Népszava, 1958. augusztus (86. évfolyam, 180–205. sz.)
1958-08-15 / 192. szám
-IJS *- OPT-X tudósítónk telefonjelentése Prágából: A kajakosok előfutamával kezdődik ma délelőtt a IV. kajak-kenu világbajnokság Prága újra nagy nemzetközi portesemény színhelye: ma délelőőtt megkezdődik a IV. kjak-kenu világbajnokság. Az első világbajnoki verseny 1938-ban, Svédországban volt, ehhez a máig is emlékezetes magyar siker fűződik: Balaoni Kamu második helye a kajak egyesek 10 000 m-es fuamában. A következő VB-t 1950-ben, Dániában rendezték , magyar versenyzők nélkül. 954-ben a franciaországi Macon volt a harmadik világverseny színhelye, óriási magyar sikerrel: a 15 világbajnoki szám közül hatban avatak magyar világbajnokot, öt rámban a második, öt számban pedig a harmadik helyen végeztek a magyar versenyzők. Most 23 ország válogaottjai adtak egymásnak találkozót a csehszlovák fővárosban, hogy három napon keresztül versenyezzenek és eldöntsék egymás között az arany-, ezüst- és a bronzérmek sorsát A 15 világbajnoki szám várható esélyesei Vltava, a versenyek színhelye — a nemrégen épített evezős stadionnal — zászlódíszbe öltözötten várja a rajtot Szinte rá sem lehet ismerni a zsilipekkel felduzzasztott folyóra, annyira megváltozott a kép: a gyönyörű lelátókon többezres közönség számára van hely. Minden készen a versenykezdésre, munkában állnak a versenybíróság tagjai, s már gyülekezik Európa és a tengerentúl mintegy 40 versenyzője. Az utolsó napokat jól használták ki a résztvevők. Délelőtt is és délután is »nagyüzem« volt a vizes. A Szovjetunió, Magyarország, a Német Szövetségi Köztársaság, Svédország és Románia legjobbjai — ők voltak a legszorgalmasabbak —, »kóstolgatták« a pompás pályát. Szerdán egyébként — a versenyszabályoknak megfelelően — sor került a hajók hitelesítésére is. Versenyzőinknek, Hatlaczky Ferencnek, az Uráni—Fábián-kettősnek, Perti Jánosnak, Novák Gábornak, a Farkas—Hanits-párnak, Bánfalvi Klárának és Egresi Vilmának — hogy csak néhányat említsünk —, a svédek »kajakkirálya«, Fredriksson, a nyugatnémet Briel és Zenz, a szovjet Beljajev, Buharin, az olimpiai és Európa-bajnok Kislova—Gyementyeva, a csehszlovák Volner, a finn Strömberg (na és természetesen a versenyóra) lesz legnehezebb ellenfele. Nem véletlenül soroltuk fel ezeket a neveket, hiszen az általános vélemények, a latolgatások szerint a 15 világbajnoki számnak ők a legesélyesebbjei. Szerdán délután sajtóértekezlet keretében alkalmam volt beszélgetni dr. Karel Popellal, a Nemzetközi Kajakos Kenu Szövetség csehszlovák elnökével, aki — a többi között — a következőket mondotta. — Ez a bajnokság valóban világversenynek ígérkezik, annál is inkább, mert ilyen nagy mezőny még egyetlen VB-n sem indult. Az a véleményem, hogy az első helyek kérdése a Szovjetunió, a Német Szövetségi Köztársaság versenyzői között dől el, míg utánuk a magyar és a román együttes ígérkezik a legerősebbnek. A magyar versenyzőket már egy éve nem láttam, így hát csak tavalyi eredményeik alapján nyilatkozhatom róluk most Azt hiszem, néhány számban komoly esélyük van a világbajnoki címre. Az ünnepélyes megnyitás A versenyműsor és a sorsolás szerint egyébként ma délelőtt a K—1-es 500 m-es férfi előfutamokkal