Népszava, 1971. január (99. évfolyam, 1–26. sz.)
1971-01-26 / 21. szám
Munkásmozgaloi-kórusmozgalom » KÖZÖS ÉNEKLÉS ■ a lagmélyebb gyökerekül rendelkezik, a régibb, közvetlen és közlési módon (kisugárzóban) a legnagyobb hangú valamennyi kulturál jellegű tevékenység 1 dza, amelyet az embek műkedvelő csoportoulásban folytatnak. A mozgalom” fogalom nem véletlenül és nem formálisan forrott eggyé a ,,kóus” fogainkéval — és immár egy évszázadnál hosszabb ideje a munkásmozgalommal, általában is, hazánkban is. A rövidke visszapillantást az teszi időszerűvé, hogy a napokban a Szakmácsban megalakult aZérusok Országos Tanácsának munkásénekkari bizottsága. Művészeti bizottság és ifjúsági bizottág is alakul ugyanezen keretek között, de valamennyi bizottság és az egész tanács jövendő munkáját, eredményességét, hatékonyságát alapvetően befolyásolja ennek -a most létrejött testületnek a tevékenysége. Ma már, a szocializmus értésének körülményei között természetesen más a feladata egy ilyen testületnek, mint volt a munkásmozgalom hajnalán, amikor a hazai munkáskórus-mozgalom kialakult, vagy később, a felszabadulás előtt. Már maga a munkáskórusfogalom sem kezelhető olyan egyértelműen, mint az említett időszakokban, amikor a munkáskórusokban valóban szinte csak munkások tömörültek és az elnyomó társadamát támadó, forradalmi hirdetői voltak a munkásmozgalom törekvéseinek. Nyilvánvaló, hogy ha csak mai, szakszervezeti kórusainkat ragadom ki, vagy kiemelem mai ifjúsági kórusainkat, az előbbi esetben nem korlátozódhatom csak munkásokra (sok-sok szellemi dolgozó énekel a szakszervezeti kórusokban és sok munkás, lakóhelye szerint, például szövetkezeti kórusokban), az utóbbi esetben pedig mai munkások gyermekeiről és jövendő munkásokról, ipari tanulókról is szó van. Mindezt csak a feladatok árnyalt kezelése végett említem, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a munkásénekkari bizottságra, amelyben kiváló szakemberek, személyükben nagy hagyományokat és tapasztalatot hordó régi és újabb énekkari tagok tömörültek — sok és fontos sajátos feladat vár. HAGYOMÁNYOK felül tárása, ápolása és átadása csak egy ezek közül. Feltárásra is szükség van még bőven, enélkül rendkívül értékes anyag menne veszendőbe. Az első munkásdalok eredete még a szabadságharc és az azt követő évtizedek idejére nyúlik viszsza. Pontos tudományos feltárásra vár még sok munkásdal eredete, olyan nőké például, mint a „Szomorúan szól a magyar nóta.. ”, amelyet ebben a formában az első munkáskórusok énekeltek, de amelynek előzménye Erkelnél fellelhető (a Névtelen hősök tábori dalában), még ősibb eredete Arany János Nemzetőr dalához vezet. A hagyomány — ez köztudott — a jelen egészséges fejlődésének bázisa. És itt nemcsak kórusaink egészséges alapon történő továbbfejlődésére utalok, hanem zenealkotásunk továbbfejlődésére is — a munkásénekkari bizottságnak ebben is van feladata. Érdemes itt emlékeztetni : arra, hogy a magyar zenealkotás valamennyi fő- és hajszálgyökere táplálkozik a kóruséneklésből — és fordítva: minden nagy magyar zenealkotó táplálta kimagasló alkotásokkal a kórusokat. Hozzátehetjük: nagyon egyértelmű társadalmi töltéssel alkotott művekkel, az Ábrányi, Mosonyi, Erkel, Liszt vonulattól Bartókig és Kodályig. A magyar kórusmozgalom haladó mivolta mindettől elválaszthatatlan — és ennek így kell lennie a jövőben is. A munkásénekkari