Népszava, 1945. május (73. évfolyam, 80–103. sz.)
1945-05-13 / 89. szám
Vasárnap, 1945 május 13. NÉPSZAVA Insulint! Számtalan panaszos levél érkezik a szerkesztőségünkbe arról, hogy a cukorbetegek számára nélkülözhetetlen insulinhoz nem lehet hozzájutni. A levélírók nagyjából érthetőnek tartották eddig azt a helyzetet, hogy a gyógyszerek és köztük az insulin körül is bajok voltak. Hiszen a német és nyilas pusztítás után romokban hevert minden, a kórházak is, a gyógyszertárak is. Idestova azonban már negyedéve annak, hogy a Vörös Hadsereg felszabadította a fővárost. Most már kellene szervnek lennie, amelynek egyik legfőbb feladatának kellene tartania a gyógyszerekről, köztük az insulinról való gondoskodást is. A hozzánk érkező panaszos levelek nagyon keservesen szólnak arról, hogy már több, mint 5 hónapja, december óta nincs insulin-kiszolgáltatás, semmiféle intézmény útján! Tarthatatlan ez a helyzet: havonkint százan és százan pusztulnak el az insulin hiánya miatt) Szeretnék, ha a Nemzeti Bizottság, a székesfőváros tisztifőorvosa, a főváros közegészségügyi ügyosztálya, a Nemzeti Segély, a belügyminisztérium és a népjóléti minisztérium, az OTI és a MABI megtárgyalná (esetleg a külügyminisztériummal) az ezzel a nélkülözhetetlennek mondható gyógyszerrel való ellátásnak a dolgát, hogy a nálunk panaszkodó betegek ne csak reményt kapjanak, hanem hosszájuthassanak a gyógyszerükhöz. Nekoi szabad tűrni azt a helyzetet, hogy a 6 pengős insulint különféle rejtett utakon 500 és 1000 pengőkért árusítsák azoknak a betegeknek, akiknek 500 és 1000 pengőjük van, nem szabad tűrni azt a helyzetet, hogy a szegény cukorbetegek az insulin hiánya miatt elpusztuljanak. Azé legyen a gép, aki dolgozik vele A Népművelési Bizottság Eszterházy utcai helyiségében Jusztusz Pál elvtárs előadást tartott a szocializmusról. A szocializmus fogalomkör — úgymond — magában foglalja a jövő társadalmának kérdését, ugyanakkor azt a tudományt, amely a mai társadalom természetét kutatja, s a munkásmozgalmat, amely e tudomány segítségével akarja megvalósítani a jövő társadalmát. A jövő szocialista társadalmában nem az ember szolgálja a gépet, hanem a gép a felszabadult embert. A szocializmus tudománya Marx nevéhez fűződik, a modern bérmunkásság e tudomány segítségével indította el magát a munkásmozgalmat, amely a tőkéstársadalom helyére a dolgozók társadalmát akarja állítani. Az alapfogalmak vizsgálata után Jusztusz elvtárs a szocialista elméletet magyarázta: a hegeli filozófiából kiinduló dialektikusan materialista és a tudományos közgazdaságtan törvényeivel dolgozó elméletet. Ennek alapján vázolta a történelmi fejlődésnek napjainkig tartó szakaszait. Most új szintézishez érkeztünk — fejezte be élénk tetszéssel fogadott előadását —, a szocializmus megvalósítása napirendre került. Ha a földreformerek az „azé legyen a föld, aki megműveli" álláspontot vallják, akkor ehhez a bérmunkásság azzal a követeléssel csatlakozhat: „azé legyen a gyár, a bánya és a gép, aki termel, aki dolgozik vele". Megtörtént filmregény Csakugyan: azt hinnék, ilyesmi csak a mozi vásznán fordulhat elő s csupán a „kisemberek vágyálmát kiszolgáló" forgatókönyvekben olvasható. Sudártermetű fiatal Máv-alkalmazott jelent meg tegnap a Népszava szerkesztőségében: Törcsvári István, vasúti kalauz. Jemnitz Sándor elvtársnál jelentkezett hangvizsgálat céljából. A Népszava zenekritikusának rögtön feltűnt az erdélyi fiatalember hangjának érces csengése s mára előéneklésre hívta be — zongora hiján — a Zeneművészeti Főiskolára. Törcsvári István a „Varázsfuvola" két Sarastro-áriáját hozta magával. Ez délben 1 2 órakor történt. Az első ária eléneklése után Jemnitz Sándor karon ragadta a gyűrött vasutas-egyenruhájában, porosan megjelent fiatalembert és futólépésben magával vitte az Operaházba, egyenesen be Komáromy Pál igzgató elvtárs fogadószobájába. Komáromy Pál azonnal félbeszakította ebédjét és meghallgatta az áriát, aztán egyéb áriákat is kért és alig tudott betelni Törcsvári hatalmasan zengő hangjával. 