Népszava, 1954. június (82. évfolyam, 128-153. sz.)

1954-06-19 / 144. szám

1954. JÚNIUS 19. SZOMBAT Anglia és Franciaország elfogadta Csou En-laj javaslatait tárgyalási alapnak Laosz és Kambodzsa kérdésében Az MTI genfi kiküldött tudósítója megbízható forrásból eredő értesülés alapján közli, hogy a genfi értekezlet pénteki zárt ülésén a kilenc küldött­ség Csou En-lajnak, a Kínai Népköz­­társaság külügyminiszterének a leg­utóbbi ülésen Laosz­ra és Kam­bodzsára vonatkozó javaslataival foglalkozott. A pénteki ülésen Laosz és Kambodzsa képviselői kijelentet­ték, hogy Csou En-laj javaslatai nagyjában elfogadhatók számukra és Laosz és Kambodzsa küldöttei a ma­guk részéről kiegészítő javaslatokat terjesztettek elő. A francia küldött­ség vezetője hangsúlyozta, hogy a kínai javaslatok észszerűek és a Laoszra és Kambodzsára vonatkozó további eszmecsere alapjául szolgál­hatnak. Eden külügyminiszter az angol küldöttség nevében magáévá tette a francia képviselő álláspont­ját. Laosz, Kambodzsa, Francia­­ország és Anglia képviselőinek pozi­tívebb állásfoglalásával szemben az Amerikai Egyesült Államok kül­dötte, aki a szerdai ülésen még »érdekesnek és tanulmányozásra mél­tónak­« nevezte Csou En-laj javasla­tait, alighanem Washingtonnal foly­tatott eszmecseréje következtében, ma már azt állította, hogy a kínai javaslatok elfogadhatatlanok. Molotov szovjet külügyminiszter felszólalásában rámutatott, hogy az indokínai kérdés megoldásáról ta­nácskozó küldöttségek álláspontja az utóbbi napokban láthatóan közelebb jutott egymáshoz. Csaknem vala­mennyi küldöttség leszögezte, hogy a kínai javaslatok előrevezető lépést jelentenek az indokínai béke meg­teremtése felé. Molotov szovjet kül­ügyminiszter bírálta az amerikai kül­dött álláspontját és aláhúzta a tényt, hogy az amerikai képviselő mai el­utasító állásfoglalása ellentétben van valamennyi más küldöttség többé­­kevésbbé pozitív kijelentéseivel. A szovjet küldöttség a pénteki ülé­sen ajánlotta, hogy az értekezlet dolgozzon ki közös egyezmény-ter­vezetet a Kínai Népköztársaság, június 16-án, valamint Laosz és Kam­bodzsa június 18-án előterjesztett ja­vaslatai alapján. A kilenc küldöttség szombaton további zárt ülésen folytatja mun­káját. Casey ausztráliai külügymini­zter péntek délben látogatást tett Csou En-lajnál, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterénél. Kínai részről jelen volt a találkozón Ke Po-nien is. Holnap kezdődik az európai szakszervezeti konferencia Berlin, június 18. (TASZSZ) Berlinben szerdán a Szabad Német Szakszervezetek Szövetsége székhá­zában sajtóértekezletet tartottak abból az alkalomból, hogy június 20-án kezdődik az európai szakszer­vezeti konferencia. A konferencián a következő kérdés kerül napi­rendre: »A szakszervezetek szerepe és feladata az összes európai orszá­gok közötti békés kapcsolatokért, a biztonság hathatós biztosításáért, a békéért és a dolgozók életszínvona­lának emeléséért folytatott harc­ban.« Emil Otto, a Szakszervezeti Világ­­szövetség képviselője közölte: egész sor ország már bejelentette, hogy el­küldi küldöttségét az értekezletre. Nagy érdeklődés figyelhető meg azokban az országokban is, amelyek­nek szakszervezetei nem tartoznak a Szakszervezeti Világszövetséghez. Emil Otto hangsúlyozta, hogy ez a konferencia különösen nagy jelen­tőséggel bír az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséért és az »európai védelmi közösség« ellen folyó harc fokozása szempont­jából. Hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodás a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között jú­nius 17-én, Budapesten az 1955—1957. évekre szóló hosszúlejáratú áru­­csereforgalmi és fizetési megállapo­dás került aláírásra. A megállapodás elősegíti