Népszava, 1945. április (73. évfolyam, 56–79. sz.)
1945-04-01 / 56. szám
Vasárnap, 1945 április 1 NÉPSZAVA mmmmmmmmmm Szabad a Dunántúl - szabad Magyarország! A Vörös Hadsereg felszabadító hadjárata Nyugat-Magyarországon befejezéséhez közeledik közepette is szép Minden veszteségünk, minden nyomorúságunk húsvétunk van Magyarországon: a Vörös Hadsereg újabb, diadalmas előretörése megtisztította a Dunántúlt a náci-sekélytől s most csak az osztrák határ közvetlen közelében állnak még a német csapattöredékek. Sőt ott sem állnak , futnak hazafelé.De lesz-e még hazájuk, mire odaérnek? A szovjet hadijelentés legfőbb újdonsága Tolbuchin marsall seregeinek a Dráva és a Balaton déli partja között megindított villámakciója, amelyben a drávamenti (eddig Tito marsallal együttműködött) bolgár csapatok is résztvettek. Megnyílt az út a lispei olajvidékre és — Zalaegerszeg, Szombathely, Kőszeg és Győr felszabadulása után a Muraköz és a Csallóköz között teljes szélességben vonulnak az orosz csapatok Ausztria ellen, míg Kőszegen túl a harc már osztrák területen folyik. A Duna mentén Malinovszki marsall csapatai törnek előre. Míg a keleti front déli szakaszán Magyarország és Csehszlovákia ünnepli a Vörös Hadsereg felszabadító hadjáratának diadalait, fenn, északon Danzig felett már ott leng a szabad Lengyelország lobogója, amelyet — ugyanúgy, mint a szabad Magyarország és a felszabaduló Csehszlovákia zászlóját — Sztálin marsall adott vissza az elnyomott népnek. A mi húsvéti harangjaink a mi füleinknek elsősorban természetetesen a magyar nép feltámadását hirdetik! Szabad a Dunántúl! Szabaddá vált Magyarország! Előrenyomul a 2. és 3. ukrán front A Drávától a Dunáig teljes szélességben folyik a Dunántúl megtisztítása. — Felszabadult Zalaegerszeg és Keszthely. — Kőszegen túl már Ausztriában folyik a harc. — Átkelés a Garamon és Nyitrán. — Danzig felett már a lengyel zászló leng A traktorkérdés — kenyérkérdés (Monikia, március 31.) A Szovjet Tájékoztató Iroda közli: A 2. bielorussz arcvonal csapatai szétverték a danzigi (gdanski) katlanban körülzárt német erőcsoportot és március 30-án rohammal elfoglalták Danzig (Gdansk) városát és erődjét, a németek fontos keletitengeri kikötőjét és elsőrendű hadihajótámaszpontját. Danzigban (Gdansk) lengyel nemzeti zászló leng. A város körüli harcokban a 2. bieloruszz arcvonal csapatai 10.000 német katonát és tisztet ejtettek foglyul, valamint a következő hadianyagot zsákmányolták: 83 repülőgép, 140 páncélos és rohamlöveg, 358 tábori ágyú, 566 gránátvető, 1397 géppuska, 15 páncélvonat, 45 tengeralattjáró, 306 mozdony, 6675 vasúti kocsi, 151 különböző nagyságú hajó és 214 fegyver-, lőszer- és élelmiszerraktár. Az ellenség ezekben a harcokban több mint 39.000 halottat vesztett. Glogau és Boroszló körzetében tovább folynak a körülzárt ellenséges csoportok megsemmisítésére irányuló harcok. A 2. ukrán arcvonal csapatai támadásba lendültek, átkeltek a Garam (Hron) és Nyitra (Nitra) folyón, a folyóktól nyugatra áttörték az ellenséges állásokat és körülbelül 50 kilométert nyomultak előre. A támadás során elfoglalták Komárom (Komárno) Érsekújvár (Nové