Népszava, 1970. november (98. évfolyam, 257–280. sz.)
1970-11-22 / 274. szám
Világ proletárjai, egyesüljeteki NÉPSZAVA •________A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA__________• 98. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM ÁRA 1,20 FORINT 1970. NOVEMBER 22. VASÁRNAP KÖSZÖNTJÜK A KONGRESSZUST * marxista—leninista párt életében mindig kiemelkedő aktus a kong'*■ resszus. A hatalmon levő pártnál pedig a legrangosabb belpolitikai eseménnyé szélesedik, mert a nép életével és a haza következő lépéseivel összefüggő elgondolások itt kerülnek döntésre. Természetes tehát, hogy nálunk általános társadalmi érdeklődés kísérte a kongresszusi előkészületeket most, 1970- ben is. Nem szenzációvárás okán, hiszen az utóbbi három kongresszus ahhoz szoktatott bennünket, hogy nem látványos külsőségekre, hanem elmélyült elemzésre és megfontolt következtetésekre épül pártunk stratégiája és taktikája. A mi pártunk abból az elvi alapból indul ki, hogy felelősséggel tartozik annak a népnek, amelynek megbízásából ellátja a vezetés teendőit, s ugyancsak felelősséggel tartozik a nemzetközi kommunista mozgalomnak, amelynek meggyőződésesen internacionalista osztaga. E két alaptényezőnek marxista-leninista fölfogása és gyakorlati érvényesítése adja a párt politikájának konkrét és mindig aktuális megfogalmazásához a szilárd eszmei támpontot. A párt politikájában állandóan érvényesül mindkét irányú kötelezettség. Szükséges fölsorolni azokat a bizonyítékokat, amelyek arról tanúskodnak, hogy a nép, s a haza sorsáért, a szocialista máért és holnapért érzett felelősség magas fokon él a Magyar Szocialista Munkáspártban. Ha a párt politikájának azt az eredményes törekvését vesszük szemügyre, hogy az adott helyzet konkrét elemzéséből levont következtetések józan és bátor alkalmazása milyen eredménnyel járt hazánkban, akkor a mögöttünk hagyott évek önmagukért beszélnek. Lassacskán már történelemmé érlelődik a mezőgazdaság átalakítása. A gazdaság jobb, tervszerűbb irányítása érdekében alkalmazott vezetési stílus polgárjogot nyert. A marxista -leninista fölfogásból eredő szövetségi politika, az állami élet vezetésében meghonosodott munkamegosztás olyan nagyméretű, egészséges alkotóerőket hozott felszínre, amelyekre méltón büszkék lehetünk. Hazánk lakossága értékeli és becsüli azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a párt, a munkáshatalom vezetője tesz a szocialista Magyarország megvalósulásáért. A mi pártunk tántoríthatatlan internacionalizmusával szolgálja a nemzetközi mozgalom ügyét; a testvérpártokkal együtt munkálkodik a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítésén; az imperializmus elleni, világméretű harc soraiban menetel az MSZMP is. Megbonthatatlan a szövetségünk és testvériségünk a Szovjetunió Kommunista Pártjával , Lenin pártjával. A Magyar Szocialista Munkáspárt emelt fővel, a kemény, küzdelmes években kivívott eredmények birtokában áll a hazai és a nemzetközi közvélemény elé, hogy számot adjon a IX. kongreszszus óta végzett munkáról, s megtegye javaslatait a következő négy évre. Mit vár dolgozó népünk a párt X. kongresszusától? Azt, hogy tovább folytatja, megerősíti azt a politikái, amelyet 1957 után elkezdtünk, mert ez a politika — majd’ másfél évtizednyi tapasztalat alapján — kivívta népünk támogatását és becsülését. Egészen természetes már, hogy a politika fő vonásainak állandósága nem azonos a változatlansággal. Éppen az az erénye e bevált politikai vonalvezetésnek, hogy nem reked meg sémákban, sablonokban, hanem a szocialista építés folyamatában megoldást kívánó új jelenségekre marxista-leninista módon reagál. Az állandóság és a változás dialektikus egységének célirányos kezelése tette lehetővé, hogy nagy horderejű politikai, gazdasági, társadalmi feladatokat oldottunk meg. Nem kerültük és nem kerüljük meg az élet produkálta kérdéseket, hanem konkrét marxista elemzéssel a gyakorlati megoldás útjára segítjük ezeket. Nem recept az MSZMP munkastílusa, de a hazai — és csakis a hazai! — viszonyokra jól bevált munkamódszer ez, amelyet a marxista elmélet alkotó alkalmazása támaszt alá. Politikánk fő vonásainak megőrzése mellett a kongresszustól kongresszusig tartó négy évben fölgyűlnek új kérdések, s ezek új választ is kapnak. Az is lényeges elem, abban, hogy a szocialista építés új jelenségeire pártunk politikájában új válaszok kapnak helyet Politikánk, gazdaságpolitikánk jó elveinek végrehajtásában jelentkező, látszólag kisebb fontosságú problémák arra figyelmeztetnek, hogy az úgynevezett „apró” kérdések jelentősége nagyobb lett. A gazdaság tervszerű irányításának az üzemi, vállalati kérdései