indul meg a harc. Ebben a magyar színeket az első futamban Kiss Lajos, a hatodikban pedig Mészáros György képviseli a középdöntőbe jutásért. Ezután következik a C—1-es 1000 m-es verseny. Itt Parti és Novák küzd egyenesen a döntőbe jutásért. A K—1-es női 500 m-es számban — ugyancsak a döntőbe kerülésért — indul Bányaiul és Egresi. Különösen érdekesnek ígérkezik a K—1-es 1000 m Hatlaczkyval és Kiss Lajossal. A versenyek egyébként déli 12 óráig tartanak, majd délután 15 és 19.30 között kerül sor a folytatásra. Az első döntőket szombaton, a többit pedig vasárnap rendezik. A kora esti órákban volt az ünnepélyes megnyitó. A világbajnokság résztvevői végigvonultak Prága utcáin, majd az óváros főterén Adolf Swoboda, Prága főpolgármestere, a világbajnokság fővédnöke mondott üdvözlő beszédet és megnyitotta a IV. kajak-kenu világbajnokságot. Végh Gyula A Tolnai—Bánfalvi-kettős a Vltava folyón tartotta utolsó edzését Az ókori világ óriásbirodalmait emberhangyák százmillióival népesíti be a képzelet. Micsoda tévedés! Igaz, az ókort illetően az újabb adatok birtokában is megbízhatatlan becslésekkel kell beérnünk. Annyi bizonyos, hogy a termelőerők fejlődése, a mezőgazdaság belterjes formáinak megjelenése és az egészségügyi viszonyok javulása voltak azok a tényezők, amelyek a XIX—XX. századot atömegek korává tették. A töAz elmúlt évszázad ugrásszerű fejlődése láttán talán nem döbbenünk meg attól a ténytől, hogy a több ezeréves birodalmak lakossága mai mércével mérve bizony nem lehetett túlságosan imponáló. Az első ismeretes népszámlálásokat Egyiptomban, a II. dinasztia korában tartották (i. e. 2989—2701 között), tudunk azonban — természetesen hasonlóképpen megbízhatatlan ■— babiloni és asszír népszámlálásokról is. A görög városállamok is gyakran számbavették polgáraikat. Athén lakossága i. e. 431- ben — a rabszolgák nélkül — körülbelül százezer lélekre rúgott, Milétosz és Szübarisz pedig négy évszázaddal azelőtt már óriásvárosoknak megél »születését« mindenesetre a XVII—XIX. századra kell tennünk. Ha táblázatban foglaljuk össze a világrészek népességének fejlődését 1850 és 1950 között, a következő érdekes kép tárul szemünk elé: számítottak a maguk harmincezer főnyi lakosságával. A római birodalom tömegei A római köztársaság idején külön hivatalnokokat, az ún. cenzorokat bízták meg a lakosság számbavételével. I. e. 69-ben az utolsó köztársaságkori népszámlálás 910 ezer római polgárt vett jegyzékbe. Augustus császár három népösszeírása (i. e. 28 és 8, i. u. 14) 4 063 000 — 4 937 000 teljes jogú római polgárt jegyzett fel a birodalomban, a tudomány azonban úgy véli, hogy Augustus »caesar« halálakor az óriás birodalom lakossága elérte a 70 millió főt, ebből Itáliáé hét millió lehetett. Trajanus uralkodása alatt, amikor a birodalom elérte legnagyobb kiterjedését, az impérium össznépessége nem lehetett több 100 milliónál. Róma városának lélekszáma a birodalom fénykorában egymillió lehetett, ez a szám a népvándorlás idején fokozatosan százezerre csökkent. Középkori lakosságbecslések A római birodalom »jogutóda«, a kelet-római (bizánci) császárság a Komnénoszdinasztia uralkodása alatt mindössze 15 millió alattvalóval büszkélkedhetett. Maga Bizánc — a