Népakarat, 1956. december (1. évfolyam, 17-41. sz.)
1956-12-14 / 28. szám
NÉPAKARAT :a magyar szabad szakszervezetek országos szövetségének lapja 1 1. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR Új kományrendelet a nezemben bérfizetésekről A forint értékállandóságának megóvása érdekében a rendeletek betartásáért anyagilag is felelősek a vezetők A kormány 10/1956. sz. rendelete a bérek kifizetése terén szükséges rend helyreállításáról és a decemberi bérek kifizetéséről. 1. A forradalmi munkás-paraszt kormány a termelés megindításának nehézségeire tekintettel eddig méltányosságból engedélyezett bizonyos bérkifizetéseket termelő munka nélkül is. Bár ezek a kifizetések igen jelentős terhet jelentenek a nemzetgazdaságra, a kormány korábbi engedélyét még december hóra is fenntartja. A forint értékállandóságának megóvása érdekében azonban felhívja a vállalatokat, intézményeket a bérügyi rendszabályok legpontosabb betartására. A munkástanácsok elnökségének tagjait, a vállalatok igazgatóit és főkönyvelőit és az intézmények vezetőit a kormány személyükben anyagilag is felelőssé teszi a bérkifizetési rendeletek betartásáért. A bérek kifizetése terén szükséges rend helyreállítása érdekében az állami és társadalmi szervek a hatályos jogszabályokban foglalt felhatalmazásokon túlmenő bérügyi intézkedéseket nem tehetnek, ilyen intézkedésekre vonatkozó javaslatukat a kormány elé kell terjeszteni. A kormány által jóvá nem hagyott és kifizetett többletbéreket, illetve előlegeket a járandóságokból le kel vonni A levonás üteme tekintetében a vállalat (intézmény) állapodjon meg az illetékes bankijukkal. A levonások ütemét a dolgozók jövedelmének arányait figyelembe véve úgy kell megállapítani, hogy a levonások általában legkésőbb 1957. április 30-ig befejeződjenek. II. A kormány a december hónapra kifizethető béreket az alábbiak szerint szabályozza: A) Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 25. sz. törvényerejű rendelete szerint munkástanács működik, a bérkifizetést a munkástanács szabályozza az alábbi irányelvek szerint, illetve keretek között: 1. Munkások a) A végzett munkáért a törvényes rendelkezések szerinti bérek fizetendők. b) Ha az üzemben a decemberre előírt munkaidő rövidebb az 1956. október 23-a előtti munkarend szerinti munkaidőnél, úgy a különbözet után kifizethető a november 1-től 20-ig terjedő időre alkalmazott átlagórabér 80 százaléka, feltéve, hogy a dolgozó a decemberre előírt munkarend szerinti munkaidőt ledolgozta. Azoknak a dolgozóknak, akiknek havi keresetét a jelen pont szerinti csökkentés 800,— forint alá csökkentené, a 800,— forint havi keresetet biztosítani lehet. Azoknak azonban, akiknek havi keresete a csökkentés nélkül sem éri el a 800,— forintot, a tényleges keresetet csökkentés nélkül kell kifizetni. Azoknál a dolgozóknál, akiknek törvényes munkaideje meghaladja a havi 210 órát, a jelen pont szerinti 80 százalékos bért a ledolgozott idő és a törvényes munkaidő különbözete után kell folyósítani és az átlagbér kiszámításánál a túlóra-pótlékot is figyelembe kell venni. c) A közlekedési akadályok miatt távollevők részére a helyi körülmények alapos mérlegelése alapján az akadályok fennállása idejére legfeljebb b) pont szerinti bér fizethető. Azon munkahelyeknél, ahol bármilyen közlekedési lehetőség rendelkezésre állt, a munkahelyüktől távolmaradó dolgozók részére bért kifizetni nem szabad. d) Azoknak, akik fenti b) és c) pontokban foglaltaktól eltérő okból nem dolgoznak, bér nem fizethető. 