Népszava, 1970. május (98. évfolyam, 101–126. sz.)
1970-05-07 / 105. szám
Megkezdődött a Nemzetközi Költőtalálkozó Balatonfüreden Balatonfüreden, a SZOT szanatórium dísztermében megkezdték érdemi tanácskozásaikat a 18 európai országból — valamint megfigyelőként Kanadából és Kubából ■— hazánkba érkezett költők és magyar kollégáik. A költőkonferencia központi témája: miként kapott és hogyan vállalt szerepet a költészet a második világháború után a népek életében, közelebbről Európa kultúrájában. Darvas József Kossuthdíjas író, a Magyar Írók Szövetségének elnöke mondott megnyitó beszédet. Bevezetőben kegyelettel szólt a magyar irodalom közelmúltban elhunyt nagy személyiségeiről, Kassák Lajosról, Áprily Lajosról, Füst Milánról, Tamási Áronról, Tersánszky Józsi Jenőről, Veres Péterről és Váci Mihályról, majd hangoztatta: — Mostani tanácskozásunkra nem azért jöttünk össze, hogy politikai, világnézeti vagy irodalompolitikai kérdésekben egymásnak jó tanácsokat adjunk, még ha ezekről van is véleményünk, meggyőződésünk. Viszont csak az esztétika kategóriájában megmaradni, ez aligha elégíthet ki bennünket. Úgy hiszem, kötelességünk keresni az egyetértést és a tett útjait is abban, ami a költészetet mindig is éltette: a humánum szolgálatában és a harmónia keresésében. — Mi, írók, ismerjük a legjobban az irodalom, a költészet hatókörét, s mi vagyunk legkevésbé hajlamosak rá, hogy , ezt túlbecsüljük. Mi írásainkkal a világot se megmenteni, se megváltoztatni nem tudjuk. De egy valamit mégis tudunk: segíteni az ember öneszmélését, segíteni azt, hogy az ember ismerje meg önmaga belső világát, s a törvényt, amelynek koordinátái közt emberi módon lehet élni. Jogos a kérdés: ér ez valamit? Hiszen most, amikor ezekben a napokban a fasizmus fölött aratott győzelem 25. évfordulójára emlékezünk, a világban megint háborúk dúlnak, tüzük egyre fenyegetőbben harapózik tovább, s az atomháború vízióival terhes az emberi lét. Ér hát a szavunk valamit? Hinnünk kell, hogy ér, — lehet, hogy keveset, ám mégis a legtöbbet: ébren tartja az emberi reményt, éleszti a lelkiismeret offenzív, indulatait és megőrzi a hivatás tisztaságát — hangsúlyozta befejezésül a magyar írószövetség elnöke. Dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes szólt ezután a találkozó mintegy 70 külföldi és több mint 100 hazai részvevőjéhez. Vitaindító előadást Vas István Kossuth-díjas költő tartott. Bevezetőben a többi között utalt arra, hogy Magyarország mindig hozzá tartozott az európai vérkeringéshez. De ez a vérkeringés ritkán volt folyamatos, vagyis lassúbbodás, ha nem éppen akadozás nélküli. Furceva levele a Nemzeti Színházhoz Fogadás a szovjet nagykövetségen F. J. Tyttov, a Szovjetunió budapesti nagykövete szerdán fogadást adott a Szovjetunióban nagy sikerrel vendégszerepelt budapesti Nemzeti Színház vezetői és művészei tiszteletére. A szívélyes hangulatú fogadáson megjelent Óvári Miklós, az MSZMP KB osztályvezetője, dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Gyenes András külügyminiszterhelyettes, dr. Rosta Endre, a KKI elnöke, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, továbbá a társadalmi és kulturális élet számos más ismert személyisége. Tyitov nagykövet pohárköszöntőt mondott és felolvasta J. A. Furcevának, a Szovjetunió kulturális ügyek miniszterének Both Béla igazgatóhoz és a társulathoz intézett levelét, amelyben többi között a következőket írja: „A budapesti Nemzeti Színház társulatának szovjetúnióbeli szereplése