bizottságnak tehát mintegy szakmai tanácsadó bizottságnak is kell lennie, amelyik„feladja a leckét” a kiszélesült mozgalomnak, a ..KÓTÁ’-nak (Kórusok Országos Tanácsa), az állami segítő és irányító szerveknek és a zenealkotóknak egyaránt. Milyen „leckét”? Napilapcikk nem vállalkozhat a sorolásukra sem, olyan sok és sokféle a tennivaló. A kórusmozgalom fejlődése az utóbbi években egészségesnek mondható — de még nagyon sok torzulás, hamis tendencia, sznobság, felett kell győzelmet aratni. Érthető, hogy sok maradt belőlük, hiszen a munkáskórusok egészséges és lehetséges fejlesztése helyett elhanyagolásuk és visszaszorításuk volt a sajnálatos gyakor- ■ lat röviddel a felszabadulás után. A polgári, azon belül a vallásos kő-,rusok törekvése és vezetőik hatása nem maradt hatástalan. A FELADATOK sokaságából, amely amunkásénekkari bizottságra (és természetesen a KÖTÁ-ra, a társadalmi és az állami irányító szervekre) vár, itt most — az említetteken túl — csak kettőt emelek ki. Erkölcsi és anyagi vonatkozásban javítani kell a munkáskórusok helyzetét, szaporítani fellépési alkalmaikat, növeli közönségbázisukat, í.ismerésüket. Ez természetesen elválaszthatatlan a zenealkotás kérdéseitől. Legkiválóbb zeneszerzőink bevonásával elő kell segíteni új, a munkáskórusok és közönségük számára használható, szép művek megszületését. Hatékony támogatást érdemelnek mindazok az erőfeszítések, amelyek a munkásokról, a munkásoknak szóló zeneművészet ápolására irányulnak. Ez nem mond ellent a legnagyobb igényességnek, annak, hogy munkáskórusaink a világ és az ország klasszikusait is a repertoárjukon tartsák és megismertetésüket feladatuknak tekintsék. Sőt, a kettő egységben felel meg korunk követelményeinek. A másik nagy feladat egyszerre szól a jelennek és a jövőnek. Nem megnyugtató, hogy napjainkban az általános iskola után éppen a fiatalságnak az a része veszíti el minden iskolai kapcsolatát a nemes muzsikával, amely a munkásosztály bázisát jelenti majd néhány éven belül. Éppen ezért, a továbbtanulásra előkészítő középiskolákhoz hasonlóan a munkásosztály utánpótlását biztosító szakközépiskolákban és iparitanuló-intézetekben is intézményesíteni kell a zenei képzést és ezen belül az énekkari munkát. A MUNKÁSÉNEKKARI BIZOTTSÁGNAK ezzel a néhány kiragadott gondolattal kívánunk jó munkát. Olyan jót, amely méltó lesz a munkásmozgalom kórusainak fényes hagyományához. -Ez a-hagyomány mindenkor a magyar kórusmozgalom büszkesége lesz. Rajk András Bemutató a Bartók Gyermekszínházban Hétfőn nagy sikerrel mutatta be a Bartók Gyermekszínház Móra Ferenc regénye nyárán, Benedek András átdolgozásában a Rab ember fiai című kétrészes zenés színművet. A színpadi változat zenéjét Gulyás László szerezte, a díszlet- és jelmezterveket Köpeczi Bócz István készítette. A daráló rendezője Lengyel György. A főbb szerepekben Bilicsi Tivadar, Bálint András, Benkő Péter, Szirtes Ádám és Várhegyi Teréz mutatkozott be. Az újszerű zenés adaptációt hétköznap délutánonként játssza a gyermekszínház a Fővárosi Operettszínház épületében. (MTI) KORSZERŰEN BERENDEZETT ÉS FELSZERELT MUNKAHELYRE, KÖNNYŰ, TISZTA MUNKÁRA ! IVÜKET FELVESZ KŐBÁNYAI GYÓGYSZERÁRUGYÁR, BUDAPEST X., GYÖMRŐS ÚT 19 NÉPSZAVA A televízió előtt IDŐZAVAR? A „Váci Mihály” szavalóverseny vasárnapi második fordulója nem hozott meglepetést, már ami a produkciók színvonalát illeti. Kellemetlenül