1856. december 11- és 12-re nem fizethető bér azoknak, akik ezeken a napokon bármilyen címen nem dolgoztak. e) A bányászatban csak a tényleges munkában töltött időre, illetve a végzett teljesítményért fizethető bér. Ennek megfelelően a b) és c) pontokban foglaltak a bányászatra nem alkalmazhatók. f) A munkástanácsokról szóló 1956. évi 25. sz. tv. 1. 16. § 1. bekezdése szerint a munkástanács tagjai nem függetlenítettek. Amennyiben azonban a termelés beindítása, vagy egyéb, az üzem érdekében végzett munkák miatt a munkástanács tagjai kivételesen nem munkakörükben végeznek munkát, részükre a más munkakörben eltöltött időre is legfeljebb a saját munkakörükben őket megillető munkabért kell folyósítani. g) A decemberi részfizetés alkalmával kifizethető a december 1—15-e közötti munkanapokra az a)—f) pontok szerint jutó hozzávetőleges kereset. A szokásos levonásokat a decemberi bérből legkésőbb a végelszámoláskor végre kell hajtani. 2. Egyéb dolgozók a) Az alkalmazottak és egyéb dolgozók alapbér fizetésére nézve ugyanazokat az A december 28—29-én kifizethető bérekre december 22— 23-án legfeljebb az esedékes összeg fele előleg címén kifizethető. Ezt az előleget azonban a dec. 28—29-i kifizetéskor egy összegben kell levonni. D) A vállalatok és Intézmények által dec. hónapra a jelen rendelet alapján kiszámított béralap használható fel. Az illetékes bankfiók tartozik a havi végelszámolás előtt a november és december havi kifizetési rendeletek betartását ellenőrizni. Ehhez a vállalatok munkástanácsának elnöke, igazgatója és főkönyvelője (intézményeknél a vezető) tartoznak a bank által megkívánt alábbi adatokat törvényes következmények terhe mellett a valóságnak megfelelően közölni: Hány órára és mennyi bért fizettek a ledolgozott órák után, hány órára és mennyi bért fizettek a le nem dolgozott órák után, hány főnek és mennyi bért fizettek távollevő dolgozóknak, mennyi levonást eszközöltek 2 és milyen címen, mennyi volt állománycsopor- 2 fönként az A/1. pont szerinti “előző átlagbér“, hány főnek fizettek összesen 1 bért állománycsoportonként, ] mennyi prémiumot fizettek, mennyi volt az I—III. negyed- évi átlagprémium és mennyit a feltételek 100 százalékos teljesítéséért járó prémium. 1 elveket kell alkalmazni, mint a munkások keresetére. b) A rendszeresen prémiumban részesülő dolgozók prémiumát a szokásos prémium kifizetési időpontokban az I— III. negyedévi átlagos prémium alapján kell kiszámítani, ez azonban nem haladhatja meg a 100 százalékos tervteljesítésért járó prémiumot. Az ilyen módon kiszámított prémiumot az alapbérek csökkenésének megfelelő arányban kell csökkenteni. (Kifizetés a havi premizáltaknál januárban, a negyedévenként premizáltaknál februárban történhetik.) Ahol a IV. negyedévre történt prémiumfizetés, ott a fentiek szerint kifizethető negyedévi összes prémiumban a folyósított összegeket bele kell számítani. Azoknál a vállala toknál, amelyek a jóváhagyott prémiumfeladatokat teljesítet- t ték, prémiumot az eddig szo-kásos módon kell számfejteni.; Az előbbiek szerint kifizet- hető prémiumok összege vál- lalati keretnek tekintendő.; Felosztásáról a munka bein- dításával kapcsolatos felada- t tok figyelembevételével a vál- lalat igazgatója és a munkás- tanács dönt. B) Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának, 1956. évi 25. sz. tv. r. szerint, nincs munkástanács, illetve hivataloknál, állami intézmé- nyeknél az Appaiban foglalt elvek alkalmazandók. A kiskereskedelem, nagyke-J reskedelem és közétkeztetés, hálózati dolgozói részére kifi- zethető béreket a kereskede- lemügyi miniszter a pénzügy- miniszterrel egyetértésben sza- bályozza. C) A decemberi bérfizetése-! ket az előírt bérfizetési napo-! kon kell teljesíteni az alábbi kivételekkel: « 19-én, 20-án és 21-én kifiz. bér; 22-én, 23-án és 24-én * „ ; 25-én, 26-án és 27-én „ ! 