Népszava, 1971. január (99. évfolyam, 1–26. sz.)
1971-01-14 / 11. szám
2 Kedves Művésznő! Levelek Berek Katalinnak A levelekben a megszólítás csaknem minden esetben azonos: Kedves Művésznő! Nagyon hasonlítanak egymáshoz az első bekezdések is: „Én a televízióból (vagy a színpadról) ismerem csak önt, de úgy érzem, olyan ember, aki megértő, akihez bizalommal fordulhatok” stb. Berek Katalinhoz, az ismert színésznőhöz írják ezeket a leveleket. Arra kértem a művésznőt, mondja el röviden, miről szólnak a hozzá írt levelek. bályos naplót vezetett, hogy én olvassam azt. Bevallom, a kezdet kezdetén, amikor még csak egykét levét lövögetett a címemre, fel sem bontottam azokat. Úgy emlékszem, ennek a naplóíró kislánynak a harminc egyforma borítékját nyitottam ki először. Feltámadt bennem a lelkiismeret, milyen ember vagyok én, hogy nem válaszolok azoknak, akik bizalommal fordulnak hozzám. Ma már azonban nem bírom sem idővel, sem energiával. Fantasztikus mennyiségben lepnek el például a magányos nők levelei. Nem tudom, miért van ez. Harminc egyforma boríték — Gyakran mondok verseket, s valószínűleg ezért van, hogy legtöbben saját műveiket küldik el hozzám. Van, aki azt írja, hogy a mellékelt verseket már minden laptól visszaküldték, de ha én betanulnám és elmondanám legalább az egyiket, akkor megtudná mindenki, hogy ő igenis jó költő. Egy háziasszony, akinek négy gyermeke van, csak éjszaka ér rá verseket írni, s azt reméli, hogy én eldöntöm, mennyire tehetséges ő. Küldött már verseket tizenhárom éves fiú is, akinek inkább az iskolai önképzőkörbe kellett volna jelentkeznie. — Mit szól ön mindezekhez? — Mit szólhatok? Én nem vagyok irodalmi fórum, nem is értek a versek elbírálásához. Ha értenék, akkor most valószínűleg szerkesztő lennék valahol, és nem színésznő. Sajnos, a versküldőkkel még nem ér véget a sor. Kapok másfajta leveleket is. — Például? — Például egy lánytól, aki azt hitte, hogy én magányos ember vagyok. s — Végül is mit csinál a levelekkel? — Eddig valamennyire válaszoltam, sokszor éjszaka, előadások után, mert máskor nem volt rá időm. De most már komolyan nem bírom. — Mennyi idejét veszi el a levelezés? — Ha összeadom az órákat, hetenként egy teljes munkanapot. — Darabszámban mit jelent ez? — Naponta nyolc-tíz levelet kapok. Havonként tehát két-háromszázat. És minden levélíró válaszra vm, akár okkal, akár ok nélkül fogott tollat. Majd minden levélben megtalálható egy ilyen vagy hasonló „lírai betét”: „Lehet, hogy most ki fog nevetni, talán egyenesen a papírkosárba dobja a levelemet. De nem, ó, nem, erre nem is merek gondolni.” Minden száz levél között akad négy-öt, amelyikre indokolt válaszolni. A többin azonban — mondhatjuk í£y 1- téves a címzés. Valóban nem Berek Katalmnak vagy a többi előadóművésznek a feladata elbírálni, hogy valaki tehetséges költő vagy sem. Ez az irodalmi folyóirtokra, a könyvkiadókra és a lapok kulturális rovataira tartozik. Ha valaki, nem tud verset írni — ami nem szégyen, s attól még nagyon rendes, értékes ember lehet —, azt Berek Katalin sem fogja kiemelni az ismeretlenségből. . Mátyás István amikor a tv-ből megtudta, hogy van egy gyermekem, azt nagyon zokon vette. Ezek szerint — írta — mégis ő a legmagányosabb a világon. Ez a lány tizennyolc éves. Régebben egy másik lány rövid idő alatt legalább harminc levelet küldött nekem. Szü retenként egy munkanap Vetkőztető Fenákel Judit könyvéről Fenákel Judit riportokkal érkezett az irodalomba. Járt, de mégis nehéz út ez. Olyanok haladtak átlőtte rajta, mint: Mik,száth Kálmán, MóricziZsigmond, Móra, Jeresic, Sarkadi Imre, hogy csak találomra