Népszava, 1970. július (98. évfolyam, 152–178. sz.)
1970-07-10 / 160. szám
A hetedik gyulai nyár Szigligeti: A trónkereső Az egyre gyarapodó nyári kulturális-szórakozási lehetőségek között rangja van már a gyulai Várszínház előadásainak. A középkori téglavár, a csillagos éjszakák alatt, történelmi drámák díszlete lett . Vonzó látványosság, igényes szórakozás a környék népének, és a távolibb tájakról érkező nézőseregnek is. Hetedik évadja ez a nyári Várszínháznak. 1984-ben csendült fel először színész hangja a várudvaron, akkor először dörgött-visszhangzott a nézők tapsa, hogy azóta minden nyáron megismétlődjön az emlékezetes elsősiker. ■ Minden évben két bemutatót tartanak. Az egyik történelmi dráma lehetőleg magyar, olyan, ami maradandó értékeink közé tartozik, de amelyet a közönség nem, vagy csak alig ismert, a másik bemutató pedig a világirodalom valamelyik klasszikus vígjátéka. így lett az idei első bemutatójuk július 3-ának szeles, hidegre fordult, de szép estéjén — egyébként az emlékezetes első előadás óta (ami akkor Victor Hugo Hemanija volt), most éppen a játékok 100. előadása — Szigligeti Ede A trónkereső című történelmi drámája, és lesz július 15-én a második, Calderon Két szék közt a pad alatt című vígjátéka. Szigligeti a magyar színház első nagy alkotó egyénisége. Nem volt kiemelkedő géniusz, egyetlen remekművet sem alkotott, de mint a múlt század legtermékenyebb színpadi szerzője, száznál több drámát írt — műfajt teremtett (a népszínmű) —, és négy évtizedig gondoskodott a Nemzeti Színház eredeti magyar műsoráról. (Eredetileg Szathmáry_Józsefnek hívták,~és* nemességére büszke apja lelövéssel fenyegette komédiásnak állt fiát, megtiltva neki a családi név használatát Ekkor vette fel Döbrentei tanácsára a Szigligeti nevét Amikor már mindenki ismerte a két magyar hajóban ezt a nevet a zord atya váltig könyörgött híres fiának, hogy változtassa vissza azt, de Szigligeti — Szigligeti maradt.) A kiegyezés évében írt és a rákövetkező évben bemutatott történelmi tragédiáját, „A trónkereső”-t — Gyulai Pál első méltatása után — a legértékesebb művének szokás tartani. Mégis szinte kuriózum, hogyha három évtizedenként egyszer-egyszer feltűnik színpadjainkon. Pedig a konfliktus valódi. Címadó hőse Borics, Halics fejedelme, a XI. századi magyar történelem híres figurája, Kálmán király feleségének, Predszlávának fia, kétszer is haddal indult a magyar trónért , de két országgyűlés is kimondta róla, hogy fattyú, és hogy Vak Béla a törvényes király. Ennél persze lényegesebb érv volt már akkor is, hogy mindkét csatáját elvesztette, pedig pártoskodó magyar urak segítették. A mű azt a lelki folyamatot ábrázolná, amiben egy jóhiszemű, becsületes ember belehajszolódik a maga vélt jogának akarásába egészen a szörnyű vereségig, amit még tetéz annak a bizonyságnak megszerzése, hogy mindezt jogtalanul tette. „Anyja bűne rá is száll”, ő tényleg nem Kálmán jogtalanul elűzött fia, így mindenki, ki az ő ügyét pártolta, hamis ügyet pártolt, öngyilkosságszerű gyors halál, a kunokkal való szerződés felrúgása a mű vége. S tanulsága: a jóhiszeműség nem jogcím, a társadalom valósága a gyengének kiegyezést és nem vélt jogának kierőszakolását javasolja. Már