a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköz­­társaság gazdasági fejlődését és hozzájárul a két ország közötti áru­csereforgalom jelentős növeléséhez. A megállapodás keretében a Ma­gyar Népköztársaság a Bolgár Nép­­köztársaságnak teljes gyári beren­dezéseket, erőműveket, közlekedési eszközöket, gépeket s más árucikke­ket, a Bolgár Népköztársaság pedig a Magyar Népköztársaságnak érce­ket, mezőgazdasági termékeket és más árucikkeket szállít. A tárgyalások az őszinte barátság és a kölcsönös megértés szellemé­ben folytak. A megállapodást magyar részről Háy László, a bel- és külkereske­delmi miniszter első helyettese, bol­gár részről Ivan Perpeliev, a külke­reskedelmi miniszter első helyettese írta alá. (MTI) A budapesti békebizottság ülése Péntek este az Országos Béketa­nács tanácstermében kibővített ülést tartott a budapesti békebizottság a Béke Világtanács budapesti ülése megnyitásának első évfordulója al­kalmából. Az ülésen számos tudós, író és művész, politikai, kulturális, gazdasági életünk több kiváló kép­viselője és budapesti üzemek kül­döttei vettek részt. Az elnökségben helyet foglalt Zaheria Certel, a Béke Világtanács tagja, a törökországi békebizottság alelnöke. Az ünnepi ülést Pesta László, a budapesti békebizottság elnöke nyi­totta meg, majd Hajdú Gyula egye­temi tanár emlékezett meg a Béke Világtanács budapesti felhívásának egyéves eredményeiről. Ezután Papp Sándor, a Férfiruha­gyár művezetője, a gyár békebizott­­ságának titkára, Garai László főmér­nök, a XIII. kerületi békebizottság titkára, Babocsa Endre provikárius, Oroszlán Zoltán egyetemi tanár, Frank László Kossuth-díjas főmér­nök és még számos tudós, író és mű­vész szólalt fel. Az ülésen Somlyó György költő felolvasta Nazim Hik­­met világhírű török költő levelét, amelyet a Béke Világtanács ülésének évfordulója alkalmából írt. Amerika benyújtja a számlát Róma, június 18. (TASZSZ) Az Avanti teheráni tudósítója azt írja, hogy az Egyesült Államok kö­zel- és középkeleti diplomatáinak isztanbuli értekezletén elhatározták: mindent megtesznek annak érdeké­ben, hogy rávegyék mindenekelőtt Iránt a török-pakisztáni katonai szö­vetséghez való csatlakozásra. Byroade amerikai államtitkár kije­lentette, »eljött az ideje, hogy be­nyújtsák a számlát a Zahedi-kor­­mánynak nyújtott pénzügyi és ka­tonai segítségért«. Zahedi iráni miniszterelnöknek ezzel kapcsolatban egyetlen kérése volt: ne állapítsák meg a csatlako­zásról szóló hivatalos nyilatkozat pontos határidejét... ★ Washington, június 18. (MTI) Az amerikai képviselőház külügyi bizottságának legutóbbi döntésével kapcsolatban, mely felfüggeszti az amerikai »segélyt« azoknak az or­szágoknak, amelyek még nem rati­fikálták az »európai védelmi kö­zösségi« szerződést, most azt jelenti az AFP, hogy a bizottság a Francia­­országnak és Olaszországnak szánt »segély« egy részét Nyugat-Német­­országnak akarja juttatni. A francia hírügynökség jelentése szerint a meg­figyelők megjegyzik: a döntés célja az, hogy nyomást gyakoroljanak Franciaországra és Olaszországra a ratifikálás érdekében .­ London, június 18. (MTI) Az Egyesült Államok engedélyt kért Angliától és több nyugateuró­pai országtól arra, hogy az Egyesült Államok hajóinak személyzete át­kutathassa az említett országok ha­jóit és »elkobozhassák a Guatemalá­nak szánt fegyvereket«. A péntek reggeli angol lapok szinte egyértelmű felháborodással fogadták ezt az amerikai követelést. \*ÖlP o* o*v A mi kis esztrádánk a Vidám Park sza­badtéri színpadán június 24-én, 26-án és 27-én csütörtök, szombat és vasár­nap este háromnegyed 8 órakor. Új vidám műsor a Béke Szálló kupola­termében hétfő kivételével minden este fél 10 órakor. 