Népszava, 1971. január (99. évfolyam, 1–26. sz.)

1971-01-22 / 18. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPSZAVA • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA # 99. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1971. JANUÁR 22. PÉNTEK Az országgyűlés még ez évben tárgyalja az alkotmány módosítását, a tanács- és az ifjúsági törvényt Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter sajtótájékoztatója Csütörtök délelőtt, az Országház Gobelin-termében a jogalkotás négy évre szóló célkitűzéseiről, feladatairól tájékoztatta dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter a sajtó képviselőit. A sajtóértekezleten részt vett dr. Várkonyi Péter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. A miniszter elöljáróban megjegyezte: az eddigi gyakorlatnak megfelelő, egy-egy évre szóló kodifikációs program helyes volt, a módszer biztosította a tervszerűséget. A cél azonban ma már az, hogy ezen a területen is hoszszabb távra dolgozzanak a jogászok, az előkészítésért felelős szervek munkája alaposabb, átgondoltabb és korszerűbb legyen, s a különböző érintett állami és társadalmi szervek a jogtudomány által kidolgozott kérdéseket munkájukban jó előre figyelembe tudják venni. Ugyanakkor az állampolgároknak is hatékonyabb és jobb eligazítási lehetőségeket kell adni. A távlati jogalkotási program birtokában a négy évre előrelátható tennivalók szorosabb összhangban lesznek a gyakorlati élettel és több idő marad majd következtetések, tapasztalatok levonására. Hangsúlyozta a miniszter azt is, hogy — a X. kongresszus intencióinak szellemében — fejleszteni kívánják a jogaltutás demokratizmusát, dőt kívánnak biztosítani a jó javaslatok összegyűjtésére és arra, hogy ezek „beépülhessenek” az új törvényekbe. A távlati jogalkotási program megvalósítása egyúttal azt a célt is szolgálja, hogy jogrendszerünkben váltsák fel korszerűbbek és jobbak a túlhaladott jogszabályokat, tehát az eddigi munkát magasabb szinten kívánja folytatni szocialista jogrendszerünk. Az igazságügy-miniszter ezután részletesen ismertette a törvényalkotás következő négyéves programját. Ebben az esztendőben az egyik legfontosabb feladat az alkotmány módosítása, a jogszabály-előkészítő munkák tervszerűen folynak, az új tervezet várhatóan az év végén kerülhet az országgyűlés elé. Elkészült és a kormány elfogadta a tanácstörvénytervezetet, s a következő parlamenti ülésszakon vitatják meg. Várhatóan március végén terjesztik a kormány elé az ifjúsági törvényjavaslat-tervezetet és valószínűleg még ebben az esztendőben a páriaménTeTéTcént.!Nagy érdeklődés és várakozás előzi meg az egységes szövetkezeti törvény megszületését. A szövetkezeti önkormányzatokat, az állami felügyelet gyakorlását, módszereit szabályozó elvek mellett, ágazati szövetkezeti jogszabályokat is kidolgoznak, végrehajtási rendeletként. Ugyancsak az idei év programjában szerepel az egészségügyi törvény elkészítéseés parlamenti megvitatása. Az új egészségügyi törvényben — amely az 1876-os, sok szempontból elavult törvényt váltja fel — a többi között szó esik arról is, hogy gyógyító munkaterápiás intézményeket hozzanak létre az alkoholisták gyógykezelésére. A jövő esztendő első felében kerül sor az igazságszolgáltatás munkáját továbbfejlesztő jogszabályok elkészítésére. Ezekben — mint dr. Korom Mihály elmondotta — szerepel a bírósági szervezeti törvény módosítása, ennek kapcsán a különböző döntőbizottságok átalakítása gazdasági, illetve munkaügyi bíróságokká. Napirendre kerül a bírák választásának kérdése és módosul az ügyészség munkájáról szóló törvény is. Egyidejűleg javasolnak új büntető eljárási törvényt is, amelynek célja, hogy egyszerűbben, gyorsabban és hatékonyabban tudjanak eljárni a bűnüldözésben a rendőri, ügyészi, bírói szervek. 