Gyulai Pál is ezt az okosságot üdvözölte a műben. Úgy vélte ő is, a szerző is: 1848 szép, de bizonytalan jogú álmának nem lehet győzni a valósággal szemben, bármennyire is rokonszenves az. S példabeszéd is volt ez a fordított Bánk bán. (Katona műve a nemzeti öntudat lángjának felszítását tűzte célul a gazmerániakkal szemben.) Azt mondta 1867-ben: nincs értelme álmokat kergetni, a legjobb szándékú, hitű ember is beleőrül-belehal, ha a valóság helyett bizonytalanul megalapozott igényekkel lép fel. Az irodalmi Deák-párt műve volt bizony ez a mű — ezért hát a műsorfüzet ellenére még iskolában se tanították soha. Az írói üzenet nem szeretem bölcsesség volt a magyaroknak — akik magyar történelmi drámától nem bölcsességet, de tüzet kértek számon. A mű első szférája, a cselekményben testesült tragédia még élhetett volna és éltethette volna a művet is. Azonban a mű belső tüze is — görögtűz csak — elsősorban a tragikus állapot ismerete és kifejlődése közti viszony miatt. Mi, nézők, az első pillanattól kezdve — a színpadról tudjuk, hogy Borics trónjoga megalapozatlan —, ő csak az utolsó pillanatban tudja meg. S mi nézzük, hogyan rohan vesztébe. Az előadás mai dramaturgiája sokat segített a múlt századi „ah’-ok, „ah’-ok és „félre”-k avittságán, de még lényegesebb beavatkozás tovább jobbíthatott volna. Mindenesetre így is ebve a környezetbe való mű ez, méltó bizonyságot téve amellett, hogy Gyula a magyar történelmi dráma „számon tartott otthonává lett”. Az előadás értő rendezője, a Várszínház szellemi atyja Miszlay István volt, aki jogosan kapta meg Gyula város (az idén először kiadott) nívódíját, két állandó részt vevő színésszel, Szoboszlai Sándorral és Iványi Józseffel együtt. Mindig nagyszerű dolog az, ha valakinek eszébe , jut valami, ha megteremti, ha megharcol érte , s különösen az, ha sikerre viszi. Ennek a műnek megrendezésénél elsősorban arra kellett, ügyelni, hogy a mai néző, ha a játék varázsának pillanataira is, de elfogadja hitelesnek a cselekményt. Ízlését dicséri, hogy emellett ügyelt a múlt századi színpadi levegő érzékeltetésére is. Segített ebben neki a kiváló Lukács Margit, aki szinte meghatározta a mű alaphangját, és a jó ritmusérzékű, lendületes Szersén Gyula, aki Boricsot, a trónkeresőt játszotta. Nagyon tetszett Agárdi Ilona királyasszonya is, belső tüze áthevítette, és ezért elfogadtatta a jelzésszerűen megírt figurát. Elsősorban az indiánlány-jelmez, ami nehézkessé tette Szakács Eszter kun királylányának, hogy a hasonló vázlatossággal megírt figurát a többiekkel egyenértékűvé tegye, mint ahogy Fülöp Zsigmond szertelenségei is inkább mosolyt kiváltóak. Fekete Tibor, HorváthSándor, Szoboszlai Sándor, Körösztös István, Körtvélyessy Zsolt, Iványi József, Gelley Kornél hozták a színpad és cselekmény megkívánta figurákat. Szalontay Mihály A váci Vak Bottyán Múzeum pincéjében kőtárat nyitottak meg. A városból és a környékéről többségében római, román és gótikus kőtöredékeket állítottak ki. Többek között látható I. Béla király váci várának néhány díszítőeleme is (MTI Fotó : Bereth Ferenc felvétele) Operavizsga az Erkel Színházban Mintha csak az idei ünnepi év, a felszabadulás negyedszázados fordulójának előkészületei már