Népszava, 1945. május (73. évfolyam, 80–103. sz.)

1945-05-13 / 89. szám

Vasárnap, 1945 május 13. NÉPSZAVA Insulint! Számtalan panaszos levél érkezik a szerkesztőségünkbe arról, hogy a cukor­betegek számára nélkülözhetetlen insu­linhoz nem lehet hozzájutni. A levél­írók nagyjából érthetőnek tartották ed­dig azt a helyzetet, hogy a gyógyszerek és köztük az insulin körül is bajok vol­tak. Hiszen a német és nyilas pusztítás után romokban hevert minden, a kór­házak is, a gyógyszertárak is. Idestova azonban már negyedéve annak, hogy a Vörös Hadsereg felszabadította a fővá­rost. Most már kellene szervnek lennie, amelynek egyik legfőbb feladatának kellene tartania a gyógyszerekről, köz­tük az insulinról való gondoskodást is. A­ hozzánk érkező panaszos levelek nagyon keservesen szólnak arról, hogy már több, mint 5 hónapja, december óta nincs insulin-kiszolgáltatás, semmi­féle intézmény útján! Tarthatatlan ez a helyzet: havonkint százan és százan pusztulnak el az insulin hiánya miatt) Szeretnék, ha a Nemzeti Bizo­ttság, a székesfőváros tisztifőorvosa, a főváros közegészségügyi ügyosztálya, a Nemzeti Segély, a belügyminisztérium és a nép­jóléti minisztérium, az OTI és a MABI megtárgyalná (esetleg a külügyminisz­tériummal) az ezzel a nélkülözhetetlen­nek mondható gyógyszerrel való ellá­tásnak a dolgát, hogy a nálunk panasz­kodó betegek ne csak reményt kapja­nak, hanem hosszájuthassanak a gyógy­szerükhöz. Nekoi szabad tűrni azt a helyzetet, hogy a 6 pengős insulint különféle rej­tett utakon 500 és 1000 pengőkért áru­sítsák azoknak a betegeknek, akiknek 500 és 1000 pengőjük van, nem szabad tűrni azt a helyzetet, hogy a szegény cukorbetegek az insulin hiánya miatt elpusztuljanak. Azé legyen a gép, aki dolgozik vele A Népművelési Bizottság Eszterházy utcai helyiségében Jusztusz Pál elvtárs előadást tartott a szocializmusról. A szo­cializmus fogalomkör — úgymond — ma­gában foglalja a jövő társadalmának kér­dését, ugyanakkor azt a tudományt, amely a mai társadalom természetét kutatja, s a munkásmozgalmat, amely e tudo­mány segítségével akarja megvalósí­tani a jövő társadalmát. A jövő szocialista társadalmában nem az ember szolgálja a gépet, hanem a gép a felszabadult embert. A szocializmus tu­dománya Marx nevéhez fűződik, a modern bérmunkásság e tudomány segítségével in­dította el magát a munkásmozgalmat, a­mely a tőkéstársadalom helyére a dolgozók társadalmát akarja állítani. Az alapfogalmak vizsgálata után Jusz­tusz elvtárs a szocialista elméletet magya­rázta: a hegeli filozófiából kiinduló dialek­tikusan materialista és a tudományos köz­gazdaságtan törvényeivel dolgozó elmé­letet. Ennek alapján vázolta a történelmi fejlődésnek napjainkig tartó szakaszait. Most új szintézishez érkeztünk — fejezte be élénk tetszéssel fogadott előadását —, a szocializmus megvalósítása napirend­re került. Ha a földreformerek az „azé legyen a föld, aki megműveli" álláspontot vallják, akkor ehhez a bérmunkásság azzal a kö­veteléssel csatlakozhat: „azé legyen a gyár, a bánya és a gép, aki termel, aki dolgozik vele". Megtörtént filmregény Csakugyan: azt hinnék, ilyesmi csak a mozi vásznán fordulhat elő s csupán a „kisemberek vágyálmát kiszolgáló" for­gatókönyvekben olvasható. Sudártermetű fiatal Máv­-alkalmazott jelent meg tegnap a Népszava szerkesz­tőségében: Törcsvári István, vasúti kalauz. Jemnitz Sándor elvtársnál jelentkezett hangvizsgálat céljából. A Népszava zene­kritikusának rögtön feltűnt az erdélyi fia­talember hangjának érces csengése s mára előéneklésre hívta be — zongora hiján — a Zeneművészeti Főiskolára. Törcsvári István a „Varázsfuvola" két Sarastro-áriáját hozta magával. Ez délben 1 2 órakor történt. Az első ária elének­lése után Jemnitz Sándor karon ragadta a gyűrött vasutas-egyenruhájában, poro­san megjelent fiatalembert és futólépés­ben magával vitte az Operaházba, egye­nesen be Komáromy Pál igzgató elvtárs fogadószobájába. Komáromy Pál azonnal félbeszakította ebédjét és meghallgatta az áriát, aztán egyéb áriákat is kért és alig tudott be­telni Törcsvári hatalmasan zengő hang­jával. 