13 órakor Törcsvári már azzal az ígérettel hagyta el az Operaházat, hogy még ebben az évadban bemutatkozhat a nyilvánosság előtt, valószínűleg Sparafucile szerepében, a „Rigoletto"-ban. A boldogságtól remegő fiatal vasutas hebegve tántorgott kifelé, szerelvénye várta már, azt kellett sürgősen elérnie... Állítsunk szobrot Adynak és Dózsa Györgynek Adynak, a költőnek és Dózsa Györgynek, a magyar parasztság mártírvezérének emlékszobrát nem vártuk és nem kértük a letűnt rendszertől. Magyarország sorsának újabb fordulata azonban követeli szobrukat a főváros térségein. Ödön talapzatokon, szoboralakban, fővárosszerte hemzseg a múlt minden kísértete, következzenek végre most sorra a mi eszményeink. Dózsa György emlékezetét még külön időszerűvé teszi az is, hogy Cegléden, Dózsa szereplésének színhelyén, május 13-án országos Dózsa-ünnepséget tartanak. Ady és Dózsa szobrára, amint ezt néhány nap előtt bejelentettük, a Népszava szerkesztősége 5000—5000 pengővel megindította az országos gyűjtőakciót. Felhívjuk elvtársainkat, szervezeteinket, a szabad szellem minden hívét, induljon el az adományok serege erre a két szoborra. Az adományokat a Népszava kiadóhivatala (VIII. Conti utca 4) veszi át. ) ' Magyar vasért román élelmiszer Pár héttel ezelőtt fontos tárgyalások indultak meg Bukarestben: a román munkásság, megelőzve a diplomácia tevékenységét, felajánlotta segítségét a magyar munkásságnak. Helyesebben és pontosabban az a terv merült fel, hogy Romániából élelmiszerrel látják el a Rimamurány-Salgótarjáni Vasművek munkásait, ha ennek fejében a vállalat nyersvasat szállít Romániának, hogy abból szerszámokat készítsenek. A Bukarestben folytatott előzetes megbeszélések után a napokban külön futárútlevéllel ellátott megbízottak érkeztek Budapestre a tárgyalások végleges lefolytatására. A tárgyalások a legjobb mederben folynak, annál is inkább, mert a Rimamurány-Salgótarjáni Vasművek megfelelő nyersvaskészlettel rendelkeznek és a készlet a fokozott termelés folytán állandóan gyarapszik. Egyelőre havi 50 vagon nyersvasat hajlandó szállítani a vállalat üzemi bizottsága, megfelelő élelmiszerszállítmányok fejében a román munkásságnak. Alkalmunk volt beszélgetést folytatni a román küldöttekkel. Elmondották, hogy Groza miniszterelnök, aki több ízben tanújelét adta őszinte közeledési politikájának, nagy örömmel támogatja a két szomszédos ország munkásságának kölcsönös segélyakcióját és kijelentette, hogy a maga részéről igyekszik minden akadályt elhárítani, hogy az akció mielőbb megvalósítható legyen. A továbbiakban a küldöttek elmondották azt is, hogy a mai román politika minden lehető eszközt megragad arra, hogy jóvátegye az elmúlt reakciós rendszerek hibáit és eltávolítson minden akadályt a Románia és Magyarország között feltétlenül szükséges közeledés útjából. Komoly érdeklődéssel figyelik az új, demokratikus Magyarország heroikus küzdelmét és a román sajtó is a dunai népek egymásrautaltságának szellemében tájékoztatja állandóan a közvéleményt. Ennek kapcsán megemlítettük, hogy a szocialista újságírók már komoly akciót is indítottak arra, hogy újságíródelegációk kölcsönös látogatása útján megkezdődjék a hídépítés a szomszédos demokratikus államok népei között és ezt az akciót támogatja a Nemzeti Bizottság is. A román kiküldöttek annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy a hivatalos román politika és a román sajtó egyaránt örömmel üdvözli majd ezt a lépést és tudomásuk szerint hasonló céllal román újságírók is látogatást szándékoznak tenni Magyarországon. A két szomszéd nép, amelyet nemcsak történelmi és földrajzi adottsága, hanem most már az európai politika