markoljunk ki néhány nevet Ezek az elődök nemcsak törték az utat, hanem a túlhaladás szép és nehéz kötelességét hagyták az utánuk jövőknek. Ez az öt írás is magán viseli a riporter munkáját. De nem azzal, hogy egyetlen, egyszeri esetet választ témául. Hanem azzal, hogy a kiválasztott téma, az emberi alak fontos, érdekes, s sorsa önmagán túlmutató, általános törvényszerűségek szintjére emelkedve éri el azt a hatást, ami a novellának ősi, eredeti feladata, hogy példázzon. Öt, első látszatra nagyon is távolinak tűnő emberi életutat, vagy annak egy-egy sorsfordító epizódját találjuk itt. De bármily messze vannak is egymástól a hajdani műgyűjtő család üdülői kultúrfelelős nőtagja, s a szegényparasztból újságíróvá lett Széll Ágnes, a lényeg mégis sokkal inkább az azonosságon, semmint a különbségen van. Különbözik a környezetük, életkoruk, de a sorsuk vonala egybeesik. Úgy mondhatnánk: önmagukat megvalósítani nem tudó, kibontakozni, eredményt nyújtani nem tudó emberek. Okát, forrását keresve nem magatehetetlen, képességeikkel rosszul gazdálkodó, magukat elherdáló lelkek ezek, hanem ellenkezőleg: környezetük áldozatai. Maguk ellen „csak” annyit vétenek, hogy mindig engednek a környezet ráhatásának, mindig „belátják”, hogy vágyaikat, terveiket háttérbe kell helyezni, nem azt kell tenniük, amit saját belső parancsuk diktál. Sorsuk, jellemük ezért torzul el végzetesen. A kétéltű című írás hőse „szaladj ide, tedd arrébb” kishivatalnok, de odahaza már kész életműve, nagy önéletrajzi regénye, melyről sok meghurcoltatása miatt senkinek sem beszél. Nincs különb sorsuk a többieknek sem. Az újságíróvá kényszerített parasztlány — kit még érzelmeiben is kihasználnak — az üdülő vénkisasszony sorsra kényszerített kultúrfelelőse, a hisztériás, fegyelmet nem tűrő diáklány hamis vádja miatt állását vesztő tanárnő, s a szerelmében megcsúfolt ápolónő — mind áldozat. A riporter keze nyoma ott van az írói magatartást jelző stíluson is. Magas hőfokú indulat, néha szinte sistergő gyűlölet csap ki az egyébként visszafogott, fojtottan egyszerű mondatokból. „Tárgyai a szabályokkal takarózó gyáva hivatalnok, a másikat kihasználó, de fölötte elnéző munkatárs, saját életformáját másokra kényszerítő családtag. De mindnél jobban gyűlöli, mindnél undorítóbbnak ábrázolja az álszentséget, a képmutatást, a mások szerelmi életébe otromba illetéktelenséggel belegázolókat, a „vetkőztető”-ket, mint a kötet kitűnően választott címe is mutatja. Ez az indulat nem embermegvető fölény szülötte, hanem épp a veszendőbe menő emberi sorsokért érzett felelősség megnyilvánulása. Csak egyet lehet vele érteni, s örülni ennek a könyvnek. (Szépirodalmi Könyvkiadó) Bessenyei György Mulmtisztító szövetkezet AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ: gépi vasalót, betanított női dolgozókat, varrodai dolgozókat és kazánfűtőt 1. SZ. TELEP Budapest, XIII., Vágó Béla u. 29 betanított női dolgozókat, lakatost és villanyszerelőt 2. SZ. TELEP Budapest, X., Vasgyár u. 10 villanyszerelőket, női betanított dolgozókat kalanderhez, lakatost és csavarokat 3. SZ. TELEP Budapest, XIII., Szekszárdi út 15/b szakképzett villanyszerelőt Budapest, VII., Kürt u. 8 képesített és mérlegképes könyvelőket hálózati ellenőrnek perfekt gyors- és gépírót, érettségizett bérelszámolót, valamint üzemi adminisztrátort Budapest, VII., Csányi u. 10 energetikust legalább 5 éves gyakorlattal, épületgépész- és elektro végzettséggel MŰSZAKI OSZTÁLY Budapest, VII., Csányi u. 10 NÉPSZAVA A HÉT IF FILMJie Közjáték Két történet fonódik filmmé — azaz érdekes közjátékká — Krzysztof Zanussi tehetséges