Népszava, 1967. december (95. évfolyam, 284-308. sz.)
1967-12-01 / 284. szám
A kollektív szerződés a munkások számára is érthető, áttekinthető legyen A Budapesti Bútoripari Vállalat szakszervezeti bizottságának tagjaival együtt »tettük mérlegre« a készülő kollektív szerződés tervezetét A tapasztalatok a sok helyes és jó dolog mellett sem voltak egyértelműen pozitívak, s a tanulság kedvéért is érdemes néhány általánosan jelentkező gondot együttesen megvitatni. — Milyen kérdések megszövegezése okozta a legtöbb gondot? — A munkaviszony létesítésével, a próbaidővel és a felmondással kapcsolatos különböző meghatározások szövegezése- Sajátosság és külön — Hogyan példázhatnánk leginkább az üzemi sajátosságot? — Több ilyent is említhetnénk. A próbaidő szabályozásánál például már érzékeltetjük a vállalatunknál levő különféle munkakörök jelentőségét, fontosságát, így az I-es kategóriában dolgozóknál élve a Munka Törvénykönyve keretében megszabott lehetőségekkel, 90 napi próbaidőt írtunk elő, a II-ben 60 napot A III-as kategóriában dolgozókat három csoportba soroltuk. Ennek alapján az alkalmazott állományúaknál 30 nap, a szakmunkásoknál 15, a betanított és segédmunkásoknál pedig 7 napi próbaidőt javasoltunk a tervezetbe. — Az előbbi elvek hogyan érvényesülnek a nál merült fel a legtöbb vita — kapjuk a választ — Törekedtünk a Munka Törvénykönyv szellemében olyan elveket, megállapításokat rögzíteni, amelyek leginkább megfelelnek üzemi sajátosságainknak. A munkaszerződésre vonatkozólag külön felhívtuk a munkások figyelmét hogy kérésükre a vállalat írásban is rögzíteni köteles a munkábaállásuk feltételeit. Természetesen felsoroljuk azokat a vezető beosztású munkaköröket, ahol már kérés nélkül is kötelező az írásos munkaszerződés megkötése. lesen indokolt eset munkaviszony megszűnésével kapcsolatban? — Itt szükségesnek találtuk röviden megemlíteni, hogy felmondással megszüntetni a munkaviszonyt az Mt V. 26. §-ban felsorolt esetekben nem lehet. Ezen belül úgy döntöttünk, hogy csak különösen indokolt esetekben lehet felmondani azoknak a dolgozóknak, akiknek 20, vagy ennél több évi munkaviszonyuk van. Ide soroltuk még a kiváló dolgozó jelvénynyel vagy ennél magasabb kitüntetéssel rendelkezőket . Mit értenek különösen indokolt eset alatt? — A tervezetben ennek a megfogalmazásáról sem feledkeztünk meg. Érvényesítve a Munka Törvénykönyv keretjellegét, rögzítettük, hogy különösen indokolt esetnek a fegyelmi határozatot, vagy egy éven belül valamilyen fegyelmi vétségért az írásbeli kétszeri figyelmeztetést tartjuk. Az utóbbi meghatározás- Túlságosan A kollektív szerződés tervezetének készítői az ezzel megbízott gazdasági és szakszervezeti tisztséget betöltők lelkiismeretesen, gondosan készültek fel az üzem jövőbeni életét szabályozó okmány kidolgozására. Mégis szóvá kellett tennünk, hogy véleményünk szerint túlzottan terjedelmes. Túl sok az olyan szövegrész, sem szinte szó szerint megtalálható a Munka Törvénykönyv különböző fejezeteiben. Az egyes országos érvényű rendelkezésekből ismételt részletek elhagyásával világosabbá, közérthetőbbé lehetne tenni az üzem alkotmányát. — Milyen részletekre gondolnak — érdeklődtek az szb tagjak — A többi között általánosan érvényes rendelkezés írja elő, hogy 14 éven aluliakat nem lehet alkalmazni — idéztünk válaszképpen a tervezetből. Munkába állítani is csak olyan személyeket lehet, akik munkakönyvvel rendelkeznek. A nyugdíjasok alkalmazásának lehetőségeire, kereseti szintjükre is általánul, illetve a kétszeri írásbeli figyelmeztetéssel a szakszervezet részéről nemigen értünk egyet, de hogy ez a kollektív szerződésünkbe hogy kerül majd megfogalmazásra, azt