Népszava, 1970. január (98. évfolyam, 1–26. sz.)
1970-01-14 / 11. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 98. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM ÁS A 80 FILLÉR 1970 JANUÁR 14. SZERDA Megkezdődtek a magyar-jugoszláv tárgyalások Péter János külügyminiszter kedd délelőtt hivatalában fogadta Mirko Tepavacot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszterét. A látogatást követően a Külügyminisztériumban Péter János és Mirko Tepavac megkezdte hivatalos tanácskozásait. A tárgyalásokon részt vett Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, Jakus Jenő, a külügyminisztérium csoportfőnöke, Marjai József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete, Rácz Pál, a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője, valamint Matusek Tivadar, Oláh József és dr. Randó Jenő, a Külügyminisztérium főosztályvezetői, Gyenis Jenő főelőadó. Jugoszláv részről a tárgyalásokon részt vett Jaksa Petrics külügyminiszter-helyettes, Géza Tikvicki, Jugoszlávia budapesti nagykövete, Djuka Vukolics főosztályo.A magyar-r-jugoszláv tárgyalások megkezdése előtt Péter János külügyminiszter újságírókkal beszélgetve elmondta, hogy nagy jelentőséget tulajdonít Mirko Tepavac jugoszláv külügyminiszter magyarországi látogatásának, nagy várakozással tekint megbeszéléseik elé. A második világháború óta ez az első jugoszláv külügyminiszteri látogatás Magyar vezető, Alekszander Demajo, a külügyminiszter kabinetfőnöke, Szvetozár Sztarcsevics és Radivoje Sztakics nagykövetségi tanácsosok és Marko Milasin főelőadószágon, bár — mint emlékeztetett rá — korábban Tito elnök kíséretében már járt Magyarországon Kocsa Popovics akkori külügyminiszter. A továbbiakban elmondta, hogy hétfő este a megérkezés után már megkezdték a nemhivatalos eszmecserét, amikor is megbeszélték a látogatás programját, a tárgyalások munkamódszerét, s szó esett a kétoldalú kapcsolatokról is. Mirko Tepavacnak nagyon jelentős a szerepe a magyar—jugoszláv kapcsolatok alakulásában. Az az időszak, amely budapesti nagykövetségének idejére esett, a magyar—jugoszláv kapcsolatok fejlődésének nagyon kedvező szakasza volt. Egy kérdéssel kapcsolatban, amely a Magyar Népköztársaság kormányának az európai biztonsági konferencia előkészítésével kapcsolatos kezdeményező tevékenységére vonatkozott, Péter János elmondta, hogy minden európai ország kormányára felelősség hárul, hogy kezdeményezően vegyen részt az európai biztonsági konferencia előkészítésében. A (Folytatás a 3. oldalon) Péter János beszélgetése újságírókkal A Szovjetunió kitartóan arra törekszik, hogy Európában a jószomszédság váltsa fel a feszültséget Sajtóértekezlet Moszkvában nemzetközi kérdésekről Bável József, az MTI tudósítója jelenti. Több mint 200 hazai és külföldi újságíró hallgatta kedden figyelmesen Leonyid Zamjatyint, a Szovjetunió külügyminisztériuma sajtóosztályának vezetőjét, aki Moszkvában tartott első idei sajtóértekezletén nyilatkozatot olvasott fel az európai biztonsági értekezlet öszszehívásáról, majd válaszolt az újságírók kérdéseire. A nyilatkozat mindenekelőtt megállapítja, hogy ez idő szerint kétoldalú konzultációkon és sokoldalú találkozókon vizsgálják az összeurópai tanácskozás előkészítésének konkrét kérdéseit: az értekezlet résztvevőinek körét, a konferencia időpontját és színhelyét, napirendjét, valamint a tanácskozás munkájának várható eredményeit. A szovjet külügyi szóvivő a budapesti felhívás pozitív visszhangjának ismertetése után felhívta a figyelmet arra, hogy nem valamennyi nyugati kormány fogadta egyforma egyetértéssel a tanácskozás összehívásának gondolatát. Szólt a tanácskozás halogatásának taktikájáról, majd kijelentette: Azokat a kérdéseket kell előtérbe állítani, amelyek időszerűek, egybenmegoldhatók is az összeurópai tanácskozáson. A Szovjetunió és más szocialista országok — hangzik a nyilatkozat — készek megvizsgálni az összeurópai tanácskozás gyakorlati