ellenség átkarolásra irá­nyuló szándéka, ilyen körülmé­nyek között mégis semmiképpen sem lehet szó a középső Dnyeper­vonal tényleges átkarolásáról. A délolaszországi harcok Dél - Olaszországban is állandó, felhőszakadásszerű esőzések gátol­ják a hadműveleteket, amelyekre vonatkozólag Berlin azt jelenti, hogy a harci tevékenység mérsékel­tebb volt, mint az előző napon. Salerno környékén Clark tábornok csapatai csak a Vietrától észak­nyugatra vezető átjáróúton támad­tak a nápolyi lapály irányában, miután ettől északnyugatra a né­met csapatok megrövidített állások­ban elhelyezkedve, a hegyekbe hú­zódtak vissza. Berlini közlés le­szögezi, hogy ezek a mozdulatok, amelyek során Castel San Giorgo, Barmnissi és Montoro helységeket minden hadi fontosságú berendezés elpusztítása után feladták, zavar­talanul folytak, sőt a szövetségesek azokat észre sem vették. Ezt követte az angol-amerikai erők előretörése a vietra—pompeji útnál, ez azonban a német biztosítócsapatok legkemé­nyebb ellenállásába ütközött. A Bud. Tud." távirata szeri­nt a brit csapatok a Vezúv déli lejtőjén levő Pompejit megszállták. Közli még a berlini jelentés, hogy a keleti szár­nyon a német csapatok utóvédei Montgomery csapataival szemben szívós ellenállást fejtenek ki és több kisebb helyi csatározással fe­dezték a német csapatok zömének mozdulatait, amelyek a keleti szár­nyon is job­ban védhető hegyi­állásokat foglaltak el. A szövetséges csapatok a Saler­nótól 55 kilométernyire délkeletre MusikÉssz­fie­és az Új Magyar Színházbim! 1943 október 3-án, vasárnap délelőtt 11 órakor az Új Magyar Színház előadást rendez. Színre kerül LUIGI PIRANDELLO: igazság? Parabola 3 felvonásban. Jegyek ára: 60 fillértől 6 pengőig Figyelmeztetés! Az előadást csak 16 éven felüliek látogathatják! Jegyek kaphatók Kulturpropaganda jegypénztárainknál: Népszava­könyvkereskedésben (VII. Erzsébet körút 35), tel.:­­222-293 és a Népszava kiadóhivatalában (VIII. Conti ucca 4), telefon: 130-330, 331 és 332. A nagy érdeklődésre való tekintettel kívánatos a jegyekről jóelőre gondoskodni o Titas

Next