Népszava, 1946. június (74. évfolyam, 122–144. sz.)
1946-06-01 / 122. szám
M. évfolyam 122. szám Budapest, 1946 június 1, péntek I A 3 7 0 C 1 Á L D E M OK R A T A PAR • ••.- •/«Kfjiá.'AlV v*ij, LtíStf •.. • ' ^BStMIJM'^i&sSwfcíV« •-•'•• Szerk. és kiadóhivatal: VIII, Conti ucca4 Megjelenik hétfő kivételével minden nap T K O Z R (Mín-«5 SPJ. CIMTLAPJAI ! Telefon: 420-562, 420-563, 420-564 A Szociáldemokrata Párt kezdeményezésére a két munkáspárt közös akciót indít a munkaerőgazdálkodás megteremtéséért Súlyos problémája a mai magyar gazdasági életnek az áruhiány és az infláció mellett az a tény, hogy a fizikai és szellemi munkások becsületes, dolgozó tömege mellett a lakosság egy nem csekély rétege illegális, meg nem engedett és az ország egészére káros tevékenységgel, táncolással, valutázással tartja el magát. Éspedig nem úgy, ahogy az újjáépítés, a termelés és a becsületes elosztás egészét végző dolgozó, aki szűkös jövedelméből alig képes fenntartani magát, hanem tisztességtelen üzérkedéseivel olyan életszínvonalat biztosít magának, amelyet ez a szegény és kifosztott ország ma, a legjobb munkásainak sem képes nyújtani. Nem kétséges, hogy ezt az állapotot meg kell szüntetni. A probléma most, a pénz stabilizálása és az irányított gazdálkodásra való áttérés után újra és fokozott jelentőségben jelentkezik. A Szociáldemokrata Párt, mint az ország szempontjából minden fontos kérdést, a munkaerőgazdálkodás kérdését is napirendre tűzte. Pártunk a testvér Párttal együtt — amely csatlakozott a Szociáldemokrata Párt elgondolásaihoz — a közeljövőben ennek a feladatnak a megoldására is vállalkozik. * A Szociáldemokrata Párt gazdaságpolitikai bizottsága szerdai ülésén foglalkozott a magyar gazdasági életnek a pénzstabilizációval és az irányított gazdálkodás bevezetésével kpcsolatos kérdéseivel. A bizottság tagjai megállapították, hogy az eljövendő néhány hónap után minden téren meg kell találnunk a rendezett alapot, hiszen a szanálás csak ennek következtében jöhet létre. Zsónai Sándor elvtárs, kereskedelem- és szövetkezettügyi miniszter rámutatott arra, hogy a most folyó B-listázások, iparrevíziók és az irányított gazdálkodásra való áttérés, a magángazdasági racionalizálás következtében a gazdasági élet mai nem produktív területéről nagyszámú dolgozó szabadul fel. Nem kétséges, hogy az így állás- és munkanélkülivé váló emberek jelentékeny része — eredeti beállítottságának megfelelően — nem a produktív munkába kíván majd bekapcsolódni, hanem spekulációval, engedély nélküli „sefteléssel" próbálja magát, sőt sokszor a mai körülmények között megengedhetetlen magas életnívóját is fenntartani. — Bizonyosra vehető azonban az is — folytatta Rónai elvtárs —, hogy a stabilizációval kapcsolatban az ipari termelés állandó újabb és újabb emelkedést mutat majd fel. A munka alapkövetelménye, a meglélhetés biztosítása után — amely a jegy- és a pontrendszer bevezetése után be is következik — nemsak a bányák termelte válik nagyobbá, hanem ezzel kapcsolatban a gyáripari és kisipari termelés, a város és falu között élénk forgalom fejlődik ki, amely biztosítani fogja a városi dolgozók élelmiszerellátását és a vidéki dolgozók iparértkszükségletét. A termelés fokozódása következtében természetesen az általános életszínvonal is emelkedik, ami újra csak a termelés fokozását vonja maga után. Ezek alapján a legtöbb iparágban a közeljövőben a mainál is sokkal nagyobb mértékben fog jelentkeznia munkaerőhiány. A termelés, az értékek termelése természetesen csakis a munkaerő fokozott beállításával növelhető. Országos érdek tehát, hogy a munkaerőutánpótlást biztosíthassák. Mi sem természetesebb annál, hogy a B-lista, az iparengedélyrevízió és a racionalizálás következtében felszabaduló munkaerőket kell a munkaerőhiánnyal küzdő termelés felé irányítani. Ezért meg kell teremteni a modern, szociális szempontok szerint működő munkaerőgazdálkodást és fel kell állítani az ezzel foglalkozó hivatalt. A Gazdasági Bizottság egyhangúlag magáévá tette Rónai Sándor elvtárs indítványát és azonnal megkezdte a kérdés letárgyalását és az ezzel kapcsolatos terv kidolgozását. A bizottság megállapította azt, hogy a munkaerőgazdálkodás az egyetlen mód arra, hogy a szanálással kapcsolatosan felszabaduló munkaerőt egyrészt becsületes munkához juttassuk, másrészt pedig az újjáépítés és a termelés fokozását előmozdítsuk. A