Népszava, 1950. szeptember (78. évfolyam, 203-228. sz.)
1950-09-27 / 225. szám
népszava Marafi István Benya Sándor Pelsőczy Sándor „A szakma legjobb dolgozója“ címéért folyó verseny élenjárói Marafi István lakatos (MÁVAG) háromhavi átlagteljesítménye 328 százalék. Díj normáját átlagosan 163 százalékra teljesíti. A hajtórúd elkészítésének 26 órás munkaidejét 16—17 órára csökkentette. Benya Sándor kovács (Április 4. Gépgyár) új normáját jó munkaszervezéssel átlagosan 138 százalékra teljesíti. Az utánhűtők hengerlését a megszabott 9 óra helyett 5 és fél óra alatt végzi el. Pelsőczy Sándor sztahanovista gyalus (Vegyipari Gépgyár) új normáját átlagosan 144 százalékra teljesíti. A csapágyrész gyalulásánál a 4 óra 45 perces munkát helyes szervezéssel és jó előkészítéssel 4 óra alatt végzi el. Ennek a munkának a munkaideje a régi norma szerint 18 óra 20 perc volt. A tervkölcsönsorsolás nyertesei: az új csasztuskák hősei A KÖTVÉNYSORSOLÁS üzemi nyerteseit elérte »végzetük«: csasztuska készült róluk. Nemcsak jegyzett összegük egy részét vagy többszörösét kapták vissza, hanem üzemük kultúrbrigádja még rigmusokban is megünnepelte őket. Persze, hogy jólesik az ilyesmi. A kultúrbrigádok jó munkáját dicséri, ha A LARDOLINE VEGYÉSZETI gyár dolgozói tavaly a tervkölcsönre 80.000 forintot jegyeztek. Szorgalmasan fizették a részleteket s a határidőre azután mindenkinek kezében volt a kötvény. Amikor elérkezett a nyereménysorsolás nagy napja, a népnevelők, akik annakidején jó felvilágosító munkát végeztek, most örömmel hangoztatták. A HOFHERR-GYÁRI KULTÚRBRIGÁD egyik rigmusában Jobbágy szaktárs történetét énekelte meg. Jobbágy fúrógépen dolgozik. Gyakran panaszolta: a felesége szemrehányást tett neki tavaly, amiért 500 forintot jegyzett. Jobbágy szaktárs megmagyarázta feleségének, hogy így az ellenség gondolkozik. »Ezekkel a forintokkal, amit mi most kölcsönadtunk a saját államunknak, mi járunk jól, mert sokkal többet kar JOBBAGY-HÁZASPÁR e vidám balladáját a Hofherr-kultúrbrigád árnyjátékkal illusztrálta. Ez az újszerű megoldás nagy derültséget keltett a dolgozók körében. Jobbágyné szavai, hogy »bár tollnét jegyezhettél volna«, szinte szólás-mondás lett az üzemben. A dolgozók úgy érezték, hogy ez a téfás kicsengés valamennyiük szintből szól. __ilyen gyorsan reagálnak az aktuális eseményekre. A Gyárkémény- és Kazánépítő NV-nél a kultúrbrigádok a tervkölcsönsorsolás első napját ünneppé avatták. Ügyesen összeállított kultúrműsorban emlékeztek meg azokról a dolgozókról, akik a boldog nyertesek között szerepelnek. íme, itt következik néhány strófa: »Megmondtuk, hogy amit Pártunk ígér, azt be is tartja.« Igen. Pártunk állta szavát. A Lardoline NV dolgozói közül tizenegyen részesültek nyereményben. A kultúrbrigád természetesen itt is megemlékezett a boldog nyertesekről. A »Sűrű csillag« dallamára írták a vidám rigmusokat, punk vissza.« Az asszony még kicsit dohogott, de az eredmények meggyőzték. A férje pedig egyenesen azzal biztatta, hogy biztos nyernek majd a kötvényen és a nyereségből rádiót vásárolhat. Jobbágy szaktárs ezúttal sikeres jósnak bizonyult. A kötvényt valóban nagy nyereménnyel húzták ki. A történet további részét hadd mondja most el a Hofherr-gyáriak rigmusa. A kultúrbrigádok e gyors, ötletes munkáját figyelmébe ajánlják valamennyi üzem kultúrbrigádjának. A kultúrbrigádok munkája akkor hatásos, hogyha mozgékony, gyors, ha a dolgozók igazi problémáit szólaltatja meg, hogyha az üzem ügyeit közüggyé teszi a komoly mondanivalók és a tréfás rigmusok eszközével. ___ »Gyorsan itt az eredmény, ott hozzák már a listát. Látnátok csak ragyogni az ismert Rácz Pistát. Hej, mert kis feleségének a számát kihúzták. A pénzt gyorsan a postatakarékba rakták. Kádár Henrik titkárunk a Csepel Autóban, Ezer forintot kapott ropogós bankóban. Hej, nemcsak te nyertél itt szaki, ne légy olyan büszke. A tervkölcsönt az egész dolgozó nép nyerte.