későbbi Konstantinápoly — azonban hosszú évszázadokon át Európa legnagyobb városa maradt, a VI. században ennek az aranymárványvárosnak félmillió lakosa volt (a lezüllött, nyomorúságos Róma 50 ezer lakójával szemben). Az élelmiszertermelés elmaradottsága, az elemi csapások, a hadjáratok és — nem utolsó sorban — a járványok tizedelte Európa népessége a XIV. század elején nem haladta meg a 70—75 milliót. Rettegett Iván Oroszországának 10, Lengyelországnak 1569-ben 7 millió lakója volt. A nagy „ugrás" A termelőerők fejlődése az európai országokban a lakosság ugrásszerű szaporodásait idézte elő a XVII—XVIII. században. Oroszország népessége az 1700-as évek elején már 40 millió körül mozgott Anglia pedig, amely a XVII. század elején a többi brit szigettel együtt csak 6 millió embert tartott el, a következő" század kezdetekor már 15 és fél millió főt számlált. Korunkat a fenti adatok alapján a tömegek koránál nevezhetjük, amikor a társadalmilag leghaladottabb szocialista és szocializmust építő országokban a népesség természetes szaporodását nem akadályozhatja többé a gyermekhalandóság, a kenyérhiány és az ezernyi ragályos kór. Sz. H. E. A tömegek születése Ötezer éves népszámlálások 1850 1900 1950 Európa 263 403 544 Ázsia 275 896 1330 Afrika 80 113 203 Észak-Amerika 33 105 216 Dél-Amerika Ausztrália és 25 38 112 Óceánia 1,4 *,7 13 * rmTwirmmnmmimw Eredményes hirdetést akar: Közöltesse a NÉPSZAVÁban NÉPSZAVA A magyar szakszervezetek központi Lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság VII. ker., Rákóczi út 54 Telefon: 224—819 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza Előfizetés egy hónapra 14 forint Athenaeum Nyomda Felelős v.r Soproni Béla Válogatott labdarúgó-csapatunk csütörtökön tartotta első felkészülési mérkőzését a B-válogatott ellen Csepelen. Eredmény 4:2 az A-válogatott javára SARR 27. Kovács Z.—Fehér 6. Országos csapatbajnokság, 1958. Világos: Kc2, Bf7, gy : c3 Sötét: Ke1, Bc8, gy : e2 Világos lép HAT BAB — KÉT ESÉLY, viszonylag tehát egyszerűnek látszik a probléma, amely az ábrán látható állás kapcsán felmerül. A kérdés: tarthat-e világos döntetlent, vagy nyerhet-e sötét az előnyomult gyalogjával. A hadállás néhány hónappal ezelőtt látott napvilágot a Magyar Sakkéletben, elemzőpályázat formájában. Az eredményt 25-én közli majd a lap, de — mint értesültünk — az eredmény meglepő lesz, mert az öt országból beérkezett közel száz pályázat egyike sem tartalmazza a teljesen pontos megoldást. Ezért közbeiktatunk egy pótpályázatot: alkalmat adunk olvasóinknak — akik eddigi versenyeink során már jóval nehezebb feladatokkal is sikeresen megbirkóztak —, hogy hozzájáruljanak a kérdés eldöntéséhez. Az elemzés beküldési határideje: augusztus 24. Címzés: Népszava szerkesztősége, Sakkrovat — Budapest, VII., Rákóczi út 54. — A legjobb elemzések beküldőit könyvjutalomban részesítjük. A Közúti Közlekedési Vállalatok (Előre) hagyományos évi sportünnepélyét vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel rendezik meg az Előre Sport utcai pályáján. Az esti kultúrműsorban neves fővárosi művészek szerepelnek. Az egész napos sportünnepély tűzijátékkal és tánccal fejeződik be. NÉPSZAVA 23 magyar atléta vesz részt az Európa-bajnokságon A Magyar Atlétikai Szövetség csütörtökön véglegesen kijelölte a stockholmi atlétikai Európa-bajnokságon szereplő magyar versenyzőgárdát. FÉRFIAK 4X100 m váltó: Gyuricza, Tóth, Jakabfy, Goldoványi. Tartalék: Csutorás. 