Népszava, 1955. szeptember (83. évfolyam, 205-230. sz.)
1955-09-08 / 211. szám
»A moszkvai tárgyalásoknak Genf szellemében kell lefolyniok“ Alekszandrov cikke a Pravdában A Pravda I. Alekszandrov cikkét közli: »A moszkvai tárgyalásoknak Genf szellemében kell lefolyniok« címmel. Sok külföldi lap joggal mutat rá arra — írja a többi között Alekszandrov —, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság viszonyának rendezése nemcsak Németország és a Szovjetunió nemzeti érdekeivel áll összhangban, hanem a béke megszilárdításának és az összes európai államok biztonságának érdekeivel is. Ugyanakkor a külföldi sajtóközleményekből az is kiderül, hogy bizonyos nyugati körökben Adenauer küszöbön álló moszkvai tárgyalásaival kapcsolatban idegesség tapasztalható. Egyesek odáig mennek, hogy minden további nélkül a Német Szövetségi Köztársaság nevében beszélnek és olyan álláspontokat tulajdonítanak a Német Szövetségi Köztársaságnak, amelyek homlokegyenest ellenkeznek Nyugat-Németország érdekeivel. így az United Press amerikai hírügynökség kijelenti, hogy »Nyu- gat-Németországnak nem érdeke a diplomáciai, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok megteremtése Moszkvával a status quo alapján...« Ugyanennek a hírügynökségnek egy másik jelentése makacsul azt hangoztatja, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között »a jelenlegi viszonyok között nem lehet megteremteni« a normális kapcsolatokat. Ha a Szovjetunió világos álláspontja ellenére mégis olyan kijelentések és tanácsok hangzanak el, mint amilyeneket fentebb idéztünk, az feltétlenül arra a gondolatra vezet, hogy Nyugaton valakiknek nem tetszik az a lehetőség, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság rendezi viszonyát. Ebből kiindulva, természetesen arra a következtetésre is el lehet jutni, hogy azok, akik a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaságközötti viszony rendezését valamilyen »előfeltételhez« kötik, nem kívánják sem e rendezést, sem Németország békeszerető, demokratikus államként való újraegyesítését. G. Zsukovnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének parancsa G. Zsukov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere parancsot adott ki a megállapított szolgálati időt letöltött katonáknak a Szovjetunió fegyveres erejéből történő leszereléséről, valamint a tényleges katonai szolgálatra való soron következő behívásról. A parancs szerint az általános hadkötelezettségi törvény értelmében tartalékállományba helyezik azokat a katonákat, tengerészeket, őrmestereket és törzsőrmestereket, akik letöltöttek a törvény által megállapított idejű tényleges katonai szolgálatot. A parancs a továbbiakban úgy szól, hogy tényleges szolgálatra azokat az 1936-os születésű állampolgárokat hívják be, akiknek nincs mentességük, vagy halasztásuk, valamint azokat a hadköteles állampolgárokat, akiknek lejárt a halasztásuk és akiknek évfolyamtársaik tényleges katonai szolgálatot teljesítenek. Paasikivi finn köztársasági elnök szeptember 13-én Moszkvába utazik Moszkva, szeptember 7. elnök közölte, hogy elfogadja a (TASZSZ) meghívást. K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke augusztus 18-án levelet intézett J. K. Paasikivihez, a Finn Köztársaság elnökéhez, amelyben meghívta Moszkvába. Válaszlevelében Paasikivi A levélváltást követő tárgyalásokon megegyezés jött létre arról, hogy a finn köztársasági elnök a miniszterelnök, a hadügyminiszter, a