Zámky) Verebély (Vráble), Komját (Komjatice) és Nagysurány (Surany) városokat, a német védelem erős bástyáit a Pozsony (Bratislava) felé vezető úton, valamint több mint 450 helységet és néhány vasútálomást, köztük Újbánya (Nova Bana), Valkóc (Volkovce), Garamlök (Lok), Farnad, Szolcsány (Soldine), Köbölkút, Muzsla, Kistapolcsány (Topolcsanky), Nyitrateszér (Tesáry), Udvard (Dvorany), Perbete, Marselová, Jaskafalva (Jezhová Nová Ves), Kovarc (Kovarce), Appony (Openice), Zsére (Zirany), Nyitraivánka (Ivánka), Cabaj, Csápor, Ürmény (Urmin), Tardoskedd, Szelőce (Selice), Tótmegyer (Slovensky Meder helységeket, valamint Andód, Naszvad, Kistapolcsány (Topolcsanky), Aranyosmarót (Zlaté Moravce), Nyitraeszér (Tesáry), Ivánka és Tardoskedd vasútállomását. A Duna déli partja mentén előrenyomuló csapataink ugyanakkor több mint 30 helységet foglaltak el, amelyek között van: Nagybajcs, Alsóvámos, Bácsa, Rábapatona, Enese, Kóny, Bezi, Tárnokréti és Barbacs. Március 29-én a 2. ukrán arcvonal csapatai több mint 1000 ellenséges katonát és tisztet ejtettek foglyul. A 3. ukrán arcvonal csapatai folytatták támadásukat a Balatontól nyugatra és március 30-án elfoglalták Zalaegerszeg és Keszthely városokat, valamint több mint 150 helységet, köztük Felső-Oszkó, Andrásfa, Karátföld, Bögöt, Nagykapornak és Németfalu nagyob helységet. Ugyanakkor a 3. ukrán arcvonal csapatai vállvetve a bolgár hadsereg csapataival, áttörték az ellenségnek a Balatontól délre húzódó védelmi vonalát és körülbelül 30 kilométert nyomultak előre A támadás során elfoglalták Nagybajom, Böhönye, Marcali és Nagyatád városokat, az ellenséges védelem erős támaszpontjait, amelyek a nagykanizsai olajvidéket fedezték. Elfoglaltak ezenkívül több mint száz helységet és néhány vasútállomást, köztük Balatonkeresztúr, Balatonberény, Vörs, Kéthely, Mesztegnyő, Tapsony, Nemesdéd, Vése, Felsősegesd, Somogyszob, Bolhás, Tarany és Bélavár nagyobb helységeket és Balatonkeresztúr, Kéthely, Mesztegnyő, AltóA háború és a német dúlások miatt Magyarországon a szántóföld legnagyobb része az ősszel megműveletlen és bevetetlen maradt. Mivel az állatállomány nagy része is elpusztult, a tavaszi munkálatok megindítása is nagy nehézségbe ütközik. Felismerték ezt nemcsak a mezőgazdasági szakemberek, hanem a magyar mérnökök is és a bajok orvoslására csak egy megoldást találtak: a traktorokat haladéktalanul üzembe kell állítani. Elsőnek Vasvári Mihály gépészmérnök dolgozott ki a traktorok üzembeállításáról és elosztásáról egy tervezetet, melyet még január 28-án illetékes helyen benyújtott. Az ügyben nem történt semmi, addig, míg február25-én meg nem jelent a Népszavában Szakasits Árpád elvtárs cikke: ,,Három nagy kérdés" címen. Ebben a cikkben többek között Szakasits elvtárs is felismerte a kérdés nagy fontosságát, és azt írja, hogy a traktorokat azonnal üzembe kell állítani egységes közös üzemgazdálkodás keretében. A Szociáldemokrata Párt érdeklődését látva, Vasvári mérnök a tervezetét felhozta Szakasits elvtárshoz, aki azt azonnal a pártvezetőség elé terjesztette, majd annak jóváhagyása után azonnal magával vitte Debrecenbe és átadta