fiatal lengyel rendező alkotásában. Az egyik történet (vagy inkább életforma) megszemélyesítője: Jan Rousseau-i alkat. Távol a nagyvárosi zajorkántól keresi munkájában és környezetében a harmóniát. Marek viszont a karrier, a nyüzsgés, az „életbenlét” megszállottja. A két tudósbarát néhány napra összefut a téli szünidőben. S ez a találkozás nemcsak az eseményeket szaporítja a vidéki magányban, hanem a vitákat is a lét céljairól, formájáról. A film gondolati anyaga etikai jellegű. Mondhatnám azt is, a „sztori” keretében felmerülő gondolatok az örök kérdés körül forgolódnak. Mi az egyetlen, s főként helyes útja az emberi boldogságnak? Miként teremtheti meg az ember maga körül leginkább a boldogság, a nyugalom feltételeit? A jóságot, a szépséget, s a szabadságszükségletet. Az „örök kérdés” azonban új módon, a mai ember problémájaként, jelentkezik a filmben. S, ha Zanussi nem is „kötelezi” el magát egyik életformánál sem , mégis világos választ ad. Illetve világosan kimondja: a választást, a döntést senki sem tudja elkerülni. S ha a választás helyes, akkor elfogadhatóvá, széppé teszi az életet. Zanussi stílusa egyszerű és közvetlen, halk tónusú. A szemlélődés, a töprengés, az elmélázó merengés jobban érdekli , mint az eseményekkel teli tárgyi világ. Így filmje meglehetősen monoton, lassúdat. ..elidegenített” — noha csapnak benne magasra a szenvedélyek. A színészi játék is ennek megfelelően — Jan Zarnecki, Jan Myslowicz és Barbara Wrzesinska segítségével — végtelenül egyszerű, póztalan, látszólagos „színtelenségében” is sokszínű. A kitűnő képi atmoszféra Stefan Matyjaszkiewicz operatőrnek is köszönhető. idegen a cowboyok között A western — a híresnevezetes hollywoodi vadnyugat, a csattanó horogütések, a szaporodó hullák filmje — úgy tűnik teljesen megszelídült. Vagy inkább: „humanizálódott”. Példa erre a most bemutatott kétrészes amerikai film is , amelyben már csak ritkán akad jóféle vad-romantikus csatározás a kietlen pampákon. Illetve a szép idegen, aki betévedt a cowboy világba fegyver nélkül, szép szavakkal szeretné elcsitítani a viszályt a két harcos csapat McKay és Hannassey között... Ám a western izgalom nélkül, olyan, mint a fekete — kávé nélkül. Vizes. Illetve ez esetben — cukros. Mert cukros kis történetet kapunk William Wyler rendezőtől — vadnyugatról. Szépen kikerekedő szerelmi cselekménnyel és „váratlan”. ..szokatlan” happy enddel. Továbbá szép díszletekkel, szép ruhákkal, nagyon okos lovakkal — és kitűnő színészekkel, íme a színészlista: Gregory Peck, Jean Simmons, Caroll Baker, Charlton Heaton és Burl Ives. Funny girl Csúnya — és mégis gyönyörű. Furcsa és ismerős. Zseniális és esett. Groteszk és bájos. Szentimentális és fanyar. Nem néz ki „nőnek” (sexynek, hollywoodi mintára) — és mégis minden idegszálával az. És ráadásul nagyszerűen énekel, kitűnően táncol, szédületes színésznő, humora, karikírozó-képessége elsöprő, egyéni ... És folytathatnám a felsorolást. Barbara Streisand ő. A Funny girl sztárja. Miatta, csakis miatta érdemes megnézni a nagyon is közepes amerikai musicalt. Gantner Ilona A Szépművészeti Múzeum kiállítása Moszkvában Gazdagsága, sokrétűsége valóságos tárlatszenzációvá avatta azt a kiállítást, amely a budapesti Szépművészeti Múzeum grafikai anyagából szerdán nyílt meg a moszkvai Puskin Képzőművészeti Múzeumban. A bemutatott anyag méltóképpen reprezentálja a XV. és a XX. század közötti nyugat-európai rajzművészetet, a különböző művészeti iskolákat és irányokat. A moszkvai közönség a legnagyobb mesterek: Leonardo da Vinci, Dürer, Cranach, Rembrandt, Tiepolo, Delacroix, Daumier, Manet, Van