Népszava, 1970. május (98. évfolyam, 101–126. sz.)

1970-05-07 / 105. szám

Megkezdődött a Nemzetközi Költőtalálkozó Balatonfüreden Balatonfüreden, a SZOT szanatórium dísztermé­ben megkezdték érdemi tanácskozásaikat a 18 európai országból — va­lamint megfigyelőként Kanadából és Kubából ■— hazánkba érkezett költők és magyar kollé­gáik. A költőkonferencia központi témája: miként kapott és hogyan vállalt szerepet a költészet a második világháború után a népek életében, közelebbről Európa kul­túrájában. Darvas József Kossuth­­díjas író, a Magyar Írók Szövetségének elnöke mondott megnyitó beszé­det. Bevezetőben kegye­lettel szólt a magyar irodalom közelmúltban elhunyt nagy személyisé­geiről, Kassák Lajosról, Áprily Lajosról, Füst Milánról, Tamási Áron­ról, Tersánszky Józsi Jenőről, Veres Péterről és Váci Mihályról, majd hangoztatta: — Mostani tanácskozá­sunkra nem azért jöt­tünk össze, hogy politi­kai, világnézeti vagy iro­dalompolitikai kérdések­ben egymásnak jó taná­csokat adjunk, még ha ezekről van is vélemé­nyünk, meggyőződésünk. Viszont csak az esztétika kategóriájában megma­radni, ez aligha elégít­het ki bennünket. Úgy hiszem, kötelességünk keresni az egyetértést és a tett útjait is abban, ami a költészetet mindig is éltette: a humánum szolgálatában és a har­mónia keresésében. — Mi, írók, ismerjük a legjobban az irodalom, a költészet hatókörét, s mi vagyunk legkevésbé haj­lamosak rá, hogy , ezt túlbecsüljük. Mi írá­sainkkal a világot se megmenteni, se megvál­toztatni nem tudjuk. De egy valamit mégis tu­dunk: segíteni az ember öneszmélését, segíteni azt, hogy az ember ismerje meg önmaga belső vilá­gát, s a törvényt, amely­nek koordinátái közt em­beri módon lehet élni. Jogos a kérdés: ér ez valamit? Hiszen most, amikor ezekben a napok­ban a fasizmus fölött aratott győzelem 25. év­fordulójára emlékezünk, a világban megint hábo­rúk dúlnak, tüzük egyre fenyegetőbben harapózik tovább, s az atomháború vízióival terhes az em­beri lét. Ér hát a sza­vunk valamit? Hinnünk kell, hogy ér, — lehet, hogy keveset, ám mégis a legtöbbet: ébren tartja az emberi reményt, élesz­ti a lelkiismeret offen­zív, indulatait és megőrzi a hivatás tisztaságát — hangsúlyozta befejezésül a magyar írószövetség elnöke. Dr. Simó Jenő művelő­désügyi miniszterhelyet­tes szólt ezután a talál­kozó mintegy 70 külföldi és több mint 100 hazai részvevőjéhez. Vitaindító előadást Vas István Kossuth-díjas köl­tő tartott. Bevezetőben a többi között utalt arra, hogy Magyarország min­dig hozzá tartozott az európai vérkeringéshez. De ez a vérkeringés rit­kán volt folyamatos, vagyis lassúbbodás, ha nem éppen akadozás nél­küli. Furceva levele a Nemzeti Színházhoz Fogadás a szovjet nagykövetségen F. J. Tyttov, a Szovjet­unió budapesti nagykö­vete szerdán fogadást adott a Szovjetunióban nagy sikerrel vendégsze­repelt budapesti Nemzeti Színház vezetői és művé­szei tiszteletére. A szívé­lyes hangulatú fogadáson megjelent Óvári Miklós, az