13 órakor Törcsvári már azzal az ígérettel hagyta el az Operaházat, hogy még ebben az évadban bemutatkozhat a nyilvánosság előtt, valószínűleg Spara­fucile szerepében, a „Rigoletto"-ban. A boldogságtól remegő fiatal vasutas hebegve tántorgott kifelé, szerelvénye várta már, azt kellett sürgősen elérnie... ­ Állítsunk szobrot Adynak és Dózsa Györgynek Adynak, a költőnek és Dózsa György­nek, a magyar parasztság mártír­vezérének emlékszobrát nem vártuk és nem kértük a letűnt rendszertől. Magyarország sorsának újabb for­dulata azonban követeli szobrukat a főváros térségein. Ödön talapzatokon, szoboralakban, fő­várossze­rte hemzseg a múlt minden kísértete, következzenek végre most sorra a mi eszményeink. Dózsa György emlékezetét még külön időszerűvé teszi az is, hogy Cegléden, Dózsa szereplésé­­nek színhelyén, május 13-án országos Dózsa-ünnepséget tartanak. Ady és Dózsa szobrára, amint ezt néhány nap előtt bejelentettük, a Nép­szava szerkesztősége 5000—5000 pengő­vel megindította az országos gyűjtő­akciót. Felhívjuk elvtársainkat, szerve­zeteinket, a szabad szellem minden hívét, induljon el az adományok serege erre a két szoborra. Az adományokat a Népszava kiadóhiva­tala (VIII. Conti utca 4) veszi át. ) '­­ Magyar vasért román élelmiszer Pár héttel ezelőtt fontos tárgyalások indultak meg Bukarestben: a román munkásság, megelőzve a diplomácia te­vékenységét, felajánlotta segítségét a magyar munkásságnak. Helyesebben és pontosabban az a terv merült fel, hogy Romániából élelmiszerrel látják el a Rimamurány-Salgótarjáni Vasművek munkásait, ha ennek fejében a vállalat nyersvasat szállít Romániának, hogy abból szerszámokat készítsenek. A Bu­karestben folytatott előzetes megbeszé­lések után a napokban külön futár­útlevéllel ellátott megbízottak érkeztek Budapestre a tárgyalások végleges le­folytatására. A tárgyalások a legjobb mederben folynak, annál is inkább, mert a Rimamurány-Salgótarjáni Vas­művek megfelelő nyersvaskészlettel rendelkeznek és a készlet a fokozott termelés folytán állandóan gyarapszik. Egyelőre havi 50 vagon nyersvasat haj­landó szállítani a vállalat üzemi bizott­sága, megfelelő élelmiszerszállítmányok fejében a román munkásságnak. Alkalmunk volt beszélgetést folytatni a román küldöttekkel. Elmondották, hogy Groza miniszterelnök, aki több ízben tanújelét adta őszinte közele­dési politikájának, nagy örömmel támo­gatja a két szomszédos ország munkás­ságának kölcsönös segélyakcióját és ki­jelentette, hogy a maga részéről igyek­szik minden akadályt elhárítani, hogy az akció mielőbb megvalósítható legyen. A továbbiakban a küldöttek elmondot­ták azt is, hogy a mai román politika minden lehető eszközt megragad arra, hogy jóvátegye az elmúlt reakciós rend­szerek hibáit és eltávolítson minden akadályt a Románia és Magyarország között feltétlenül szükséges közeledés útjából. Komoly érdeklődéssel figyelik az új, demokratikus Magyarország he­roikus küzdelmét és a román sajtó is a dunai népek egymásrautaltságának szellemében tájékoztatja állandóan a közvéleményt. Ennek kapcsán megemlítettük, hogy a szocialista újságírók már komoly ak­ciót is indítottak arra, hogy újságíró­delegációk kölcsönös látogatása útján megkezdődjék a hídépítés a szomszé­dos demokratikus államok népei között és ezt az akciót támogatja a Nemzeti Bizottság is. A román kiküldöttek an­nak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy a hivatalos román politika és a román sajtó egyaránt örömmel üdvözli majd ezt a lépést és tudomásuk sze­rint hasonló céllal román újságírók is látogatást szándékoznak tenni Magyar­országon. A két szomszéd nép, amelyet nem­csak történelmi és földrajzi adottsága, hanem most már az európai politika demokratikus