a tervezet feletti vita dönti majd el, terjedelmes nás rendelkezések vannak. Meggondolandó, hogy e kérdések ilyen szövegezéssel szükségesek-e a kollektív szerződésekbe. Meglehetősen nagy teret kapott a tervezetbe az áthelyezés különböző lehetősége, amelyet a Munka Törvénykönyv igen világosan szabályoz. Itt talán elegendő lenne hivatkozni a vonatkozó rendelkezésekre, s helyet- Egyszerűbbé, ke. A további beszélgetés során már maguk a szakszervezeti bizottság tagjai soroltak fel a tervezetből több olyan részletet, amely szerintük alapos mérlegelés után esetleg elmaradhatna a kollektív szerződésükből. Ilyennek ítélték azt is, hogy például a munkaidő letöltésének igazolása jelenléti ív aláírásával történik, s hogy az aláíráshoz jövet és menet a dolgozóknak munkaruhában kell megjelenni. Kimaradhatna még a törvényesen biztosított fizetett ünnepnapok felsorolása is, amit ugyancsak te felsorolni a vállalati követelményeknek megfelelően, azokat a munkaköröket, amelyekbe már eleve változó munkakörben létesítenék a jelentkezőkkel a munkaviszonyt — Azt mi is megbeszéltük már, hogy a lehetőségekhez mérten elkerüljük a Munka Tör-' vénykönyv ismétlését — helyeselnek az szb tagjai. — A jelenlegi vitára bocsátandó tervezet már csak fele olyan terjedelmű, mint amit először készítettünk. Persze, nem könnyű dolog olyan okmányt megszövegezni, amely csak az üzemünk sajátosságára épül. A végleges kollektív szerződésünk azonban bizonyára már jobban megfelel majd a követelményeknek. Sérthetőbbé tenni országos rendelkezés szabályoz. A Budapesti Bútoripari Vállalat kollektív szerződésének tervezetével kapcsolatban a munkások részéről is bizonyára számtalan észrevétel, javaslat hangzik el az egyes részletek világosabb megfogalmazására, s arra is, hogy e fontos okmányt miképpen lehetne egyszerűbbé, közérthetőbbé tenni. Mert csak a munkások által is érthető, áttekinthető üzemi alkotmány lehet majd az üzemi élet sokrétű szabályozásának hatékony eszköze. Taray László 1968. január 1-től heti 44 órás munkaidő A dolgozó nők igényei alapján döntöttek Heti 44 óra, havonta két szabad szombat és magasabb termelékenység a jelenlegi létszámmal, amit egyébként csak ISON 200 új munkás felvételével érhetnénk el...« A várható jó lényegét firtatva, kaptam a summázott választ, amely a maga összetettségében megannyi emberi vágy teljesülésének és gyári, kéthetenként — A gyár dolgozóinak 80 százaléka nő — mondja Borsodi Mihály igazgató, arra utalva, hogy sokféle elképzelés, műszaki, gazdasági megoldás érlelődik és kínálja magát, de valamennyi csak úgy szolgálhatja az együttes törekvéseket, ha a termelés, az üzemi élet dolgainak alakulása szempontjából meghatározó szerepet betöltő nők jogos emberi igényeit, kívánságait figyelembe vesszük. Következésképpen: sokszor és sokakkal tanácskozva született olyan döntés, hogy a napi munkaidő továbbra is nyolc óra marad, de minden második héten csak öt napot dolgoznak. Vagyis a 48- ról 44-re csökkentett heti munkaidő különbözeteképpen havonta két szabad szombatot nyernek. — A növekvő szabad idő jelentősége nem is abban van — újságolja a maga és társai örömét népgazdasági törekvések elérésének az ígérete. Méghozzá biztos ígérete, mert a Budapesti Csokoládégyár dolgozói a munkaidő tervezett csökkentése módjának és lehetőségeinek a megválasztásában szinte minden figyelembe vehető körülményei számoltak és számolnak, szabad szombat Kovács Menyhérné —, hogy hetente négy órával kevesebb ideig kell dolgozni, hanem abban, hogy régi vágyunk teljesüléseképpen a megtakarított órákat szombati napokra válthatjuk be... — Nekünk ez nagy könnyebbséget jelent — utal a rövidebb munkaidő várható jó hatására Mátravölgyi Józsefné és Liszkai Józsefné is, akik a szakszervezeti bizottság és pártszervezet képviseletében kardoskodtak és kardoskodnak a szabad szombat mellett.Sok szombati napra eső, igazolt és igazolatlan hiányzás jelzi az édesanyáit és általában dolgozó nőtársaink családi gondját... Havonta kétszer, szombaton és vasárnap egyfolytában a családdal lenni, nagy dolog ... Több időnk maradmindenre, több jut szórakozásra is.. . módon végezzük majd a karbantartást, a gépek tisztogatását és a takarítást is.