Népszava, 1959. február (87. évfolyam, 27–50. sz.)

1959-02-07 / 32. szám

Mongol kormánynyilatkozat A Mongol Népköztársaság kormánya nyilatkozatot adott fel, amely hangsúlyozza: a mongol nép forrón üdvözli és teljes mértékben támogatja a szovjet kormánynak azt a ja­vaslatát, hogy hívjanak össze békeértekezletet a német béke­­szerződés szovjet tervezetének megvitatására. Dulles Párizsban Dulles amerikai külügymi­niszter péntek délelőtt egy órán át tanácskozott Couve de Murville francia külügymi­niszterrel, majd később fel­kereste de Gaulle köztársasági elnököt és Debré miniszter­­elnököt. Jól tájékozott körök közlése szerint az amerikai és a fran­cia külügyminiszter főleg a berlini helyzetet vitatta meg, és ezzel kapcsolatban érintet­te a szovjet jegyzék, valamint a most készülő nyugati válasz kérdését is. A 1. vádirat A párizsi erkölcs­botrány ügyében kiadták a hetedik vádiratot. Albert Aubin, is­mert párizsi divatszabó ellen azt a vádat emelték, hogy részt vett az »idős urak és fiatal leánykák« részvételével rendezett orgiákon. A rendőr­ség sorra kihallgatja az ügy fiatalkorú résztvevőit is. Adenauer „kásája lékelmért“ A Spiegel cikke A Spiegel című hamburgi polgári hetilap legutóbbi száma figyelemre méltó vezércikkében rámutat: Ha egy kereskedelmi vállalat igazgatója állandóan rosszul méri fel árujának eladási lehetőségeit, elveszíti állását. Ha egy tábornok sorozatosan csa­tákat kezdeményez és azokat azután elveszíti, leváltják. Egye­dül a német politikában írják a felelős vezetők javára azt, hogy a Német Szövetségi Köztársaság helyzetét tíz éve állandóan rosszul mérik fel. Adenauer, Strauss és Schröder tíz éve kon­tárkodnak olyan »háborúban«, amelyet nem lehet megnyerni és amely máris magán viseli a vereség látható jeleit. Tíz év óta nem meri az ellenzék elhatározni magát arra, hogy pozitív és megvalósítható programot szegezzen szembe a Keresztény De­mokrata Unió lekozmált ideológiai kásájával. A lap ezután így folytatja: — Ha atomfegyverekkel szerel­­jük fel magunkat, ugyanakkor pedig keleti határaink megvál­toztatására törekszünk, ezzel valóban háborús veszélyt idé­zünk fel.­­ Az amerikaiak kezdik már felismerni, hogy a német kér­désben vallott nézeteik tarthatatlanok. Ha az utóbbi időben ön­­,, . gondolatokra bátorítanak bennünket, akkor Bonnban az ijedelemnek valóságos pánikká kell válnia... Megbukott az a is, hogy Németországot katonai fegyverraktárrá változtas­­sák a Szovjetunióval szemben. Akár a Rapacki-tervet vitatjuk ,m"Er a szovjet békeszerződés-tervezetről kezdünk tanács­­' ?kor c,]enjavaslatokat teszünk: a nyugatnémet had­­■te^',n.Tkel^rö1. ^««énképpen le kell mondanunk — mutat rá végül a Spiegel vezércikke. Segni kapott megbízást kormányalakításra Olaszországban Gronchi köztársasági elnök péntek délután a keresztény­demokrata Segnit kérette ma­gához az újabb sorozatos ta­nácskozások és megbeszélések után, amelyek szükségessé vál-­­­tak annak következtében, hogy­­ Fanfani nem volt hajlandó ] visszavonni lemondását. | ■------------- ——---------------------— # Peruban megalakult a­ Dolgozók Egyesült Frontja,­­ amely számos szakszervezetet­­ tömörít. Az egyesült front ús Limában tartott gyűlésén ha­­­­tározatot hozott, amely össze-­­­fogásra szólítja fel az ország­­ valamennyi dolgozóját a szak-­ szervezeti demokrácia védel-­­­mében s harcra hív fel a 3 munkanélküliség és a drágad­i­ság fokozódása, valamint a 3 munkabérek rögzítése ellen. 