MSZMP KB osztályve­zetője, dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Gyenes András külügyminiszter­helyettes, dr. Rosta Endre, a KKI elnöke, Nagy Má­ria, az MSZBT főtitkára, továbbá a társadalmi és kulturális élet számos más ismert személyisége. Tyitov nagykövet po­hárköszöntőt mondott és felolvasta J. A. Furcevá­­nak, a Szovjetunió kultu­rális ügyek miniszterének Both Béla igazgatóhoz és a társulathoz intézett le­velét, amelyben többi kö­zött a következőket írja: „A budapesti Nemzeti Színház társulatának szov­­jetúnióbeli szereplése további bizonyságát adta az országaink közötti gyümölcsöző kulturális együttműködésnek. A szovjet nézők nagy érdek­lődéssel ismerkedtek meg az önök színjátszó kollek­tívájának művészetével Magas színvonalú művé­szetük méltán öregbítette színházuk hírnevét, amely a legkiválóbb nem­zeti drámai együttesek so­rába emelte. A buda­pesti Nemzeti Színház vendégszereplése kulturá­lis együttműködésünk egyik kiemelkedő esemé­nye volt. (MTI) O 197­0. május 7 NÉPSZAVA — Száza­dszor került színre szerdán este a Víg­színház kamaraszínházá­ban, a Pesti Színházban Dóczi Lajos: A csók cí­mű zenés vígjátéka Már­ton László rendezésében. — Móricz Zsigm­ond ro­mán nyelvre fordított vá­logatott műveinek 5., s egyben utolsó kötete je­lent meg a napokban Bukarestben. Hírneves vendégművészek Nyári hangversenyek Budapesten, Martonvásáron, Tihanyban, Miskolcon, Kőszegen, Egerben, Pannonhalmán és egyebütt A tavasz végi, nyár ele­ji időszak opera- és hang­versenyélete érdekessé­gekben gazdag. Éne­kes vendégeink között több kivételes nagyságot köszönthetünk májusban. Lucia Ferraris-Kelsten, a New Yorkban született orosz származású nagy drámai szoprán május 15-én, Gisella Schröter drezdai Wagner-énekesnő 21-én, a nálunk két em­lékezetes sikert aratott ragyogó énekesnő, Jea­nette Piou 24-én és 28-án vendégszerepel Budapes­ten. További vendégeink: Ana Georgieva, a várnai operaház mezzoszopránja, Constantin Termo tenor Kolozsvárról, Ticho Parly, az ismert dán Wagner­­tenor, Stefan Cigancsev basszista Várnából. A hó­nap két utolsó napján az Operaházban lép fel An­tonio Gades, mind széle­sebb körben ismert Spa­nyol táncegyüttese. Jú­nius első napjaiban két szereposztásban, teljes fel­újításban kerül színre az Erkel Színházban Doni­zetti remekműve, a Lam­­mermoori Lucia. A Filharmónia elkészült a nyári hangversenymű­sorokkal. A Károlyi kert­ben július 1-én lesz az első hangverseny. Nyári karmestervendégeink itt Maurice le Roux, Henryk Czyz, Roberto Renzi, hangszeres vendégművé­szek: Gloria Lanni zon­goraművész, Stefan Ruha hegedűművész, Tsuyosh­i Tsutsumi, az ismert fia­tal japán gordonkamű­vész. A Kiscell Múzeumi ud­varán június 24-én lesz az első koncert, amelyet a most világkörüli úton járó Bartók Vonósnégyes ad. Itt lép fel majd augusz­tusban a bécsi Musica Antiqua, XIV.