Népszava, 1970. június (98. évfolyam, 127–151. sz.)
1970-06-02 / 127. szám
Újjászületés a romok helyén (Folytatá* az 1. oldalról) kint a tábla: életveszélyes. Mikorra sikerül a békeket eltüntetni, mikorra lesz itt újra élet? Vajon — ha pénzben egyáltalán ki lehet fejezni, mennyi lehet a kár? A KÁRSZÁMLA — igen szívesen becsülünk, hiszen még ma is óráról órára változik a kép — mondja P. Szoba Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese. — A múlt hét közepén még úgy láttuk, hogy mindent figyelembe véve, kétmilliárd körül van a kár, de azóta jelentősen emelkedett ez az összeg, talált tudi hárommilliónt körül jár. A Tunyogmatolcsról szóló jelentésekben az szerepelt, hogy 130 lakás dőlt össze. A járási tanácsnál sokat mondtak, a helyszínen megtudtuk: 300 lakás hever romokban vagy vált használhatatlanná. Az eddigi felmérések szerint 10 000 lakás rongálódott meg vagy dőlt össze 33 községben. Az épületkár meghaladja az 1,2 milliárd forintot. Az árvíz 20 000 családot, 10 000 lakost sújtott. A mezőgazdasági károk is nagyok, hiszen a vízzel borított terület meghaladta a 115 000 holdat, a rendkívül értékes gyümölcsösökből 7000 holdat öntött el a víz. Most számoltuk, hogy például almából, mégpedig a legértékesebb fajtából, 5250 vagon „úszott” el a tervekről, amelyek tömeges alkalmazásával, az azonos szerkezetek felhasználásával is gyorsítani akarjuk a kivitelezést. A megye építőiparának megoldhatatlan feladat lenne a több ezer ház rendbehozása, illetve felépítése. Eddig tíz megye vállalta egy-egy község újjáépítését és az ország különböző részeiből várunk jelentős erőket. A KISZ-fiatalok június végétől dolgoznak, az eddigi tájékoztatás szerint legalább kétezren. Hétfőn közölve a Belügyminisztérium : ezer embert küld tsz újjáépítéshez, már a napokban. A polgári védelem erői jelentős géppark segítségével végzik a romeltakarítást. Az újjáépítés előkészületei jól haladnak. Szanosbecsen már szerdán megkezdődhet az építkezés. A tanácsok gyorsított eljárással 24 óra alatt kiadják az építési engedélyeket. Rövidesen Győrieteken is megkezdődik az építés és utána a többi helységben. Az OTP is azonnal folyósítja a kölcsönöket az árvízkárosultaknak. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium soron kívül gondoskodik az építőanyag szállításáról. Az első irányvonal már meg is érkezett. Kedden 54 mérnök érkezik a megyébe. A tanácsra, a társadalmi szervekre hatalmas feladat hárul most. A rendelkezések értelmében a tanácsnak a kitelepítettek ellátásáról kell gondoskodni. A visszatérők viszont nem tudnak főzni, mert nincs hol. A tanács utólag kér intézkedést, de míg a döntés megszületik, továbbra is főznek ezreknek. S így helyes. Felmérést készítenek az emberek szociális helyzetéről, hogy a különböző további kedvezmények, segélyek eldöntésénél már pontos adatokkal rendelkezzenek. A romok láttán valóban jogos a kérdés: mikor lesz itt élet? Az anyagszállító vonatok, az okos intézkedések, a munkára kész emberek ezrei, s az, hogy az egész ország a károsultak mellé áll, egyértelmű választ ad: Szabolcsiján a romok helyén új falvak épülnek. Hiddentin Tamás A Tisza hétfő délben Polgárnál. _ (Jentetics László légi felvétele) GYORSSEGÉLY 21000 EMBERNEK P. Szabó József azt mondja: most a legfontosabb a talpra állás, ebben az egész ország segít. A termelőszövetkezetek területi