3 későbbi Reuter-jelentés közli, Segni beleegyezett abba, hogy megkísérli az új kormány megalakítását. 1950. február 7 Az SZKP XXI. kongresszusának világvisszhrangja (Folytatás az 1. oldalról) rom- és félszeresére növeli a csehszlovák gépek, főleg ne­hézgépipari termékek behoza­talát, s ezzel hatalmas fejlődési lehetőséget nyújt a csehszlo­vák iparnak. A csehszlovák népgazdaság A Neues Deutschland »Az internacionalizmus himnusza« című vezércikkében írja: A XXI. pártkongresszus a proletár nemzetköziség him­nusza s a kommunista és mun­káspártok szilárd egységének bizonyítéka. Mind a hétéves terv, mind a pártkongresszus tanácskozásai ismét azt bizo­nyítják, hogy a Szovjetunió minden ország munkásosztá­lyának irányt mutat. De ez a vezető szerep nem a »Moszk­vától való függés«, ahogyan ezt a revizionisták állítják. Ez a vezető szerep abból a törté­nelmi tényből származik, hogy a Szovjetunió a proletárforra­dalom bölcsője volt, hogy a Szovjetunió a leghatalmasabb szocialista ország, amely gaz­dasági, társadalmi téren a leg­messzebbre jutott előre, hogy a Szovjetunió az SZKP veze­tése alatt a szocialista és kom­munista építés leggazdagabb és legmélyebb tapasztalataival rendelkezik. A szocialista tá­bor országainak sikerei és fejlődése akkor már lehetővé teszi az életszínvonal 40 szá­zalékos emelését — írja a Ru­­dé Právo, s megállapítja, hogy a Szovjetunió segítségével Csehszlovákia is megteremti a kommunizmusba való fokoza­tos átmenet anyagi feltételeit. gyors fejlődése nem volna el­képzelhető a Szovjetunióval való baráti viszony és a Szov­jetunió vezető szerepének elis­merése nélkül. A francia sajtó vezető he­lyen számol be a XXI. kong­resszus befejezéséről, s kiemeli Hruscsovnak Eisenhowerhez intézett meghívását. A Figaro moszkvai tudósító­ja így ír: A beszédek véget értek, a munka megkezdődik, vagy he­lyesebben újra megkezdődik. Az erőfeszítés célja? Hruscsov megismételte záró beszédében: 1965-ig a Szovjetunióban a vi­lág első gazdasági hatalmát te­remtik meg, utolérik és túlha­ladják Amerikát a globális és az egy főre eső termelésben egyaránt. Ez egyszerű dolog, de mély benyomást keltő, am­biciózus, s nem megvalósítha­tatlan. A Parisien Liberé moszkvai tudósítója beszámolójában megállapítja, a Szovjetuniónak békére van szüksége ahhoz, hogy végrehajtsa gigászi prog­ramját a gazdasági építésben. A Szovjetunió minden ország munkásosztályának utat mutat Hruscsov megmutatta a proletár nemzetköziség erejét A szocialista Populaire is ki­emeli Hruscsov Eisenhowerhez intézett meghívását. A lap megjegyzi, hogy a kongresszu­son elhangzott beszédekben egyetlen véleményeltérésre mutató hang sem zavarta meg az általános optimizmust az Egyesült Államokkal megin­dult »mélységesen békés« ver­sengés kimenetele tekinteté­ben. Valamennyi szónok — ideértve a mintegy 50 külföldi meghívottat is — kifejezte meggyőződését, hogy utolérik és túlhaladják a világ első ka­pitalista hatalmát, s ez az eredmény lehetővé teszi, hogy a szovjet nép 1970-ben a leg­magasabb életszínvonalat érje el a világon. Az Humanité moszkvai tu­dósítója Hruscsov beszédét méltatva kifejti: Hruscsov meg­mutatta a proletár nemzetközi­ség erejét, majd ennek ter­mészetes