Népszava, 1956. szeptember (84. évfolyam, 206-231. sz.)
1956-09-15 / 218. szám
A SZOT elnökségének határozat-tervezete a szakszervezeti demokrácia kiszélesítésére, az üzemi szakszervezeti szervek önállóságának, hatáskörének növelésére A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1956. június 18—21-i ülésén hozott — »Pártegységgel a szocialista demokráciáért« című■ határozata, az abban leszögezett elvek és célkitűzések megszabják a magyar szakszervezeti mozgalom továbbfejlődésének irányát is. E határozat maradéktalan végrehajtása társadalmi és gazdasági életünk demokratizálása, a túlzott centralizáció és a bürokrácia felszámolása, a szocialista törvényesség megszilárdítása stb. — a szakszervezeteknek és minden dolgozónak érdeke. Ezért a szakszervezetek teljes mértékben helyeslik és minden erejükkel támogatják a KV határozatának végrehajtását. A párthatározat — a többi között — egyik legfontosabb feladatként szabta meg a gazdasági élet demokratizmusának fejlesztését, a gazdasági élet fokozott decentralizálását, a vezetők önállóságának növelését a miniszterest től "lefelé a gyárigazgatókig, mérnökökig, művezetőkig. Ezzel párhuzamosan a határozat azt is megszabja, hogy: »Növelni kell — az egyszemélyi vezetés lenini elvének sértetlen feltiítástásarmellett — a munkások, a dolgozók szerepét az üzem, vállalat, intézmény minden irányú gazdasági tevékenységében. Meg kell találni a módját annak, hogy egyre többen vegyenek részt a tervezési, szervezési, irányítási kérdések megvitatásában, hogy mennél szélesebben bontakozzék ki a dolgozók alkotó kezdeményezése.« Ennek megoldását segíti a párthatározat azon része, amely előírja, hogy: »A demokratizmus fejlesztése az üzemekben, a munkahelyeken magában foglalja azt a követelményt, hogy a szakszervezeti szerveket az eddiginél sokkal bátrabban vonják be a tervezés, gazdasági vezetés kérdéseinek megtárgyalásába, egyre nagyobb mértékben rájuk bízzák a dolgozók szociális ügyeinek intézését.« Szakszervezeteinknek— hogy e feladatok megvalósítását eredményesen segíthessék — három fontos feladatot kell megoldaniuk. 1. Fejleszteniük, erősíteniük kell a szakszervezeti demokráciát. Növelniükaz alsóbb szakszervezeti szervek önállóságát, hatáskörét. Fel kell számolniuk a szakszervezeti munkában még meglevő túlzott centralizációt. Minden szinten érvényre juttatni a szakszervezeti tagság ellenőrzését a választott szervek munkája felett. 2. A szakszervezetek szervezeti keretein belül meg kell teremteni a gazdasági vezetés munkáját segítő — munkásellenőrzés gyakorlati megvalósításának feltételeit. Szélesíteni kell a munkások részvételét — a szakszervezeti szerveik útján — mind a termelési, szervezési, irányítási kérdésekben, mind pedig a dolgozók élet- és munkakörülményeit javító intézkedésekben. 3. Mindezek helyes megoldása érdekében fel kell készíteni, alkalmassá tenni (elsősorban az üzemi) a szakszervezeti szerveket a megnövekedett feladatok végrehajtására. Ezzel egyidejűleg messzemenő segítséget kell nyújtaniuk a munkások és alkalmazottak gazdasági ismereteinek növeléséhez, hogy minél nagyobb hozzáértéssel vehessenek részt a tervezési, szervezési és irányítási kérdések megvitatásában, leváltásánál, beleértve az igazgatókat is. Másodszor: Az illetékes szakszervezeti szervek egyetértése, illetve jóváhagyása szükséges a már meglevő hatáskörön túl, a következő kérdésekben: Az összes bérügyi intézkedésben, beleértve a nyereségrészesedés felhasználását is. Az összes munkaügyi, munkajogi kérdésekben, beleértve a felvételt és elbocsátást is. Az összes szociális, munkásellátási, munkavédelmi és üzemegészségügyi kérdésekben. 