további bizonyságát adta az országaink közötti gyümölcsöző kulturális együttműködésnek. A szovjet nézők nagy érdeklődéssel ismerkedtek meg az önök színjátszó kollektívájának művészetével Magas színvonalú művészetük méltán öregbítette színházuk hírnevét, amely a legkiválóbb nemzeti drámai együttesek sorába emelte. A budapesti Nemzeti Színház vendégszereplése kulturális együttműködésünk egyik kiemelkedő eseménye volt. (MTI) O 1970. május 7 NÉPSZAVA — Századszor került színre szerdán este a Vígszínház kamaraszínházában, a Pesti Színházban Dóczi Lajos: A csók című zenés vígjátéka Márton László rendezésében. — Móricz Zsigmond román nyelvre fordított válogatott műveinek 5., s egyben utolsó kötete jelent meg a napokban Bukarestben. Hírneves vendégművészek Nyári hangversenyek Budapesten, Martonvásáron, Tihanyban, Miskolcon, Kőszegen, Egerben, Pannonhalmán és egyebütt A tavasz végi, nyár eleji időszak opera- és hangversenyélete érdekességekben gazdag. Énekes vendégeink között több kivételes nagyságot köszönthetünk májusban. Lucia Ferraris-Kelsten, a New Yorkban született orosz származású nagy drámai szoprán május 15-én, Gisella Schröter drezdai Wagner-énekesnő 21-én, a nálunk két emlékezetes sikert aratott ragyogó énekesnő, Jeanette Piou 24-én és 28-án vendégszerepel Budapesten. További vendégeink: Ana Georgieva, a várnai operaház mezzoszopránja, Constantin Termo tenor Kolozsvárról, Ticho Parly, az ismert dán Wagnertenor, Stefan Cigancsev basszista Várnából. A hónap két utolsó napján az Operaházban lép fel Antonio Gades, mind szélesebb körben ismert Spanyol táncegyüttese. Június első napjaiban két szereposztásban, teljes felújításban kerül színre az Erkel Színházban Donizetti remekműve, a Lammermoori Lucia. A Filharmónia elkészült a nyári hangversenyműsorokkal. A Károlyi kertben július 1-én lesz az első hangverseny. Nyári karmestervendégeink itt Maurice le Roux, Henryk Czyz, Roberto Renzi, hangszeres vendégművészek: Gloria Lanni zongoraművész, Stefan Ruha hegedűművész, Tsuyoshi Tsutsumi, az ismert fiatal japán gordonkaművész. A Kiscell Múzeumi udvarán június 24-én lesz az első koncert, amelyet a most világkörüli úton járó Bartók Vonósnégyes ad. Itt lép fel majd augusztusban a bécsi Musica Antiqua, XIV.—XVII. századi muzsikával. Martonvásárott június 27-én lesz az idei első Beethoven-hangverseny. Az idei Beethoven-év első koncertjét Ferencsik János vezényli, szólistája Fischer Annie. A művésznő egyébként június folyamán Pécsett, Szekszárdon, Mohácson és Békéscsabán is ad koncertet. A nyári vidéki koncertek közül kivételes érdeklődésre tarthatnak számot a tihanyi apátság templomában rendezett orgona- és kórushangversenyek, a magas színvonalú koncertek Miskolcon, az ódon Avasitemplomban, a Somogy megyei Kőröshegy templomában, amely legrégebbi műemléktemplomaink egyike, valamint a Kőszegen, Szegeden, Fóton, Egerben, Pannonhalmán rendezett szép koncertek, amelyeken nemzetközileg ismert magyar és külfölfi orgonaművészek, hangszeres előadók, énekművészek és együttesek lépnek fel. (R. A.) nálunk egész to olcsón osrahat 40%-oS ÁRKEDVEZMÉNNYEL vásárolhat könyvet iméN A MŰVELT NÉP KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT alábbi boltjaiban: Bp. IX., Üllői út XI. sz. Tel.: 184—429 Bp. XIII., Pozsonyi út 7. sz. Tel.: 119—934 (bejárat a Katona József utcából) Bp. XIV., Thököly út 114. sz. Kihirdették az országos felszabadulási pályázat eredményét lett írniuk, amelyek felszabadulásunk eseményeit, hazánk