irányvonala is egymás­mellé állított, dolgozó osztályai révén már megtette egymás felé az első kö­zeledő lépést és hisszük, hogy ez a lé­pés utat mutat mindkét országban az egész nép testvéri egymásratalálásához Győri Illés István Jk Ár- és munkabérmegállapító értekezlet a miniszterelnökségen A kormány értekezletet hívott össze az ár- és munkabérkérdés szabályozá­sának megtárgyalására. Az értekezletet pénteken délelőtt a miniszterelnöksé­gen tartották meg a szakminiszterek, valamint a munkásság képviselőjének és a gazdasági élet vezetőinek rész­vételével. Jelen voltak: Faraghó Gábor közellátásügyi, Takács Ferenc iparügyi, Vásári István pénzügyi és Gábor József kereskedelemügyi miniszter, Oltoványi Imre, a Nemzeti Bank elnöke, valamint Szakasits Árpád, Baranyay Lipót, Kossa István, Veres Péter, Béres József, Bródy János, Bán Antal nemzetgyűlési kép­viselők. Faraghó Gábor közellátásügyi mi­niszter ismertette az értekezlet célját A kormány rendet kíván teremteni az ár- és bérrendszer dzsungeljében. A kormány le akarja törni a fekete­piacot és gondoskodni fog a munkások megélhetésének biztosításáról. A cél érdekében nagyszabású és átfogó in­tézkedésekre van szükség, amelyekhez szakszempontból az Országos Gazda­sági Tanács fog hozzászólni és meg­felelő tervezetet dolgoz ki. Szüksé­ges azonban, hogy nemcsak a kormány tagjai, de az Országos Gazdasági Ta­nács is tökéletesen tájékoztatva legyen az érdekeltek, elsősorban a munkás­ság felfogásáról. A maga részéről java­solja, hogy a legfontosabb ipari alap­anyagok és közszükségleti cikkek árai rögzítve legyenek. Szabad áralakulás maradna a fentieken kívüli cikkekre, amelyeknek árait esetről esetre hatá­roznák meg. A kérdéshez elsőnek Kossa István elvtárs, a Szakszervezeti Tanács főtit­kára szólt hozzá. Kifejezésre juttatta a szervezett munkások nézetét, akik az alapanyagárak mellett az iparcikkek árainak korlátozását nem tartják he­lyesnek. Ezen intézkedés következmé­nye az iparcikkeknek a piacról való tel­­jes elvonása volna és az árak olyan­mérvű emelkedése, amit a munkásság nem képes megfizetni. Helyesli az alap­anyagárak rögzítését, ennek kiszámí­tási alapjául az utánpótlási árat kívánja figyelembe venni oly módon, hogy kal­kulációt fektessenek fel a következő módon: alapanyag ár + rezsi + nyere­ség adná az iparcikkek végső árát. Az alapanyagárak rendezésével egyidőben a bérek is rendezendők. Lehetetlen olyan állapotnak a fenntartása, hogy míg az iparcikkek ára húszszorosára emelkedik a réginek, addig a munka­bérek kétszeresre emeltetnek fel. Hang­súlyozta Kossa István, hogy az ipari munkások bérrendezését nem lehet el­választani a közalkalmazottak fizetésé­nek rendezésétől. Szakasits Árpád elvtárs szólalt fel ez­után. Szerinte az egészséges árszabá­lyozást két tényező teszi lehetetlenné: a nemzetközi áruforgalom teljes hiánya és a belső spekuláció okozta állandó meglepetések. Az első okon pillanat­nyilag nem tudunk változtatni, a spekulációt azonban meg kell fékezni. Szakasits elvtárs a közalkalmazottak problémáját is felvetette, kik csekély fizetésükre való tekintettel kénytelenek vagy feketekereskedelmet folytatni, vagy korruptálni. A gazdasági élet teljes anarchiájával állunk szemben. Tudjuk, hogy az anar­chia teljes megszüntetése még nem le­hetséges. A belügyminisztertől kér eré­lyes intézkedést. A kormány és a pár­tok a magántulajdon elvének alapján állnak. Azonban határt kell szabni a magánvállal­kozás szabadosságainak az ársza­bályozás területén. Az árakat valamely időponthoz képest rögzíteni kell. 5. oldal Hallatlan áldozatokat vállalt a mun­kásság akkor, amikor hitelben kezdte meg a munkát és a számára megszerez­hetetlenül magas áru ipari és élelmi­szerkínálat ellenére csekély bérek mel­lett dolgozik. Ezt az áldozatot viszo­noznia kell a tőkének is. Ami az inflá­ció kérdését illeti, lehet, hogy a pénz romlása is hozzájárult az