3. Jelentős mértékben növelni kell az üzemi szervek önállóságát, jogait és felelősségét. Teremtsünk lehetőséget arra, hogy a dolgozókat foglalkoztató problémák túlnyomó többségét a helyszínen maguk elintézhessék. Ennek érdekében: a) Meg kell szüntetni az alapszervezetek életébe való kicsinyes beleavatkozást, menynyiségében csökkenteni, minőségében javítani kell az instruáló munkát. b) Felül kell vizsgálni és — ha szükséges — érvényteleníteni kell a felsőbb szakszervezeti vezető szervek mindazon határozatait, amelyek korlátozzák az alsóbb szervek önállóságát, akadályozzák kezdeményezőkészségük kibontakozását és nehezítik a dolgozók ügyeinek gyors elintézését a helyszínen. c) Ki kell dolgozni és a tagság elé terjeszteni megvitatás céljából az üzemi szervek jogainak, hatáskörének növelésére vonatkozó javaslatokat. (Lásd a mellékletet.) 4. Ki kell dolgozni és a tagsággal megvitatni a szakszervezeti választások demokratikusabb rendszerére vonatkozó irányelveket. 5. A tagság véleményének kikérésével javaslatot kell kidolgozni a magyar szakszervezetek XIX. kongresszusa elé a szakszervezeti alapszabályok módosítására. Lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy az alapszabályok figyelembevételével minden szakszervezet kidolgozhassa a maga alapszabályát. Az MDP KV július 18—21-i ülésének határozata világosan leszögez két alapelvet, amely egyúttal meghatározza a munkások részvételét a gazdaságvezetés munkájában, illetve megszabja a munkásellenőrzés kereteit, határait is. Az egyik alapelv, amelyet a KV határozata rögzít, hogy: »A termelés központi irányítása, a tervezés központosított ’ módszere változatlanul a gazdaságvezetés fontos elve...« A másik alapelv (amely az előbbiből következik) az egyszemélyi vezetés elvének sértetlen fenntartása. Ezen elvek azt jelentik, hogy: a) Termelési, tervezési, munkaszervezési és általában a gazdaságvezetési kérdésekben az igazgatónak fokozottabban kell a dolgozók véleményére támaszkodni, de a döntési, intézkedési jog teljes egészében az övé marad. b) Munkaügyi, bérezési és szociális kérdésekben is az igazgatóé a döntési, intézkedési jog, de itt már szükséges a dolgozók képviseleti szervének egyetértése. Meg nem egyezés esetén felsőbb szervekhez kell fordulniuk. A magyar szakszervezetek ma már magukban foglalják a munkások és alkalmazottak túlnyomó többségét (82—85 százalékát) és ez a szám napról napra növekszik. A szakszervezetek tehát szervezeti erejüknél, betöltött szerepüknél és sok évtizedes hagyományaiknál fogva joggal léphetnek fel az összdolgozók képviselőiként mind üzemi, mind pedig felsőbb szinten. Ezért a SZOT-elnökség úgy gondolja, hogy: A munkásellenőrzés gyakorlati megvalósítását, a dolgozók fokozottabb bevonását a tervezési, termelési, szervezési és irányítási kérdések megvitatásában a szakszervezetek révén kell érvényre juttatni. A SZOT elnöksége úgy véli, hogy ezen feladatok megoldásához újabb szervezeti formákra az üzemekben nincs szükség. A szakszervezeti szervek jelenlegi szervezeti felépítése alkalmas mindezek ellátására, de ezeket a szervezeti kereteket új tartalommal kell megtölteni és megfelelő jogokkal, hatáskörrel kell felruházni. (Részletesebb javaslatok a mellékletben.) Budapest, 1956. szeptember 10—It Itt adjuk a SZOT elnökségének határozattervezetét. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége felkéri az üzemi bizottságokat, hogy az irányelv-tervezetet sokoldalúan vitassák meg. Az elhangzott javaslatokat az üzemi bizottságok összesítve juttassák el a szakszervezetek központi vezetőségeihez. Felkérjük a szervezett dolgozókat, hogy egyéni véleményüket juttassák el szerkesztőségünkhöz közlés, illetőleg továbbítás végett. A vitát október végén zárjuk. I. A szakszervezeti demokrácia erősítésével, alsóbb szakszervezeti szervek önállóságának növelésével kapcsolatos feladatok VI/ Biztosítani kell a szakszervezeti tagság fokozottabb részvételét a szakszervezetek előtt álló feladatok kialakításában, végrehajtásában és ellenőrzésében. Ennek érdekében: ( a) Rendszeres gyakorlattá kell fejleszteniazt a módszert — amelyet a szakszervezeti csoportok munkájára vonatkozó tervezetnél alkalmaztunk —, hogy a legfontosabb szakszervezeti kérdéseket (a vezető szervek döntése előtt) a tagság elé kell terjeszteni meg- vitatás végett. b) Fejlesszük a szakszervezeti csoportok, a szakszervezeti taggyűlések, illetve küldöttközgyűlések szerepét. Biztosítsuk, hogy az alapszervezetet, a tagságot érintő fontosabb kérdések döntés végett a taggyűlés, küldöttközgyűlés — illetve a szakszervezeti csoport hatáskörébe utalt kérdések a csoportgyűlés elé kerüljenek. c) Minden szakszervezeti szervnek arra kell törekedni, hogy a feladatok végrehajtására — állandó és ideiglenes megbízásokkal — egyre nagyobb számban vonják be a szakszervezeti tagságot. Ezzel egyidejűleg intézkedjenek a fizetett apparátus létszámának csökkentésére. d) Széleskörű nyilvánosságot kell biztosítani a választott szakszervezeti szervek munkájának. Rendszeresíteni kell a választott szervek és választott funkcionáriusok beszámolóit választóik előtt. Nyilvánosságot teremteni a vezető szervek ülései napirendjeinek; lehetőséget nyújtani arra, hogy a tagság előre megtehesse észrevételeit a napirendre tűzött kérdésekkel kapcsolatban. Meg kell találni a módszereit és eszközeit annak, hogy a vezető szervek intézkedéseiről rendszeresen tájékoztassák a tagságot (sajtó, rádió, aktívaértekezletek stb.). 2. A túlzott centralizmus felszámolásával növelni kell a szakszervezetek központi vezetőségeinek,(elnökségeinek) önállóságát és felelősségét. Ennek érdekében: a) A SZOT ruházza át mindazon feladatokat a szakszervezetek központi vezetőségeire, amelyeket maguk is el tudnak látni, illetve amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy valóban az illető szakszervezet tényleges, felelős vezető szervévé váljanak. b) Növelni kell a szakszervezetek központi vezetőségeinek részvételét és hatáskörét mindazon kérdésekben, amelyek közvetve vagy közvetlenül kihatnak a dolgozók élet- és munkakörülményeire. Ezzel kapcsolatban javaslatot kell kidolgozni a Minisztertanács elé a Munka Törvénykönyve módosítására a következő elvek alapján: Először: Az állami szervek kötelesek az eddigieken túl meghallgatni, illetve a szakszervezetek véleményét kikérni. Létszám- és munkaerő-gazdálkodási kérdésekben. Vezető beosztású dolgozók beállításánál és II. A szakszervezetek feladatai a munkásellenőrzés gyakorlati megvalósításában NÉPSZAVA MELLÉKLETE Javaslatok az üzemi szakszervezeti szervek önállóságának, hatáskörének növelésére, a munkásellenőrzés gyakorlati megvalósítására (Vitaanyag) Az üzemi szakszervezeti szervek önállóságának, hatáskörének növelése csak az igazgatók jogkörének növekedésével egyidejűleg valósulhat meg, illetve az igazgatói jogkör növekedése szükségszerűen megköveteli a dolgozók fokozottabb ellenőrzését, részvételét az irányítás, a vezetés munkájában, vagyis: érdekképviseleti szervük a szakszervezeti 1. Tervezés Az üzemi szakszervezeti szerveknek a legmesszebbmenőkig elő kell segíteniük, hogy a dolgozók tevékenyen részt vegyenek a vállalati tervek kialakításában, előkészítésében. Nyújtsanak segítséget a dolgozók helyes javaslatainak érvényesítéséhez. A vállalati ,munkaügyi