400 m: Csutorás; 800 m: Szentgáli, Kovács L.; 1500 m: Rózsavölgyi, Kovács L., Szekeres; 5000 m: dr. Szabó, Iharos, Szekeres; 10 000 m: Kovács J., Iharos, Szekeres; 3000 m akadály: Varga; távolugrás: Földessy; rúdugrás: Horváth J.; súly: Varjú; diszkosz: Szécsényi, Klics; kalapács: Csermák, Zsiavotezky; gerely: Kulcsár. NŐK 200 és 400 m: Németh Ida: 800 km Kazi Aranka. Szombat: 300 vízi jármű felvonulása a Dunán Vasárnap: nemzetközi légiparádé! A »vizesek« napok óta készülnek az MHS látványos bemutatójára. A Margitsziget és a Szabadság-híd közötti dunaszakaszon csaknem 300 különböző típusú vízijármű felvonulását láthatja majd a közönség. Az ejtőernyősök víziugrására 16 óra után néhány perccel kerül sor. Két AN 2-es típusú repülőgépből 300 méter magasból 20 ejtőernyős végez bekötött ugrást. A repülőgépek az Országház előtt, a Duna felett fognak körözni, ezen a szakaszon történik a gépelhagyás is. A szombati műsor az MHS motoros és túraklubja, valamint a motoros csillagtúra verseny részvevőinek motoros, autós felvonulásával ér véget. Vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a budaörsi repülőtéren nemzetközi repülő- és ejtőernyős légiparádéval folytatódnak az ünnepségek. Szovjet, csehszlovák és a legjobb magyar repülők, ejtőernyősök mutatják be tudásukat. A több órás repülő műsorból kiemelkedik a magyar néphadsereg három lökhajtásos vadászgépének izgalmas légiharc gyakorlata. Magyarországon először láthatja majd a közönség szovjet helikopterek látványos bemutató gyakorlatait. Érdekesnek ígérkezik Jarmila Vespevinovának, Csehszlovákia legjobb női műrepülőjének gyakorlata, aki motoros repülőgépével a műrepülés magasiskoláját mutatja be. Láthatja a közönség három csehszlovák ejtőernyős páratlan bravúrját, akik 1500 m magasságból végeznek zuhanóugrást. Az ejtőernyősök 10 másodperces zuhanás után a levegőben egymásba karolhak, majd szétválnak és ezt a gyakorlatot többször megismétlik a levegőben. A dunakeszi repülőtéren késő estig gyakorolják a repülőnap műsorszámait. Elutaztak Philadelphiába a magyar vívók A Philadelphiában sorrakerülő vívó világbajnokságra csütörtökön reggel elutaztak a magyar sportolók. A 19 versenyzőből és 3 kísérőből álló sportküldöttség repülőgépen teszi meg az utat. Az 1958. évi vívó-világbajnokság a vívósport történetében először kerül Európán kívül megrendezésre. A világbajnoki vetélkedésre 25 ország 267 versenyzőjét nevezte. • • // SZÜLŐK FIGYELMÉBE! Kombinált iskolatáska, marha színkárből, elül ki zsebbel, kézben és háton hordható, 126 forintos árban. KIZÁRÓLAG csak a Kiskereskedelmi Vállalat BŐRDÍSZMŰ szakboltjaiban kapható flfwMt BOLTJAINK A VÁROS MINDEN PONTJÁN IV., Árpád út 78. V. , Szent István körút 3. Váci utca 9. Tanács körút 16. Kossuth Lajos utca 15. Kálvin tér 3. VI. , Lenin körút 65. VII. , Majakovszkij u. 59. VIII. , Rákóczi út 69. Rákóczi út 47. IX., Ferenc körút 5. XI., Bartók Béla út 54. XX. , Kossuth Lajos u. 38. XXI. , Rákóczi út 95. 1958. augusztus 15