—XVII. századi muzsikával. Martonvásárott június 27-én lesz az idei első Beethoven-hangverseny. Az idei Beethoven-év első koncertjét Ferencsik Já­nos vezényli, szólistája Fischer Annie. A mű­vésznő egyébként június folyamán Pécsett, Szek­­szárdon, Mohácson és Békéscsabán is ad kon­certet. A nyári vidéki koncer­tek közül kivételes ér­deklődésre tarthatnak szá­mot a tihanyi apátság templomában rendezett orgona- és kórushangver­senyek, a magas színvo­nalú koncertek Miskol­con, az ódon Avasi­­templomban, a Somogy megyei Kőröshegy temp­lomában, amely legrégeb­bi műemléktemplomaink egyike, valamint a Kő­szegen, Szegeden, Fóton, Egerben, Pannonhalmán rendezett szép koncertek, amelyeken nemzetközileg ismert magyar és külföl­­fi orgonaművészek, hang­szeres előadók, énekmű­vészek és együttesek lép­nek fel. (R. A.) nálunk egész to olcsón osrahat 40%-oS ÁRKEDVEZMÉNNYEL vásárolhat könyvet iméN­ A MŰVELT NÉP KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT alábbi boltjaiban: Bp. IX., Üllői út XI. sz. Tel.: 184—429 Bp. XIII., Pozsonyi út 7. sz. Tel.: 119—934 (bejárat a Katona József utcából) Bp. XIV., Thököly út 114. sz. Kihirdették az országos felszabadulási pályázat eredményét lett írniuk, amelyek fel­­szabadulásunk esemé­nyeit, hazánk negyedszá­zados történetét, társadal­mi, gazdasági és kulturá­lis életünket, illetve az ezeken a területeken elért eredményeket mutatják be. A felhívásra több ezer pályamű érkezett, s a 44 tagú országos bíráló bi­zottság 141 tanulmányt értékelt. Az országos felszabadu­lási pályázat eredmény­­hirdetésére, valamint a díjkiosztásra a Hazafias Népfront Belgrád rakpar­ti székházában szerdán délután került sor. A leg­jobb pályaművek készítői között összesen csaknem 160 ezer forintot osztot­tak szét. Az 5000 forintos első díjat négyen, a 3000 forintos második díjat 18- an és a 2000 forintos har­madik díjat 25-en kapták. Harminchárman ezer fo­rint jutalomban részesül­tek. A díjakat ünnepi külsőségek között dr. Or­­tutay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront al­­elnöke, a HNF honisme­reti bizottságának elnöke nyújtotta át a nyertesek­nek. (MTI) A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Népművelési Tanács országos felszaba­dulási pályázatot hirde­tett hazánk felszabadulá­sának 25. évfordulója tisz­teletére. A pályázóknak olyan tanulmányokat, dol­gozatokat, krónikákat kell N. N., a halál angyala Hogy miről is szól Herskó János új filmje? Ezt kissé nehéz tőmonda­tokban meghatározni. Az első pillanatokban úgy vélné az ember, valaminő jellegzetes és találó „lát­lelet” a mai negyvenéve­sekről. Ám a szerteágazó, lazán összefüggő meséből, az elmosódó figurák ha­­lovány kapcsolataiból, az eszmefuttatások, szimbó­lumok sokaságából egé­szen másfajta kép keve­redik ki. S ez a kép­ oly­kor eredeti, találó, más­kor meg a valóságtól el­rugaszkodó, s elmosódot­tan keresett. A film főhőse: dr. Ko­rin György, sikeres pszi­chológus. Dr. Korin éppen új televíziós sorozatot ké­szít elő a mai negyven­évesekről, arról a kor­osztályról, amelyikhez ő is tartozik. A munkálatok során rendkívül kétes és bonyolult kapcsolatokba kerül: N. N.