külügyminiszter és más személyek kíséretében szeptember 15-én Moszkvába utazik. Éles viták a brit szakszervezeti kongresszuson Lapunk tegnapi számában beszámoltunk a brit szakszervezetek kongresszusának szeptember 6-i üléséről. Az alábbiakban a Főtanács jelentésének vitájáról számolunk be. Több napirendi pont megvitatása után Sir Vincent Tenson, a Főtanács titkára előterjesztette a Főtanács évi jelentésének azt a részét, amely a Főtanácsnak az iparvitákkal kapcsolatos tevékenységével foglalkozik, valamint a Főtanács azon javaslatát, hogy az alapszabályok 11. szakaszának módosításával bővítsék ki a Főtanács jogkörét az iparvitákba való beavatkozásban. Hangoztatta, hogy a Főtanács ellenzi a sztrájkjog törvényi korlátozását. Igyekezett megnyugtatni a küldötteket, hogy a javaslat nem fenyegeti a szakszervezetek önkormányzatát, a Főtanács nem szándékozik a szakszervezetek jogait bitorolni. Frank Foulkes, az Angol Villamosipari Munkások Szakszervezetének elnöke javasolta: a kongresszus utasítsa viszsza a Főtanács alapszabálymódosítási javaslatát. Utalt arra, hogy ha az Angol Villamosipari Munkások Szakszervezete elfogadta volna a Főtanács azon javaslatát, hogy szüntessék be a nyomdaipari sztrájkot, akkor az egész nyomdaipar nem kapta volna meg azt a 12,5 százalékos béremelést, amit nemrégen megadtak■ A javaslat tetszik a tory miniszterelnöknek, de nem tetszik a kongresszusnak. Jim Campbell, az Országos Vasutas Szakszervezet főtitkára ugyancsak a Főtanács javaslatának elutasítását kérte, hangoztatva: ha a Főtanács közbelép és a szakszervezet nem fogadja el a Főtanács javaslatát, akkor a szakszervezet azonnal elveszíti csatáját. Ez veszélyeztetné a sztrájkjogot, aláaknázná a szakszervezeti tagok bizalmát és csüggesztő hatást gyakorolna más szakszervezetekre is. Tewson főtitkár záróbeszédében röviden felelt az állítólagos "félreértésekre“, de nem kísérelte meg Foulkes, Campbell és a többi szónok érveinek megcáfolását. A szavazás eredménye: a kongresszus azt a javaslatot, hogy utasítsa vissza a Főtanács javaslatát, 4 842 000 szavazatat 3 039 000 ellenében elvetette. Úgy tudják, hogy a Főtanács ellen szavazott a többi között az Országos Vasutas Szakszervezet, a Mozdonyvezetők és Fűtők Egyesült Szakszervezete, a kazánkészítők szakszervezete, az Angol öntőmunkások Egyeséti Szakszervezete, az Angol Villamosipari Munkások Szakszervezete, az Egyesült Gépipari Szakszervezet, a Bútoripari Munkások Országos Szakszervezete, a Járműépítők Országos Szakszervezete, a Faipari Dolgozók Szakszervezete, a Tűzoltó Szakszervezet és az építőgépipari munkások szakszervezete. A Főtanácsot főként a nagy szakszervezetek , a Szállítóipari és Általános Szakszervezet, a községi munkások és általános szakmái szakszervezete, az üzleti és elosztó kereskedelmi alkalmazottak szakszervezete, valamint az országos bányász szakszervezet - tömbszavazatai mentették meg. A kapitalista sajtó jelenlevő képviselői megjegyezték, hogy a Főtanács győzelme pyrrhusi győzelem és hogy a Főtanácsnak, mivel több mint hárommillió szavazattal találta magát szemben, a legnagyobb óvatosságra lesz szüksége abban a tekintetben, hogyan használja új jogkörét. Zavargások Görögországban és Törökországban Ciprus miatt Londonban a jelek szerint holtpontra jutott a Ciprus kérdésével foglalkozó görög—török—angol hármas értekezlet. A londoni hármas értekezleten fokozódó ellentéteik lemérhetők a görögországi és törökországi eseményeken