5 MENDES-FRANCE hadnagyot 1940-ben hatévi bör­tönre ítélte a nácikkal együttmű­ködő vichy-i kormány hadbíró­sága. Mint katonaszökevényt ítél­ték el, mert Franciaországból Marokkóba szökött, hogy foly­tassa a harcot a német megszál­lók ellen. Jellemző Franciaország mai uraira, hogy ez az ítélet még tavaly is érvényben volt. Néhány hónappal ezelőtt semmisítették csak meg, így azután mégsem egy elítélt »katonaszökevény« lett tegnap Franciaország miniszter­­elnöke. Mendes-France-t olyan több­séggel iktatta be a nemzetgyűlés, amilyennel kevés francia minisz­terelnök dicsekedhetett az elmúlt éveikben. Csak a szélső­jobboldal fordult ellene, azok, akik 1940-ben Hitlert szolgálták, ma pedig az amerikaiakkal működnek együtt. Mellette szavaztak a Francia Kommunista Párt képviselői, mert ezt kívánta ma a munkás­­osztály, a nemzet és a béke ér­deke. Mendes-France ugyanis a viet­nami agresszió első­ napja óta harcol a szennyes háború ellen. E küzdelmében következetesen kép­viselte Franciaország érdekeit. A béke mellett foglalt állást bemu­tatkozó beszédében is, ezért lett most Franciaország miniszterel­nöke. Érzi és tudja ezt ő maga is. Egyhónapi határidőt tűzött maga elé, hogy teljesítse azt, amit a francia nép vár tőle: a tűzszüne­tet Indokínában, a rablóháború­k vidálását minden amerikai nyo­más ellenére. És ezt a feladatát sikerrel oldhatja meg, ha a fran­cia komány küldötte a jövőben ugyanolyan őszinte békeakaratot tanúsít a genfi értekezleten, mint a Vietnami Demokratikus Köztár­saság küldöttsége. Illúziókban természetesen nem szabad ringatnunk magunkat. Mendes-France ugyanis tipikus polgári politikus, annak minden hibájával. Hajlamos az ingado­zásra, megalkuvásra, s parlamenti bemutatkozásakor is politikai megkülönböztetést alkalmazott a francia nemzet érdekeit követke­zetesen képviselő egyedüli párt­tal, az ország legnagyobb pártja, a Francia Kommunista Párttal szemben. Engedett azoknak a re­akciós követeléseknek, amelyek azt sürgették, hogy »ne vegye tu­domásul« az ötmillió dolgozó aka­ratát képviselő Francia Kommu­nista Párt állásfoglalását. Nyilvánvaló, hogy a jövőben is számolni kell az új francia mi­niszterelnök ingadozásával, enge­dékenységével a jobboldal nyo­másának következtében. De az is nyilvánvaló, hogy Mendes-France sok polgári politikusnál érzéke­nyebben reagált a francia nép ré­széről felhangzó egyértelmű köve­telésre, arra, hogy a vietnami szennyes háborút a legsürgőseb­ben be kell fejezni. És nyilvánvaló az is, hogy a francia nép egyre fokozódó tömegharca az amerikai háborús politika, a tömegnyomor, a kalandok és új agressziók elő­készítésének katasztrófapolitikája ellen, arra kényszeríti majd az ingadozó politikusokat, hogy akarva, nem akarva számoljanak a nép óhajával. Az albán és a román nagykövet látogatása Nagy Imre elvtársnál Piro Roci rendkívüli és meghatal­mazott nagykövet, az Albán Nép­­köztársaság magyarországi nagy­követe június 18-án, pénteken láto­gatást tett Nagy Imre elvtársnál, a minisztertanács elnökénél. Stefan Cleja rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövet, a Román Népköztársaság magyarországi nagy­követe június 18-án, pénteken be­mutatkozó látogatást tett Nagy Imre elvtársnál, a minisztertanács elnö­kénél. (MTI) Kereskedelmi megállapodás Magyarország és India között A Magyar Népköztársaság és az Indiai Köztársaság képviselői keres­kedelmi megállapodást írtak alá Delhiben. A megállapodás szerint India nyersanyagokat és félkészáru­kat szállít Magyarországnak gyári berendezések, e­gyicikkek és az elektromos ipar termékei ellenében. (MTI) Magyar filmfesztivál a Szovjetunióban A Szovjetunióban nagy sikerrel folyik a magyar játékfilmek feszti­válja. Moszkvában három nap alatt 300.000-en tekintették meg a »Ludas Matyi«-t, az »Állami Áruház«-at és más magyar filmalkotásokat. NÉPSZAVA