« »Biharink reggeltől estig kesergett. Jaj, én szegény, hogy én soha nem nyerek. A számok már táncot járnak az újságban előttem Nyertes számom, úgy látszik, hogy lelőttem. .Kovács elvtárs, aki magánerőt vett, Megjelölte a listán a nyerőket. Kiderült, hogy Bihari is nyert ezerből egy felet. Amiből még szemüveget is vehet. Neumannak is kedvezett a szerencse. Ebből lesz a kislányának kelengye. Kislányának vesz kelengyét, aki nemrég született. Viseli is egészséggel a gyerek.« »Az egyik kötvénnyel nyert tízezer forintot. Meg is vették Jobbágyék a régvárt rádiót. Hej! Ámde ezenkívül még annyi mindent vettek. Hogy a hazaszállításhoz egy társzekér kellett. Jobbágy így szólt a nejének: ne higyj a rémhírnek. Csapj az ellenség nyakába, bárhogyan beszélnek. Hej! Mert amit a Párt Ígérő szavát meg is tartja, Megvédi a nép érdekét, ezért hív a harcra. De az asszony csak dürünyög, be nem áll a szája És mérgesen, bosszúsan mozdul a párjára. Hej! Akármit szól az ellenség, majd teszek én róla, De te, kedves férjem többet jegyezhettél volna.« 1950 SZEPTEMBER 27, SZERDA Bartók művészete mind nagyobb mértékben jut azokhoz, akiktől ered: a dolgozókhoz ünnepi est az Operaházban Bartók Béla emlékezetére A népművelési minisztérium és a Magyar Zeneművészek Szövetsége Bartók Béla halálának ötödik évfordulója alkalmával hétfőn ünnepi estet rendezett a Magyar Állami Operaházban. Az ünnepségen megjelent Gerő Ernő elvtárs államminiszter és Révai József elvtárs népművelési miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárhelyettesei. Szabó István elvtárs vezérőrnagy, az MDP Politikai Bizottságának tagja. Szabó Piroska elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Nógrádi Sándor elvtárs altábornagy, a honvédelmi miniszter helyettese, Ratkó Anna elvtárs népjóléti miniszter, Simon Lajos elvtárs és Vikol János elvtárs, népjóléti államtitkárok, Losonczy Géza elvtárs, népművelési államtitkár, Pongrácz Kálmán elvtárs, a budapesti tanács végrehajtó bizottságának elnöke, valamint Nezvál Ferenc elvtárs és Pesta László elnökhelyettesek, Mihályfi Ernő, a Kultúrkapcsolatok Intézetének elnöke. Megjelentek a baráti államok diplomáciai testületének képviselői is, élükön a szovjet nagykövetség számos tagjával. Eljött a Budapesten tartózkodó híres szovjet filmrendező, Pudovkin elvtárs is. Megjelent az ünnepségen Bartók Béláné Pásztor Ditta és ifjabb Bartók Béla is, ellenségeinek izzó gyűlöletében mutatkozik meg már első szerzeményeiben is. — Az a tény, hogy zenénk a szocializmust építő dolgozó népünk anyanyelvén tud megszólalni, legfőképp Bartók és Kodály érdeme. Az pedig, hogy szocialista irányban fejlődő zeneművészetünk eleget tud tenni a marxizmus és leninizmus egyik legfontosabb követelményének, hogy alapjaiban népzenénkre támaszkodik, ismét Bartók és Kodály munkásságának eredménye. Szabó Ferenc kiemelte, hogy jóllehet, Bartók a fasizmus elől Amerikába emigrált egyénisége és életműve szöges ellentétben állt Trumanék Amerikájával. Ugyanakkor a magyar népi demokrácia teljes joggal vallja magáénak Bartókot, s ugyanígy népi demokráciánk zenészei is. — Úgy leszünk igazán hűségesek Bartók örökségéhez — folytatta —, ha mi is mindenben azonosítjuk magunkat népünknek és a világ haladó emberiségének az imperialisták elleni gyűlöletével, a békéért, a haladásért folytatott harcával és minden erőnkkel résztveszünk a Szovjetunió vezette békeharcban. Bartók hagyományainak szellemében tovább haladni egyet jelent azzal, hogy hitet teszünk a békés építőmunka, a haladás és mindennek záloga, a Szovjetunió mellett. Akkor folytatjuk igazán Bartók hagyatékát, ha a szovjet kultúra tapasztalatai és eredményei alapján kívánjuk új, szocialista kultúránkat felépíteni. S ezt a Magyar Dolgozók Pártja kezdeményezésével, vezetésével és irányításával valósíthatjuk meg. Szünet után kezdődött az ünnepi Bartók-est zenei műsora, amelynek keretében a Horváth Mihály-téri