előkészítését célzó más javaslatokat is. Erről világosan nyilatkoztak a prágai konferencián. .A szovjet kormány, csakúgy, mint korábban, kész más államokkal mind kétoldali, mind pedig másmilyen alapon további eszmecseréket folytatni annak érdekében, hogy előmozdítsa a tanácskozás mielőbbi összehívását. A továbbiakban a nyilatkozat megállapítja, hogy a tavaly decemberi brüsszeli NATO-értekezlet egyes résztvevői összeurópai tanácskozás helyett a két katonai csoportosulás, a NATO és a Varsói Szerződés tárgyalásait próbálták előtérbe állítani. A szovjet kormány — mondatta Zamjatyin — sok más ország kormányához hasonlóan úgy véli, hogy a tanácskozásnak összeurópai jellegűnek kell lennie és ezen az öszszes európai államokat érdeklő kérdéseket kell megtárgyalni. Abból indulunk ki — húzta alá a szovjet külügyi szóvivő —, hogy az összeurópai tanácskozás előkészítésében és megtartásában a semleges államok fontos szerep betöltésére hivatottak. A nyilatkozat befejezésül hangsúlyozza: a Szovjetunió, más szocialista országokkal együtt, továbbra is kitartóan törekszik arra, hogy Európában a jószomszédság váltsa fel a feszültséget; a békés együttélés a különböző társadalmi rendszerű európai államok kapcsolatainak egyetemes normájává váljék; a népek békére és haladásra törekvése konkrét tettekben öltsön formát, az európai biztonság lényeges problémáinak megoldásában. Ezután Leonyid Zamjatyin több mint másfél órán át válaszolt az újságírók kérdéseire. Az összeurópai tanácskozás időpontját tudakoló kérdésre megjegyezte, hogy a szovjet kormány véleménye szerint a konferenciát a szocialista országok külügyminisztereinek prágai javaslata alapján ez év első felében meg lehet tartani. A Szovjetunió azonban kész tanácskozni az érdekelt kormányokkal minden, a témát érintő kérdésről, így az időpontról is. Egy amerikai tudósító kérdésére válaszolva Zamjatyin közölte: a szovjet kormány, washingtoni nagykövete útján, a decemberi brüsszeli NATO- értekezlet előtt két héttel tájékoztatta az Egyesült Államok kormányát arról, hogy hozzájárul az amerikai Egyesült Államok részvételéhez az európai biztonsági értekezleten. A külügyi szóvivő tudomása szerint hasonló álláspontra helyezkednek más szocialista országok is. A továbbiakban Zamjatyin kiemelte, hogy az erőszak alkalmazásáról való lemondás késésében folyó szovjet MNSZK kétoldalú tárgyalások alakulásától nem lehet függővé tenni a biztonsági értekezlet megtartását, ugyanis sem az öszszehívással, sem a részvétellel kapcsolatban nem támasztható semmilyen előzetes feltétel. Walter Ulbricht leveléről Egész sereg kérdés hangzott el a német problémával összefüggésben. Leonyid Zamjatyin Walter Ulbrichtnak, az NDK Államtanácsa elnökének Heinemann bonni elnökhöz intézett levelét, amely indítványozza a két német állam egyenjogú kapcsolatainak megteremtését, nagy fontosságú pozitív politikai kezdeményezésként jellemezte, amely nagy jelentőségű az európai biztonság szempontjából. Hangsúlyozta: ma, amikor két különböző társadalmi rendszerű szuverén német állam létezik, a köztük levő kapcsolat csak az általános, elismert nemzetközi normákon nyugodhat. Ezzel összefüggésben egy nyugatnémet tudósítónak adott válaszában utalt arra, hogy kedvező lépés lenne, ha a két Németország nagykövetet cserélne, de ez természetesen nem a Szovjetunió, hanem az NDK és az NSZK ügye. A szovjet—kínai tárgyalások Ezután a szovjet—kínai tárgyalásokra és azok kilátásaira vonatkozó kérdések következtek. Zamjatyin elmondotta, hogy Kuznyecov első külügyminiszter-helyettes visszatért Pekingbe, ahol a tárgyalások folytatódnak. Mindamellett túlságosan korai lenne a megbeszélések eredményeiről nyilatkozni. A szovjet po(Folytatás az L. oldalon) 1970 döntő esztendő a Tisza II. vízlépcső építésében. Ez a tanulsága annak az eleven vitának, amely a vízlépcső építésének védnökségét vállalt KISZ országos operatív bizottságának keddi ülésén az országos jelentőségű