beruházási (szociális, kulturális és egészségvédelmi célokat szolgáló) terveket az üzemi bizottságoknak jóvá kell hagyniuk. Gondoskodni kell arról, hogy a dolgozók javaslataival kiegészített jóváhagyott terveket rögzítsék az üzemi kollektív szerződésben. A tervek esetleges év közbeni változtatását az üzemi bizottságokkal meg kell tárgyalni. Vitás kérdésekben mind az igazgató, mind azok a felsőbb szakszervezeti, illetve gazdasági szervhez fordulhatnak. Ilyen esetben a vita eldöntését a legrövidebb időre kell korlátozni. A vállalat igazgatója — a dolgozók tájékoztatása és a megfelelő ellenőrzés gyakorlása céljából — köteles a tervek végrehajtásával kapcsolatos adatokról tájékoztatni az üzemi bizottságot. 22. A dolgozók kezdeményezéseinek felkarolása: a) Az igazgató és az üzemi bizottság egyetértésben határozza meg azokat a feladatokat és célkitűzéseket, amelyekre a dolgozók munkalendületét, termelési aktivitását irányítani kell. A szakszervezet Központi Vezetősége és a miniszter engedélye alapján joguk van az 1009-es MTI SZOT-határozattól eltérni. A munkaeredmények hivatalos értékelése minden alkalommal (általában negyedévenként vagy havonta) az igazgató vagy megbízottja beszámolójának alapján üzemi, illetve műhelybizottsági ülésen történik és ez alkalommal kell dönteni a jutalmazások ügyében is. A dolgozók munkájának értékeléseszervek hatáskörének és felelősségének növelését. Tehát mindazon kérdésekben, amelyekben az igazgatók a minisztériumtól nagyobb jogkört kapnak — a szakszervezetek központi vezetőségeinek is —, le kell adni jogaikat az üzemi szervek részére, iletve további jogokat kell részükre biztosítani. nél és jutalmazásánál messzemenően figyelembe kell venni a szakszervezeti csoportok véleményét. b) »A szakma kiváló dolgozója« cím és a pénzjutalom odaítélése — a szakszervezeti csoportok javaslata alapján az igazgató és az üzemi bizottság hatáskörébe tartozik. Figyelembe kell venni (ha van) a műhelybizottságok és a műhelyek felelős gazdasági vezetőinek véleményét is, illetve a felterjesztést nekik kell elkészíteni. 3. Műszaki fejlesztés, munkaszervezés, munkafeltételek biztosítása Az üzemi szakszervezeti szerveknek és aktivistáknak minden eszközzel elő kell segíteniük a munkaszervezés állandó javítását, a folyamatos ütemes termeléshez szükséges feltételek biztosítását. Ennek érdekében adjanak javaslatokat az üzemvezetésnek, karolják fel a munkások ésszerűsítési javaslatait, ötleteit és gondoskodjanak ezek megvalósításáról. a) Az üzemi bizottság esetenként számoltassa be az egyes üzemrészek gazdasági és szakszervezeti vezetőit a munkaszervezés megjavítására tett intézkedésekről. A dolgozók által a munkaszervezéssel és a munkafel- tételek biztosításával kapcsolatban feltárt — és az üzemi bizottság által képviselt — hiányosságok megszüntetése, illetve a javaslatok , megvalósítása érdekében az üb felhívására a vállalat igazgatója (hatáskörébe tartozó kérítések esetén) köteles meghatározott időn belül megfelelően intézkedni. Ha a szükséges intézkedés az igazgató hatáskörét meghaladja, úgy mind az üb, mind pedig az igazgató köteles felsőbb szervéhez fordulni. b) Az üzemi bizottság ellenőrizze, hogy a dolgozók újítási, ésszerűsítési javaslatait beépítsék a műszaki intézkedési tervbe és azokat meg is valósítsák. c) Az üzemi bizottság — a dolgozók bevonásával — segítse a legfontosabb műszaki problémák megoldására irányuló újítási feladattervek kidolgozását. Az újítómozgalmat céltudatosan irányítsa ezeknek megvalósítására. d) Az üzemi bizottság követelje meg a hasznos elfogadott újítások tényleges bevezetését. Védje az újítók érdekeit, különösen