1972 programjában szerepel a Btk. módosítása is. A SZOT-tal együtt törvényjavaslatot készítenek a társadalombiztosításról. Felülvizsgálják ezenkívül a közlekedési veszélyeztetési eljárásokat és a devizabűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokat is. 1973 jogalkotási programjában különös érdeklődésre tarthat számot a Ptk. módosítása. Igen nagy munkát és körültekintést igényel az a törvény, amelyet a közérdekű bejelentések, panaszok intézésének szabályozására készítenek; biztosítani kívánják a törvénnyel, hogy a jogos panaszokkal kellően foglalkozzanak a különböző hivatalos szervek, a közérdekű bejelentések kezelését válasszák el az egyéni panaszoktól és kevesebb lehetőség legyen arra, hogy a panaszjoggal egyesek visszaéljenek. Törvényerejű rendelet készül a népgazdasági tervezésről. Ez a hézagpótló törvény foglalkozik majd a tervek rendjével, jóváhagyásával, a kormány felelősségével az országgyűlés előtt, a végrehajtás eszközeivel és a gazdasági szabályozás irányelveivel is. Törvényjavaslatot dolgoznak ki az állami vállalatokról. Új törvény váltja majd fel az 1897-ben szótörvény módosítása, ennek letett, az államháztartással kapcsolatos, elavult törvényt is. Az 1952-ben készült családjogi törvény módosítására is sor kerül. Ez ma már finomításra szorul, s jóllehet a bírói gyakorlat iparkodott korszerűbbé tenni, több vonatkozásban mégis módosításra van szükség. Szükséges például a nők névviselésének új szabályozása, az örökbefogadás, a gyermekelhelyezés, a tartásdíjak megnyugtató rendezése. 1974-ben készül el a közművelődésről alkotott új törvény, V. M. A századik JUBILEUM van ma Párizsban, de az ünneplésre semmi ok. Századik alkalommal ülnek össze a Kiéber sugárúton a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány, az Egyesült Államok és a saigoni Thieu-rezsim képviselői, hogy a vietnami háború befejezéséről, a vietnami probléma békés rendezésének meg,oldásáról tanácskozzanak,összeülhett,de számítani lehet rá, hogy ez a jubileumi ülés sem hoz fordulatot, nem mozdítja ki a holtpontról a párizsi tárgyalásokat. Azért ez a századik ülés jó alkalom arra, hogy valami mérlegfélét készítsünk a párizsi tárgyalások éppen kétéves időszakáról. Nem nehéz a mérlegkészítés, mert a két év alatt lényegében alig történt olyasmi a Kiéber sugárúton, ami akár csak reményét is adhatta volna a közeledésnek, a vietnami háború közeli befejezésének. A holtponton ácsorgásnak természetesen oka van. És ez az ok az egész világ előtt nyilvánvaló. Az Egyesült Államok két év után is ragaszkodik ahhoz a tarthatatlan állásponthoz, hogy joga van hatalmas katonai erőket Délkelet-Ázsiában állommásoztatni, hogy joga van barbár háborút viselni Indokína népei, a vietnami, a laoszi és a kambodzsai nép ellen. A VDK és a DIFK küldöttsége már az 1969. január 25-én megtartott első tárgyalásra is azzal a komoly szándékkal érkezett, hogy keresse a vietnami háború mielőbbi befejezésének lehetőségét. Ezt a szándékot konstruktív javaslataival azóta is mindkét küldöttség többször bizonyította. Ami természetes és amivel nemcsak az agresszió ellen harcoló vietnami nép, hanem az egész világ haladó közvéleménye is szolidárisan egyetért, hogy a két küldöttség kezdeményezéseiben a tárgyalások legelső percétől fogva ragaszkodik a megállapodások egyetlen jogos és reális alapjához, hogy vonják ki az amerikai haderőket Dél-Vietnamból s a vietnami nép kapjon lehetőséget dönteni saját sorsáról. Az Egyesült Államok mindeddig nemcsak arra nem volt hajlandó, hogy feltétel nélkül kivonja csapatait Dél-Vietnamból, de még ahhoz sem járult hozzá, hogy lemondjon a Thieu-rezsim támogatásáról, s beleegyezzen egy olyan koalíciós kormány létrehozásába, amely előkészítené a szabad, általános és titkos választásokat Dél-Vietnamban. EGYSZERŰBBEN szólva: egyetlen jogos követelést sem vett eddig figyelembe az Egyesült Államok kormánya és Párizsban tárgyaló delegációja, sőt, feltételeket igyekezett szabni a VDK és a DIFK számára. Az eddig lezajlott 99 megbeszélés alkalmas volt annak bizonyítására, hogy az Egyesült Államok a végtelenségig szeretné fenntartani délkelet-ázsiai pozícióit és ebben a szándékában nem zavarja semmilyen józan érv. Hogy mennyire nem zavarja, bizonyítja az a szerdai hanoi közlemény is, amely ismerteti a január 4 és 17 között a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen végrehajtott mindennapos amerikai támadásokat. A közlemény pontosan felsorolja a támadások helyét, idejét és a támadó gépek típusait. Ezenkívül van az több ezer kémrepülés, amelyet az amerikai hadsereg az idő alatt hajtott végre a VDK ellen. Enyhén szólva nehéz ilyen körülmények mellett komolyan venni a párizsi tárgyalásokon annyiszor hangoztatott békeszándékokat. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK kormánya szavai és tettei közötti ellentmondás nyomta rá a bélyegét a párizsi tárgyalások egész menetére. Ez az oka a huzavonának, a sikertelenségnek. És ezért nincs mit ünnepelni a párizsi Vietnam-tárgyalások mai, századik, jubileumi ülésén. Diósdi László Gyorsul az olvadás Tisztítani kell a járdákat és a lefolyókat A csütörtökre virradóra az ország nagy részén fagypont fölé emelkedett a hőmérséklet. Hazánk legmelegebb pontja Szeged és Békéscsaba volt. A Dunántúl északnyugati térségében Sopron és Szombathely környékén fagypont körül alakult a hőmérséklet, s az utak síkossá váltak. A felmelegedés folytatódik és az olvadás gyorsulására lehet számítani. Budapesten a Köztisztasági Hivatal folytatta a hó elszállítását, mintegy 170 gépkocsival. Az MTI későbbi jelentése szerint Borsod megyében problémákat okozott a jeges út. Az autóbuszok késtek és a távvezetékek több helyen elszakadtak. A mellékutcákban és a külterületeken még sok gondot okoz a megmaradt hó és a gyorsuló olvadás. A járókelőket nemcsak a hóléből összegyűlt pocsolyák fenyegetik, hanem veszélyt jelent a tetőről lecsúszó hótömeg is. Az illetékesek felhívják a házfelügyelők figyelmét a járdák tisztítására, a lefolyónyílások szabaddá tételére és ahol a tetőn hócsúszás veszély jelentkezik, kerítsék el a járdát. (MTI) ----------------------------------------------------------------------------------------ft---------------------------------------------------------------- Erősödött az érdeklődés oldal a szakszervezetek munkája iránt .... 3 A nyugtalanságot a hivatal okozta............ 3 Heti rádió- és televízió műsor................... 7 A tudományos és technikai forradalom figyelőszolgálata ................................... 8 Több mint egymilliárd forint az idei egészségügyi beruházásokra Új szemklinika Budapesten, 386 ágyas gyermekkórház Miskolcon Az egészségügyi tárca 1971. évi költségvetéséből több mint egymilliárd forint jut új egészségügyi létesítmények építésére, a meglevők bővítésére, korszerűsítésére. Az idén 1200 új kórházi ágy növeli a ■férőhelyek számát és az év végére az egész országban 85 400 ágyon tudják elhelyezni a betegeket. Március elején avatják a soproni szanatórium új százágyas szárnyát, nemsokára betegeket fogad a budapesti 164 ágyas új szemklinika, új pavilonok, elmeosztályok létesülnek a szegedi, berettyóújfalui és a sümegi járási kórházakban. Idén két igen jelentős kórházépítkezés kezdődik; a Közmű- és Mélyépítő Vállalat hozzáfog a 922 ágyas dél-pesti kórház építésének előkészítésé-hez. Kecskeméten épül a másik nagy 930 ágyas kórház, amely mint területi vezetőkórház a következő években létesülő nagy vidéki kórházak prototípusa lesz. Miskolcon hozzákezdenek egy 386 ágyas gyermekkórház építéséhez. Tovább folytatják az 1972-re felépülő ajkai és az 1974-re elkészülő kiskunhalasi, nagyatádi és nagykanizsai új kórházak építését, a kisvárdai kórházbővítés pedig 1975-re készül el. A fővárosi tanács idén mintegy 180 millió forintot költ beruházásra: a második negyedévben elkészül a Gyáli úti kórház 125 ágyas, az újpesti városi kórház 124 ágyas elme-, illetve belgyógyászati pavilonja, a Bajcsy- Zsilinszky kórház belső átszervezése, az év végére pedig megkezdi a gyógyító munkát a Tétényi úti kórház 248 ágyas új bel-, idegpavilonja. Készül a XV. és a XVII. kerületi és a Gyári úti új szakorvosi rendelőintézet, a Tétényi úti kórházban létesülő szakorvosi rendelő pedig a kelenföldi lakótelep betegellátását biztosítja majd. Az egészségügyi ellátást javítja, hogy idén 105 új orvosi körzet, tíz ebből Budapesten kezdi meg a munkát az ország különböző helyein. 