általános iskola úttörőkórusa, Hernádi Lajos zongoraművész, Palló Imre Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, Garai György hegedűművész, a Honvéd Központi Művészegyüttes énekkara és az Állami Operaház Zenekara adott elő Bartók műveiből. Kodály Zoltán és Szabó Ferenc beszéde Az ünnepség Kodály Zoltán elnöki megnyitójával kezdődött, aki a többi között ezeket mondotta: — Sokan törekedtek az utolsó félszázadban új zenét írni, azaz sokakban próbált a világszerte bontakozó új szellem kifejezésre jutni, de keveseknél sikerült maradandó formát öntenie. — Bartók a kevesek közül való, s ezért már ma is világszerte a legtöbbet játszott szerzők egyike. — Nemcsak Liszt Ferenc idején, hanem még a mi pályánk indulásán is két út közt kellett választani a magyar zenésznek: itthon akar-e dolgozni vagy külföldön? Sokan választották az utóbbit. Bartókot is kísértette a külföldi siker, készült is rá, próbálgatta, de erős hazafias érzése győzött és már 22 éves korában írja egy levelében: »Én részemről egész életemben minden téren és minden módon egy célt fogok szolgálni: a magyar nemzet és magyar haza javát.« — Nem tudta még akkor, ez milyen áldozatot jelent. A magyar zeneszerző ugyanis nem tehette azt, amit régi kultúrájú országoké tehetett, hogy egyszerűen leült szobájában és írja egyik művét a másik után. Mert mit és kinek ír volna? 1867 után a magyar műzenei kísérletek elfordultak a néptől, nem folytatták a reformkor nagyszerű lendületét. Világos volt, hogy ilyen elemekből egy, a magasabb magyar zenét óhajtó és tápláló közösséget csak úgy lehet teremteni, hogy a művelt réteget zeneileg magyarrá, a magyar tömegeket zeneileg műveltté kell változtatni. Ez sok embernek hosszantartó, áldozatos munkáját jelentette. — Mi adott erőt erre a szinte lehetetlennek látszó vállalkozásra? — A néphagyomány. A nép zenéjében való elmélyedés megmutatta, hogy él még itt egy régi, eredeti, értékes, csak fejlődésében megrekedt kultúra, amit ki lehet emelni a rárakodott törmelékből, s amire lehet magasabb művészetet építeni. 1900 körül a magyar zeneszerzőnek előbb népdalt kellett gyűjteni. Csakúgy, mint íróinknak egy századdal előbb, sőt Petőfiig. Aranyig. Eleinte csak az elveszett régi dallamokat kerestük. De látva a falu népét, az ott kallódó sok tehetséget és friss életerőt, feltetszett előttünk egy a népből újjászületett műveit Magyarország képe. Ennek megvalósítására rászántuk életünket. — Hátra van a másik kérdés: hogyan sáfárkodjunk hagyatékával? — Mostanában sok zenepedagógus van már városban és falun, aki az új pedagógiai módszerek birtokában biztos kézzel vezeti növendékeit a zenei írás-olvasás felé. — Bartók műveiben is van elég a gyermekek, kezdők, haladók számára. Viszont mint minden nagy mesternek, neki is vannak alkotásai, amelyek járatlan, sőt járhatatlan útjain csak a beavatottak tudják követni, azok sem fáradság nélkül. Túlbuzgó szószólói csak ártanak vele, ha efajta műveit akarják avatatlan tömegek elé vinni. — Bartók diadalmas hazatérésének feltétele a zeneileg művelt ország. Ennek munkálására kell öszszefogni minden tényezőnek. — Művészete mind nagyobb mértékben jut el azokhoz, akiktől ered: a dolgozó néphez. Népünk egyre inkább megérti Bartók művészetét. Ez jelentősen hozzájárul az igazi magyar zenekultúra kifejlődéséhez. Ezután Szabó Ferenc, a Magyar Zeneművészek Szövetségének ügyvezető elnöke mondotta el emlékbeszédét. — Bartók meghalt, de művészete eleven erő. Mindenekelőtt életművének harcos hazafiságát kell kiemelnünk, amely egész emberi magatartását és művészetét áthatotta. Hazafisága a nép szeretetében és a nép. Hogyan vesznek részt a szovjet szakszervezetek a tanácsválasztásokban A szovjet tanácsválasztások előkészítésében fontos szerepet játszanak a szovjet szakszervezetek, amelyek több mint 28 milló munkást és alkalmazottat egyesítenek és a Szovjetunió legnagyobb tömegszervezetei. A szakszervezetek ereje