negyedszázados történetét, társadalmi, gazdasági és kulturális életünket, illetve az ezeken a területeken elért eredményeket mutatják be. A felhívásra több ezer pályamű érkezett, s a 44 tagú országos bíráló bizottság 141 tanulmányt értékelt. Az országos felszabadulási pályázat eredményhirdetésére, valamint a díjkiosztásra a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában szerdán délután került sor. A legjobb pályaművek készítői között összesen csaknem 160 ezer forintot osztottak szét. Az 5000 forintos első díjat négyen, a 3000 forintos második díjat 18- an és a 2000 forintos harmadik díjat 25-en kapták. Harminchárman ezer forint jutalomban részesültek. A díjakat ünnepi külsőségek között dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront alelnöke, a HNF honismereti bizottságának elnöke nyújtotta át a nyerteseknek. (MTI) A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Népművelési Tanács országos felszabadulási pályázatot hirdetett hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére. A pályázóknak olyan tanulmányokat, dolgozatokat, krónikákat kell N. N., a halál angyala Hogy miről is szól Herskó János új filmje? Ezt kissé nehéz tőmondatokban meghatározni. Az első pillanatokban úgy vélné az ember, valaminő jellegzetes és találó „látlelet” a mai negyvenévesekről. Ám a szerteágazó, lazán összefüggő meséből, az elmosódó figurák halovány kapcsolataiból, az eszmefuttatások, szimbólumok sokaságából egészen másfajta kép keveredik ki. S ez a kép olykor eredeti, találó, máskor meg a valóságtól elrugaszkodó, s elmosódottan keresett. A film főhőse: dr. Korin György, sikeres pszichológus. Dr. Korin éppen új televíziós sorozatot készít elő a mai negyvenévesekről, arról a korosztályról, amelyikhez ő is tartozik. A munkálatok során rendkívül kétes és bonyolult kapcsolatokba kerül: N. N.-nel, a szemtelen és meghajszolt taxisorfőrnővel és Geosisnéval, az ugyancsak szép pácienssel, s féltékeny, rabiátus férjével. Helyet kap még ebben a kicsit zárt világban a munka, a szakmai féltékenység és a szerelem is — rendkívül elnagyoltan ugyan, néhány volt, s jelenlegi szerető, valamint a feleség képében. Sőt, a főhős átéli önnön halálát és „elhantolását” is — amikor elterjed a városban, hogy belezuhant egy meszesgödörbe. Mindez azonban csak körítés, vagy inkább törekvés arra, hogy a forgatókönyvírók — Bíró Zsuzsa és Herskó János rendező — a rohanásról, a zaklatottságról, a „helynem-találásról”, a mai negyvenévesek úgynevezett „problémáiról” beszéljenek. Ám a törekvés — csak leheletnyi törekvés maradt. Még akkor is, ha egy-egy jelenetben ez a gondolatsor rendkívül sokszínűen, összetetten szólal meg. Mert a film jelentős része teli van eleganciával, intellektuális feszültséggel, színnel — csak éppen a gondolat nem jut el az általánosítás szintjére. Vagy fogalmazzak így: a történet extrémitása, kiagyalt, keresett elemei szinte lehetetlenné teszik, hogy az általánosítható gondolat a felszínre törjön. Pedig a film elején azt ígérték nekünk: a negyvenévesekről lesz szó, arról a korosztályról, amelyiket az elmúlt időszakban sokszor „leelőztek”, megfutamítottak. Az N. N. A halál angyala azonban szabadon kezelt, néhol keresett lírai portré egy sikeres férfiúról , aki történetesen a negyvenévesek korosztályához tartozik. Szabadon kezelt, lírai elemekkel teli portré — mondtam az imént. Ennek viszont nem eléggé egységes a képsor. Vagy inkább: a hatásosan, oldottan, szellemesen felépített jeleneteket — megbontják