is. A hétfőről keddre virradó éjjelen bomba robbant a szaloniki török konzulátus közelében. Az épületben károk keletkeztek. Törökországban a szaloniki konzulátus ellen elkövetett merénylet híre nagy felzúdulást keltett. Isztanbulban és Izmirben görögellenes tüntetések voltak. A tömeg török zászlókat lengetve haladt az utcákon és hangoztatta, hogy Ciprus a törököké. Hivatalosan megerősített hírek szerint az izmiri görög konzulátust a tüntetők felgyújtották és a konzulnak, valamint családjának menekülnie kellett. Szerdán újabb tanácskozásra ültek össze az ENSZ leszerelési albizottságának tagjai. A francia munkásosztály új fegyverei Az utóbbi hónapokban ismét gyarapodott a harcos francia munkásosztály fegyvertára. Májusban a kommunista párt Renault-gyári szervezetének kiadásában megjelent a l’Echo des Métalles (Vasasok Hangja), majd ezt követően egy sor üzemi újság, a SIMCA-gyárak, az orly-i repülőtér, a Hispano-Suiza, a Citroen-gyárak, a Chausson-Chenard, a Lyoni Pályaudvar dolgozóinak üzemi lapjai. Vidéken is megjelent az első: Le Courrier du Port (Kikötői Futár), a marseille-i dokkmunkások és tengerészek lapja. Az eddig kiadott üzemi lapok 100 000 példányban jelennek meg. Legtöbbjüket nagy anyagi áldozatok árán a munkások adakozásából tartják fenn, mert árusítani nem lehet. Az üzemi lapok leleplezik a kapitalista kizsákmányolást, a világ elé tárják az embertelen munkakörülményeket, bátran harcolnak a francia munkásosztály felemelkedéséért. Az alábbiakban néhány szemelvényt közlünk francia munkástestvéreink írásaiból. Termelékenység amerikai módra 1913-ban 12 órai munkával 5200 cserép volt a termelés, vagyis óránként 433. 1955-ben 8 órai munkával a termelés 7200 cserép, vagyis óránként 900. Nos, ezt a termelésemelkedést egyáltalán nem új gépekkel, hanem kizárólag a mi munkafeltételeink súlyosbításával érték elt kétszeresére emelték a gépek sebességét. Formázó elvtársaink kezén naponta 26 tonna föld fordul meg, azaz percenként 54 kiló, szemben az 1895. évi 25 kilóval. Szállító elvtársainknak futva kell dolgozniok. Nemcsak hogy a gépesítés nem javult, hanem mindenütt csökkentették a személyzetet is: ott, ahol 15 éve még négyen voltunk, most csak hárman, ahol hárman voltunk, már csak ketten vagyunk. Gyártulajdonosunk, miután visszatért a termelékenységi tanulmányútjáról“, az Egyesült Államokból, kicseréltette a szállítókocsikat, felfújható gumikat rakatott a kerekekre. De míg azelőtt 15 cserepet, vagyis 54 kilót raktunk a kocsikra, most húsz cserepet, tehát 72 kilót akar rárakatni és ráadásul a három szállítómunkásból egyet el akar bocsátani. (Levelezőnktől a Marseillei Téglagyárból.) (Le Courrier du Port.) Vérző ujjakkal sem hagyja abba ... Tömény munka a javából — éhbérért. Ez megy Citroennél. • Csak egy példát idézünk a sok közül Levalloisból.A napokban egy fiatal asszonyka jelent meg a segélyhelyen. Folyt a vér az ujjaiból, anynyira nyomkodta az apró munkadarabokat köszörűkövéhez. — Néhány napra abba kell hagyni a munkát — mondja neki az ápolónő. — Menjen betegállományba és ha majd meggyógyult, dolgozzék kesztyűvel, vagy gumiujjakkal. — Lehetetlen, hogy abbahagyjam akár nyolc napra is. Túlságosan szükségem van a fizetésemre és a táppénz nem elég a megélhetéshez. Ami pedig a kesztyűket, vagy a gumiujjakat illeti, azokkal sem dolgozhatok. Olyan az ütem, hogy minden ügyességemre szükségem van, hogy megkeressem a pénzemet. (Le Réveil-Citroen.) „Kivel alszik ön !