Gogh, Cézanne és mások műveiben gyönyörködhet. Viszonzásképpen hamarosan a moszkai Puskin Képzőművészeti Múzeum anyagából nyílik kiállítás a magyar fővárosban. ____________ (MTI) . A régi vasi népi foglalkozások reneszánszukat élik. Ikervárott a háziipari szövetkezet 200 éves helyi hagyományokat ápolva, milliós tételekben állít elő fűzfavesszőből fonott termékeket, amelyeket a fél világon vásárolnak. AIMER AZ AUTÓ- ÉS ALKATRÉSZKERESKEDELMI VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES szállítómunkást gépkocsivezetőt és gépkocsiszerelőt JELENTKEZÉS: # AUTÓKER SZÁLLÍTÁSI OSZTÁLY Budapest, XIII., Visegrádi u. 70 Ügyintéző: Katona Jenő Telefon: 204—437 A Szlovák Kamarazenekar hangversenye Az elmúlt évek zenei élményei között a legtöbb örvendetes meglepetést fiatal kamaraegyüttesek szerezték. Hazaiak, olaszok,* szovjetek, osztrákok után most Bohdán Wardal és tizenegy művésztársa folytatta a sort. Igaz, a tíz éve alakult kamarazenekar már Európa számos országában szerepelt, hír szerint nagy sikerrel. Más azonban a hír és más — olykor egészen más — a személyes találkozás nyomán keletkező élmény. A Szlovák Kamarazenekar január 12-i zeneakadémiai koncertje (a „Vivaldi—Bach—Mozart” sorozatban ezúttal Purcell— Mozart—Vivaldi, majd még Galotti- és Corelliműsorral) bármely, nemzetközileg elismert szvnthez viszonyítva elsőrendű volt. Az ilyen természetű, ma újjászületését élő muzsikálásban, a tizennyolcadik század nagyjainak megszólaltatásában, már csak ennek a gyönyörű zenének a jellege szerint is, a ritmikai és tónusbeli egyöntetűség, a tiszta, egynemű hangzás a jó hatásnak, a közönség elragadásának fő eszközei. Ez azonban motorikus eszközökkel el nem érhető, még ily sok gyakorlás sem vezethet az említett eredményre. És bár az előbbi, valamint az egyedeiben is kitűnő művészegyüttes is alapvető feltétel , önmagában ez sem elég. A lényegre törő, stílusban hű megszólaltatáshoz ennek a muzsikának az elmélyült ismerete és szeretete, kortól függetlenül fiatalos lendület szükséges. A kitűnő szlovák művészeknél ez utóbbi egyébként nem is független a kortól — a tizenegy vonós, egy combaló játékos átlagos életkora minden bizonnyal kettes számmal kezdődik. Szólóművésznek is valamennyien jók — itt azonban a szólistán kívül senki nem szólózik, szigorúan és szépen együtt muzsikálnak. A vezető és szólista Wardal nagyszerű hegedűművész — de így is egy a tizenkettőből. Egy kitűnő együttes vezetője és tagja. 1 — ajka — Horizont □ A főváros Egyetemi Színpadának példájára Pécsett is életre hívják az egyetemek és a főiskolák közös művészeti együttesét, amely nyilvános előadásokat tart majd a város közönsége számára. Azt tervezik, hogy az első előadásra már az idén sor kerül. □ Hírlapolvasó nyílik ma, január 14-én, délután 4 órakor a Láng Művelődési Központban. 150-féle hazai és külföldi újság, folyóirat várja az olvasókat. A hírlapolvasó használata nincs könyvtári tagsághoz kötve. MOST TAPÉTÁZTASSON! ■ Megérkeztek az új angol, olasz, német import tapéták 1971 I. negyedévre megrendelést elfogadunk lakosságnak is és közületnek is MINŐSÉGI SZOBAFESTŐ, TAPÉTÁZÓ, FÉNYEZŐ SZÖVETKEZET, Budapest Vill., Pogány József utca 9 TELEFON: 143—823, 139—016 1971. január 14 MŰSOROK : Operaházi A Rajna kincse (Venczell-bérl. 5. ea., 7). — Erkel Színház: Porgy és Bess (7). — Nemzeti Színház: Sötét galamb (7). — Katona József Színház: A luzitán szörny (7). — Madách Színház: Oidipus király (D-bérl., 7). — Madách Kamara Színház: Mesterdetektív (L 2. bérl., 7). — Madách Stúdió: O, azok a szép napok (fél 10). — Vígszínház: Tiszták (Komb. bérl. 