Népszava, 1949. február (77. évfolyam, 26-49. sz.)
1949-02-01 / 26. szám
77. évf.,26. 87. Budapest, 1949 február 1. kedd , NÉPSZAVA Ára 60 fillér Rákosi Mátyás beszédét ma 21 óra 15 perckor közvetíti a rádió ! A Magyar Függetlenségi Népfront nyilatkozata A SZABAD SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Savi kesztőség VII Miksa ucca ét. Megjelenik R Ottó kivételével minden nap Telefon 224-817 224-318 224-819 SZTÁLIN a béke biztosításáról (Moszkva — MTI) Sztálin válaszal Kingsbury Smith, az International News Service amerikai hírügynökség európai vezérigazgatójának január 27-én hozzáintézett kérdéseire. ELSŐ KÉRDÉS: Hajlandó lenne-e a Szovjetunió kormánya megfontolni az USA kormányával közösen kiadandó nyilatkozat kérdését, amely megerősítené, hogy sem az egyik, sem a másik kormánynak nincsen szándékában háborúhoz folyamodni egymás ellen? VÁLASZ: A szovjet kormány hajlandó lenne ilyen nyilatkozat közzétételének kérdését megfontolni. MÁSODIK KÉRDÉS: Hajlandó lenne-e a Szovjetunió kormánya az Egyesült Államok kormányával közösen e békepaktum megvalósítására irányuló intézkedéseket tenni, mint például a fokozatos leszerelés? VÁLASZ: Magától értetődik! A Szovjetunió kormánya együttműködhetnek az Egyesült Államok kormányával olyan intézkedések végrehajtásában, amelyek e békepaktum megvalósítására irányulnak és a fokozatos leszereléshez vezetnek. HARMADIK KÉRDÉS: Ha az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország kormányai hajlandók elhalasztani a nyugatnémet különállam megalakítását a külügyminiszterek tanácsának összeüléséig, amely egészében megvitatná a német kérdést, hajlandó lenne e a Szovjetünk kormánya megszüntetni azokat a korlátozásokat, amelyeket a szovjet hatóságok a Berlin és Németország nyugati övezetei közötti forgalomban léptettek életbe? VÁLASZ: Ha az Egyesült Államok, Nagyar 1rannia és Franciaország megtartja a harmadik kérdésben felsorolt feltételeket, a szovjet kormány nem látja akadályát a közlekedési korlátozások megszüntetésének, de csak azzal a feltétellel, ha egyidejűleg megszüntetik a három hatalom által elrendelt közlekedési és kereskedelmi korlátozásokat is. NEGYEDIK KÉRDÉS: Hajlandó volna- e ön, Miniszterelnök Úr, Truman elnökkel találkozni mindkettőjük számára megfelelő helyen, hogy megvitassák ilyen béke paktum megkötésének lehetőségét. VÁLASZ: Már régebben is kijelentettem, hogy a találkozás ellen nincs kifogásom. Wilhelm Piech a Német Szocialista Egységpárt elnöke. Sztálin békenyilatkozatával kapcsolatban kijelentette, hogy az abban foglaltakat az egész haladó szellemű emberiség szívből üdvözli. A nyilatkozat ismét leszögezi, hogy a Szovjetunió kész a többi nagyhatalommal olyan megegyezésre, amely a béke biztosításának és a német egység fenntartásának ügyét szolgálja. A szovjet politika legfőbb irányítója készségét fejezte ki a nyugati nagyhatalmak egységbontó intézkedései által kiprovokált közlekedési és forgami korlátozások megszüntetésére. Sztálin nyilatkozata a nyugati nagyhatalmakat a külügyminiszteri értekezlet újból való egybehívására komoly kérdések elé állítja, hogy a német nép végül is megkaphassa az igazságos békerendezést és eltűnjenek azok a rendszabályok, amelyek Németországot kettészakítják és Nyugat-Németországot az amerikai dollár-imperializmus gyarmati területévé változtatják át. Nehéz helyzetben az angolszász diplomácia Párizsi politikai körök a legnagyobb megelégedéssel fogadták Sztálin válaszát. A francia fővárosban általános az a felfogás, hogy Sztálin válasza enyhíti a nemzetközi feszültséget. A MTI párizsi tudósítója beszámol róla, hogy Sztálin békenyilatkozatának fejleményeit nemcsak a sajtó, hanem az ucca embere is óriási érdeklődéssel követi. Hétfőn reggel a Metróban és a párizsi uccákon úgyszólván csak erről lehetett hallani. Hivatalos körök még nem foglaltak állást. A sajtó, még a jobboldali is, megállapítja, hogy a békenyilatkozat nehéz helyzetbe hozta az ange- amerikai diplomáciát. Baloldali körökben hangsúlyozzák, hogy a nyilatkozat a Szovjetunió békeakaratának újabb megnyilvánulása. Nincs a világpolitikának olyan problémája, amely ne lenne megoldható békés tárgyalások alapján. Trumannak most állást kell foglalnia, meg kell nyíltan mondania, megtartja vagy megtagadja-e választási ígéreteit. A reggeli és a déli francia sajtó hasábokat szentel Sztálin békenyilatkozatának. Különös súlyt helyez visszhangjára. A francia lapok külföldi tudósítói azt állapítják meg, hogy Washingtonban parlarmenti körök sokkal pozitívebben fogadták a nyilatkozatot, mint a hűvös tartózkodásba burkolózó külügyminisztérium. Nem mernek még határozottan állást foglalni a londoni körök, valószínűen azért, mert nem tárgyalták meg az ügyet az USÁ-val. Rómában még jobboldali körökben is nagy érdeklődéssel fogadták a békenyilailkozatot. Az olasz