-nel, a szemte­len és meghajszolt taxi­­sorfőrnővel és Geosi­sné­­val, az ugyancsak szép pácienssel, s féltékeny, rabiátus férjével. Helyet kap még ebben a kicsit zárt világban a munka, a szakmai féltékenység és a szerelem is — rendkí­vül elnagyoltan ugyan, néhány volt, s jelenlegi szerető, valamint a fele­ség képében. Sőt, a főhős átéli önnön halálát és „elhantolását” is — ami­kor elterjed a városban, hogy belezuhant egy me­szesgödörbe. Mindez azonban csak körítés, vagy inkább tö­rekvés arra, hogy a for­gatókönyvírók — Bíró Zsuzsa és Herskó János rendező — a rohanásról, a zaklatottságról, a „hely­­nem-találásról”, a mai negyvenévesek úgyneve­zett „problémáiról” be­széljenek. Ám a törekvés — csak leheletnyi törek­vés maradt. Még akkor is, ha egy-egy jelenetben ez a gondolatsor ren­dkí­­vül sokszínűen, összetet­ten szólal meg. Mert a film jelentős része teli van eleganciával, intellek­tuális feszültséggel, szín­nel — csak éppen a gon­dolat nem jut el az ál­talánosítás szintjére. Vagy fogalmazzak így: a törté­net extrémitása, kiagyalt, keresett elemei szinte le­hetetlenné teszik, hogy az általánosítható gondolat a felszínre törjön. Pedig a film elején azt ígérték nekünk: a negyvenéve­sekről lesz szó, arról a korosztályról, amelyiket az elmúlt időszakban sok­szor „leelőztek”, megfuta­mítottak. Az N. N. A ha­lál angyala azonban sza­badon kezelt, néhol kere­sett lírai portré egy sike­res férfiúról , aki tör­ténetesen a negyvenéve­sek korosztályához tar­tozik. Szabadon kezelt, lírai elemekkel teli portré — mondtam az imént. En­nek viszont nem eléggé egységes a képsor.­ Vagy inkább: a hatásosan, ol­­dottan, szellemesen fel­épített jeleneteket — megbontják olykor a kon­vencionális vígjátéki ele­mek. (Csak egy példa: száguld az autó a taxi­­sofőrnővel és a főhőssel a budai hegyvidéken. Több­értelmű, intellektuális párbeszéd — azután az autó befúródik egy szé­naboglyába. És így to­vább.) Ugyanilyen kettős­ség jellemzi a színészi játékot is. Egy-egy figura állandó intellektuális fe­szültséget követelő szin­ten, nemes egyszerűség­gel fogalmazódik meg — máskor meg lapos, durva szürkeséggel. (Lásd: Gep­­sits Pál figuráját.) Dr. Korint Gábor Miklós ala­kítja. Szabad és zavarta­lan játékában izgalmasan rajzolódik ki az ember­­baráti szándékkal teli, ugyanakkor önző, néhol kicsit skizofrén pszicholó­gus érzelmes-intellektuális portréja. N. N. A halál angyala, azaz Navratil Nusi taxisofőrnő, Törőcsik Mari. Nehéz róla beszél­ni, mindent tud, amit a filmnél tudni kell. Még akkor is jó, akkor is élet­­teli, amikor semmiről sem szól a jelenet. Kitűnő Darvas Iván, Ruttkai Éva, Mensáros László, Bé­res Ilona egy-egy rövid jelenetben. És nagyszerű ismét és újra: Zsombolyai János. Kameramozgásai, beállításai bravúrosak. Stílusérzéke elsőrendű. Kivételes tehetség. A koronatanú Az új szovjet film Cse­­hov Asszonyok című el­beszéléséből