olykor a konvencionális vígjátéki elemek. (Csak egy példa: száguld az autó a taxisofőrnővel és a főhőssel a budai hegyvidéken. Többértelmű, intellektuális párbeszéd — azután az autó befúródik egy szénaboglyába. És így tovább.) Ugyanilyen kettősség jellemzi a színészi játékot is. Egy-egy figura állandó intellektuális feszültséget követelő szinten, nemes egyszerűséggel fogalmazódik meg — máskor meg lapos, durva szürkeséggel. (Lásd: Gepsits Pál figuráját.) Dr. Korint Gábor Miklós alakítja. Szabad és zavartalan játékában izgalmasan rajzolódik ki az emberbaráti szándékkal teli, ugyanakkor önző, néhol kicsit skizofrén pszichológus érzelmes-intellektuális portréja. N. N. A halál angyala, azaz Navratil Nusi taxisofőrnő, Törőcsik Mari. Nehéz róla beszélni, mindent tud, amit a filmnél tudni kell. Még akkor is jó, akkor is életteli, amikor semmiről sem szól a jelenet. Kitűnő Darvas Iván, Ruttkai Éva, Mensáros László, Béres Ilona egy-egy rövid jelenetben. És nagyszerű ismét és újra: Zsombolyai János. Kameramozgásai, beállításai bravúrosak. Stílusérzéke elsőrendű. Kivételes tehetség. A koronatanú Az új szovjet film Csehov Asszonyok című elbeszéléséből készült. Maga a novella szűkszavú, egyszerű és mégis páratlan szépségű remekmű. Az író Mása alakjában, az elesett és esendő, szerelemre vágyó-váró kisvárosi asszony portréját rajzolta meg — együttérző, szomorú szeretettel. Alekszandr Vitov forgatókönyvíró és Aida Manaszarova rendező filmjéből azonban hiányzik a Csehovi-szépség. A találó és kerek jellemábrázolás, a pontosan felvázolt, következetes szituáció, s a sajátos atmoszféra — mely lényeges és fontos kísérője a nagyorosz elbeszélő írásainak. Maradt csupán a cselekmény. Krimiszerű, múlt századi cselekmény az érdekházasságban tengődő asszonyról, aki hajnalok hajnalán a kiadós verés után, arzénnal megmérgezi a férjét. A kitűnően fotográfiált (operatőr: Jevgenyij Vasziljev) filmben néhány nagyszerű színészi alakítás született. Sokszínű, több rétegű, érzelmekkel teli asszonyt formált Jelena Szanajeva, Mása alakjából. Tetszett: Mihail Kiszkov is. Szánandó, megtört és vigasztalan volt a megcsalt férj szerepében. Ó, az a csodálatos háború Kesernyés-komor, szellemes-fanyar, vidám-irónikus, angol film. Színpadi „őse” évekkel ezelőtt ezres szériában aratott sikert London és több európai nagyváros musical-pódiumán. Az érdekes hangvételű, cirkuszi ízekkel-színekkel fűszerezett történet alapanyaga: a dal. Szomorú, vidám katonadal, induló, keringő, ájtatos zsoltár és frivol kuplé — az első világháború idejéből. Pontosabban: ezek a dalok — kitűnő csoportosításban — az első világháborút, az angol „felsőbbrendűséget” parodizálták, szatirizálták. Attenborough rendező merészen ültette át a musicalt a filmre. Néhol színpadon, cirkuszi keretekben, szinte morbid formákban csendül a dal , — máskor meg valóságok a díszletek között: lövész-bárokban, katonák éjjeli -szállásán, vasárnapi istentiszteleten. Az epizódok kitűnő ritmusban szó szerint színesen váltogatják egymást. S a szereplők? A legtöbbjük: világsztár. Hiszen (csak néhányat sorolunk fel) Laurence Olivier, John Mills, Michael Redgrave, John Gielgud, Kenneth More, Vanessa Redgrave neve látható a szereplőlistán. Gantner Ilona Operaház: Szöktetés a szerájból (Venczell b. 9. ea., 7). — Erkel Színház: Traviata (3. b. 9. ea., 7). — Nemzeti Színház: A félkegyelmű (7). — Katona József Színház: Iván, a rettentő (7). — Vígszínház: Ványa bácsi (3. b. 4. ea., 7). — Pesti Színház: Csók (7). — Fővárosi Operettszínház: Egy éj Velencében (7). — Madách Színház: Hermelin (7). — Madách Kamara Színház: Vonó Ignác (7). — József Attila Színház: Malom a Séden (H. b. 3. ea., 7). — Thália Színház: Isteni színjáték (7). — Kis Színpad: És mi lesz holnap? (fél 8). — Egyetemi Színpad: Sándor György humorista estje (fél 8). — Mikroszkóp Színpad: A tetőn dolgoznak (fél 9). — Zeneakadémia, Kisterem: Intézeti hangverseny (6). — Állami Bábszínház: A pagodák hercege (de. 10), Misi Mókus vándorúton (du. 3). — Kamara Varieté: ,,Mars a Marsra!" (6 és fél 9). KOSSUTH RADIO 4.30: H. Idej. 4.33: Hajnaltól — reggelig! Közben 5: H. Időj. 5.30: Reggeli krónika. 5.44: Falurádió. 6: H. Időj. 6.30: II. Időj. 6.45: Műsor. 7: Reggeli krónika 2. 7.15: Körz. időj. 7.30: Új könyvek. 8: H- Időj. 8.05: Színház- és moziműsor. 8.20: Verbunkosok, népdalok. 9.05: Tud. körkép. 9.30: Verdi: Simone Boccanegra (három felv. opera). Közben: 10: H. Időj. 12: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Melódiakoktél. 13.40: A vénasszony (elbesz.). 14: Zongoramuzsika. 14.31: Az élő népdal. 14.41: Mihály A.Raics I.: 1871 — kantáta. 14.50: Indulók. 15: H. Időj. 15.10: Zengjen dalunk! 15.40: Nóták. 16: A világgazd. hírei. 16.05: A vén szerelmes, avagy a torházi négy vőlegény (vigj.). 17: H. Idős. 17.05: Idősz. nemzetközi kérdések. 17.15: Operacsillagok — operaslágerek. 17.45: Egy nap a bíróságon... (bp.). 18.13: Magnósok, figyelem! 19: Esti krónika. 19.30: Kritikusok fóruma. 19.40: Műsorok Prágai muzsikusok. 20.50: H. 20.53: Páholyból ... 22: H. időj. 22.20: Szabolcsi Bence tanít — V. 22.52: Lengyel költők versei. 23: Nóták. 24: H. időj. 0.10: Operaáriák. PETŐFI RÁDIÓ 6.20: Torna. 6.30-tól 8.05-ig. Azonos a Kossuth adóvak 8.05: Bécsi klasszikus muzsika. 8.55: Külp. figyelő (ism.). .9.10: Könnyűzenei híradó (ism.). 9.40: A bambitól a Coláig . . . (rip.). 10: A zene hullámhosszán. 11.45: Anno 2070. 12: Zkri muzsika. 13: H. Idős. 13.03: Miskolci stúdiónk jelentkezik. 13.20: A becsület diadala (részf.). 13.45: Idős. és vízállás. 14: Kettőtől — hatig! 18.10: Vendégségben. 18.30: Hangverseny a stúdióban. 19.17: Új könyvek. 19.20: Mese. 19.25: Ez aztán a meglepetés (vígj.). Közben: 20.20: Esti krónika 2. 21.43: Sporthírek. 21.48: Falusi percek. 21.55: Komády Gerzson énekel, Kecskés András lanton játszik. 22.11: Olthatatlan szerelem (rip.). 23: H. Időj. 23.15: Arturo Toscanini lemezeiből. 24: H. Időj. URH 18: H. Időj. 18.10: Hanglemezparádé. 18.55: Orosz nyelvtani felnőtteknek. 19.10: Az MRT gyermekkórusa énekel. 19.20: A gyermek és világa — VII. 19.55: Dávid Gyula: A rózsalángolás — dalciklus. 20.07: Dzsessz. 20.30: H. 20.33: Solti György operafelvételeiből. 21.18: Új lemezeinkből. 23: H. Ides. TELEVÍZIÓ 9: Olvasás (ált. isk. 1. oszt.). 11.05: Kémia (ált. isk. 8. oszt.). 14: Olvasás (ism.). 15.50: Kémia (ism.). 17.10: Irány az egyetem (matematika, IV. oszt.). 17.53: Műsor. 17.55: Hírek. 18: Pályaválasztási műsor. 18.30: Az orvosi gondolkodás története. 19: Reklám. 19.05: Mese. 19.15: „Kenyérben és ércben gazdagon . . (Csehszlovákia félsz. 25. évfordulójára). 20: Tv-híradó. 20.20: A rózsák háborúja 3. 21.10: Telesport. 21.50: Tv-híradó 2. 22: A tv galériája (Stefániai Edit). 22.40: Nemzetközi költőtalálkozó. POZSONYI 0 9.30: Zenés műsor. 17.35: Fából faragott tehén (tv-játék). 19. és 22.04: Tv-híradó. 19.35: Intervízió-műsor. Kutatási számítóközpont, 21.35. Dalok. „SZERELEM“ Megjelent Koncz Zsuzsa új nagylemeze ÁRA: 66 forint