« — Ilyenformán — példázza Bánkuti János, a gyár munkaügyeinek intézője — sok, a termelést szolgáló hasznos időt nyerünk, mert csökken a gépállásidő, a szakmunkások helyett az eddiginél rövidebb idő alatt szakképzett tisztogató brigádok végzik majd a higiéniai követelményeknek is megfelelő munkaközi karbantartást, géptisztítást. 200 munkás. »A kereseti színvonal tartása, illetve növelése céljából — újságolja Miskolci Ferenc főkönyvelő — a többi között mintegy 9—10 százalékkal növeljük az alapbéreket és a már említett műszaki, munkaszervezési intézkedések révén olyan helyzetet akarunk teremteni, hogy azonos idő alatt az eddiginél nagyobb termelési eredményeket, keresetet érjünk el. Ezt szolgálja az is, hogy folyamatban van a munkások . Ugyanakkor — egészíti ki Paulovics Ferenc főművezető — a munkát könnyítő, a teljesítményeket növelő automata és félautomata gépek, az anyagmozgatást gyorsító és a nehéz fizikai munkát kiiktató berendezések és kisgépek egész sorát helyezzük üzembe, így a többi között megszűnik a kakaópor kézi csomagolása és csaknem teljesen gépesítjük a csokoládé táblázását, ami eleve munkaidő- és munkaerőmegtakarítást eredményez, ezet pótolnak és a vezetők szakképzettség és tehetség szerinti számba vétele. Azt akarjuk, hogy mindenki olyan posztra kerüljön, ahol képességeinek, adottságainak megfelelő módon a legtöbbet tud nyújtani...« És hogy mindehhez mit kérnek, illetve mit nem kérnek a munkásoktól, arról a megkérdezettek így szólnak: »Fegyelmet és szorgalmat... ötletet, megoldást arra, hogy az új körülmények között miként hasznosítsuk az eddig kárba veszett perceket, amelyek órákban, napokban fejezhetők ki ..A munkafeltételek javítása, a termelés folyamatosságának a biztosítása, a munkaidő maximális kihasználása, a kapcsolódó folyamatok közti zökkenők megszüntetése, a szakmai tudás gyarapítása, a lelkiismeretes munkára való nevelés — ilyen és hasonló kérdések megoldása módjának keresése töltötte és tölti ki a műhelyek dolgozóinak tanácskozásait a munkaidő-csökkentéssel kapcsolatban. 1968-ban az ideinél mintegy 17 százalékkal terveznek többet adni a lakosságnak, a népgazdaságnak, amit a korábbi módok szerint csak újabb 150—200 munkáskéz közbeiktatásával érhetnének el. A munkaidő-csökkentés vonzó ígérete azonban olyan morális és műszaki, gazdasági erőket, eszközöket szabadított és szabadít fel, amelyek kitöltve a 48 és 44 óra közti űrt, felülmúlnak minden eddigi elképzelést és lehetőséget. Fekete Béla családi/'“ Kokszé jobb műnk Vagyis a gyár vezetői nagyon is jól kalkuláltak, amikor a munkaidőcsökkentés központjába a dolgozó embert állítva, kerestek és találtak műszaki, gazdasági módokat és eszközöket a termelés szinten tartására, illetve továbbnövelésére. »Tudtuk és tudjuk — érvelnek —, hogy mindazok az elképzelések s intézkedések, amelyek a párt, a kormány politikájának részeként a munkaidő-csökkentést hivatottak szolgálni, csak úgy fogannak meg, ha a munkások teljes és aktív támogatásával találkoznak... Ezért úgy alakult a tétel, hogy a szabadszombatos munkarendnek megfelelő rűsítés, a szervezés Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, fogadta