“ A “termelékenység“ másik oldalát mutatják meg azok a hírhedt lélektani vizsgák, amelyeknek semmi közük a szakmához. Egy 19 éves gépírónővel alig végeztettek technikai próbát, de megkérdezték tőle: “Kivel alszik ön? Egyedül alszik vagy a nagymamájával, nagynénjével? ...« A lány egy kissé elcsodálkozott. Megmagyarázták neki: “Ha ort roszszul alszik, akkor kevésbé jól és kevésbé gyorsan dolgozik. Mi nem akarunk ilyesfajta személyeket itt.« Egy 26 éves munkásnőnek, aki forrasztónak jelentkezett, 95 kérdést tettek fel. És milyen kérdéseket! Például egy kúp köbtartalmának a kiszámítását. Mindez körülbelül egy napig tartott. Ezután az orvosi rendelőbe ment. Az orvost eddig rendes embernek tartottuk. A következő kérdéseket tette fel: »Ön 26 éves és hajadon? Kemény szív... vagy pedig ... hát... jobb szereti a kis heti házasságokat?“ És még: »Mostanáig hány abortusa volt?“ Mindez végeredményben azért, hogy felvegyék ezt a munkásnőt a forrasztások tisztításához, 99 frankos alapbérért. (A Telefonipari Vállalat egy munkásnője.) (Paris-Inter 16.) „Hozzá kell ragadni a géphez“ Flins után az igazgatóság Billancourt-ban is be akarja vezetni termelékenységi módszereit. És a présműhelyben már érezzük is ennek következményeit. A 49-es, 48-as, 47-es, 46-os és még hány présnél szűnik meg a munka?! A szekrénykivágásnál egy emberrel kevesebb van és az árak 0,43-ról 0,42-re estek, a tartályhajlításnál 50 százalékkal, és egy munkás van kettő helyett. A szekrényeknél 1570 darabot kellett naponta csinálni, most 1800-at. A hátsó ajtók gyártásánál bevezették »automatizálási« robotrendszerüket, az eredmény az lett, hogy most három munkás kell az előző nyolc helyett. A hajlításnál az árak 0,44-ről 0,30-ra, két másik műveletnél pedig 0,40-ről 0,30-ra estek, ugyanakkor a termelés 1700 ajtóról 2200— 2300-ra emelkedett, ami 500— 600 ajtós növekedést jelent. És a bérek? Nos azok maradtak, sőt csökkentek, mert a munkásnők igen nehezen tudják teljesíteni a napot. Fizikailag jobban elfáradnak és idegeik kemény próbát állnak ki. Az igazgatóság egyik embere maga mondta: »A munkásnak hozzá kell ragadnia gépéhez, naponta 7,5—8,5 órán keresztül követnie kell a prés alá kerülő darabokat. A múlt héten ugyanez az ember figyelmeztette a munkásokat, hogy ha megállnak uzsonnázni, akkor levesz a fizetésükből. Ami egyébként azt is jelenti, hogy amikor egy munkás vécére megy, gyakran látjuk, hogy a művezető másik munkást ültet a helyére. (L'Echo des Métalles.) Az „áldott“ gép A barentini »Baden« vállalatnál elbocsátottak 150 munkásnőt, akik agyondolgozták magukat a Badin-család jólétéért. Harminckétféle munkát most öt modern gép végez el, öt 17 éves lány kezeli a gépeket, két hasonlókorú kisegítővel. Estére már alig állnak a lábukon, de fizetésük minimális. Ebben a községben történt, hogy a roueni érsek 1952 május elsején, a munka ünnepén misét celebrálva megáldott egy, az oltár mellé felállított automatikus szövőgépet . . . (Citroen, L'Essor.) Kiszipolyozott napszámosok »A szakképzett munkások száma csökken« — állapította meg Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt központi vezetőségének legutóbbi ülésén mondott záróbeszédében. Íme egy példa: Citroennél 1936-ban a munkások összlétszámához képest átlagosan 54 százalék volt a betanított munkás, 1954-ben 72 százalék. A 80 százalékhoz közeledik ez az arány a Rennes-ben legutóbb létesített Citroen üzemben. Ez a példa is mutatja a kapitalista termelés