lepett meg viszont a műsor lebonyolításának módja, az a megmagyarázhatatlan tapintatlanság, amellyel szinte belefojtották a szót a kitűnő művészekből álló bíráló bizottságba. A zsűri végighallgatta az amatőr versmondókat, a zsűrit nem hallgatták végig. Ez nem csupán udvariatlanság. Az eligazító, elemző bírálat és indokolás a művészeti vetélkedők izgalmas, élvezetes része és legfőbb tanulsága — ettől fosztották meg most az érdeklődő nézőket és az érdekelt versenyzőket az idő sürgetésére hivatkozva. Máskor is előfordult már, hogy hasonló okból megszakították. ..lekeverték” egy-egy tv-műsor végét. Indokolt is lehet az ilyesmi, ha az időzavarba került adást perchez kötött esemény, például helyszíni közvetítés követi, vagy a mindig azonos időpontban jelentkező tv-híradó. Ezúttal azonban semmi ilyesmiről nem volt szó, és az előadott versek ismeretében előre, csaknem pontosan kiszámíthatták a műsor időtartamát. Az előirányzott negyven percből jutott idő interjúkra, még olyan kevéssé helyénvaló riporteri kérdésre is, amely a versenyző fiatalasszony szerelmes természetét firtatta. Az időzavar csak akkor állt be, amikor Mensáros lászló a mondatok ívéről, a hangsúlyról, Kazimir Károly a vers értelmezéséről kezdett beszélni, amikor a zsűri még latolgatta volna a két legjobb versenyző helyezését, teljesítményét. A késés nem volt több öt-hat percn át. Időben csak egy kicsit „csúszott” a műsor, színvonalban sokat. KICSODA — MICSODA? Nemcsak a vasárnap esti barkocsibajátékról van szó, noha az is nagyon tanulságos volt. Megtudtuk például, hogy a középiskolás magyar irodalmi tankönyv említést se tesz Arany Tetemrehívás című balladájáról, így hát a zsűri meglehetősen szabálytalan igyekezete se juttathatta az ifjú versenyzőnő eszébe Kund Abigél tőrét. Tolnay Klári személyének kitalálásától viszont „sikerült” eltéríteni a versenyzőt egy helytelen válasszal. Sajnos, nem először fordul elő ilyen tévedés. Az a gyanúnk, hogy a játékvezető volt felkészületlen! Mostanában csütörtök esténként is kicsoda — micsodát játszunk. A szerteágazó Forsyte családján igyekszünk kiigazodni, például, hogy kicsodája Winifred Helennek, ha Soames fia az öreg Jamesnek, Francesnek pedig unokasógora vagy micsodája? Talán a huszonnyolcadik folytatásig sikerül mindezt megtanulnunk, noha a család újabb hajtásokkal gyarapodik. Egyébként — Galsworthy világhírű könyvének tv-változata — legalábbis első három részében — eléggé felszínesen követi a regény vonalát, átsiklik az ábrázolás mélyebb rétegei felett. Tetszetősen illusztrál, de a mű csomópontjai helyett olykor hosszasan elidőz olyan részleteknél is, mint például „Juley drágám” kutyuskájának fogadtatása. Egy másik regény is jelentkezett az elmúlt héten a televízióban, ugyancsak nem a legszerencsésebb formában. A Nyitott könyv sorozat Rákosy Gergely Tigrisugrás című új könyvét igyekezett bemutatni szóban, képben. A dramatizált regényrészletek közül egyik-másik érdekes volt, de összességükben nem tükrözték eléggé, a műben felvetett problémákat, gondolatokat. A kritikusok és az író beszélgetése se rendezte el a látottakat. Ők a regény ismeretében vitatkoztak, és az abban leírt békalencse-biológiai kísérlet ismertetése, sajnos, sok időt vett el a valóságos mondanivaló elemzésétől. HOFI MESÉT és más mulatságok. „Elég az hozzá ..címmel Hofi Géza mesélt, anekdotázott szombat este a televízióban. Aki