szövetségei elsőként jelezték: nem maradnak magukra a szabolcsiak. Szakembereket küldtek hozzánk vetőmaggal, munkaerővel, géppel segítenek. Ceglédi, békéscsabai, orosházi, pécsi, Szombathely környéki, pápai, nógrádi, gödöllői, sárvári, sárospataki, kiskunhalasi szövetkezeti szakemberek dolgoznak már a megyében. Az élniakarásra jellemző, ahol már 5 hold föld kiszáradt, ott azonnal szántanak, vetnek. Fábián Lajos, a megyei tanács titkára listát mutat. Hétfőn estig több mint 21 000 ember kapott — 11 millió forint — gyorssegélyt. Valamenynyi érintett községet, különböző bizottságok, szakemberek járják és segítik, hogy a romok eltakarítása, az újjáépítés szervezett legyen. A viszszaköltöztetések nagy erőket kötöttek le. Fertőtleníteni kellett, megszervezték az ivóvízellátást. Sok helyre még mindig gépkocsikkal viszik a vizet. Az orvosi szolgálatot meg kellett erősíteni. A gyógyszertárakat, az élelmiszerüzleteket áruval kellett feltölteni! Meg kellett indítani a postaforgalmat, a közlekedést. SZAMOSBECSEN SZERDÁN MÁR ÉPÍTENEK — Nem egyszerűen csak újjáépíteni akarunk, hanem modern községeket alakítunk ki — nyilatkozott dr. Feleszi István, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Hétfőn tárgyaltak az építési szakemberek a típus Szegény és gazdag vállalat Amióta 4íz Autóközlekedési Tröszt létezik, jót, rosszat egyaránt hallunk róla. Leginkább akkor emlegetik, amikor intézkedései anyagi következményekkel járnak. Ha például elvon egy keveset a hozzá tartozó 23 vállalata egyikének-másikának jövedelméből, az érintettek szidják, mint a bokrot. De ha kisegíti a bajba jutottakat, akkor dicsérik áldásos tevékenységet. A tatabányai 18. számú Autóközlekedési Vállalat vezetői és dolgozói az utóbbiak közé tartoznak. — Miért? — Külső tényezők közrejátszása folytán mi most a szegény Vállalatok közé soroljuk magunkat — válaszol Dányi István igazgató. — Annak ellenére, hogy minden ránk háruló feladatot becsületesen teljesítettünk, egy fillér nyereségrészesedést sem fizethettünk. Szerencsére a jobban gazdálkodó, gazdagabb vállalatok a segítségünkre siettek, össze-— Miért nem fizethettek nyereségrészesedést, ha teljesítették feladataikat? — Az év végi részesedésre szánt 5,8 millió forintot felhasználtuk év közben a munkabérek emelésére. Csaknem 10 százalékkal emeltük tavaly a béreket a részesedési alap terhére. Ha ezt nem tesszük, átlagban három heti munkabérnek megfelelő év végi részesedést fizethettünk volna. Kényszerhelyzetben voltunk, nem tehettünk mást. Komárom megye erősen iparosított, Tatabánya különösen. Ez egyebek között azt is jelenti, hogy kevés a munkaerő. Egyszóval, tartani akartuk az embereket. Sajnos, a jelentős béremelés ellenére a vállalat munkabérátlaga még mindig a tröszti átlag alatt van. Tatabánya dolgozóinak átlagkeresetéhez már nem is merjük hasonlítani magunkat, bár adtak egymillió forintot, s ha a tröszt átutalja felhasználhatjuk, a havi munkaidő a mi vállalatunknál átlagban 264 óra." Kocsis József, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára a szociális, kulturális alapról beszél. — Amióta ismerkedem a gazdasági szabályzókkal, örökké az motoszkál a fejemben, hogy mi történik akkor, ha a vállalatunk nem lesz nyereséges. Ez könnyen előfordulhat, hiszen már a múlt évi eredményeink sem tették lehetővé az év végi részesedés fizetését. Pedig