beruházás idei feladataival és távlataival kapcsolatosan elhangzott Az operatív bizottság először Csáky Csaba — az operatív bizottság titkára — jelentését hallgatta meg a védnökség feladatainak teljesítéséről, majd a Vízügyi Építők igazgatóhelyettese, Nagy András számolt be a kiskörei építkezés előrehaladásáról. A következő beszámolót Szabó Lajos, a MÉM Tisza-vidéki mezőgazdaságfejlesztési intézetének igazgatója tartotta — a mezőgazdasági hasznosítás előkészítésének helyzetéről. Lapunk hasábjain már foglalkoztunk ennek a nagyszabású beruházásnak több összefüggésével, elsősorban az Alföld óriási hányadának az öntözéses gazdálkodásba kapcsolásával. A keddi megbeszélés tükrében a munka helyzete dióhéjban a következő: A KISZ az elmúlt évben védnökségi napokat rendezett, egy nagy sikerű kommunista szombatot szervezett, amelyen a vártnál csaknem kétszerte több fiatal végzett el 400 000 forint értékű társadalmi munkát, de különösen sokat segített a nagy beruházás kooperációs akadályainak elhárításában, s például a miskolci MÁV-igazgatóság fiataljai a szállítás jó megszervezésében. Az abádszalóki Lenin Tsz fiataljai, a mezőgazdaságfejlesztés egyik jelentős akciójának részvevői azt javasolták, hogy a vízi erőművet, amelynek oly fontos építési éve lesz a Lenin-centenárium esztendeje, nevezzék el Leninről. 1970 tavaszán kommunista vasárnapokat rendeznek, a környék és a kooperáló üzemek fiatalságának bevonásával. A „Zöld utat” bélyegző használatával ad külön súlyt a KISZ az eddig is tekintélyt szerzett védnökség munkájának. Ami a kiskörei építkezést illeti, néhány adat érzékelteti a tennivalók méreteit. 1970-ben beépítenek 50 ezer köbméter osztályozott kavicsot, hétezer tonna nemes zúzalékot, 40 000 tonna követ — Tokajból és Erdőbényéről hozzák —, valamint 2500 tonna betonacélt, összesen 135 000 tonna anyagot kell Kiskörére szállítani, ebből kereken 90 000 tonnát — azaz kilencezer vagonnyit — vasúton. Több feladatot meg kell oldania a VSZÉP-nek a 28 MVJ-os erőmű építésénél, az abádszalóki és más szivattyútelepek építésénél. Hosszan tárgyalta a bizottság a beépített beton minőségének kérdését. (Szemben az építkezésről szállongó hírekkel, reálisan tekintve megállapítható, hogy a beépített óriási mennyiségnek rendkívül kis százaléka, illetve ezreléke volt gyengébb minőségű, az ezzel kapcsolatos vizsgálat még folyik.) A távlati tervek megvalósításához nyári építőtáborok szervezése is elképzelhető, de egy feltett kérdésre a VÍZGÉP igazgatóhelyettese elmondta: kubikmunkára, földmunkára a magas gépesítési fok miatt nem lesz szükség, kőmunkára viszont igen. (Építőtábor egyébként legkorábban 1971-ben működhet Körén.) A mezőgazdasági hasznosítás előkészítése tudományos intézetek bekapcsolásával igen intenzíven folyik. Szabó Lajos beszámolója és a beterjesztett írásos anyagok alapján néhány érdekesség: 1969 végére 359 mezőgazdasági üzem helyzetét mérték fel az öntözésbe kapcsolás vonatkozásában. Három ütemben dolgozták ki az öntözőfürtök „termőre fordításának” tervét, modellgazdaságokat létesítenek. Már kész a Tisza II. gyakorlati hasznát élvező tsz-ek listája. Az első ütem a békéscsabai Szabadsággal kezdődik és a császlói Petőfivel végződik: az öntözővíz a zöldségtermesztésben 85 százalékos, a pillangós takarmányoknál 7 a százalékos, az állattartásban 40 százalékos többletet hoz majd, az érintett területen a termelési érték másfélszeresére nő. A feladatiak akkorák, hogy a tervezés és számvitelgépesítés munkájába be kell kapcsolni a számítógépeket, a matematikai programozást... Nagyon figyelemre méltó megállapítást tett a Szolnokon működő nagy intézmény vezetője: a több milliárdos, csaknem 2 millió holdon hatásos beruházás minden előnye a társadalomé — de ha a munkában zökkenők lesznek, ha az öntözés feltételeit hiányosan bocsátjuk a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére, akkor a hátrányok is társadalmi kihatásúak. Ez a tény nagyon megnöveli