a jogos újítási díjak kifizetésében, továbbá az újítómozgalom erkölcsi tisztaságának védelmében. A vállalat egyszemélyi újítási elbírálójának döntésével szemben az újítók az üzemi bizottsághoz fellebbezhetnek, amely — megfelelő szakemberek meghallgatása után — az előző döntés megváltoztatását javasolhatja. Meg nem egyezés esetén az üb-nek joga van a felsőbb szervekhez fordulni. e) Az üzemi bizottság műszaki újítási tanácsadó szolgálatot tart fenn. 4. Szakmai továbbképzés Az üzemi bizottságnak fontos feladata a dolgozók szakmai továbbképzésének fejleszÁltalános elvként ki kell mondani, hogy semmiféle üzemi bérügyi intézkedés, vagy változtatás (kivéve a miniszter és a szakszervezet elnöksége közös utasításait) nem léphet életbe az üzemi bizottság jóváhagyása nélkül. Az üzemi bizottságnak joga és kötelessége az üzemi béralapgazdálkodás, a termelékenység és a bérek közötti arány alakulásának ellenőrzése. A vállalat igazgatója köteles ehhez minden szükséges adatot az üb rendelkezésére bocsátani.Az igazgató a következő kérdésekben csak az üzemi bizottság egyetértése, illetve jóváhagyása esetén dönthet: 1. A prémiumfeltételek és célprémiumok megállapítása. 2. Besorolás a személyi kategóriákba. (Itt figyelembe kell venni a bizalmiak véleményét.) 3. Eltérés az érvényben levő példatáraktól egy kategóriával felfelé vagy lefelé. (Csak a munkák besorolására vonatkozik.) 4. Alkalmazottaknál a felső bértétel túllépése 10 százalékkal. 5. Kiemelt órabéresek számának növelése vagy csökkentése. . 6. Bérezési formák változtatása. a) Darabbér helyett időbér + prémium és fordítva, b) egyéni bérezés helyett csoport bérezés és fordítva ütése, segítése. Ezzel kapcsolatban a következő jogai,lletve feladatai vannak: a) A vállalat igazgatójával együtt közösen dönt a tanfolyamokra fordítható keret felhasználásáról, illetve közösen határozzák meg: hol, mikor, kiknek és milyen tanfolyamokat fognak indítani. b) Ellenőrzi a tanfolyamok tématervét, rendszeresen látogatja a tanfolyamokat. c) Részt vesz a vizsgáztató bizottságokban. d) Megszervezi az ipari tanulók »szakmunkássá« avatását. e) Az igazgatóval egyetértésben alkalmazza és szervezi — társadalmi úton — a szakmai képzés és műszaki propaganda változatos formáit (szakmai bemutatók, látogatások, tapasztalatcsere-értekezletek, ankétok, újító- és selejtkiállítások, filmbemutatók stb.). f) Megszervezi a munkamódszerátadást, a fiatal munkások és a fiatal műszakiak patronálását és segíti az értelmiség műszaki tudományos továbbképzését. c) csoportbérezésnél felosztási kulcsok megállapítása, d) minőségi szorzó megállapítása, e) a darabbéresek részére begyakorlási pótlék megadása (maximum hat hónapra). 7. Darabbéres dolgozóknál bevezethetik a teljesítmények havi kétszeri elszámolását. 8. A különböző bérezési formákat a karbantartókra is alkalmazhatják. 9. A fellazult normákat fél vagy egy évenként rendezhetik. Technikai változások esetén a jelenleg érvényben levő rendelkezések az irányadók. 10. Közösen döntenek a túlórák felhasználásáról, figyelembe véve az idevonatkozó MT-rendeletet. A 11. Közösen döntenek a különélési pótlék esetleges meghosszabbításáról, és a kiküldetési keret felhasználásáról az országosan megszabott irányelvek alapján. 12. A terven felüli nyereség munkabérre fordítható összegének meghatározott részét a dolgozók között az év végén ki kell osztani a szolgálati idő és az összkereset figyelembevételével. A feltételeket a kollektív szerződésben kell rögzíteni. Az üzemi bérügyi intézkedésekkel kapcsol I. A termeléssel kapcsolatos kérdések II. Az üzemi bizottságok feladata, jogköre a munkabér területén