a vállalatunk tavaly még nyereséges volt. Szolgáltató vállalat vagyunk és nagyjából kialakult tarifákkal dolgozunk. Ugyanakkor az utazást jobbá, kényelmesebbé szeretnénk tenni, ami viszont pénzbe kerül. Miből növeljük a szociális és kulturális alapokat, amikor az a nyereség függvénye? És ha nem lesz nyereség ? A HATÁRTÓL A DUNÁIG Az emberek és a gépek harca a megáradt Tiszával Jugoszlávia, 1970. május 31. Ha a rádió percenként közölné, hogyan alakul a helyzet Szegeden, a Tisza menti jugoszláviai községekben és városokban, akkor is meghallgatnák a híreket, mert most minden azon múlik, hogy Szegeden milyen magassággal tetőzik a Tisza. És azon a tetőzés levonulásáig sikerül-e minden eddiginél magasabbra emelni a töltéseket. A kár már így is jelentős. Hatalmas, megművelt mezőgazdasági területeket borít a víz. A töltések mentén vert falú házakegész sora omladozik, s a magas vízállás miatt a legváratlanabb helyeken, üzemcsarnokokban, lakások padlórésein tör fel a víz. Három nappal ezelőtt a védekezés ütemét, gyorsaságát még az a szakvélemény szabta meg, hogy a jelzett szegedi 960 centiméteres tetőzés. Ma Tisza jugoszláviai szakaszán mintegy hatvan kilométeres gátszakasz bizonyulhat gyengének a víz nyomásával szemben. Vasárnapra azonban korrigálni kellett a szakvéleményt hiszen a szegedi Tisza három centi híján elérte a 960-as szintet, s az áradás tovább tart Az árvíz által veszélyeztetett jugoszláviai helységekben emiatt a magyarországihoz hasonló erőkkel folyik éjjelnappal a védekezés. KANIZSA. Rendes körülmények között a község legszélső házaitól legalább 250 méterre van a folyó. Most a kertekben hömpölyög a víz és jóval magasabban a házak lábánál. A községet védő régi töltés már víz alatt van. A magasított gáton bokáig ér a sár. Gépekkel nem lehet rámenni. Egyfogatú hordákon hordják fel a homokot és a homokzsákokat. A kordékat gyerekek vezetik, a férfiak lapátolnak és a homokzsákokat hordják. A szélső házak tetejéről beszedik a cserepet, annyival is kevesebb súly nyomja a falakat. A házak üresek, a padlón víz csillog. Öregasszonyok ülnek a házak előtt, ölbe ejtett kézzel, szótlanul. A bútorokat rokonokhoz, ismerősökhöz vitték. A fiatalok a gátakon vannak. MOHOL: A komp melletti részen, a töltés alatt az éjszaka gyermekderék vastagságban áttört a víz. Riasztották a készültséget. Előbb homokzsákokkal állták útját a víznek, majd pátralemezekkel A gép még dolgozik a töltésen, de víz már alig szivárog a töltés lábánál. Sikerült megfogni Megfeszített ütemben folyik a gátak magasítása. A gátőr, álmatlanságtól égő szemű, cserzett, fekete arcú férfi tört magyarsággal mondja: — Ha itt elmegy a víz, nemcsak Mohol, de Ada is bajba kerül. ZENTA. Csaknem harmincezer lakosú város, cukorgyárral, szerszámgépgyárral, kendergyárral. A víz három felől is veszélyezteti. A legveszélyesebb szakasz, a sűrűn lakott Alsó-Tiszaparti rész, Kukucska, ahol mintegy 800 méteres töltést kellett megerősíteni, felmagasítani. Sétány volt itt és virágoskert Most az utcákba bekanyarodva húzódik az új töltés. Három nap alatt építették. A helyi szkupstina épülete üres, csak az ügyeletes ül a telefonnál. Minden vezető kint van a gátakon. A cukorgyárban 3500 vagon áru van, öt méter széles gátat építenek köréje. Az Alsó-Tisza-parti városrészen is minden erővel meg akarják védeni a gátat. Néhány száz