abban rejlik, hogy tevékenységüket a Párt irányítja és a Párt vezetése alatt a dolgozók sokmilliós tömegeit vonják be a kommunizmus építésébe. A szovjet ipar valamennyi dolgozójának több mint 90 százaléka vesz részt a háború utáni sztálini ötéves terv határidő előtti teljesítéséért indított szocialista munkaversenyben. A szovjet szakszervezetek a tanácsválasztások előkészítő szakaszában nagy szerepet játszanak a szocialista verseny újabb lendületének megszervezésével. Terven felül a fényes hengereit vas ezer tonnáit adták a magnitogorszki, kuznyecki, szerovi és más kohászati üzem dolgozói. Önfeláldozóan dolgoztak a Donyec-medence, Karaganda és más szénmedencék bányászai, akik a tüzelőanyagnak tízezernyi tonnáit termelték ki a terven felül. Moszkva és Leningrád, Ural és Szibéria gépgyártói gépek, munkapódok hatalmas mennyiségét készítették el terven felül. A szovjet szakszervezetek kötelessége, hogy az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért, a termelés belső tartalékainak, a termelés minőségének megjavításáért, az önköltség csökkentéséért indított versenyt továbbfejlesszék. Az ő feladatuk a munkások, mérnökök és műszaki emberek kezdeményező és teremtő készségének felkarolása, az újítók és az élenjáró dolgozók tapasztalatainak megismertetése. A Szovjetunió Központi Szakszervezeti Tanácsának határozata arra kötelezi a szakszervezeteket, hogy a tanácsválasztásokkal kapcsolatban indítsanak széleskörű politikai munkát a dolgozók között. E feladatokra a legjobban képzett dolgozók közül jelöljék ki az agitátorokat és propagandistákat. Az agitációs munkát úgy kell előkészíteni, hogy figyelembe vegyék a dolgozók különböző rétegeinek igényeit. A szakszervezetek és a szakszervezeti kulturális intézmények vezetőinek elsőrendű kötelessége, hogy a dolgozók részére felolvasásokat rendezzenek a szovjet demokráciának a hazug burzsoá demokráciával szembeni fölényéről, a szovjet társadalom erkölcsi és politikai egységéről, a Szovjetúnió népeinek barátságáról, a szovjet hazaszeretetről. Az agitátorok megtisztelő és hálás feladata, hogy Lenin és Sztálin Pártjáról, annak harcairól beszéljenek és példákkal mutassák meg a Szovjetunió szüntelen gyarapodását, a Párt és a szovjet állam mndennaposgondoskodását, a Szovjetúnió kemény és következetes harcát a békéért, a háborús gyújtogatók ellen. A szovjet szakszervezeteknek széles kulturális hálózatuk van mintegy 8000 klubbal, kultúrházzal és kultúrpalotával, 70.000Vörös Sarokkal, több mint 5000 mozival, tíz- és tízezer művészi kultúrgárdával rendelkeznek. . A tanácsválasztások előkészületeinek napjaiban minden szakszervezet a politikai tömegmunkát állítja tevékenységénekközpontjába. Nagy munkát végeznek a szakszervezeti könyvtárak, amelyeknek minden alkalmatfel kell használniuk, hogy a választási irodalmat eljuttassák a dolgozók tömegeihez, a klubokban és máskultúrgócpontokban szovjet filmek bemutatását szervezzék meg. Ezenkívül fontos feladatuk a szakszervezeteknek, hogy a választási előkészítő munkába bekapcsolják a nőket, különösen az anyákat. Ezen a területen elsősorban az a feladatuk, hogy megjavítsák a gyermekintézetek munkáját, megszervezzék a gyermekek pihenését és ezzel minden asszonynak lehetőséget nyújtsanak a felolvasások, a gyűlések meghallgatására. Sok munka hárul a városi és ipari központok szakszervezeteire a falusi politikai tömegmunka elindításában is. A helyi pártszervezeteknek az a feladatuk, hogy nap mint nap irányítsák a szakszervezeteknek a tanácsválasztás előkészületeivel kapcsolatos tevékenységét és ebben a munkában minden lehetőséget megteremtsenek részükre. A választások előkészítése nagyfontosságú ügy. A szakszervezetek aktív részvétele jelentős segítséget jelent abban az irányban, hogy a politikai tömegmunka minden dolgozóra kiterjedjen és ezzel méginkább emelje a szakszervezetek szerepét a kommunizmus építésének nagy, egyetemes feladatában.