28-án, 29-én és 30-án „ » ! 31-én és jan. 1-én „ » !4 Az illetékes felügyeleti szer- vek is tartoznak a béralap igénylések és bérkifizetések; helyességét ellenőrizni. E) Bért csak a banktól ilyen címen felvett készpénz össze-: gekből lehet kifizetni. A vál-! Lilátok — az ilyen címen en- gedéllyel bíró kiskereskedelmi vállalatok kivételével — kész-; pénz bevételeiket bérkifizetés- re nem használhatják fel. Budapest, 1956. december 13.; KOSSA ISTVÁN, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány pénzügyek vezetésé- vel megbízott tagja (Felvilágosítást adnak a szakminisztériumok és azok; részére a Pénzügyminiszté- ♦ rium Iparfinanszírozási Főosz-t tálya, telefon: 185—314, 381—♦ 125, 185—334.) , dec. 19-én fiz. az egyébként dec. „ 29-án * „ » » ,, 21-én „ „ ,. .. 28-án ,» m » » „ 29-én ,j „ n ». Ideiglenesen engedélyhez kötik a gyűléseket és felvonulásokat Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete A Magyar Népköztársaság Alkotmánya 55. §-ának 1. bekezdése a dolgozók érdekeknek megfelelően biztosítja a szólásszabadságot, sajtószabadságot és a gyülekezési sza badságot. Annak érdekében, hogy a jelenlegi rendkívüli viszonyok között a magyar dolgozók érdekeinek megfelelőenaz állampolgárok az Alkot- I mányban biztosított gyülekezési jogukat zavartalanul gyakorolhassák és a gyűlésező vagy felvonuló dolgozókat felelőtlen, rendbontó elemek meg ne zavarhassák, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következőket rendeli: 1. §. Jelen törvényerejű rendelet kihirdetésétől számított egy hónapig nyilvános gyűlést vagy felvonulást csak előzetes engedély alapján lehet rendezni. 2. §. A nyilvános gyűlés vagy felvonulás rendezésére engedélyt legalább három nappal előbb a budapesti, megyei vagy megyei jogú városi rendőrkapitányságnál kell kérni. 3. §. A gyűlések, felvonulások rendjének biztosításáért a rendező szerv felelős. 4. §. Az illetékes rendőrkapitányság megtilthatja a nyilvános gyűlést vagy felvonulást, ha a rend fenntartását nem látja biztosítottnak. 5. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, bűntettet követ el és 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönnel büntetendő az, aki engedély nélkül gyűlést, illetőleg felvnulást kezdeményez, szerv je vagy vezet. (2) Bűntettet követ el és egy évig terjedő börtönnel büntetendő, aki engedély nélkül rendezett gyűlésen, illetőleg felvonulásban az engedély hiányáról tudva részt vesz, vagy a gyűlés, illetőleg a felvonulás színhelyét a hatóság felhívására nyomban el nem hagyja. 6. §. Jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. DOBI ISTVÁN s. k. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KRISTÓF ISTVÁN s. k. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára SZENET A HAZÁNAK! A kormány felhívása a bányászokhoz . Nehéz helyzetben fordul hozzátok a forradalmi munkás-paraszt kormány. A magyar nép életének alapját jelentő termelőmunka hetek óta szünetel, vagy csak igen alacsony színvonalon folyik. Az ország gazdasági helyzete nagyon súlyos. A lakosság eddig alig érezte még a gazdasági bajok hatását, mert azt a kormánynak még sikerült elhárítania. Az állami üzletekben a régi áron vásárolhatnak. De semmi sem tart örökké. Kifogyóban vannak a raktárak és a külföldi segély is csak átmenetileg enyhíti bajainkat. Az infláció réme egyre fenyegetőbben közeledik. De még nem késő, még megállíthatjuk a pénzromlást. Kit segít ma a sztrájk? Csakis az ellenforradalmat. A sztrájk katasztrófába sodorja a nemzetet, aláássa a szocialista vívmányokat, lehetetlenné teszi a rend, a nyugalom, a belső béke helyreállítását, meghiúsítja a kormánynak a munkásosztály életszínvonal emelésére irányuló törekvéseit, vánjuk támogatni a bányászok családi házépítését. Az a bányász, aki legalább 3 évet a bányában töltött, családi ház építésére állami kölcsönt és építőanyagot kaphat. Azoknak a nyugdíjas bányászoknak, akik munkát vállalnak, a korábbi rendelkezésekkel ellentétben, rendes munkabérükön kívül teljes nyugdíjukat is folyósítják. Biztosak vagyunk abban, hogy a bányászok megértik a nép, a haza gondját. A bányájukat szerető dolgozók, vájárok, aknászok, mérnökök nem nézhetik tétlenül bányájuk pusztulását. Nem tűrhetik, hogy a fenntartás elhanyagolása miatt a vágatok tönkremenjenek, a frontok beomoljanak, a bányák elvizesedjenek, s ezzel évekig jóvátehetetlen kárt okozzanak az országnak, s veszélyeztessék munkatársaik, családjuk kenyerét is. Szenet kér az ország, szenet vár tőletek a nép! Olyan szüksége van hazánknak a szénre, mint még soha. Állítsátok meg az ország gazdasági romlását. Szenet adni most annyit jelent, mint szolidaritást vállalni a munkások százezreivel, segíteni a dolgozó népet, védeni a hazát, védeni a nép hatalmát? Bányászasszonyok! Tőletek is függ, hogy a kórházakban a betegeket, az iskolákban a gyermekeket, az otthonokban sok-sok százezer családot meleg szoba várjan. Segítsetek megelőzni azt a sok szörnyű szenvedést, amelyet a szénhiány miatt bekövetkező munkanélküliség okozhat tíz- és százezer munkáscsaládban? Munkástanácsok! Ebben a nehéz helyzetben egyetlen egy iparág munkástanácsaira sem hárul olyan rendkívüli nagy feladat, mint éppen uirátok. Munkaerőhiánnyal, leromlott bányaüzemekkel kell megküzdenetek? A kormány eredményes tevékenységiekhez minden támogatást megad. Mi hisszük — úrrá lesztek a nehéz helyzeten. Bennetek bíznak a bányászok, hiszen ők küldtek erre a felelős posztra és éppen ezért bizalommal fordul hozzátok a magyar nép is. Szilárdságtok, eredményes szervezőmunkátok próbaköve lesz a munkáshatalom új, nagy történelmi vívmányának, a munkástanácsoknak. Áldozatos munkátokkal, bányásztársaitok segítségével hassatok oda, hogy ellássátok a magyar ipart szénnel, szenet adjatok a kórházaknak, az iskoláknak, a melegre vágyó családoknak? Ha összefogtok, s közös erővel nekigyűrkőztök a munkának: lesz szén! S ha lesz szén, hamarabb összeomlik a sötét ellenforradalom összes mesterkedése: újra vérkeringés indul meg a gyárakban, meleg lesz a családi otthonokban — győz a Magyar Népköztársaság, győz a magyar nép élniakarása! .Az ország nyilvánossága előtt őszintén megmondjuk . . A munkások nagy többsége, látva az infláció veszélyét, dolgozni akar. Munkájukat ma két tényező gátolja. Részben a még fel-felbukkanó ellenforradalmi csoportok provokációja, de főként a szénhiány. Az ország normális vérkeringéséhez legalább napi 75et) vagon szénre van szükség. Ennek ma csak töredéke kerül a felszínre. Az