dr. Kós Péter rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, hazánk új indiai nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. A nagykövet még Burmában, Ceylonban, Kambodzsában és Nepálban képviseli hazánkat. Fogadta a nagykövetet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, valamint Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön bemutatkozó látogatáson fogadta Martin J. Hillen * KÖZELÉTELENÉMYEI brandot, az Amerikai Egyesült Államok rendkívüliés meghatalmazott nagykövetét, aki a közelmúltban adta át megbízólevelét Losoncai Pál táviratban üdvözölte Jean Bedel Bokassa tábornokot, a Közép-afrikai Köztársaság elnökét országa nemzeti ünnepe alkalmából. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki részt vett Nagy-Britannia Kommunista Pártjának XXX. kongresszusán csütörtökön hazautazos Budapestre. Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, csütörtökön bemutatkozó látogatásár fogadta Pierre Yves de Vleeschauwert, a Belga Királyság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közelmúltban adta át megbízólevelét Hazaérkezett Bukarestből Nemeslaki Tivadar, Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete főtitkára aki a Vasipari Nemzetközi Szövetség adminisztratív bizottsági ülésén vett részt Az utolsó negyedórák A KIRAKATÜVEG mögött csillogó hűtőpulton nylonba csomagolt hurkák, hajdúpárosok, füstölt csülkök és egyéb ínycsiklandozó falatok kínálják magukat. Sajnos, már elérhetetlenül... Mert bár a felirat szerint 18 óráig tart nyitva a disznótoros szaküzlet, a gyakorlatban háromnegyed hatkor már a redőnye is zárva, pedig éppen előtte ágaskodik a kivilágított villanyóra. Este a közeli Közértbe — nyitvatartás 20.30-ig — nyitnék be fél kilenc előtt nyolc perccel, ám az ajtóra éppen ráfordítják belülről a kulcsot Nézzük meg mindjárt a szomszédos nagy büfét is, amely hivatalosan 21 óráig »üzemel«. »Mi van veled ma, elaludtál? — kiáltanak társai háromnegyed kilenc előtt három perccel a pénztárosnőre. — Állítsd már nullára a gépet!« — sürgetik. Megtörténik, s ezzel immár befellegzett a további kiszolgálásnak. Két utcasarokkal odébb, az étterem sentésében még korábban végbe mehetett a »nullára állítás«, mert ott e pillanatban már üres is a pénztárosfülke. Kétszázméteres körzetben, egyetlen estén szerzett tapasztalatokról számolnak be a fenti sorok. És , nem is a véletlen ritka összejátszásáról van szó, hiszen ez a módszeres kis »záróra-ellenőrzés« csak azt rögzítette, hogy így együttesen, ez alkalommal is igaz-e, amivel a felsorolt üzletekben külön-külön igen sokszor, már-már törvényszerűen találkozik a fogyasztó ebben a körzetben. Az olvasó aligha lepődik meg az eredményen, hiszen a város más pontjain sem ritkák a hasonló jelenségek. Az utolsó negyedóra efféle -els porolása kétszeresen is bosszantó annak, aki valamilyen okból ebben a kritikus időszakban kényszerül vásárolni. Hiszen nem elég, hogy nem jut hozzá ahhoz, amire éppen szüksége lenne, ráadásul a nyitvatartási idő önkényes megcsonkítói többnyire úgy lépnek fel, mintha eljárásuk törvényes és megengedett volna, s gyakran még ők utasítják rendre — cseppet sem udvariasan — a hoppon maradt üzletfelet. FELTÉTELEZI ez a különös magatartás azt, hogy a vevő nem ismeri saját jogait, sem az üzletszabályzatot, amely előírja: csak a meleg étel kiadását tagadhatják meg — ezt is csupán indokolt esetben! — negyedórával korábban az üzletekben, minden egyébre köteles a pénztár blokkot adni egészen a »hivatalos« záróra pillanatáig, hiszen a zárás utáni teendőkre külön időt biztosítanak alkalmazottaiknak a kereskedelmi vállalatok. »Kétségtelenül vannak közöttünk olyanok, akik visszaélnek a zárórarendelettel — ismerte el az egyik csemegeüzlet eladója, aki egyébként, becsületére váljék, zárás előtt egy perccel még udvariasan, zokszó nélkül kiadta a kért árut . De azért ez nem általános. Meg aztán, miért csak a kereskedelmi dolgozók mulasztását veszik észre mindig?!