Szociáldemokrata Párt teljes súlyával állást foglal a kérdés helyes megoldása mellett. A pártvezetőség a munkaerőgazdálkodás problémájával kapcsolatban azonnal érintkezést keresett a Magyar Kommunista Párttal, ahol az ügy fontosságának megfelelően a legnagyobb megértéssel és együttérzéssel fogadták a Szociáldemokrata Pártnak ezt a fontos kezdeményezését. A két munkáspárt a munkaerőgazdálkodás kérdésében együtt fog haladni a végleges megoldásig. A végleges békeértekezlet előtt sikerül a nagyhatalmaknak közös megegyezésre jutni mondotta Byrnes A világ vezető politikusait állandóan foglalkoztatja a háború vagy a béke, tehát a lét vagy a nemlét kérdése. Különböző jószándékú erőfeszítések indulnak el a politikai világűrben, itt is, ott is feláll egyegy államférfi és elmondja nevezetes beszédét az állandó béke szükségességéről és a gátló körülményekről. Milyen lehangoló tünetek ezek, hogy egy közös okulásra alkalmas szörnyű pusztulás után még mindig csak retorikus megnyilvánulásokban jelentkezik a béke vágya. Byrnes amerikai külügyminiszter Molotov szovjet külügyminiszter beszédére válaszolva, kijelentette, hogy angol-amerikai blokk nincsen. Az Egyesült Államok nem akarják a maguk akaratát másokra ráerőszakolni. Végül annak a reményének adott kifejezést, hogy a végleges békeértekezlet előtt sikerül közös megegyezésre jutni. Foglalkozott ezután a német kérdéssel is. Ezzel kapcsolatos a „New York Herald Tribune" egyik cikke, amely arról számol be, hogy Németország angol és amerikai megszállási övezetében a berlini konferencia határozatait Németország nácitlanítását illetően nem hajtják végre. A moszkvai rádió idézi a washingtoni „P. M." című lap közleményét, amely szerint még nap is megvannak a hitleri véderő egyes kötelékei nérvet tisztek parancsnoksága alatt. Byrnes amerikai külügyminiszter egyébként beszédet mondott a kongresszus külügyi bizottságában is. Kifejezést adott annak, hogy szeretné mindenütt elfogadtatni az általános fegyverkezés korlátozását. Az Amerikai-Szovjet Barátság Országos Tanácsa New Yorkban tömeggyűlést rendezett A gyűléstermet 30.000 ember töltötte meg és ünnepelte a három szovjet újságírót és írót: Hja Ehrenburgot, Konstantin Simonovot és Galaktionov tábornokot. Murray, a CIO (Congress of Industrial Organisation) elnöke egy új háború veszedelméről beszélt. Thomas szenátor hangsúlyozta, hogy a Szovjet Unió és az Egyesült Államok céljai közösek. Davies, Amerika volt moszkvai követe (akinek „Moszkvai jelentés" című kiváló művét a magyar olvasóközönség is ismeri) kijelentette, hogy az atombombákkal való versengés háborúhoz vezethet. A nyugati nagyhatalmaknak a Szovjet Unióval kell, mint egyenjogú társsal, együttműködniök. Ezután Gromiko szovjet nagykövet mondott beszédet a háborús uszítás ellen. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének életrehívása óta a fejlemények azt mutatják — mondotta —, hogy nincs minden rendjén a szervezeten belül. Háborús uszítók aknamunkája tapasztalható. A földkerekség népeinek nagy többsége ép úgy gyűlöli ezeket a háborús uszítókat, mint magát a háborút. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének munkájában olyan tüneteket lehet észlelni, amelyek visszatérést jelentenek a csődbe jutott Népszövetség férsi módszereihez. Az Egyesült Nemzetek bizonyos szerveiben ma a kisnemzetek érdekeinek megoltalmazására főleg azoknak a nemzeteknek a megbízottjai hivatkoznak, amelyek legkevésbé vettek tudomást, a kis és elmaradt országok és népek jogairól. A függő viszonyban levő országok és területek többszázmilliós népe nem élvezi még a legelemibb emberi jogokat sem és olyan állapotban él, ami nem egyeztethető össze az emberi méltósággal. Gromiko a nemzetközi ellentétekre és békét gátló okokra világító beszéde mély hatást keltett az Egyesült Államok közvéleményében. Ilyen őszintén és kérlelhetetlen hidegsép-pel kell fölfedni a békét veszélyeztető jelenségeket, mint ahogy azt Gromiko tette. Nem diplomáciai mesterkedésekre, hanem a béke őszinte vágyára van szükség — a béke érdekében. Nyolc tonna kötözőszert kapunk (London, . .,MTI*) Az angol rádió közölte, hogy az CNRBA magyarországi misisztéjával sürjrés kéréséére négy Pakotahmintájú repülőgép indul el Magyarországra nyolc tonna könnyszerrel megriadva. A Szállítmányt Etesben rakják ki és onnan , gfipkocílloiu (ra nyitják l Magát.b M.xsyac- cocazagrai