következményeként felemlítette azt a két vezér­­gondolatot, amely kölcsönösen kiegészíti egymást: a kommu­nizmust és a békét. Amikor a szovjet emberek bejelentik a kommunizmus végső győzel­mét, nagyobb nyomatékkal mint bármikor, ismét hang­hangsúlyozzák, hogy min­den népnek magának kell megválasztania a számára megfelelő rendszert: ez a bé­kés együttélés alapja. A Szov­jetunió kihívása a kapitalista világhoz azt jelenti: nézzük meg, vajon ki termel többet, ki teszi lehetővé a nép számá­ra, hogy részt vehessen az ál­lam ügyeinek intézésében, s ki biztosítja a nagyobb szabadsá­got, az emberi személyiség ki­bontakoztatását? Diefenbacker kanadai mi­niszterelnök a Citizen című ottawai lap tudósítójának adott nyilatkozatában örömmel üd­vözölte, hogy Hruscsov az SZKP XXI. kongresszusán el­hangzott záró­beszédében meghívta Eisenhower elnököt a Szovjetunióba. »Örömmel kell üdvözölni mindennemű erőfeszítést ebben az irányban« — mondotta Diefenbacker. Fogadás az SZKP Központi Bizottságában a külföldi pártküldöttségek tiszteletére , Moszkva, február 6. (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga február 6-án a Kremlben fogadást adott a XXI. kong­resszuson részt vett külföldi kommunista és munkáspárti küldöttségek tiszteletére. A fogadáson Nyikita Hrus­csov, Csou En-laj és Palmira Togliatti pohárköszöntőt mon­dott a szocialista országok ba­rátságának megerősödésére, a nemzetközi kommunista moz­galom szilárdságára és meg­bonthatatlan egységére, vala­mint új sikereire annak a harcnak, amelyet a marxista- leninista pártok vívnak a bé­kéért, a demokráciáért, a nem­zeti függetlenségért és a szo­cializmusért. A rendkívül szívélyes és ba­ráti légkörben lefolyt fogadás a testvérpártoknak a proletár internacionalizmus elvein ala­puló szolidaritása ragyogó megnyilvánulása volt. He­vés hegvek és emberek­ ­. A természet bőkezűen meg­áldotta szépségekkel ezt az or­szágot. Talán szórakozott volt, amikor a világ teremtése után ezen a tájon járt és ép­pen a hegyek és a tavak elosz­tásával foglalkozott: tarisznya­ VARÁZS­ ­a beleütődött a Mont Blanc­­ba, kilyukadt, azután kihullott belőle a sok zöld hegy-gyé­mánt és kék tó­ ametiszt. És most már itt is marad idők végezetéig. Varázs keríti ha­talmába a látogatót. A repülőgép Belgiumból jö­vet, két tiszteletkört rajzol le­­a Lac Leman felett, hogy az utasokat bámulatba ejtsék a Mont Blanc hófödte csúcsai, amelyek szikrázva fürdőznek az aranyló-kéklő egekben és a tó vizének ezüst foltjai, ame­lyeken átlátszó, fátyoltestű ködnyájak vonulnak méltóság­­teljesen. Fényes bogarakként másznak a hajók e tükrön, füstjük mint fekete csáp, ta­pogatja a llvegőt. Hazai bükk­­jeinkre emlékeztet a táj, ha Génfből Bernbe utazva kite­kint az ember a gyorsvonat ablakán, miközben egy korty frissítőt hörpint fel az üveg­ből, amelyet gördülő asztalkám tol elé az egyenruhás italárus­­nő, aki a repülőgépek stewar­­dessére emlékeztet. S beljebb, Luzern közelében a légnyo­mástól eldugul a fül, amikor a Brünig 1007 méteres csúcsá­ról a völgybe ereszkedik a gépkocsi, a felhők közé, ame­lyek békésen hevernek az or­szágúton, mint földreszelídí­­tett égi vadállatok. Takaros rend Valószerűtlenül való a káp­­rázat, amely párának, fény­nek, homálynak, ózonnak sa­játos és milliárdnyi színű ke­verékéből áll elő, amelyet minduntalan belélegeznek