« Mert ez a legszembetűnőbb. Hiszen szó szerint a kirakatban, az utcán találkozunk vele, bosszankodunk miatta. De igaz, ami igaz, a jelenség — a munkaidő tartamának, illetve tartalmának megrövidítése — nem korlátozódik pusztán a kereskedelemre. ELŐFORDUL, hogy ugyanaz a hivatalnok, aki hangosan méltatlankodik, mert orra előtt húzták le a redőnyt, korábban az »utolsó negyedórát« maga is édes semmittevéssel vészelte át, »mára eleget dolgoztunk« felkiáltással. Hasonló cipőben jár az a munkás, aki a műszak végét jelző csengőszót már megfüröldve, felöltözve várja a portán, hogy azonnal bélyegezhessen. Gyakran nem is az utolsó percekben, hanem napközben csonkul meg a munkaidő, egy-egy átbeszélgetett, elcsellengett, haszon ■ nélkül töltött negyedóra révén. Mindez persze nem olyan feltűnő, mint a roló idő előtti lehúzása, de lényegét tekintve, azonos vele. Még a következményeit illetően is. Hogy milyen következményekkel járnak az efféle apróságok, azt egy faipari szövetkezetben értettem meg a múltkoriban. A vezetők éppen arról tárgyaltak, hogyan, milyen intézkedésekkel valósíthat■ nák meg a következő évek kettős célkitűzését, a nyereség növelését, ugyanakkor a munkaidő csökkentését. Ilyen kis ütemben még a bonyolult össze- függések is meztelenebbek, áttekinthetőbbek, mint másutt. VISZONYLAG egyszerű volt tehát a számítás is, amely megmutatta, milyen gépeket kell még beszerezni, mit kell módosítani a technológiában és az üzemszervezésben, s mindezzel mekkora eredményt lehet elérni, illetve hány munkaórát lehet nyerni ak■kor, amikor majd áttérnek a 44 órás munkahétre. Akárhogyan is számoltak azonban, végül is maradt néhány ezer óra, amelyet semmiképpen sem lehet mással pótolni. Ezt bizony maguknak a dolgozóknak kell »összespórolniuk«, mindenekelőtt az eddig kihagyott negyedórákból. Így kerülhet csak sor a munkaidő szervezett csökkentésére, s így növekedhet számottevően a tagság jövedelme. Az összefüggés itt is, országos méretekben is , nyilvánvaló: a munkaidő bármiféle egyéni, önkényes kurtítása meglassítja, kitolja mind a törvényes, megalapozott munkaidő-csökkentést, mind a kollektív és az egyéni jövedelem növekedését. Az új mechanizmus keretei között bizonyos mértékig feltétlenül csökkenni fog az elfecsérelt idő, hiszen a közvetlenebb anyagi ösztönzés arra serkenti a kereskedőt, hogy az utolsó negyedórában is eladjon; a munkást, hogy a műszak végéig termeljen; a tisztviselőt, hogy ne tegye le idő előtt a tollat, «/I WINDENT azonban mégsem várhatunk a »kere- t«- tektől«! A mechanizmus változása is csak akkor érvényesül kellőképpen, ha felismerjük, hogy a jövő ezután még inkább önmagunktól, mindanynyiunktól függ. Többek között attól is, mennyire tanuljuk meg, hogy az idő — a munkaidő, a kisebbnagyobb közösségek ideje — valóban pénz, ha nem is a szó kapitalista értelmében. Értékes forgácsait éppenséggel el is fecsérelhetjük, ám akkor könnyen úgy járhatunk, mint — elnézést a profán hasonlatért — az, aki csak a kirakatüvegen keresztül gyönyörködik az üzlet ízes falatjaiban, mivel a bejárat redőnyét leengedték, az ajtót bezárták előtte. S még csak szemrehányást sem tehet érte, hiszen ő maga is segített ráfordítani a kulcsot. Mert a bőségesebb, könnyebb, kényelmesebb életre táruló ajtó kulcsa valamennyiünk kezében van. Miklós Dezső - - - ___ ______________________ NÉPSZAVA 1967. december 1 .