a Tisza II. minden munkatársának, kooperáló üzeménk felelősségét És még egy —már nem termelési — szempont: a Tisza II. víztárolója, az Alföld „Balatonja” már ezen a tanácskozáson is szerepelt mint üdülési és sportterület. Az Expressirodának (amely otthont adott az operatív bizottság ülésének is) lesz a feladata, hogy az ifjúság kirándulásait, túráit, pihenését a mesterséges tó partján megszervezze. Az ifjúság útitérképeibe, Verőce és Balatonföldvár mellé néhány éven belül bekerül Kisköre és Alhátószólók. « Üzemi, vasutas, falusi fiatalok a Tisza II. vízlépcsőért A kiskörei vízlépcső ifjúsági védnöksége — Az építkezés nagy éve lesz 1970 A tervekben: építőtábor, később: üdülővidék OLDAL Könyvkiadók terveiből................ . • 2 A tömeggyilkosságok tanúi.................3 Többletlétszám nélkül •••••••• 3 Két szakma összefog.............................3 Mit mond a paragrafus? ••••••• 4 A belföldi ellátás elsődleges helyet kap az élelmezésipar 1970. évi terveiben 4 százalékkal nő a termelét- 6,7 százalékkal lesz magasabb a belföldi forgalom A biológiailag értékesebb élelmiszerek felé tolódik el a fogyasztás 1969-ben mintegy 5 százalékkal nőtt az élelmiszeripar termelése, vagyis az érintett ágazatok dolgozói összességében teljesítették a népgazdasági terv rájuk vonatkozó hányadát — állapították meg az ÉDOSZ elnökségének keddi ülésén, ahol egyidejűleg az ipar idei termelési tervének véleményezésére is sor került Elismeréssel nyugtázták, hogy a legfontosabb élelmiszerekből nyugodt és egyenletes ellátást sikerült biztosítani, bár előfordult, hogy egyes cikkekből nem állt rendelkezésre megfelelő választék és hiányok keletkeztek. Az ipar vezetői mérlegelve az összes lehetőségeket, 1970-re reális termelési programot terjesztettek elő, miszerint a múlt évihez viszonyítva ez évben átlagosan 4 százalékkal nő a termelés, tehát a növekedés üteme némileg alatta marad az előző évinek. Egyebek között összefügg ez a múlt évi kiugró mezőgazdasági terméssel, továbbá, hogy az élőállat-felvásárlás várható eredményei alatta maradnak a múlt évinek. Ennek ellenére a termelés 4 százalékos növekedése mellett az iparilag előállított élelmiszerek belföldi forgalma jelentősen, mintegy 6-7 százalékkal nő a múlt évihez mérten. Ez az ütemkülönbség nagyrészt abból adódik, hogy 1970-ben az élelmiszeripari tervekben a belföldi ellátás elsődleges helyet kap a külkereskedelmi értékesítéssel szemben. A belföldi elátás szempontjából legfontosabb cikkeket előállító iparágak közül a konzerv- és a baromfiipar termelése számottevően nő. Mindkét iparágban csaknem 10 százalékkal haladja meg a termelés növekedésének üteme a múlt évi szintet, míg a hűtőipar termelése az előbbieknél is magasabb lesz. Az élvezeti cikkeket gyártó ágazatokban az édesipari és szeszipari termékek termelése emelkedik a legnagyobb mértékben. A tej- és a húsiparban 6 százalékkal nő a belkereskedelmi forgalom, míg a vágott baromfi belföldi forgalma 12 százalékkal emelkedik a múlt évivel szemben. A belkereskedelmi értékesítés ilyen mérvű növekedése és összetétele adja, hogy az élelmiszerfogyasztáson belül a biológiailag értékesebb élelmiszerek felé tolódik el a fogyasztás. Az állati eredetű fehérjéket tartalmazó élelmiszerek fogyasztása nagyobb mértékben nő. Húsfélékből például 1,5 kilogrammal, tej és tejtermékekből pedig 1 kilogrammal nő az egy lépé jutó fogyasztás. Az élelmiszeripar egészére előirányzott 6-7 százalékos belkereskedelmi forgalom növekedése azonban nem jelenti azt, hogy minden tekintetben zavartalan lesz az ellátás. Vonatkozik ez elsősorban a húsellátásra, különösen az év első felében, amikor is a kínálat még alatta marad a keresletnek. A szakszervezet elnöksége a tervek véleményezése kapcsán foglalkozott az élelmezésipari dolgozók munka- és életkörülményeinek alakulásával, a várható bérszínvonal növekedésével, mely az eddigiek szerint 1970-ben csaknem 3,4 százalékkal emelkedik. (fekete)