általános irányzatát: munkától kiszipolyozott napszámosokká változtatni a munkásosztály többségét. (Le Réveil-Citroen.) NÉPSZAVA , 1955. szeptember 8. csütörtök --r-" A belga, japán és norvég parlamenti küldöttségek látogatásai a Szovjetunióban A Szovjetunió Legfelső Tanácsának házelnökei, A. P. Volkov és V. T. Lacisz szeptember 6-án a Kreml nagytermében fogadták a Szovjetunióban tartózkodó belga parlamenti küldöttséget, élén K. Huysmans-szal, a belga képviselőház elnökével. A Szovjetunióban tartózkodó japán parlamenti küldöttség tiszteletére a VOKSZ elnöksége nagyszabású fogadást rendezett. A küldöttség szeptember 5-én Moszkva ipari vállalataival, kulturális és tudományos intézményeivel ismerkedett, majd szeptember 6-ra virradó éjszaka Leningrádba utazott. Tíznapos vidéki útról visszatérve a norvég parlament mezőgazdasági küldöttsége Moszkvába érkezett. Szeptember 5-én P. Sz. Kucsumov, a Szovjetunió mezőgazdasági miniszterének helyettese fogadta a küldöttséget. A fogadás barátságos légkörben zajlott le. Ugyanaznap este a norvég küldöttség Leningrádba utazott. . I».-'- . ■ : svy- 2 ** tf RADAR LJfWO/X jpesf* CWff«" i fdekri «at.?. Angol mezőgazdasági küldöttség utazik a Szovjetunióba Londonban hivatalos közleményt hoztak nyilvánosságra arról, hogy a Szovjetunió kormányának meghívására szeptember 5-én angol mezőgazdasági küldöttség indul a Szovjetunióba. A küldöttség vezetője G. Nugent, a földművelés-, közellátás- és halászatügyi minisztérium államtitkára lesz. Ez alkalommal a Szovjetunióba utaznak a News Chronicle című lap képviselői. Ez a lap kezdeményezte a szovjet mezőgazdasági küldöttség angliai útját. — Sukri Kuatli, az új Szíriai köztársasági elnök átvette hivatalát. A Szovjetunió és Dánia nagyköövetséggé alakítja át diplomáciai képviseletét A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya, valamint a dán királyi kormány a két ország kapcsolatainak további megerősítése és fejlesztése céljából elhatározta, hogy a Szovjetunió koppenhágai követségét, valamint Dánia moszkvai követségét nagykövetséggé alakítja át és nagykövetet cserél. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Szlavin Nyikolaj Vasziljevicset a Szovjetunió dániai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé nevezte ki. Rendelet a szovjet „építőnap"megünnepléséről A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége törvényerejű rendeletet adott ki az »építőnap« megünneplésének bevezetéséről. Az »építőnapot« a Szovjetunióban minden évben augusztus második vasárnapján ünnepük meg. Moszkvába érkezett a nyugatnémet küldöttség 65 munkatársa Szerda délben megérkezett a szovjet fővárosba a nyugatnémet kormányküldöttség munkatársainak különvonata. A különvonaton a nyugatnémet küldöttség munkatársainak mintegy 65 főnyi csoportja utazott Moszkvába. Adenauer kancellár és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségének főbb tagjai csütörtök délután érkeznek majd a szovjet fővárosba. — J. MALIK szovjet megbízott és Macumoto japán megbízott a szeptember 6-i ülésen tovább folytatta az eszmecserét a szovjet—japán viszony rendezéséről. A következő megbeszélés szeptember 13-án lesz. A koreai semleges felügyelő bizottság javaslatára a semleges csoportok szeptember 5-től négy kirakodási helyen, Kanninban és Teguban (Dél-Korea), valamint Csoncsinban és Hinnanban (Észak- Korea) ideiglenesen beszüntették mindennemű felügyelő, ellenőrző, ügyeleti és kivizsgáló tevékenységüket.