paródiát, igáz „hofiádát” várt, az talán csalódással fogadta a vidéki színésztörténeteket, amelyek valójában a benfentesek számára a legmulatságosabbak. Ahogy előadta, vásott kölyök humorával, lezseren és villámgyors rögtönzésekkel, az mindenképpen mulatságos volt, de ezúttal nélkülöztük Hofi aktualizálását és többfelé kihegyezett poénjeit. „Ó, igen .. Jól sikerült a tv zenés színházának bemutatója, Arthur Sullivan Esküdtszéki tárgyalás című vígoperai igényű operettjének tv-változata. Szitányi András ötletes, jókedvű rendezésében kitűnő énekesek és színészek tolmácsolták a kellemes kis művet. (v. v.) Magyar—jugoszláv képzőművészeti együttműködés Gyümölcsöző munkakapcsolat jött létre Vas megye és a szomszédos jugoszláv határterületek képzőművészei között. Bartha László kőszegi festőművész alkotásaiból májusban kiállítás nyílik Mariborban és Piranban. A tavaly Szombathelyen bemutatott textilbiennálé anyagát a muraszombati és a maribori közönség ez év februárjában láthatja. Szeptemberben a szombathelyi Savaria Múzeumban közös tárlatot rendeznek a szlovéniai és a Vas megyei művészek. Nyugat-Magyarország, s egyes jugoszláv és osztrák területek képzőművészeinek hagyományos évi közös kiállítására az idén Muraszombaton kerül sor. MARADÉK MARADÉK MARADÉK MARADÉK maradék maradék MARADÉK MARADÉK MARADÉK MARADÉK MARADÉK MARADÉK MARADÉK MARADÉK MARADÉK MARADÉK MARADÉK MARADÉK MARADÉK MARADÉK MARADÉK • MARADÉK 30 60%-os ragetér HAZAI -ÉS IMPORT GYAPJÚ-SELYEM-ÉS PAMUTSZÖVETEK IX. Ferenc Körút 13. Intercisa régészeti anyaga Kecskeméten Kecskeméten a helyi és a dunaújvárosi múzeum közös kiállítást rendezett a római birodalom dunai határának fontos védőbástyája, az Intercisa nevű település régészeti anyagából. Az I—IV. század között fennállt római település kutatása 70 esztendeje kezdődött, a módszeres feltárás és leletmentés viszont csak 1963 óta tart, mióta Dunaújváros egyre inkább kezd ráépülni a hajdani Intercisa területére. Eddig 1500 sírt, számos lakóépületet s más építményt tártak fel. A tudósok előtt egyre világosabban kirajzolódik Intercisa topográfiája. A nagy méretű régészeti munka során felszínre került rendkívül gazdag leletanyagot reprezentálja a kiállítás. Régészeti térképvázlat szemlélteti a híres római kori települést. A vitrinekben a kor fazekas- és üvegművészetének remekei, a harci eszközök, a római császárokat gúnyoló és más érdekes feliratú kőtáblák láthatók. Bemutatják a fibulákat, a ruhakapcsoló tűket, az egyéb kapcsokat, ékszereket. Jól látható: e tárgyak anyaga, formája — követve a „divathullámzást” — akkor is ugyanolyan gyakran változott, mint ma. Az érdekes régészeti tárlatot Visy Zsolt, a dunaújvárosi múzeum tudományos munkatársa nyitotta meg vasárnap nagy érdeklődés mellett a kecskeméti Katona József Múzeumban. (MTI) 1971. január .» MŰSOROK : Operaházi A varázsfuvola (A. b. 6. ea., 7). — Erkel Színház: Hunyadi László (Főisk. XI. b. 3. ea., 7). — Nemzeti Színház: Ivanov (7). — Katona József Színház: Utolsó tél (7). — Madách Színház: Sosem lehet tudni (7). Madách Kamara Színház: Eszményi gyilkos (7). — Vígszínház: Hotel Plaza (7). — Pesti Színház: Az öreg (X. b. 2. ea., 7). — Fővárosi Operettszínház: West Side Story (7). — József Attila Színház: Canterbury mesék (7). — Thália Színház: A Thibault család (7). — Vidám Színpad: Egy fiúnak négy mámája (fél 8). — Zeneakadémia: Bolgár Kamarazenekar (Vivaldi—Bach—Mozart 3., fél 8). Kamaraterem: Varga Csilla zongoraestje (fél 8). — Kamara Varieté: Maxi-show (6 és fél 9). KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Zenekari muzsika. 