és azután kilehelnek a patakok, a fák és az ormok. S amit ma­guk a svájciak hozzátesznek e csodához, az elhalványul ugyan a természet mellett, de méltó egy dolgos nép száza­dos szorgalmához. Nemcsak arról van szó, hogy nagyvona­lú és ízléses a reklám, amely­­lyel­ e kincsekre külön is fel­hívják a figyelmet: kilométe­res lámpasorok tündérlánca kanyarog a Lee Leman part­ján az éjszakában, s a tó vi­zéből 120 méter magasra szö­kik fel a szivárvány minden színében tündöklő vízsugár, szelíd hattyúk siklanak min­denfelé ... Az is szembetűnő, hogy pél­dás rendben tartják a házakat, a községeket, a városokat. Az Utcák tiszták. Virág, Virág mindenütt, a járdákon, a tere­ken, ahol csak helyet lehet számára szorítani, virágból font kerítések veszik körül a fagyl­altos bódékat, óriási vi­rágára — valóságos kertészeti remekmű — mutatja az időt Genfben. Virág a falusi házak verandáin, amelyeknek fapán­­tos és zsalugáteres ablakait vadszőlők futják be.­­Az útszéli tárgyú dombok he­lyét és négyzetes falait mér­nöki pontossággal szabják ki a parasztok. Földes feljárókat építenek, amelyeken a szeke­rek szemes rakományukkal egyenesen a padlástérre gör­dülhetnek. A hidak fölé sok helyen, különösen a falvak­ban, tetőket húznak. Minden­nek rendjét megállapítják a ház körül: a villanyfűrésszel kivágott deszkaszálak henge­res zsúpokban gyülekeznek, közöttük rések, hogy a szárító levegő akadálytalanul közle­kedjék, amint illik , barna­foltos emmenthall tehenek vé­letlenül sem ballagnak a ti­losba, ha akarnák, sem tehet­nék, mert a villanypásztor drótja alaposan rendreutasí­­taná őket — hófehér folytonos, vagy szaggatott vonalak jelzik az országúton, melyik irányból érkező autó köteles kitérni a szembenjövőnek. Itt rend a lelke mindennek. Külföldiek Nos, e szépség és takaros rend minden látogató rendel­kezésére áll. Svájc egyik leg­fontosabb jövedelmi forrása az idegenforgalom. Genfben, a Quai Mont Blanc szállo­dáiban, ahol dollárban és fontban számolva is csilla­gászati számokat tesz ki egy-egy számla, egymásnak adják a kilincset a vagyonos és rangos külföldiek — a vi­szonylag olcsóbb hotelekben pedig a turisták, például a fiatal francia fiúk és lányok, akik párizsi szokásaikat meg­őrizve, itt is zavartalanul csó­­kolóznak a teraszokon, kéz a kézben sétálnak Rousseau mi­niatűr szigetén, vagy felka­paszkodnak a hegyekre... A külföldiek Bentley kocsi­jai oly simán suhannak a ki­tűnő utakon, mint a könnyű álom — olykor háromszor­­négyszer is körözniük kell egy­­egy kedveltebb étterem tera­sza előtt, míg helyet találnak az autók rengetében a parko­lásra — s földi paradicsomot vásárolnak ott, ha pénzük van hozzá. De arról már nem lehet az ember meggyőződve, hogy Svájc őslakói ugyanilyen mér­tékben élvezik Ádám és Éva kertjének biblikus gondtalan­ságát. De erről majd a követ­kezőkben ... (Folytatjuk) Csató István Luzerni városrészlet (Csató István felvétele) NÉPSZAVA Macmillan moszkvai útja előtt két fővárosban — Moszkvában és Londonban — egy­idejűleg kiadott közlemény adta tudtul a világnak, hogy Macmillan angol kormányelnök minisztertársával, Sel­­wyn Lloyddal, az angol kü­lügyek irányítójával együtt február 21-én, két hét múlva Moszkvába utazik. 