Nagy többséggel iktatták be az új francia miniszterelnököt A francia nemzetgyűlésen csü­törtök éjjel Mendes-France be­iktatása mellett szavazott 419 képvi­selő, ellene 47 képviselő, 154 kép­viselő tartózkodott a szavazástól. A Francia Kommunista Párt támogatta Mendes-France beiktatását. Az AFP hírmagyarázója megálla­pítja: Mendes-France azért kaphatta meg a beiktatáshoz szükséges több­séget, mert világosan közölte, hogy meg akarja valósítani az indokínai békét és ez a szándéka kedvező visszhangra talált a nemzetgyűlés soraiban. A francia nemzetgyűlésben meg­tartott szavazás előtt az MRP (a »katolikus párt«) úgy döntött, hogy tartózkodik a szavazástól. Úgy tud­ják azonban, hogy mintegy tíz MRP-képviselő mégis Mendes- France mellett szavazott. Valószínű, hogy a pártvezetőség eljárást indít majd ezek ellen a képviselők ellen a »szavazási fegyelem« megsértése miatt. Mendes-France miniszterelnök megkezdte tárgyalásait kormánya megalakítására. Az­ ARS és az MRP elhatározta, hogy nem vesz részt a kormányban. Ezzel szemben Mit­terand, az UDSR vezetője, valamint Soustelle, a »köztársasági szocialista csoport­ (volt URAS) vezetője hosz­­szasan tanácskozott Mandas-France­­szal és a hírek szerint az új kor­mányban Mitterand a Francia Unió minisztere, Soustelle pedig hadügy­miniszter lesz. Ezeket a híresztelése­ket azonban eddig még nem erősí­tették meg. Ugyancsak híre járja, hogy Mendes-France a miniszterelnökség mellett a külügyi tárcát is vállalni fogja, legalább is addig, amíg a genfi konferencia véget nem ér. Mendes- France azt reméli, hogy kormányát már a jövő hét elején bemutathatja a nemzetgyűlésben és azután Genfbe utazik, hogy átvegye a francia dele­gáció vezetését. A miniszterelnök péntek este rádióbeszédet mond. Mendes-France nyilatkozata a szavazást megelőző vitában Csütörtök este 21 óra 40 perckor lépett Mendes-France az emelvényre, hogy válaszoljon a nemzetgyűlési vita során feltett kérdésekre. A kijelölt miniszterelnök erőteljes szavakkal válaszolt De Benouville (a köztársasági szocialisták cso­portja«) felszólalására, aki azt han­goztatta, hogy Indokínában csak fegyveres győzelem teremtheti meg a békét. — Vájjon milyen eszközöket java­solna De Benouville úr a katonai győzelem elérésére? — mondotta a kijelölt miniszterelnök. — Újoncok küldését Indokínába? Az atom­bombát? A konfliktus általánossá tételét? Mendes-France hangsúlyozta, hogy a katonai győzelmet csak ilyen esz­közökkel lehetne elérni, majd ismét leszögezte: »Békét kell teremteni.« Mendes-France ezután azokra a kérdésekre válaszolt, hogyan reméli, hogy négy hét alatt megvalósíthatja az indokínai »tüzet szüntess«-t. A kijelölt miniszterelnök ezzel kapcso­latban rámutatott arra, hogy nem saját személyét akarja a siker zálo­gának feltüntetni, hanem abban bí­zik, hogy mögötte lesz a francia parlament döntése, amely nagy vissz­hangot fog kelteni Genfben és az egész világon. Egy ilyen döntés a béke hatalmas fegyverét adná tár­gyalóink kezébe — mondotta. Az »európai védelmi közösség« kérdésében Mendes-France kijelen­tette, hogy a nemzetgyűlésnek még a parlamenti szünet előtt nyilatkoz­nia kell majd ebben az ügyben. Mendes-France ezután heves kommunistaellenes kirohanást inté­zett, sértéseket zúdított a Francia Kommunista Pártra, majd bejelen­tette, hogy semmi esetre sem számít a párt szavazataira és csak akkor fogadja el a miniszterelnöki be­iktatást, ha a kommunista szavaza­tokon felül legalább 314 »nemzeti« szavazat esik majd rá. A kommunista képviselői csoport nevében Waldeck-Rochet szólalt fel. — Mendes-France kötelességének hitte, hogy támadást intézzen a Francia Kommunista Párt ellen — mondotta. — Már eddig is tudtuk azt, hogy azokat a politikusokat, akik nem akarnak