1400 férőhellyel bővül a bölcsődék és 980 férőhellyel a szociális otthonok befogadó képessége. Vándor Pál Fock Jenő látogatása a finn parlament elnökénél Leskinen külügyminiszter nyilatkozata a finn—magyar tárgyalásokról Csütörtökön Helsinkiben folytatódott Fock Jenő finnországi látogatásának programja. Miniszterelnökünk Péter János külügyminiszterrel és kíséretének többi tagjával együtt a délelőtt folyamán felkereste a finn főváros fontosabb intézményeit. Először a parlamentbe látogattak el, ahol R. Paasio, a parlament elnöke fogadta a látogatókat és szívélyes hangú eszmecserét folytatott a magyar államférfiakkal. A házigazdák ezután bemutatták vendégeiknek a parlament hatalmas gránitépületének helyiségeit, az üléstermeket, az épület belső berendezését. A nemzeti múzeum után a finn nemzeti színházban tett látogatás következett. Délben a helsinki városi tanács ebédet adott Fock Jenő tiszteletére. A városi tanács dísztermében rendezett, baráti hangulatú esemény alkalmával a két testvérváros — Helsinki és Budapest — kapcsolatainak továbbfejlesztéséről is szó esett, s a finn főváros vezetői átnyújtották Fock Jenőnek Helsinki emlékérmét. Délután a miniszterelnök a Finn—Magyar Társaságba látogatott el, ahol Kaarina Virolainen asszony, a társaság elnöke köszöntötte a miniszterelnököt, és feleségek valamint a többi magyar vendéget, és bemutatta nekik a több mint 20 éve működő társaság vezetőit. Vireikonnen professzor, elnökhelyettes ismertette a társaságnak a finn— magyar kapcsolatok ápoásában kifejtett sokoldaú tevékenységét, és verses antológiát adott emlékbe a miniszterelnöknek. Fock Jenő meleg szavakkal mondott köszönetet a vendégszeretetért, s annak a véleményének adott hangot, hogy a társaság működése igen eredményes és hasznos mindkét nép szempontjából. A magyar küldöttség ajándékképpen rádiót és lemezjátszót nyújtott át a társaság vezetőjének. Este Rónai Rudolf, helsinki nagykövetünk fogadást adott Fock Jenő miniszterelnök és, a kíséretében levő magyar személyiségek tiszteletére. A Kalastajatorppa étteremben megtartott, baráti légkörű találkozón részt vett Kekkonen finn köztársasági elnök, valamint a kormány tagjai, Karjalainen miniszterelnök vezetésével, jelen volt továbbá Martti Ingman budapesti finn nagykövet. A Helsinkibe kiküldött magyar újságíróknak csütörtökön V. Leskinen finn külügyminiszter nyilatkozott a finn—magyar tárgyalásokról. V. Leskinen kijelentette: két baráti ország államférfiai folytattak egymással őszinte beszélgetést. A tárgyalások során a felek nem titkoltak egymás előtt semmit, minden kérdést őszintén feltártak, s különös figyelmet fordítottak az európai biztonsági értekezlet ügyére, a közel-keleti és a délkelet-ázsiai helyzetre. Igen jó hatást váltott ki a finn partnerek körében az a nagy hozzáértés, ahogyan Fock Jenő magyar miniszterelnök állást foglalt az említett kérdésekben. Arra a kérdésre, hogy az európai biztonsági konferencia ügyében előterjesztett finn kezdeményezéseket illetően mik a további kilátások, Leskinen kijelentette: mindkét félnek az a véleménye, hogy a konferencia sikeréért tett következetes erőfeszítéseknek előbb-utóbb meglesz a gyümölcse, konkrét határidőt azonban egyelőre nehéz volna jósolni. Mindenesetre mind Finnország, mind Magyarország igen erőteljesen munkálkodik az európai biztonsági értekezlet létrehozásán, és csak sajnálattal lehet tudomásul venni, hogy egyes államok kormányai különböző feltételeket szabnak, és ezzel nagymértékben lassítják az európai és a világbéke szempontjából oly jelentős nemzetközi vállalkozás előkészületeit. A finn alapok változatlanul jelentős teret szentelnek Fock Jenő finnországi látogatásának. A Helsinkiben megjelenő reggeli újságok kiküldött munkatársaik tudósítása alapján első oldalon számolnak be Fock Jenőnek és feleségének, valamint Péter János külügyminiszternek szerdai programjáról, Hyvinkää-ben és Tamperében tett látogatásáról. A Kansan Vutiset „A gépipar bemutatkozott a magyar miniszterelnöknek’’ címmel első oldalon közöl tudósítást Fock Jenő vidéki útjáról, s kiemeli, hogy mind a két meglátogatott városban szóba került a műszaki együttműködés és a finn gépipari export bővítésének a lehetősége. A lap szerint Tamperében — nem hivatalosan — papírgépek megvételéről is szó esett, s hozzáfűzi a lap: a magyar megrendelés igen fontos volna a finn export szempontjából. A Kámeán Yhteistye szerdai számában fontos tényként emeli ki, hogy a magyar miniszterelnöknek és kíséretének a finn miniszterelnökkel lezajlott tárgyalásai során a politikai kérdések közül az európai biztonság került előtérbe, a kereskedelmi témák sorában pedig az európai integráció és a finn—magyar kereskedelmi együttműködés kiszélesítése. A lap ugyanebben a számában közli Fock miniszterelnök és Péter János külügyminiszter életrajzát, s fontos tényként állapítja meg, hogy „Magyarország törekszik a műszaki-gazdasági együttműködésre”.