készült. Ma­ga a novella szűkszavú, egyszerű és mégis párat­lan szépségű remekmű. Az író Mása alakjában, az elesett és esendő, sze­relemre vágyó-váró kis­városi asszony portréját rajzolta meg — együttér­ző, szomorú szeretettel. Alekszandr Vitov forga­tókönyvíró és Aida Ma­­naszarova rendező film­jéből azonban hiányzik a Csehovi-szépség. A talá­ló és kerek jellemábrá­zolás, a pontosan felvá­zolt, következetes szituá­ció, s a sajátos atmoszfé­ra — mely lényeges és fontos kísérője a nagy­orosz elbeszélő írásainak. Maradt csupán a cselek­mény. Krimiszerű, múlt századi cselekmény az ér­dekházasságban tengődő asszonyról, aki hajnalok hajnalán a kiadós verés után, arzénnal megmér­gezi a férjét. A kitűnően fotográfiált (operatőr: Jevgenyij Va­­sziljev) filmben néhány nagyszerű színészi alakít­­ás született. Sok­színű, több rétegű, érzelmekkel teli asszonyt formált Je­lena Szanajeva, Mása alakjából. Tetszett: Mi­hail Kiszkov is. Szánan­dó, megtört és vigaszta­lan volt a megcsalt férj szerepében. Ó, az a csodálatos háború Kesernyés-komor, szel­lemes-fanyar, vidám-iró­­nikus, angol film. Szín­padi „őse” évekkel ezelőtt ezres szériában aratott sikert London és több európai nagyváros musi­cal-pódiumán. Az érde­kes hangvételű, cirkuszi ízek­kel-színekkel fűszere­zett történet alapanyaga: a dal. Szomorú, vidám katonadal, induló, ke­ringő, ájtatos zsoltár és frivol kuplé — az első világháború idejéből. Pontosabban: ezek a da­lok — kitűnő csoportosí­tásban — az első világ­háborút, az angol „fel­sőbbrendűséget” parodi­zálták, szatirizálták. Attenborough rendező merészen ültette át a mu­sicalt a filmre. Néhol színpadon, cirkuszi kere­tekben, szinte morbid formákban csendül a dal , — máskor meg valóságok a díszletek között: lövész-b­árokban, katonák éjjeli -­­szállásán, vasárnapi is­tentiszteleten. Az epizó­dok kitűnő ritmusban szó szerint színesen válto­gatják egymást. S a sze­replők? A legtöbbjük: világsztár. Hiszen (csak néhányat sorolunk fel) Laurence Olivier, John Mills, Michael Redgrave, John Gielgud, Kenneth More, Vanessa Redgrave neve látható a szereplő­listán. Gantner Ilona Operaház: Szöktetés a sze­­rájból (Venczell b. 9. ea., 7). — Erkel Színház: Traviata (3. b. 9. ea., 7). — Nemzeti Szín­ház: A félkegyelmű (7). — Ka­tona József Színház: Iván, a rettentő (7). — Vígszínház: Ványa bácsi (3. b. 4. ea., 7). — Pesti Színház: Csók (7). — Fővárosi Operettszínház: Egy éj Velencében (7). — Madách Színház: Hermelin (7). — Ma­dách Kamara Színház: Vonó Ignác (7). — József Attila Színház: Malom a Séden (H. b. 3. ea., 7). — Thália Szín­ház: Isteni színjáték (7). — Kis Színpad: És mi lesz hol­nap? (fél 8). — Egyetemi Színpad: Sándor György hu­morista estje (fél 8). — Mik­roszkóp Színpad: A tetőn dol­goznak (fél 9). — Zeneakadé­mia, Kisterem: Intézeti hang­verseny (6). — Állami Báb­színház: A pagodák hercege (de. 10), Misi Mókus vándor­­úton (du. 3). — Kamara Va­rieté: ,,Mars a Marsra!" (6 és fél 9). KOSSUTH RADIO 4.30: H. Idej. 4.33: Hajnal­tól — reggelig! Közben 5: H. Időj. 5.30: Reggeli krónika. 