semmiféle válto­zást és akik készek el**' általánossá tett háborúba dönteni az országot, tiltakozásra készteti az a gondolat, hogy Mendes-France a kommunista szavazatok támogatásával kaphatja meg a miniszterelnöki beiktatást an­nak érdekében, hogy létrehozza a békét Indokínában. E politikusok szavaiból kitűnt, hogy ezt követelik: Mendes-France mondjon le arról, hogy diadalra viszi az indokínai bé­kére vonatkozó tervét, mihelyt a kommunista szavazatok is szüksé­gessé válnak ehhez. Lehet, hogy ez a zsarolás, arr.elvnek Mendes- France áldozatul esett, ravasz dolog azok részéről, akik ragaszkodnak a hatalomhoz, hogy tovább folytathas­sák az ország által elítélt politikát, de az a súlyos hibája, hogy telje­sen hátat fordít a nemzet érdekei­nek és a békének. — Mendes-France nem akar szá­mítani a kommunista szavazatokra — folytatta Waldeck-Rochet —, de hangsúlyozni kívánom, hogy ez az eljárás teljesen ellentétben áll az alkotmánnyal és a demokrácia elvei­vel. Ha a politikai megkülönbözte­tésnek ezt az útját követik, ez any­­nyit jelent, hogy elhatározták, a parlamentben nem lehet többé kép­viselve az az ötmillió dolgozó, aki a kommunista pártba helyezte bizal­mát. Ez tipikusan fasiszta elgondo­lás. Mendes-France-nak elsőként kellene tudnia azt, hogy ez a meg­különböztetés nagyon hasonlít a mccarthhyzmushoz, amely tudvalevő­leg a Rosenberg-házaspár meggyil­kolásához vezetett. Mendes-France nem akar számítani a kommunista szavazatokra, pedig azokra számí­tani kellett a Laniel-kormány meg­buktatásakor, amel­yek politikáját Mendes-France veszélyesnek és ka­tasztrofálisnak tartotta. A kommu­nista szavazatok holnap ismét szük­ségesek lesznek majd, hogy megaka­dályozzák egy ilyenfajta kormány visszatérését.­­ Egy dolog bizonyos, éspedig az, hogy az ország népe, amely a békét akarja, nem fogja majd megérteni, hogy Mendes-France engedett a béke ellenségei zsarolásának. — A mi állásfoglalásunk minden­képpen világos: — mondotta végül Waldeck-Rochet — azt, hogy a kom­munista képviselők hogyan szavaz­nak ebben a vitában, nem Mendes- France politikai személyisége dönti el, hanem a munkásosztály, a nem­zet és a béke érdeke. Pártunk elhatá­rozta, hogy hajlandó támogatni egy olyan kormány kezdeményezéseit, amely azonnali tüzet szüntessre és a béke megkötésére törekszik. A francia nemzetgyűlés hadügyi bizottsága is az „európai védelmi közösség“ ellen foglal­ állást A francia nemzetgyűlés had­ügyi bizottsága 29 szavazattal 13 ellenében, egy tartózkodással elve­tette az »európai védelmi közösség« ratifikálását. NEMZETKÖZI HÍREK — A mongol nagy népi huzal vá­lasztásain részt vett a választójogosul­tak 99,98 százaléka. A Népi Forra­dalmi Párt tagjainak és a párto­n­­kívüliek tömbjének jelöltjeire sza­vazott 99.9 százalék. — Svédországba utazott a Szov­jetunió küldöttsége, hogy részt ve­gyen a nemzetközi feszültség enyhíté­sével foglalkozó nemzetközi érte­kezleten, amelyet több ország ha­ladó szellemű személyiségeinek kez­deményezésére hívtak össze Stock­holmba. A szovjet küldöttség veze­tője Alekszandr Komejcsuk író, a Szovjet Békebizottság elnökségének tagja. — Saint-Laurent kanadai minisz­tereinek meghívta Churchillt és Edent, hogy washingtoni tárgyalásai után látogasson el Kanadába is. — Alekszijnek, Moszkva és egész Oroszország patriarchájának vendé­geként megérkezett Moszkvába Né­metország ismert evangélikus egy­házi személyiségeinek egy csoportja, hogy megismerkedjék a Szovjetunió egyházainak és népeinek életével. — A Szovjetunió Szakszervezetei­nek Központi Tanácsa, amelyet a Szovjetunió szakszervezeteinek XI. kongresszusán választottak meg, elnökévé N. M. Svernyiket, elnök­­helyettesévé L. N. Szolovjovot vá­lasztotta. KEGYETLEN TENGER 1953-ban készült angol film

Next