3. sor., 4. ea., 7). — Festi Színház: Hol van a testvéred, Abel? (7). — Fővárosi Operettszínház: West Side Story (7). — József Attila Színház: Várj, amíg sötét lesz (6-béri. 3. ea., 7). — Thália Színház: A magyar kérdés (7). — Vidám Színpad: Egy fiúnak négy mamája (fél 8). — Mikroszkóp Színpad: A tetőn dolgoznak (fél 9). — Irodalmi Színpad: Hej, cigányok (D-fr. bék. 2. ea., fél 8). — Állami Bábszínház: Piroska és a három kismalac Me. 10) — Kamara Varieté: Maxi Show (0 és fél 9). — Zeneakadémia: M. All. Hangversenyzenekar (Téli bék. C. sor., fél 8). KOSSUTH RADIO 8.20: Két versenymű. 9: A történelem hajnalán. A kenyér forradalma, ism. 9 25: Népdalok, néptáncok. 10: H. Idős. 10 05: Heten vagyunk. Rádiójáték. 1055: Haydn műveiből. 12: Béli krónika. 12 20: Ki nyer ma? 12.30: Melódiakoktél. 13.40: A bálvány. Pogány eposz. 14.01: A Philharmonia Zenekar Bach-műveket játszik. 14.38: Néndalgyöjtő úton Kodály nyomában. Ism. 15. H. Idős. 15.10: Zengjen dalunk! 15.40: Vendégségben. ifi: A világgazd. hírei. 15.05: Durkó Zsolt: Szimbólumok kürtre és zongorára. 16.19: Színes , népi muzsika. 17: H. Idős. 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. 17.15: Opera-csillagok — operaslágerek. 17.45: Tanácsaink az új törvénytervezet tükrében. Riport. 18.13: Magnósok, figyelem! Ism. 19: Esti krónika. 19.25: Szegedi Anikó zenekari zongoraestje. Közben 20.30: Kritikusok fóruma. 20.40: H. 21.13: Tizenhét piramis a Níluson- Dokumentumműsor. 21.43: Csárdások. 22: H. Idős. Sport. 22 20: Beszélgessünk zenéről! 22.49: Ikerpárok. J. G. Martínez spanyol író fantasztikus elbeszélése. 23.07: Ruhavásár. Részi. 24. H. Idős. 0.10: Éji zene. PETŐFI F*D!08.05 Fúvószene. 8.20: Juanita csókja. Részi. 1: Operarészletek. 9.40: A téli ügyeletek vezérkarai. Ism. 10: A zene hullámhosszán. 12: Könynyűzenei híradó. 12.30: Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik. 12.24: Henryk Szeryng hegedül. 13: H. Idős. 14: Ifjúsági randevú kettőtől hatig! 18.10: Elisabeth Schwarzkopf és Dietrich Fischer-Dieskau énekel. 18.52: Csak ép testben ép a lélek? II. 19.07: Új könyvek. 19.10: Dalok Budapestről. 19.23: Embert enni tilos! Színházi közv. Közben 19.55: Mese. 20: Esti krónika 2. 21.38: Könyvismertetés. 21.48: Muzsikáról a fiataloknak. Ism. 22.16: A Bourne Siegers Együttes énekel. 22 30: Népi zene. 23: H. Idős. 23.15: Operarészleek. 24: II. Idős. URH 15: H. Idős. 18.10: Hanglemezparádé. 18.50: Orosz nyelvvizsga-előkészítő. 4. 19.05: Bemutatjuk új Bartók-felvételeinket. 19.20: Operák Torquato Tasso nyomán. 19.30: A dzsessz kedvelőinek. 20.27: H. 20.30: Fémmegmunkálás hengerléssel. 20.45: SárközyIstván: Aki szegény. Tizenkét tfslel József Attila-sorokra. Rappresentazione profana. 21.12: Ember fia és farkasa. Rádiójáték. Ism. 22.01: Népszerű szimfonikus zene. 23: H. Idős. TELEVÍZIÓ 8.10: ITV. Földrajz. Alt. isk. 5. oszt. 9: Környezetismeret. Alt. isk. 4. oszt. 9.55: Magyar nyelvtan. Alt. isk. 5. oszt. 10.10: Telizsák. Ism. 13.10: Földrajz. Ism. 14: Környezetismeret. Ism. 14.55: Magyar nyelvtan. Ism. 17.28: Műsor. 17.30: Hírek. 17.35: Postásmese. 18.25: Nyílt tárgyalás. Vita. 19.15: Mese. 19.30: Tvhiradó. 20: A Forsyte Saga. 2. Családi botrány. 20.50: Vendégünk: Jevgenyij Nyeszterenko. 21.10. . .Alkatonák. Tvfilm. 22.15: Tv-híradó 2. POZSONYI TV 19.30: Hamlet király. Ism. 11: Autósok, motorosok. Ism. 17.45: Ifjúsági műsor. 18.40: Öt perc önmagunknak. 19: Tv-híradó. 19.25: A Tv-híradó jegyzete. 19.30: Ma döntünk a holnapról. Publicisztika. 20: A 7-es osztag nem válaszol. Szovjet—jugoszláv film. 21.25: A jégkorongozás hírei. 21.40: Tv-híradó.