7—10 napos látogatása alatt tárgyalni fog a szovjet kormány vezetőivel a nemzetközi helyzet egyes kérdéseiről. Az utat helyesli az angol közvélemény, amely már hosszabb ideje sürgeti ennek a lépésnek a megtételét, helyeslik mindazok, akik az államférfiak személyes kap­csolataiban, közvetlen tárgyalásaiban a megegyezéshez vezető út lehetőségét látják. Nyíltan senki sem ellenzi az utazást. A kulisszák mögül kiszivárgó hírek szerint azonban Dulles amerikai külügyminiszter csupán kény­szeredetten adta »áldását« az útra. Ennek oka nyilván­valóan az, hogy Dulles — a Mikojannal folytatott tár­gyalásain hangoztatott nézetei ellenére — ma is az erő­­politika és nem a tárgyalások híve. Macmillan elhatározását a nemzetközi helyzet dik­tálta szükségszerűség következményének, valóban reális, hasznos lépésnek lehet értékelni — még akkor is, ha tekintetbe vesszük Anglia választások előtti helyzetét. Az angol közvélemény hangulatára mindenesetre jel­lemző, hogy a miniszterelnök útját mélységes megelége­déssel fogadta. Jóslásokba bocsátkozni korai lenne az utazás ered­ményét illetően. Az azonban bizonyos, hogy a két nagy­hatalom vezető államférfiainak személyes találkozója sokat lendíthet a feszültséget okozó problémák megoldá­sára irányuló törekvéseken, sőt esetleg más magasszintű­ találkozókhoz vezethet. Macmillan útja tehát reális lépés, hasznos lehet, de csak első lépés. A Pentagonban egyesek elvesztették a fejüket A TASZSZ t toaimentár­a J. Pavlov, a TASZSZ New York-i tudósítója jelenti. A Newsweek című folyóirat washingtoni tudósítása szerint a Pentagonban ülő amerikai »hadvezérek« egy része »zárt ajtók mögött« azt követeli: az Egyesült Államok vonja vissza azt az ígéretét, hogy »nem kezd elsőnek háborút«. Nem véletlen, hogy a Pen­tagonban ülő katonai klikk ilyen megfontolatlan követelé­seket hangoztat. Közismert tény, hogy az amerikai had­sereg főparancsnokságában so­kan vannak, akik a Szovjet­unió növekvő erejétől való fé­lelmükben úgynevezett pre­ventív háborút sürgetnek. Úgy látszik, ezek a szemé­lyek újból erősebben mozgo­lódnak annak következtében, hogy az Egyesült Államok bi­zonyos köreiben fejvesztett zavart okozott a Szovjetunió kommunista építésének nagy­szerű programja, amely Hrus­­csovnak az SZKP XXI. kong­resszusán elhangzott beszá­molójában bontakozott ki. Ebben az összefüggésben jellemző, hogy a burzsoá la­pok az SZKP kongresszusá­ról szóló kommentár­­­aik­ban állandóan a szovjet interkon­tinentális ballisztikus raké­tákról szóló jelentéseket eme­lik ki elsősorban. Ezzel nyil­ván az a céljuk, hogy meg­ijesszék az amerikai átlagem­bereket, elhitessék velük, hogy­­elkerülhetetlen« az amúgy is felduzzasztott amerikai költ­ségvetés újabb növelése, és »helyes« az amerikai külügy­minisztérium hidegháborús politikája. A Szovjetunió és a béketá­bor sikerei nyomán támadt félelem úgy látszik akkora, hogy a Pentagon egyes képvi­selői teljesen elvesztették fe­jüket, s megfeledkeznek azok­ról az intelmekről, amelyek az SZKP kongresszusának szó­noki emelvényéről hangzottak el. Felhívja erre a figyelmet a New York Post is. A lap szer­kesztőségi cikkében idézi a Net­sweek előbb említett tu­dósítását, s az amerikai had­ügyminisztériumból elhangzó követeléseket »elmeháborodott szörnyűségnek« és »a békét közvetlenül veszélyeztető tűr­hetetlen fenyegetőzésnek« ne­vezi. « Nem jó betegnek lenni,­­szopogasson HMM cukorkát! ..........tisztítja a légutakfit• •.

Next