hosszú évekkel ezelőtt megkezdődtek volna —az idei művészvizsgák igencsak emlékezetesre sikerültek. A Zeneművészeti Főiskola opera szakos hallgatóinak szokásos nyilvános vizsgája az idén az Erkel Színházban volt Csak a vizsga, mertt olyan volt szokásos — az eredmény teljesen szokatlan. A megállapítás legörvendetesebb értelmében. Főiskolánkról olyan énekesgárda kerül ki ebben az évben, amilyenre nagyon hosszú ideje nem volt példa. És nemcsak egyszerűen szerencsés hangadottságokkal van dolgunk — természetesen ezzel is —, hanem okkal érezhetjük úgy a hallottak alapján, hogy sokat ostorozott énekoktatásunk felívelőben van. Hét végzősünk közül nemcsak a kivételes adottságnak, hanem az átlagosak is szépen, kulturáltan, természetes hangképzéssel, világos szövegejtéssel énekeltek — öröm volt hallani őket. És hasonló benyomást keltettek az alacsonyabb évfolyamú hallgatók is. Kutrucz Éva, Réti József, Révhegyi Ferencné, dr. Sipos Jenő és Sziklay Erika tanárok, Lukács Miklós és Mikó András tanárként és a vizsga zenei-színpadi irányítóiként, az Operaház zenekara és énekkara, valamint a szívességből közreműködő énekművészek minden köszönetet és elismerést megérdemelnek. Hét végzősünk kivétel nélkül jobb az átlagnál — bizonytalanságaikon, vizsgaizgalmukon átütött a művészet érzése és szeretete, Hantos Balázs és Zsigmond Gabriella (Réti József növedékei) megbízható énekesek, még rengeteg kezdeti nehézséggel, ami érthető és javítható. Ötvös Csaba rendkívül biztató tenorutánpótlás (nagyon ránkfért), Nagy Márta biztos és szinte kész drámai szoprán. Forgács Júlia koloratúrként és szopránként egyaránt nagy sikerrel mutatkozott be. (Ismét elragadó bizonyítéka az öröklődő tehetségnek: a fiatal művészjelölt legjobb Wagnerénekesnőnk, Delly Rózsi lánya.) A kiváló pedagógus, Révhegyi Ferencné tanítványainak sorát meg kell szakítanom Csengery Adriennel (Kutrucz Éva tanítványa). Hazánkban nem megszokott ez a fajta szép hang, amivel a mindenképpen színpadra termett ifjú művésznő rendelkezik. Puha, szívet melengető, ugyanakkor mégsem a lírai jelleg, hanem a drámaiság a legfőbb ereje. Leni is szépen szól, és tulajdonosa, az ifjú művésznő minden hangjához valódi érzelem és gondolat csatlakozik. Végül Révhegyi-növendék Kováts Kolos is, akiről már tavaly több ízben szóltunk. Most hagyja el a főiskolát. Teljes biztonsággal állítható: ez a basszus a legkülönb hanganyagok egyike, amely az elmúlt két évtizedben kikerült a főiskoláról. Ha színpadi magatartása beérik (a hangja már beérett), ha éneklésének szépsége és telítettsége hangjának ugyanezekhez a tulajdonságaihoz felérő világnagysággá fejlődhet. Reméljük, hogy így is lesz. Rajk András Kiálltási dalam Pártos István emlékkiállítása a Nemzeti Galériában Különös emlékkiállítás színhelye a Nemzeti Galéria díszterme. Pártos Istvánnak, egy 1962-ben elhunyt festőművésznek a képeit mutatják be ezen a kiállításon, Magyarországon első ízben. Szokatlan, de nem egyedülálló eset, hogy egy magyar művész előbb lesz ismert külföldön, mint, idehaza, de Pártos István életútja, munkássága a szabálytalan művészsorsok közül is minden bizonnyal példa nélkül való. A festő 1907-ben született Kaposvárott. Gyermek- és tanulóévei a család