demokratikus irányvonala is egymásmellé állított, dolgozó osztályai révén már megtette egymás felé az első közeledő lépést és hisszük, hogy ez a lépés utat mutat mindkét országban az egész nép testvéri egymásratalálásához Győri Illés István Jk Ár- és munkabérmegállapító értekezlet a miniszterelnökségen A kormány értekezletet hívott össze az ár- és munkabérkérdés szabályozásának megtárgyalására. Az értekezletet pénteken délelőtt a miniszterelnökségen tartották meg a szakminiszterek, valamint a munkásság képviselőjének és a gazdasági élet vezetőinek részvételével. Jelen voltak: Faraghó Gábor közellátásügyi, Takács Ferenc iparügyi, Vásári István pénzügyi és Gábor József kereskedelemügyi miniszter, Oltoványi Imre, a Nemzeti Bank elnöke, valamint Szakasits Árpád, Baranyay Lipót, Kossa István, Veres Péter, Béres József, Bródy János, Bán Antal nemzetgyűlési képviselők. Faraghó Gábor közellátásügyi miniszter ismertette az értekezlet célját A kormány rendet kíván teremteni az ár- és bérrendszer dzsungeljében. A kormány le akarja törni a feketepiacot és gondoskodni fog a munkások megélhetésének biztosításáról. A cél érdekében nagyszabású és átfogó intézkedésekre van szükség, amelyekhez szakszempontból az Országos Gazdasági Tanács fog hozzászólni és megfelelő tervezetet dolgoz ki. Szükséges azonban, hogy nemcsak a kormány tagjai, de az Országos Gazdasági Tanács is tökéletesen tájékoztatva legyen az érdekeltek, elsősorban a munkásság felfogásáról. A maga részéről javasolja, hogy a legfontosabb ipari alapanyagok és közszükségleti cikkek árai rögzítve legyenek. Szabad áralakulás maradna a fentieken kívüli cikkekre, amelyeknek árait esetről esetre határoznák meg. A kérdéshez elsőnek Kossa István elvtárs, a Szakszervezeti Tanács főtitkára szólt hozzá. Kifejezésre juttatta a szervezett munkások nézetét, akik az alapanyagárak mellett az iparcikkek árainak korlátozását nem tartják helyesnek. Ezen intézkedés következménye az iparcikkeknek a piacról való teljes elvonása volna és az árak olyanmérvű emelkedése, amit a munkásság nem képes megfizetni. Helyesli az alapanyagárak rögzítését, ennek kiszámítási alapjául az utánpótlási árat kívánja figyelembe venni oly módon, hogy kalkulációt fektessenek fel a következő módon: alapanyag ár + rezsi + nyereség adná az iparcikkek végső árát. Az alapanyagárak rendezésével egyidőben a bérek is rendezendők. Lehetetlen olyan állapotnak a fenntartása, hogy míg az iparcikkek ára húszszorosára emelkedik a réginek, addig a munkabérek kétszeresre emeltetnek fel. Hangsúlyozta Kossa István, hogy az ipari munkások bérrendezését nem lehet elválasztani a közalkalmazottak fizetésének rendezésétől. Szakasits Árpád elvtárs szólalt fel ezután. Szerinte az egészséges árszabályozást két tényező teszi lehetetlenné: a nemzetközi áruforgalom teljes hiánya és a belső spekuláció okozta állandó meglepetések. Az első okon pillanatnyilag nem tudunk változtatni, a spekulációt azonban meg kell fékezni. Szakasits elvtárs a közalkalmazottak problémáját is felvetette, kik csekély fizetésükre való tekintettel kénytelenek vagy feketekereskedelmet folytatni, vagy korruptálni. A gazdasági élet teljes anarchiájával állunk szemben. Tudjuk, hogy az anarchia teljes megszüntetése még nem lehetséges. A belügyminisztertől kér erélyes intézkedést. A kormány és a pártok a magántulajdon elvének alapján állnak. Azonban határt kell szabni a magánvállalkozás szabadosságainak az árszabályozás területén. Az árakat valamely időponthoz képest rögzíteni kell. 5. oldal Hallatlan áldozatokat vállalt a munkásság akkor, amikor hitelben kezdte meg a munkát és a számára megszerezhetetlenül magas áru ipari és élelmiszerkínálat ellenére csekély bérek mellett dolgozik. Ezt az áldozatot viszonoznia kell a tőkének is. Ami az infláció kérdését illeti, lehet, hogy a pénz romlása is hozzájárult