méterre a parttól az utcákon kőhalmok, homokhegyek. A második védővonal építőanyaga. Ha nem lesz magasabb kilenc és fél méternél a víz, s ha nem esik közben az eső, állva maradnak a gátak. ADORJÁN: A községbe vezető út mentén sátrak állnak. A lakosság egy részét ide kellett költöztetni. Másokat ismerősök, rokonok fogadtak be. A vízvezeték nyomócsöve eltört, s annak ellenére, hogy a lakosságot tífusz ellen azonnal beoltották, szigorúan ellenőrzik, hogy senki ne igyon mást, mint forralt vizet. A parton gyönyörű akácsor. De csak a fák virágzó koronája látszik ki a vízből. Az utcán piszkos, sárga víz kavarog. Most tört fel a homokzsáktöltés alól. A fél falu itt szorong, és segít a víz visszaszorításában. A töltés belső oldalán tíz napja még kertek voltak, most sárgán kavargó tenger van. TÖRÖKKANIZSA: Az Erdősoron öregasszony áll az ajtó előtt és kendője csücskét szorítja tehetetlen fájdalommal. — Negyven évig voltunk cselédek az urammal, amíg megszereztük ezt a kis házat és csak az isten a megmondhatója, mennyi kínunk van benne. A férjem beteg, de itt van kint egész éjszaka a víz mellett és nézi, mi lesz velünk. A ház már üres, mint a többi is végig a parton. És a töltéseken folyik a küzdelem, hogy minél kevesebb síró ember álljon a leomlott falak fölött. ZRENJANIN: A Tiszába ömlő folyók nagy része olyan, hogy nyáron néhány karcsapással kényelmesen át lehet úszni őket. Ilyen a Béga is. Derr mosz hatalmas folyóvá duzzadt és Zrenjanint fenyegeti. Az alsóbb településeket már el is öntötte a víz. És víz alá került a város üzemeinek néhány csarnoka, raktárépülete. A vízügyiek derékig vízben állva verték le a töltésekre az acéllemezeket. Két nappal ezelőtt Zrenjanin még az egyik legszorongatottabb helyzetben levő jugoszláviai város volt. Mégis, mint Ada Makónak, Zrenjanin a romániai testvérvárosnak, Aradnak ajánlotta fel segítségét, kétszázezer dinár értékű ruhaneműt, takarót, élelmiszert. Diósdi László Jelentés a romániai árvízről Bulgáriában is árvízveszély van A Bulgária északnyugati sarkában, a Duna partján levő Vidirít fenyegeti a megáradt folyó. A városi park egy része már víz alatt áll. A város és néhány környező falu házaiból kiköltöztették a lakosságot, az üzemek azonban még zavartalanul termelnek. Vidintől több száz kilométerre keletre fekszik Rusze, Bulgária legnagyobb dunai kikötője. A vízszint, itt is állandóan emelkedik, s már napokkal ezelőtt rekordmagasságot ért el. Attól tartanak, hogy víz alá kerül a ruszei hajógyár is. Vidintől Ruszéig sok ezer ember, sok száz gép dolgozik a gátakon. Segítenek a bolgár katonák is. (MTI) A hétfői bukaresti előrejelzés szerint a héten előreláthatólag tovább emelkedik a víz szintje a Duna romániai szakaszán. A folyó Gáláénál június 11—12-én tetőzik. A Vaskapunál jugoszláv és román mérnökök közösen tervet dolgoztak ki a hatalmas vízierőműrendszer védelmére. Turnu Severintől Galacig több tízezer ember dolgozik a gátak megerősítésén. (Agarpres) Kállai Gyula kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kállai Gyulának, s az országgyűlés elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának több évtizedes munkásmozgalmi és közéleti tevékenysége elismeréséül 60. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Focst Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszett Béla, az MSZMP KB titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke és Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. (MTI) Csak központi segítséggel Azzal mindenki egyetértett, hogy egyebek között az étkeztetés, a gyermekintézmények, az öltözők, a fürdők, a kultúra, a sport egyre több forintot igényel. De miből fedezzék a növekvő kiadásokat, ha az a nyereség függvénye? Hogyan élvezzék a dolgozók a szocialista társadalom, előnyeit, ha a szociális és kulturális alapokat csak a gazdag vállalatok tudják növelni? A beszélgetésbe Dudás Miklós gazdasági igazgatóhelyettes is bekapcsolódik, s most már a három vezető együtt állapítja meg, hogy (legalábbis átmenetileg) valószínűleg törököt fogtak. Görcsösen ragaszkodnak a megszerzett önállósághoz, helyeslik az egységes gazdasági szabályozók bevezetését, hosszabb távon történő megállapítását. De az is tény, hogy a tröszt segítsége nélkül nem boldogulhatnak. — Itt van például a tatabányai telepünk. Hat éve komplex telepként adták át, már akkor is gyenge kulturális, szociális létesítményekkel. Hogy egyebet ne mondjunk, a konyha az átadás pillanatától ideiglenes jelleggel működik. Nem utolsósorban azért, mert annak idején a beruházásból 15 milliót lefaragtak. Nincs valamire való pihenőhelyiség a gépkocsivezetők részére. Kicsi az öltöző, a fürdő. Saját erőből képtelenek lennénk elfogadható állapotokat teremteni. A tröszt most 36 millió forintot ad. Ebből az öszszegből körülbelül 12 millió jut szociális és kulturális létesítményekre, ezek bővítésére, karbantartására. Elő kellene írni ,P oroszlányi ronokségen a tatabányainál is rosszabb állapotokat találunk. A legminimálisabb szociális létesítmények is hiányoznak. De jövőre 14 millió forintból megoldják a legégetőbb gondokat. Ugyancsak a tröszt közreműködése révén. A többi telepen — a tatain, a komáromin — jobb a helyzet. Pontosabban fogalmazva, rövidesen jobb lesz, amiről szívesen beszélnek a 18-as AKÖV vezetői. Szinte elfelejtik a többi bajt. — Az úgynevezett nagy kalaprendszernek megvannak a maga hátrányai. Legnagyobb hibája, hogy önmagában hordozza az érdektelenséget, a sült galambvárást. Jobban töri magát az ember, ha maga dönthet az eredmény hovafordíthatósága fölött. Ez természetesen igaz. De az is tény, hogy ha nincs eredmény, akkor nincs mi fölött dönteni. A tatabányai 18-as számú AKÖV-nek például ebben az évben a terv szerint 175 darab új tehergépkocsit kell kapni. Ebből az első félévben 135 darabot. Eddig azonban mindössze 5 darabot vehetett át. Ez azt jelenti, hogy 9 tervezettbe, lényegesen nagyobb ráfordítással, 1 magasabb önköltséggel kénytelen fuvarozni. Természetesen az igényeket sem tudja kielégíteni a kivénhedt gépkocsikkal. Eddig negyven szerződést kellett módosítani. — Megítélésem szerint kötelezően elő kellene írni, hogy a fejlesztési alap meghatározott, 30— 40 százalékát csak szociális, illetve kulturális célokra lehessen felhasználni — javasolja Kocsis József. Az szb-titkár szerint ilyen központi előírás még nem sérti a vállalati önállóságot. Mint a helyi vezetők elmondották, e folyamat már egyébként is elindult azzal, hogy a fejlesztési alap 10 százalékát lakásépítésre használhatják fel a vállalatok. • De honnan képezzék a szociális és kulturális alapokat azoknál a vállalatoknál, ahol nyereség híján fejlesztési alap sem képezhető? Zsidai Pál NÉPSZAVA 1999. júniusi 3