5.44: Falurádió. 6: H. Időj. 6.30: II. Időj. 6.4­5: Műsor. 7: Reggeli krónika 2. 7.15: Körz. időj. 7.30: Új könyvek. 8: H- Időj. 8.05: Színház- és mozi­műsor. 8.20: Verbunkosok, népdalok. 9.05: Tud. körkép. 9.30: Verdi: Simone Bocca­negra (három felv. opera). Közben: 10: H. Időj. 12: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Melódiakoktél. 13.40: A vénasszony (elbesz.). 14: Zon­goramuzsika. 14.31: Az élő népdal. 14.41: Mihály A.­Raics I.: 1871 — kantáta. 14.50: Indulók. 15: H. Időj. 15.10: Zengjen dalunk! 15.40: Nóták. 16: A világgazd. hírei. 16.05: A vén szerelmes, avagy a torházi négy vőlegény (vigj.). 17: H. Idős. 17.05: Idősz. nem­zetközi kérdések. 17.15: Ope­­racsillagok — operaslágerek. 17.45: Egy nap a bíróságon... (b­p.). 18.13: Magnósok, figye­lem! 19: Esti krónika. 19.30: Kritikusok fóruma. 19.40: Műsorok Prágai muzsikusok. 20.50: H. 20.53: Páholyból ... 22: H. időj. 22.20: Szabolcsi Bence tanít — V. 22.52: Lengyel köl­tők versei. 23: Nóták. 24: H. időj. 0.10: Operaáriák. PETŐFI RÁDIÓ 6.20: Torna. 6.30-tól 8.05-ig. Azonos a Kossuth adóvak 8.05: Bécsi klasszikus muzsi­ka. 8.55: Külp. figyelő (ism.). .9.10: Könnyűzenei híradó (ism.). 9.40: A bambitól a Co­láig . . . (rip.). 10: A zene hul­lámhosszán. 11.45: Anno 2070. 12: Zkri muzsika. 13: H. Idős. 13.03: Miskolci stúdiónk je­lentkezik. 13.20: A becsület diadala (részf.). 13.45: Idős. és vízállás. 14: Kettőtől — ha­tig! 18.10: Vendégségben. 18.30: Hangverseny a stúdióban. 19.17: Új könyvek. 19.20: Me­se. 19.25: Ez aztán a meglepe­tés (vígj.). Közben: 20.20: Es­ti krónika 2. 21.43: Sporthí­rek. 21.48: Falusi percek. 21.55: Komády Gerzson énekel, Kecskés András lanton ját­szik. 22.11: Olthatatlan szere­lem (rip.). 23: H. Időj. 23.15: Arturo Toscanini lemezeiből. 24: H. Időj. URH 18: H. Időj. 18.10: Hangle­­mezparádé. 18.55: Orosz nyelv­­tani­ felnőtteknek. 19.10: Az MRT gyermekkórusa énekel. 19.20: A gyermek és világa — VII. 19.55: Dávid Gyula: A rózsalángolás — dalciklus. 20.07: Dzsessz. 20.30: H. 20.33: Solti György operafelvételei­ből. 21.18: Új lemezeinkből. 23: H. Ides. TELEVÍZIÓ 9: Olvasás (ált. isk. 1. oszt.). 11.05: Kémia (ált. isk. 8. oszt.). 14: Olvasás (ism.). 15.50: Ké­mia (ism.). 17.10: Irány az egyetem (matematika, IV. oszt.). 17.53: Műsor. 17.55: Hí­rek. 18: Pályaválasztási mű­sor. 18.30: Az orvosi gondol­kodás története. 19: Reklám. 19.05: Mese. 19.15: „Kenyér­ben és ércben gazdagon . . (Csehszlovákia félsz. 25. év­fordulójára). 20: Tv-híradó. 20.20: A rózsák háborúja 3. 21.10: Telesport. 21.50: Tv-hír­­adó 2. 22: A tv galériája (Ste­fániai Edit). 22.40: Nemzetkö­zi költőtalálkozó. POZSONYI 0­ 9.30: Zenés műsor. 17.35: Fá­ból faragott tehén (tv-játék). 19. és 22.04: Tv-híradó. 19.35: Intervízió-műsor. Kutatási számítóközpont, 21.35. Dalok. „SZERELEM“ Megjelent Koncz Zsuzsa új nagy­lemeze ÁRA: 66 forint

Next