Nagy Imre földművelésügyi miniszternek. A miniszter nagy érdeklődéssel fogadta a tervezetet és ígéretet tett, hogy rövidesen a tervezet figyelembevételével intézkedés történik a traktorkérdésben. A napokban a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete is kidolgozott egy javaslatot ebben a kérdésben. Ez a javaslat sokban megegyezik a földművelésügyi miniszter előtt fekvő tervezettel, azonban egy nagy hibája van, az, hogy a traktorok üzembeállítását és elosztását túl sok szervre bízza és a szükségesnél nagyobb teret biztosít az adminisztrációnak és ezzel a bürokráciának. Vasvári mérnök terve szerint központi állami traktorjavító üzemet kell létesíteni a központi irányítás elvégzésére. Ehhez egyelőre 30 ember szükséges, ebből 12 szakmérnök legyen. Ez a központi szerv nevezné ki a kerületi főgépészeket, akiknek irányítása és ellenőrzése alá tartoznának a kijelölt traktorvezetők és a főgépész gondoskodnék a központi szerv által kiutalt üzemanyag és alkatrészek elosztásáról is. A főgépész mellett az adminisztrációról minden községben az elöljáróság és a tanító gondoskodnának, az utóbbiak természetesen ingyenesen, így nem tengene túl az adminisztráció. A traktorkezelőket és a főgépészeket a fizetésen felül az elért eredmény arányában külön jutalom illetné meg, úgyhogy a munka eredménye mindegyiknek szívügye lenne. A legjobb eredményt, elérő főgépészeket és kezelőket külön versenydíjban is részesítenék. A tervezet ott fekszik a földművelésügyi miniszter előtt és reméljük, hogy annak alapján a szervezés és a munka is rövidesen meg fog indulni. Ez elsősorban kenyérkérdés, de nem utolsósorban azért is a szükséges, hogy a traktorok működjenek, mert ez biztosítaná a földreform sikerét is. Ha a földek megműveletlenek maradnak, el- vész a földreform lélektani hatása, mert a földhöz juttatottnak nem lesz jövedelme és felmerülhet bennük az a gondolat, hogy az egész földreform nem ér semmit, mert mint földnélküli zsellérnek több volt a jövedelme, mint a bevetetlen földek új tulajdonosának. Várjuk tehát az intézkedést, még nem késő. Adjunk kenyeret a városnak, adjunk jövedelmet a parasztnak. Bäbynadrág, bäbypelenka megbízható, jó áru, újból kapható, kizárólag viszonteladók részére. Budapest, VI. Vilmos császár út 33. Üzleti órák 80 1-ig. AZ ÚJ LAKáSBEIOÜLET Magyarázatokkal ellátta: dr Takács László ügyvéd. Megjelenik a közeljövőben. Vásárolható a Népszava újságárusainál. ARA IO PENGŐ. Kiadja: Politzer Zsigmond és Fia, Budapest, IV, Kecskeméti utca 4. Árusítás 10—2-ig. seged, Somogyszob és Vízvár vasúti másokat. A 3. ukrán arcvonal csapatai Kőszegtől északra átlépték az osztrák határt és behatoltak Ausztria területére. Az arcvonal többi szakaszán felderítőtevékenység és helyi jellegű harcok folytak. Március 29-én az egész hadszíntéren megrongáltunk vagy megsemmisítettünk 78 német páncélost és rohamlöveget. Légiharcokban és légvédelmi ágyúink tüzével lelőttük az ellenség nyolc repülőgépét. („MTI.") Sztálin ünnepi hadparancsai (Moszkva, március 30.) Sztálin tábornagy pénteken este három ünnepi hadparancsot adott ki és ezekben bejelentette, hogy a 3. ukrán