szüntelen vándorlásával teltek el. Iskoláit Budapesten, Rimaszombaton, Gyöngyösön végezte, gimnáziumi tanulmányait Bécsben kezdte, ahová szülei 1919 után emigráltak. A diákköri' „világlátás” 'azonban ezzel még nem ért véget. Középiskoláit Pozsonyban folytatta, hogy aztán Budapesten fejezze be. Pártos István ahhoz a nemzedékhez tartozott, amelynek tagjai idegükben két világháború, egy forradalom és egy ellenforradalom, s egy forradalmi hevességű társadalmi változás megpróbibáltatásait hordozták. Mégpedig nemzedékének olyan tagja Pártos István, aki ezeket a felgyülemlett élményeket művészetében ki is akarta fejezni. Gauguin óta nem sokszor ismétlődött meg a művészettörténet során, hogy egy művész élete derekán, 41 éves korában kezdjen el festeni. Haláláig csupán 14 éve maradt, hogy a képzőművészet nyelvén közölje az emberekkel gondolatait. Pártos művészetének értékét mutatja, hogy e közlés nélkül minden bizonnyal kissé szegényebbek maradtunk volna, hiszen műveivel olyan izgalmas, intellektuális mondanivalót képes közölni nézőivel, amelyek ma is foglalkoztatnak bennünket, mai modern élethangulatainkban, életérzéseinkben is kísértenek. S vajon konkrétebben megfogalmazva, mi is ez a mondanivaló? Egy egzisztenciájában bizonytalanná, meghasonlottá vált ember szenvedélyes vágyódása a humanitás iránt, lemondás és küzdelem (ha számára olykor kilátástalannak is tűnik ez) az emberiességért, az emberi együttérzésért. Látomásos világ Pártos képeinek világa. Expresszív erejű, tüzes színekben izzó kompozícióiban az élet szenvedélyes igenlése mellett mindig ott bujkál a halál, az elmúlás sejtelmes felismerése is, s a korai elmúlástól való félelem. E képein régi szimbólumokat teremt újjá, s új szimbólumrendszert alkot egyszersmind. Bemutatott festményei közül legsikerültebbek a bibliai és mitológiai témákat feldolgozó kompozíciók, amelyek azonban sohasem válnak liturgikus rendeltetésű szentképekké, hanem mindig valamiféle általánosítás, nagyon is e világi gondolatrendszer ,hordozói. Ha posztumusz kiállítás formájában is, a művészszel szembeni jelentős adósságunkat törleszti most a Nemzeti Galéria, hiszen Pártos Istvánnak ez az emlékkiállítás az első hazai bemutatkozása. A művész halála után, 1963 és 1969 között képeiből hat külföldi kiállítást rendeztek, s hagyatékát Párizs, New York, Stockholm, Uppsala, Helsinki és Varsó után most a budapesti közönség is megismerheti. Rideg Gábor — Bordy Bella érdemes művészt hívta vendégül beszélgetésre a Budapesti Balettbarátok Klubja július 12-én délelőtt 10 órakor kezdődő nyilvános klubnapjára az Akácfa utcai HVDSZ Jókai Művelődési Otthonba. A Magyar Néprajzi Társaság kétnapos ülése csütörtökön a szentendrei hetek alkalmából a városi tanács dísztermében megkezdődött. MEGNYÍLT a Fővárosi Vas- és Edénybolt Vállalat és az Országos Gumiipari Vállalat se SZAKÜZLETE VIII., József körút 33. Telefon: 340—713 Nyitva: szombaton: 9—17 óráig, 9—14 óráig ÁRUSÍTJA AZ OGY VALASOEmi TERMÉKÉT GUMITÖMLŐK, GUMISZŐNYEGEK, LEMEZEK, ABRONCSKÖPENYEK, gumikalapácsok, GOLYÓK, DUGÓK, GUMIZSINÓROK, FONALAK, gumi- és műanyag ragasztók, MIX- És STRAY&CIKKEK MŰSOROK URH 18: H. Időj. 18.10: Tánczenei koktél. 19.55: URH zenei kalauz. 