az áremelkedésekhez, de kétségtelen, hogy a fekete spekuláció idézte elő a pénzromlást. Míg a kávéházak feketézői fantasztikus árakon táncolnak, a tisztességes termelő tőke nehézségekkel küzd. Török Mihály, Bérczy Pál elvtársak az építőmunkások részéről, Haiman János elvtárs a vasmunkások részéről, Pásztor Imre a székesfővárosi alkalmazottak részéről szólt hozzá a kérdéshez. Mindannyian élesen támadták a feketéző és táncoló naplopókat, akiknek további parazita életmódja a munkások kebelében rossz vért szül, valamint ezeknek a láncolóknak a termelés munkájába való kényszerbeállítását. Ugyancsak hangsúlyozták a rendőrök és a közalkalmazottak fizetésének lehetetlenül alacsony fokát. Veres Péter figyelmeztette a kormányt a jövő évi termés begyűjtésére kiadandó intézkedések sürgős megszervezésére. Úgy kell megszervezni az új gazdasági év terméseinek a gazdasági élet vérkeringésébe való bekapcsolását, hogy a múlthoz hasonló visszásságok ne következhessenek be. Bródy János hitelt kért a legális gabonakereskedelem számára, amely meg fogja találni az utat és módot, hogy a termények begyűjtését elvégezze. Bán Antal elvtárs a készletek felkutatását és lefoglalását sürgette. A szakszervezetek munkapropagandájának emberfeletti eredményei vannak már, viszonoznia kell ezt a tőkének is. Bizalmat kér a tőke részéről és hitelt a pénzügyminisztertől, hogy az ipar kezébe pénz kerüljön a helyreállítási munkák elvégzésére és forgótőkére. Baranyay Lipót időelőttinek tartja a végleges ár- és bérrendszer kidolgozását, kalkulációs formulák kiadását kívánja. Sürgeti a termelő üzemek helyreállítását, amihez ugyancsak hitelt kér. Takács Ferenc elvtárs iparügyi miniszter azon véleményének adott kifejezést, hogy csatlakozik a közellátásügyi miniszter előterjesztéséhez, mely szerint az árak megállapítása sürgős és egységes kell, hogy legyen. Meg kell szabni az alapanyagok árát. Szükségesnek tartja a határok ellenőrzését, hogy ne lehessen kivinni a kormány tudta nélkül az országból árut. Szomorú példát hozott fel: a Dunagőzhajózási Társaság Jugoszláviának adta el szénkészletét a kormány tudta és beleegyezése nélkül. Ugyancsak hitel nyújtását tartja szükségesnek az ipari tőke számára. Az értekezletet Faraghó Gábor miniszter rekesztette be. A krimi értekezlet a Hiradómoziban Érdekes húszperces riportfilmet vetítenek a Hiradómoziban: a krimi értekezletről szóló felvételeket. A lencse részletezően dolgozza fel a világtörténelmi esemény minden mozzanatát, Sztálin, Churchill, Roosevelt, Molotov, Eden, Stettinius és vezérkaruk vonul el előttünk és a levegő a biztos győzelem hangulatával van tele. Magyarország akkor még a nagy megpróbáltatások előtt állt. A szövetséges nagyhatalmak azonban már ott kitűzhették a győzelem zászlaját, mert a háború utolsó menetének minden mozzanata részletesen kidolgozva feküdt előttük. Talán még nem volt hadművelet a világtörténelemben, amelynek lefolyása olyan tudatosan és minden részletében előre meghatározott lett volna, mint a krimi konferencián megbeszélt hadjáraté, amely halálos biztonsággal vezetett Németország teljes megsemmisítéséhez. És borzadva kell gondolnunk arra a népbutításra és lélekmérgezésre, amely ugyanezen idő alatt még Magyarországon folyt. (*) Új bemutatókra készülnek a színházak. A Nemzeti Színház Háy Gyula „Tiszazug" című drámájának előkészületeivel van elfoglalva. A Művész Színházban Cronin „Jupiter kacag" című színműve kerül színre. Both Béla Szabad Színházában Goldoni „A furfangos özvegy" című vígjátékának próbái folynak. A Budai Színházban Szigeti József „Rang és mód" című népszínművének felújítását vették tervbe. Rövidesen megnyílik a Royal Revü Színház is, amelynek műsorán Csortos Gyula, Honthy Hanna, Dénes György és ifj. Latabár Árpád neve szerepel. (?) Romániában nagy érdeklődés mutatkozik új magyar filmek iránt.