arcvonal csapatai Balatontól nyugatra elfoglalták Zalaegerszeget és Keszthelyt. Ezzel egyidejűleg a Balatontól délre áttörték a németek védelmi rendszerét, elfoglalták Nagybajom, Böhönye, Marcali és Nagyatád helységeket, amelyek a lispei olajvidéket fedezték. . A 2. ukrán arcvonal csapatai átkeltek a Garam és Nyitra folyón, támadásuk során elfoglalták Komárom északi részét, Érsekújvárt, Verebélyt, Komjátot és Nagysurányt, a Pozsony felé vezető úton. A 2. bielorussz arcvonal csapatai a danzigi katlanban körülzárt német, csoportokat megsemmisítették és magát Danzig városát rohammal elfoglalták. Moszkvában pénteken este háromszor dördültek meg az ágyúk, hirdetvén a dicsőséges orosz csapatok újabb diadalait. Schhmoll-posta pénzért kapható, ha a gyárból elviszi. Egységes fogyasztói ár dobozonként: 0 I"M II/M IIt/M "P 3.20 5.— 8. 12.50-Schmoll-Creme (tubus) P 5—. Míg a postai csomagforgalom szünetel, fenti árakhoz a szállítási költség hozzászámítható. Árukiadás csak igazolt kereskedők részére naponta 9—2 óráig. Schmoll és Kallós Rt XIII, Vénoute» 1. -A*«*«*» --"«* 3. oldal A német megszállás a Művész Színházban A színpadon német katonák mozognak. Egy megszálló alakulat tagjai. Az áldozatul esett ország népe — békés és naiv emberek .— csodálkozva, meglepődve, gyermeki tekintettel nézik az eseményeket. Nem értik. Nem tudják, mit jelent a megszállás, nem ismerik a körülményeket, fel sem tudják fogni jelentőségét. Még csak meg sem ijednek. Várnak. Aztán kezdődik valami. Megmozdul egy fűszál és a megszállók körül láthatatlanul nőni kezd a gyűlölet. Nő, nő és a békés, csöndes emberek lelkében a legvadabb lángra kap. A németek nem értik. Akárhová néznek, gyűlölködő arcok és ellenséges tekintetek veszik őket körül. Aztán egyszerre megkezdődik a szabotázs. A németek vérrel felelnek. A vér nyomán újabb gyűlölet támad és a csendes, tunya polgárok mint mártírok mennek a halálba. Semmiféle eszköz nem elég arra, hogy a gyűlöletet csillapítsa és a szabotázst megakadályozza, mert a leigázott népet a legszentebb érzés fűti: a szabadságszeretet. John Steinbeck „Lement a hold" című sikeres regényének színpadi változata eleveníti meg ezt a hangulatot. A regény, mint tiltott könyv, már két év óta jár kézről kézre Budapesten és most, vasárnap délután, színpadi változatával végre a legszélesebb közönség előtt is felnyílnak lapjai. Várkonyi Zoltán igazgatása alatt a Művész Színház mutatja be. A politikai rendőrség felkéri mindazokat, akik a horthyligeti internálótáborban Babcsák Antal keze alatt voltak, vagy ebben az ügyben felvilágosítást tudnak adni, jelentkezzenek tanúvallomás céljából a politikai rendőrségen. (VI. Eötvös u. 7.) Akik a győri szabotálási ügyben 1342-ben a Margit-körúti katonai bíróság előtt szerepeltek, továbbá még, akik egyéb felvilágosításokat tudnak adni, ugyanott jelentkezzenek. Gáspár Zoltán, a tragikus körülmények között elhunyt kiváló publicista tetemét exhumálták és április 4-én 1s 2 órakor temetik a Kerepesi temetőben a Jókai-sír mögött. — A MADISZ Szabadegyeteme, VI. Vörösmarty u. 35. alatt április 4-én nyílik. Dr Kallós Ede „Jelszavak" címen tart előadást.