19.30: A végzet hatalma (rész)... 20.10: Dzsessz. 20.35: H. 20.38: Beethoven összes táció. 22.90: Esti pihenő muzsikával. 23.20: A rv. nemzetközi Bartók kórusverseny győzteseinek híve. 24. h. Iflöj. o.10: Julian Bream gitározik. , PETŐFI RADIO 1.05: Timmy Tom — V. 8.29: Könnyűzene. 8.10: Aktuális nemzetközi kérdések (ism.). 9: Ezeregy délelőtt. 10: Zenés műsor üdülőknek. 12: közli, hogy az Elveszett paferek?.radicsom előadásai a meghir H. Idej. 13.03: detett 8 óra helyett fél 8 óra vasebb verslinkkor kezdődnek! KOSSUTH RADIO 4.30: H. Idős. 4.33: Hajnal-Takács Paula és Fodor János énekel. 14: Kettőtől — hatig. 18.10: Falusi esték. 19: Sibelius-hegedűművek. 19.36: Láttuk, hallottuk . . . 19.54: MeSe. 20: Esti krónika 2. 20.25: Új könyvek. 20.28: Farkas Gyula ford.: Emlékezés Bellini: Pu- H. Időj. , tól — reggelig! Közben 5. H. Időj. 5.30: Reggeli krónika. 5.44: Falurádió. 6. H. Időj. 6.30: H. Időj. 6.45: Műsor. 7: JS“1" Reggeli krónika 2. 7.15: Körz. * 36 Időj. 7.30: Új könyvek. 8: I.fanok* 24 H. Időj. 8.05: Színház- és moziműsor. 8.20: Dvorzsák: IX. (Új világ) szimfónia. 9: Miről ír a Társadalmi Szemle? 9.10: Az elvált asszony (részi). 10: H. Idős. 10.05: Fiatalok stúdiója. 10.25: Mozart-statívja. iv.vu . munnit _ „ _ _ - _ . művek. 10.59: Lottó. 11: Édes ,la'^"£*ras?°?átál _7* (Ismenos- 1,4 il-21: Kollárjaink — Si- 12: Déli kró- Is'vá,h 22-®*Szkrt m“Ki nyer ma? lka" 331 Hldör4 TELEVÍZIÓ 17.58: Műsor. 18: Hírek. 18.05: Kuckó. 18.25: Utazók. 18.50: Mai Finnország (ism.). 10.15: Mese. 19.25: Szovjet kisfilmek. 20: Tv-híradó, anyanyelvűnk Faust (részf.), inka. 12.20. 12.30: Tánczenei koktél. 13.15: Népi zene. 13-50: A harmadik évezred felé — XI. 14: Tudod-e? 14.26: Andalúziai dallamok — II. 14.49: Kóruspódium. 15: H. Idős. 15.10: A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén. 16: A világ 20.20: Minisztert keresnek gazd. hívei. 16.05: Kantáta, (mb. nyn. film). 21.45: Alba 16.10: Hermann Prey Schu- Regia—Videoton Interdzsesszmann-dalokat énekel. 16.23: Az élő népdal. 16.33: A kórusirodalom remekeiből. 17: H. Idős. 17.05: Külp. figyelő. 17.20: Az MRT szimfzkrának új felvételeiből. 18.16: Mikrofórum. 18.31: Made in Világirodalom a képernyőn. fesztiválon. 22.15: Tv-híradó 2. POZSONYI TV 18.20: Tűz van (dok.-film). 19 és 21.50: Tv-híradó. 20.25: Hungary. 19: Esti krónika. 19.30: Kaleidoszkóp. 22: H. Idős. Sporthírek. 22.20: Medi-20.SS: Operettrészletek. 22: Tilos a belépés (két cseh filmnovella). Városmajori Színpad: Brandon Thomas: Charley nénje (S). — Budai Parkszínpad: Fényes Maya (8). — Körszínház: Elveszett paradicsom (bemutató: fél 8: 223—640). — Szentendrei Teátrum: Comico - Tragoedia, Pikko hertzeg és Jutka Perzsi . (8); előtte: Komédiás Játékok a Főtéren (6 órakor).* A Körszínház titkársága NYÁRI ÁRUK! NAGYKERESKEDELMI VÁLASZTÉK! Nyári áruház nyílik BNV ÉLELMISZERIPARI PAVILONJÁBAN július 13—31-ig Három nagykereskedelmi vállalat készletéből vásárolhat! Női és leánykaruhák, blúzok, női, férfi- és gyermekszandálok, férfi- és gyermekingek, női, férfi-, gyermekfürdőruhák, és rrtég ezerféle áru között válogathat NYITVA, de. 10 órától du. 19 óráig NŐI ÉS leánykaruha cipőnagyker. NAGYKER. V. VÁLLALAT DIVATÁRU NAGYKER. VÁLLALAT