0: Harsán a kürtszó (ism.). 0.33: Izsmán Nelly és Payer András énekel, Sonny Boro együttese játszik. 10: H. Idő!. 10.05: Donizetti: Don Pasquale (három felv. vígopera).• 12: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma??.30: Melódiákoktól. 13.40: Új Georgikon. 14.04: Pol-beat Vámos Tibor dalaiból. 14.16: A királykisasszony cicája (mesej.). 15: H. Idős. 15.10: Rádióiskola. 16: A világgazd. hírei. 16.05: Új felvételeinkből. 16.15: A kalkuláció és a gyermekruhák. 16.35: Auréliaim Pertik énekel. 17: H. lelől. 17.05: ESSD, 1MB és a többiek (beszélg.). 17.20: Népdalok egész éven át (Összeállítás). 17.35: Mérlegen — a vállalati gazdálkodás. 18: Könnyűzenei híradó. 18.30: A Szajló család. 19: Esti krónika. 19.25: Bartók: A fából faragott királyfi (táncjáték). 20.05: Tánczenei hangverseny. 20 II. 21.03: Kilátó. 22: H. Időj. Sport. 22.20: Tengeri zenék. 23.20: Nótacsokor. 24: H. Időj. 0.10: A Svájci Olaz Rádió énekkara Monteverdimadrigálokat énekel. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Színes népi muzsika. 9: Kodály műveiből. 10: A zene hullámhosszán. 11.41: Eljön a nap (indiai költők versei). 12: Zenekari muzsika. 13: H. Idős. 13.03: Törvénykönyv. 13.20: Orosz tenoráriák. 14: Zenés délután kettőtől—hatig! 18.10: A történelem hajnalán. III. 18.35: Hangverseny a stúdióban. 19.25: Népdalok, néptáncok. 39.54: Mese. 20: Esti krónika 2. 20.28: Kemény László emlékezete. 21.23: Operettrészletek. 21.53: Magyarországon először. 22.20: Az óvodától felfelé. 22.35: Gergely Anna és Solti Károly nótákat énekel. 23: H. Időj. 23.15: Romantikus zene. 24: H. Időj. URH 18: H. Időj. 18.10: Magnósod, figyelem! 18.55: Orosz nyelvvizsga előkészítő. 32. 19.10: Ó, jertek, énekeljünk... 19.20: A XX. század zenéjéből. 19.47: A dzsessz kedvelőinek. 20.08: Zara Doluhanova és Fernando Corena énekel. 20.35: H. 20.38: Népszerű szimfonikus zene. 21.33: A Juilliard-vonósnégyes hangversenye. 23: H. Idős. TELEVÍZIÓ 8.05: ITV. Orosz nyelv (á. isk. 6. o.). 9: Környezetismeret (ált. isk. 1. oszt.). 9.25: Nemzeti érdek — szocialista integráció (III., ism.). 9.55: Fizika (ált. isk. 6. o.). 11.05: Kémia (ált. isk. 7. o.). 11.55: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 5. oszt.). 13.10: Orosz nyelv (ismétlés). 14: Környezetismeret (ism.). 14.55: Fizika (ism.). 15.50: Kémia (ism.). 16.40: Osztályfőnöki óra (ism.). 17.28: Műsor. 17.30: Hírek. 17.35: Hókusz-pókusz (vidám esztrádműsor gyermekeknek). 18.05: Melyiket az ötezerből? (Pályaválasztási tanácsadó.) 18.35: Archangelik (sz. kisf.) 18.45: A szerződés. 19.05: Reklám. 19.10: Mese. 19.30: Tv-híradó. 20: Jowita (mb. I. film, 16 éven felülieknek!) 21.30: Téli rizi-bizi (könnyűz. műsor). 21.55: Tv-híradó 2. 1 POZSONYI TV 9: A rácsokon keresztül kereste a gázlót (ism.). 9.25: A szabadság első napja (ism.). 15.30: Slovan Bratislava(Jugoszlávia női kosárlabdam.). 17.25: Aranykamera. 19: Tvhíradó. 20: Szerencsés hetes (vetélkedőest). 20.40: Dalok az NDK-ból. 21.15: A tett színhelyén. 21.45: Tv-híradó. Nyugdíjas présmunkásokat és présgépbeállítókat, (férfiakat és nőket), valamint 2 fő szerszámkészítőt KERES sürgős felvételre. JÁRMŰ ÉS ALKATRÉSZ KTSZ XIII., Szabolcs u. 3