fővárosban szintén az a felfogás uralkodik, hogy Sztálin nyilatkozva hozzájárul a béke megszilárdításához. Sztálin nyilatkozata hozzájárul a béke megszilárdításához Sztálin generalisszimusz nyilatkozata mellett eltörpül a világpolitika minden más eseménye. A berlini rádió beszámol róla, hogy Sztálinnak Kingsbury Smith kérdéseire adott válasza az egész világon a legmélyebb benyomást keltette. Connally amerikai szenátor, az USA-sztátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette: " Rendkívül fontos eseményről van szó. Sztálin nyilatkozata nagyjelentőségű és jó hírt jelent mindazok számára, akik elő akarják segíteni a világ megbékélését és a nemzetközi együttműködést. Washingtoniján nagy zavart keltett a Sztálin-intervjú, mert a szovjet békeakarat hangsúlyozása ökölcsapást jelentett a háborús uszítók és rémhírterjesztők arcába — jelenti a »Telepres«« Az amerikai diplomácia éppen abban a pillanatban kényszerült védelemre, amikor az Atlanti-háborús egyezmény valósággá válik. A Sztálin- intervjúra ugyanolyan hangnemben kell válaszolni amilyent Sztálin is használt, tehát: a béke lehetséges és szükséges. Más szavakkal Washington olyan helyzetbe került, hogy igenlően kell válaszolnia, mert mindenki a békét akarja. A brit külügyminisztérium szóvivői még nem foglaltak állást, de jólértesült politikai körökben hangsúlyozzák, hogy Sztálin nyilatkozata fontos politikai lépés, amelyet haladéktalanul megbeszélések követnek a brit, az amerikai és a francia kormány között. A londoni Daily Worker Sztálin válszát és a szovjet külügyminisztériumnak az Atlanti Szövetséggel kapcsolatos közleményét elemezve az alábbi következtetéseket vonja le: 1. A Szovjetunió még erőteljesebb és még következetesebb harcot szándékozik folytatni valamennyi háborús tisztó ellen és ebben szövetségeseinek tekinti a békeszerető országokat. 2. Mivel az UNO bizonyos tekintetben akadályozza és fékezi a támadó törekvéseket, a Szovjetunió még az eddiginél is nagyobb szilárdsággal küzd majd az UNO aláaknázna és elpusztítása ellen. A Magyar Függetlenségi Népfront Nyilatkozata Magyarország demokratikus erői elhatározták, hogy megalakítják a Magyar Függetlenségi Népfrontot, mely a változott viszonyoknak megfelelően folytatja és továbbfejleszti a német fasizmus elleni háború alatt a magyar nemzeti ellenállás szervezésére megalakult Magyar Fron és a belőle fejlődött Magyar Nemzeti Függetlenségi Front munkáját A Magyar Nemzet Függetlenségi Front, mely a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére alakult, programját megvalósított. A hazánkat felszabadító Szovjetúnió segítségével kivezette a nemzetet a vesztett háború katasztrófájából. Újjáteremtete a rombadőlt magyar államiságot. Biztosítota az ország békéjét és függetlenségét. Végrehajtója az 1848—49-ben megkezdett és egy évszázadra félbenmaradt magyar demokraikus átalakudás feladaai": felosztott a dolgozó parasztság között a nagybokosok földje, megvalósította a magyar nép szabadságjogait, létrehozta a közarsagot. A külföldi imperialisták által támogató nagybirtokos és nagytőkés ossztályok reakciósörekvései ellen a faizmus maradványainak megsemmisítéséért folytatott kemény harc közben a Magyar Nemzet Függelerségi Frán demokratius erői gáat vetettek a pusztít pénzromlásnak, újjáéptették az országot. A magyar demokrácia meggvárdítása, vívmányainak leosítása és továbbfejlesztése, szükségessé és elkerülhetetlenné tette, hogy a magyar demokratikus erők túlhaladjanak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programján. Dönően megváltoztak a nemzetközi és a belső vizonyok, melyek annakidején a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot létrehozták. A német fasizmus örökébe az amerikai imperializmus és csatlósai léptek. Kiéleződött a harc a népi demokrácia és a polgári demokrácia jelszavával fellépő reakciós erők között, amelynek során a reakciós erők túlnyomórészt kiszorultak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontból. A feudális maradványok felszámolásn túl napirendre kerül, a nagytőke elleni harc, harc a kapitalista kizsákmányolás korlátozásáért, a tőkés elemek fokozatos felszámolásáért. Büzke elégtétellel állapíthajuk meg, hogy gyengeségei és hibái ellenére a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front teljesített történelmi hivaását. De a válozott viszonyok megkövetelik a magyar demokratikus erők összefogást új alapon, új feladatokra. Szükséges, hogy közös erővel harcoljunk a kizsákmányoló osztályok és maradványaik reakciós törekvési ellen; semmisítük meg a nagybitokos és nagytőkés, valamint a velük szövetkezett kulák és klerikális reakciót, közös erővel védjük népi demokráciánk nagy vívmányait népünk békéjét, hazánk függetlenségé, az imperaisták gyarmatosító, háború törekvéseivel szemben, közös erővel építsük fel a magyar dolgozó