áremelkedé­sekhez, de kétségtelen, hogy a fekete speku­láció idézte elő a pénzromlást. Míg a kávéházak feketézői fantasztikus árakon táncolnak, a tisztességes termelő tőke nehézségekkel küzd. Török Mihály, Bérczy Pál elvtársak­ az építőmunkások részéről, Haiman Já­nos elvtárs a vasmunkások részéről, Pásztor Imre a székesfővárosi alkal­mazottak részéről szólt hozzá a kérdés­hez. Mindannyian élesen támadták a feketéző és táncoló naplopókat, akik­nek további parazita életmódja a mun­kások kebelében rossz vért szül, vala­mint ezeknek a láncolóknak a termelés munkájába való kényszerbeállítását. Ugyancsak hangsúlyozták a rendőrök és a közalkalmazottak fizetésének lehe­tetlenül alacsony fokát. Veres Péter figyelmeztette a kormányt a jövő évi termés begyűjtésére kiadandó intézke­dések sürgős megszervezésére. Úgy kell megszervezni az új gazdasági év ter­méseinek a gazdasági élet vérkeringé­sébe való bekapcsolását, hogy a múlt­hoz hasonló visszásságok ne következ­hessenek be. Bródy János hitelt kért a legális gabonakereskedelem számára, amely meg fogja találni az utat és mó­dot, hogy a termények begyűjtését el­végezze. Bán Antal elvtárs a készletek felku­tatását és lefoglalását sürgette. A szak­szervezetek munkapropagandájának emberfeletti eredményei vannak már, viszonoznia kell ezt a­ tőkének is. Bizal­mat kér a tőke részéről és hitelt a pénzügyminisztertől, hogy az ipar ke­zébe pénz kerüljön a helyreállítási munkák elvégzésére és forgótőkére. Baranyay Lipót időelőttinek tartja a végleges ár- és bérrendszer kidolgozá­sát, kalkulációs formulák kiadását kí­vánja. Sürgeti a termelő üzemek hely­reállítását, amihez ugyancsak hitelt kér. Takács Ferenc elvtárs iparügyi mi­niszter azon véleményének adott kife­jezést, hogy csatlakozik a közellátás­ügyi miniszter előterjesztéséhez, mely szerint az árak megállapítása sürgős és egységes kell, hogy legyen. Meg kell szabni az alapanyagok árát. Szükségesnek tartja a határok ellenőr­zését, hogy ne lehessen kivinni a kor­mány tudta nélkül az országból árut. Szomorú példát hozott fel: a Dunagőz­hajózási Társaság Jugoszláviának adta el szénkészletét a kormány tudta és beleegyezése nélkül. Ugyancsak hitel nyújtását tartja szükségesnek az ipari tőke számára. Az értekezletet Faraghó Gábor mi­niszter rekesztette be. A krimi értekezlet a Hiradómoziban Érdekes húszperces riportfilmet vetíte­nek a Hiradómoziban: a krimi értekezlet­ről szóló felvételeket. A lencse részlete­zően dolgozza fel a világtörténelmi ese­mény minden mozzanatát, Sztálin, Chur­chill, Roosevelt, Molotov, Eden, Stettinius és vezérkaruk vonul el előttünk és a le­vegő a biztos győzelem hangulatával van tele. Magyarország akkor még a nagy megpróbáltatások előtt állt. A szövetséges nagyhatalmak azonban már ott kitűzhet­ték a győzelem zászlaját, mert a háború utolsó menetének minden mozzanata rész­letesen kidolgozva feküdt előttük. Talán még nem volt hadművelet a világtörténe­lemben, amelynek lefolyása olyan tudato­san és minden részletében előre meghatá­rozott lett volna, mint a krimi konferen­cián megbeszélt hadjáraté, amely halálos biztonsággal vezetett Németország teljes megsemmisítéséhez. És borzadva kell gon­dolnunk arra a népbutításra és lélekmér­gezésre, amely ugyanezen idő alatt még Magyarországon folyt. ­ (*) Új bemutatókra készülnek a színhá­zak. A Nemzeti Színház Háy Gyula „Ti­szazug" című drámájának előkészületeivel van elfoglalva. A Művész Színházban Cronin „Jupiter kacag" című színműve kerül színre. Both Béla Szabad Színházá­ban Goldoni „A furfangos özvegy" című vígjátékának próbái folynak. A Budai Színházban Szigeti József „Rang és mód" című népszínművének felújítását vették tervbe. Rövidesen megnyílik a Royal Revü Színház is, amelynek műsorán Csor­tos Gyula, Honthy Hanna, Dénes György és ifj. Latabár Árpád neve szerepel. (?) Romániában nagy érdeklődés mutatko­zik új magyar filmek iránt.

Next