hangsúlyosabbá váltak. Kulturális életünkben nagyobb jelentőségre tesz szert a munkás-paraszt emberek művelődési lehetőségének továbbfejlesztése, konkrét módon az üzemekben, termelőszövetkezetekben, munkás lakta peremkerületekben, falvakban. A gazdaságot közvetlenül irányító embereink politikai érdeklődésére és egyetemes fejlődésére is erőteljesebb hangsúly esik. Életszínvonalunk alakulása és a hatékonyabb gazdálkodás egymással összefüggő vonásait szükséges jobban érzékeltetni a közvélemény előtt. A kongreszszust előkészítő irányelvekből az is kiderül, hogy e témakörök hangsúlyosan szerepelnek a kommunisták tanácskozásán. A szervezett munkások milliós tábora figyelemmel kíséri a párt X. kongreszszusának eseményeit Érthető várakozás előzi meg Kádár János elvtárs előadói beszédét. Hiszen egyre több és több munkásember érti és érzékeli pártunk politikáját, és önálló módon alkot véleményt, s azt el is mondja. Ezt, lezajlott párttaggyűléseink országszerte bizonyították. A munkás-paraszt hatalom erős támasza, s a szocialista haza áldozatkész osztálya, a munkásosztály e magatartásának tanúbizonyságát adta az elmúlt években; nem volt olyan kérése, gondja a szocialista hazának, a pártnak, amelyre ne reagált volna kedvezően. Hiszen most, a kongresszus előkészületeiben jobb, tisztességesebb és hasznosabb munkával is kifejezték a pártpolitikával egyetértő álláspontjukat. Talán e négy év egyik legszebb és legmarkánsabb fegyverténye volt a szabolcsi árvízkatasztrófa után tanúsított munkásmagatartás. Emelkedett jellemű és gondolkodású emberek tízes százezrei segítettek munkával, pénzzel és egyéb módon is azért, hogy mire megkezdődik a pártkongresszus, az árvízkatasztrófa áldozatainak feje fölött újra tető legyen. Fél esztendő alatt több mint négyezer hajlékot építettek föl. A szocialista építőmunkában mindenütt szép eredmények mutatják a munkásosztály áldozatkészségét, politikai aktivitását, s azt a támogatást, amelyet a párt politikájához ad. A harmadik ötéves tervet valamennyi mutatójában eredményesen megvalósítja, a negyedik ötéves terv magasabb, s igényesebb célkitűzéseit is magáénak tekinti, és kész küzdeni, dolgozni érte. A szervezett munkások köszöntik pártunk X. kongresszusát, eredményes munkát kívánnak a kommunisták e nagy jelentőségű tanácskozásához. '■"«*** OLDAL Jubileum a gyógyításban........................... 3 Kőbánya küldötte: a lakásépítő................. 3 Konfekció karácsonyra............................... 4 Változott forma - gazdagabb tartalom ... 7 Áruházat épít és szolgáltatást nyújt a munkás fogyasztási szövetkezet ... 16 Hétfőn kezdődik az MSZMP X. kongresszusa intézet November 23-án, hétfő délután 2 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa. A Központi Bizottság — korábbi határozatának megfelelően — a következő napirendet javasolja majd a kongresszusnak: a) a Központi Bizottság beszámolója, b) javaslat a szervezeti szabályzat módosítására, e) a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése, d) a fellebbviteli bizottság jelentése, c) a párt vezető szerveinek megválasztása. A hat napra tervezett kongresszuson — amely nemcsak a párttagság, de egész népünk érdeklődésére is számot tartó esemény —, a küldötteken kívül igen sok meghívott is részt vesz. Ott lesznek a kormány tagjai, az országos főhatóságok vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői; meghívták a tanácskozásra a magyar munkásmozgalom számos régi harcosát, a tudományos és művészeti élet ismert képviselőit, a szocialista építőmunka élenjáróit. A kialakult hagyományokhoz híven, számos testvérpárt vezetői, küldöttei is részt vesznek a tanácskozáson. A tanácskozásról a közvélemény, az ország népe naponta részletesen tájékozódhat a sajtó, a rádió és a televízió útján. A televízió hétfőn, rendkívüli adásnapon jelentkezik: délután 2 órakor kapcsolják a kongresszusi üléstermet, helyszíni közvetítést adnak a megnyitóról, valamint az MSZMP Központi Bizottságának a beszámolójáról. Keddtől szombatig minden este 19.50 órai kezdettel A kongresszusról jelentjük címmel külön műsort sugároz a televízió. Péntek este ismét a helyszínről tudósít majd bővebben a tv, szombaton pedig öszszefoglalja a tanácskozás záróeseményeit. A rádió politikai adásaiban szintén folyamatosan hírt ad majd a kongresszus eseményeiről. Hétfőn 13.55 órakor, majd 14.55 órától egyenes adásban közvetíti a megnyitót, illetve a Központi Bizottság beszámolóját. A Déli krónika naponta terjedelmes helyszíni beszámolót ad a kongresszus délelőtti eseményeiről, az Esti krónika pedig összefoglalja az egész napi tanácskozást, s hangképekben tudósít a felszólalásokról. A Budapesti Porcelángyár ötszörös szocialista brigádja, a Kállai Éva csempe mázoló brigád, a kongresszus tiszteletére tett vállalását a minőség javítására a selejt további csökkentésére becsülettel teljesíti (Gonda György felvételi Újabb pártküldöttségek érkeztek Budapestre Szombaton újabb külföldi küldöttségek érkeztek Budapestre, az MSZMP X. kongresszusára. Megérkezett a Vietnami Dolgozók Pártjának küldöttsége Hoang Van Hoannak, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével, tagjai: Nguyen Tho Chan, a Központi Bizottság póttagja, Hoang Luong, a VDK budapesti nagykövete, aki itt csatlakozik a delegációhoz. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Csémi Károly, a Központi Bizottság tagja és Jakus Jenő, hazánk VDK-ba akkreditált nagykövete fogadta. Max Reimann, a Központi Bizottság első titkára vezetésével megérkezett Németország Kommunista Pártjának küldöttsége. Budapestre érkezett a Norvég Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Lei Hammerstad, a titkárság tagja vezet, a delegáció tagja, Birger Bakken, a Központi Bizottság tagja. A Svédország Baloldali Pártja — kommunisták — küldöttségét Gunver Ryding, a Politikai Bizottság tagja vezeti, tagjai: Erik Berg, a Központi Bizottság tagja, Gustaf Andersson, az östergötlandi területi pártbizottság elnöke. A Dán Kommunista Párt küldöttségének vezetője Ivan Hansen, a Politikai Bizottság tagja, a delegáció tagja: Bent Gammelgaard, a Központi Bizottság póttagja. A Finn Kommunista Párt küldöttségét Taisto Sinisalo alelnök vezeti, tagja: Erkki Kauppila, a Központi Bizottság titkárságának politikai munkatársa. A Luxemburgi Kommunista Párt küldöttségét Dominique Urbany, a párt elnöke vezeti. A Görög Kommunis Párt háromtagú küldötséggel képviselteti maga, amelyet Kosztasz Kolannisz, a Központi Bizottság titkára vezet. A delegációk fogadásánál a Ferihegyi repülőtéren jelen voltak: Benke Valéria, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Jakab Sándor, a Központi Bizottság osztályvezetője, Molnár Frigyes, K. Nagy Sándor, a Központi Bizottság tagjai, Kimmel Emil, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja. (MTI) Közös közlemény a török külügyminiszter látogatásáról Közös közleményt adtak ki I. S. Caglayangil török külügyminiszter magyarországi látogatásáról. Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására Ihsan Sabri Caglayangil november 17—21 között tett hivatalos látogatást Magyarországon — állapítja meg többi között a közlemény. Látogatása során a magas rangú török vendéget fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. A tárgyalásokon részt vettek, magyar részről: Hallai Imre külügyminiszterhelyettes, Zágor György, a Magyar Népköztársaság ankarai nagykövete, dr. Pehr Imre, dr. Bányász Rezső és Matusek Tivadar,, a Külügyminisztérium főosztályvezetői, valamint más minisztériumok vezető munkatársai. Török részről: Ismail Soysal, a Török Köztársaság budapesti nagykövete, Oktay Iseen, Oktay Cankardes és Erdem Erner, a külügyminisztérium főosztályvezetői. Az őszinteség a szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében lefolyt tárgyalások során a két miniszter eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és áttekintette a számos területen kielégítően fejlődő török—magyar kapcsolatokat. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere sorát a felek kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy továbbra is megtesznek minden tőlük telhetőt a béke erősítéséért, az államok közötti együttműködés fejlesztéséért, a nemzetközi érintkezés általánosan elfogadott elveinek tiszteletben tartása alapján. A kétoldalú kapcsolatok vizsgálata során a két miniszter utalt e kapcsolatok történelmi alapjaira. Örömmel állapították meg, hogy az utóbbi években különösen a kereskedelmi, a gazdasági és a kulturális területen eredményeket értek el őszinte szándékuk, hogy további erőfeszítéseket tesznek a két fél számára kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére. A felek egyetértettek abban, hogy megerősítik gazdasági és kereskedelmi kapcsolataikat. Tanulmányozzák a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének új lehetőségeit, hogy ösztönözzék az ipari együttműködés különböző formái, ezen belül közös vállalkozások létrejöttét. A felek erőfeszítések tesznek a kulturális kapcsolatok fejlesztésére. Ennek keretében a két nép közös múltjával kapcsolatos tudományos kutatásokban fokozzák az együttműködést. A miniszterek nay megelégedéssel nyilatkoztak a látogatás eredményeiről; török külügyminiszter első ízben látogatott a Magyar Népköztársaságba. A látogatás a két (Folytatás az 5. oldalon)