erőművek szénkészlete kifogyóban van. A kórházaknak már csak 3—4 napra elegendő a szenük, sőt több helyen már hideg kórtermekben feküsznek a betegek. A Tüzép-telepek üresek, a lakosság nem juthat szénhez. Az üzemek többsége a folyamatos termeléshez szükséges energia egyötödét sem kapja. Ha ez így marad, további áramkorlátozásokat kell foganatosítani. A kormány elsősorban a sok energiát fogyasztó nehézipari üzemekben, Budapesten és az ipari városokban lesz kénytelen a munkát beszüntetni. Az ország nyilvánossága előtt őszintén megmondjuk, bármennyire is fájó, hogy ez az intézkedés több tízezer dolgozó munkanélküliségét jelentheti. Népünk iránti felelősségünktől áthatva, nem tűrhetjük tovább, hogy munka nélkül bért fizessenek és ezzel elkerülhetetlenné tegyük az inflációt. Ezért, ha a széntermelés nem javul, óhatatlanul sor kerül a tömeges munkáselbocsátásokra. Ha nincs elegendő szén elkerülhetetlen a munkanélküliség Értsétek meg az egész ország sorsa iránti felelősségtekét. Érezzetek szolidaritástazok iránt a munkások iránt, akik tízezrével kerülhetnek az utcára, ha nem emelkedik jelentősen a széntermelés. Ebben a helyzetben a magyar ipar dolgozóinak százezrei, de az egész magyar nép bizalommal fordul felétek, akiknek munkája nyomán villamosáram kerül a gépekbe, fény és meleg árad a ma már sok helyen sötét és dermesztően hideg kórtermekbe, iskolákba, békés családi otthonokba. Ezekben a történelmi órákban elsősorban rajtatok múlik, hogy sokat szenvedett népünk elindulhasson a felemelkedés útján. Tőletek függ, hogy több százezer dolgozó munkája biztosítva legyen, hogy a magyar gyermekek és anyák milliói meleg szobákban tölthessék el a közelgő karácsonyi ünnepeket. Tudjuk, nagyon nehéz a munkátok. Sok toborzott bányász visszament a falujába. A szénbányákban ma nagyon kevés a munkáskéz. Szükség van mindenkire. Jelentkezzenek munkára azok a nyugdíjas bányászok, akiknek egészségi állapota és más körülményei ezt lehetővé teszi. Menjenek vissza a bányába azok a dolgozók, akik valaha bányászok voltak! A bányászok keresete az első helyen a datában van ennek. A kormány, az egész dolgozó magyar nép őszinte megbecsüléssel tekint áldozatos munkátokra. Ennek tanúbizonyságát jelentette az is, hogy a kormány kinyilatkoztatta: a Magyar Nép I Köztársaságban a bányászok keresetének kell az első helyen állnia valamennyi munkás keresete közül! A kormány to-vábbá elrendelte, hogy azok a bányászok, akik ok►tóber 23-a előtt dolgoztak, s legkésőbb december 15-től ismét felvették a munkát, az augusztus, szeptember és október hónapban elért keresetüknek megfelelően december 22-én az erre az időre esedékes hűségjutalmat megkapják. Az eddiginél sokkal jobban ki* A bányászmunka nem könynyű munka. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ta A Bányász Szakszervezet felhívása a nyugdíjas bányászokhoz A Bányaipari Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöksége közleményt adott ki. Ebben, hivatkozva az ország rendkívül nehéz szén- és energianehézségeire, felhívja azokat a nyugdíjas bányászokat, akiknek egészségi állapota és más körülményei ezt lehetővé teszik, menjenek le a bányákba termelt vagy más kisegítő munkára. A szakszervezet elnöksége közli, hogy mindazok a nyugdíjas bányászok, akik felveszik a munkát, a korábbi rendelke- zéssel ellentétben munka-, bérük mellett teljes nyug-díjat kapnak. A közleményt a bányász szakszervezet elnök-sége nevében Blaha Béla írta alá.