Népszava, 1971. szeptember (99. évfolyam, 205–230. sz.)
1971-09-26 / 227. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 99. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM ARA 1,20 FORINT 1971. SZEPTEMBER 26. VASÁRNAP Százezrek politikai képzése Lj Brezsnyev baráti látogatásra Budapestre érkezett MT&FJ. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szombaton délben rövid baráti látogatásra Budapestre érkezett Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára és kísérete, Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője és Nyikolayj Rogyionov, az SZKP Központi Bizottságának tagja. külügyminiszter-helyettes. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Benkei András, a KB tagja, belügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Puja Frigyes, a KB tagja, a külügyminiszter első helyettese, Gyenes András, a KB tagja, a KB külügyi osztályának vezetője és Marjai József külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) Leonyid Brezsnyev és Kádár János a Ferihegyi repülőtéren (MTI Fotó : Vigovszky Ferenc felvétele) Néhány héttel ezelőtt megnyitották kapuikat az általános iskolák, az egyetemek a nappali, az esti és a felnőttoktatásban részt vevő tanulók előtt egyaránt. De nemcsak az iskolarendszerű oktatás veszi kezdetét minden ősszel; ezekben a napokban száz- és százezer felnőtt veszi kézbe a politikai tankönyveket, hogy a következő év nyaráig újabb ismeretekkel bővítse politikai, világnézeti ismereteit. A magyar szakszervezeti mozgalom is évről évre nagy erőfeszítéseket tesz, hogy megismertesse, megértesse gazdasági, politikai és kulturális céljait, s ezzel segítse a tennivalók jó végrehajtását. Ennek a segítésnek egyik bevált módja a szakszervezeti politikai tömegoktatás. A szakszervezeti szervek mindenütt ott vannak, ahol a bérből és fizetésből élők dolgoznak. Szervezeti erejük, tömegbefolyásuk lehetővé teszi, hogy a jelenleginél lényegesen többet tegyenek a dolgozók tájékoztatásáért, neveléséért. Tudjuk: a munkásosztály, a dolgozók érdekeinek jó védelméhez és képviseletéhez az is hozzátartozik, hogy betöltsük a szakszervezetek lenini „nevelőiskola” szerepét. Hatékony ,nevelőmunka nélkül a szakszervezetek más irányú feladataikat sem tudják kellő eredményességgel végezni. Politikai tömegmunkánk egyik legelterjedtebb, legközkedveltebb formája a „Társadalmunk időszerű kérdései" alapfokú politikai tanfolyam. E tanfolyam napjainkban vált közkedveltté, a hagyományokkal rendelkező politikai oktatási formák továbbfolytatójaként. A munkásokat, a dolgozókat foglalkoztató napi, időszerű társadalmi, politikai kérdések megvitatására adnak alkalmat. E tanfolyamnak tavaly 450 ezer hallgatója volt, és az érdeklődés tovább növekszik. Nemcsak fontos ismeretközlő, politikai alapműveltséget biztosító és közéleti kérdéseket vitató összejövetel ez, hanem az üzemi, a munkahelyi közvélemény egyik fontos megnyilvánulási fóruma is. Elhangzanak itt a munkával, a kül- és belpolitikai élettel, a helyi problémákkal kapcsolatos vélemények, észrevételek, amelyek gyakran segítik a jobb munkaszervezést, a különféle helyi intézkedések gyakorlati megvalósulását. Ezért e tanfolyam a munkahelyi demokrácia egyik jellegzetes fórumává is válik. Nagy figyelmet érdemel néhány újszerű politikai tényező is, amelyeknek magyarázata rendkívül fontos. A tömegkommunikációs eszközök segítségével rendkívül nagy ismeretanyag jut el a dolgozókhoz. Ismerik jól a kül- és belpolitikai élet nagy kérdéseit, az ország eredményeit, gondjait. De — sajnos — már nem ilyen tájékozottak a saját, közvetlen környezetüket érintő kérdésekben. Néha jobban ismerik a nemzetközi élet és hazánk vezető egyéniségeit, mint saját üzemük, vállalatuk közvetlen irányítóit. Gyakran olyan kérdéseket tesznek szóvá tanfolyamainkon a munkások, amelyekből kiderül, hogy a helyi és az országos összefüggéseket nem ismerik jól. Emiatt nem tudnak eligazodni lényeges politikai és gazdaságpolitikai kérdésekben. Valóságos és látszatellentmondásokat fedeznek fel é s ezekre választ kérnek. Nagyon lényeges tényező, hogy a valóságos és vélt problémákra mindenütt válaszoljanak, mert hiszen ellentmondásos célkitűzésekért, rosszul fogalmazott gondolatokért nem lelkesedhetnek az emberek. S ha nem lelkesednek, hogyan lehet számonkérni az aktív cselekvést? Csak jelzésként említettem e kérdéseket, örülünk annak, hogy az alapszervezetek a legnagyobb gondossággal, felelősségtudattal és mind hozzáértőbben készítik elő a politikai oktatást. De egyúttal szólni kell arról is, hogy még sok helyen a felvilágosító, agitációs, propagandatevékenység az egyéb munkák mögé szorul. Gyakori, hogy a szervezett politikai oktatással „letudják” a népi agitációs és propagandatevékenységet, vagyis a napi politizálást. Ez nem egészséges, mert hiszen a politikai tömegoktatás csak egyik eszköze az agitációs-propaganda munkának. Ismétlem: eszköze és nem a teljessége. Még akkor sem, hogyha az oktatási formák témáiban az élet napi kérdéseihez jobban igazodunk. Ahhoz, hogy a társadalmi feladatok megoldásában a részvevők még szervezettebben és tudatosabban vegyenek részt, pontosan akarják tudni teendőiket és szerepüket az elvégzésre váró feladatokban és munkákban. Ezért az agitációs és propagandatevékenység sokoldalúságát, eszközeinek sokféleségét sehol sem nélkülözheti a szakszervezeti mozgalom. A politikai érdeklődés a szervezett munkások körében igen nagy. Ennek kielégítése nagymértékben a szakszervezeti politikai oktatási felelősökön, a vezető propagandistákon múlik. Munkájukhoz segítséget nyújtanak a szakszervezeti bizottságok, tájékoztatják őket az időszerű politikai, gazdaságpolitikai kérdésekről. Viszont ott, ahol nem értik még jól e támogatás szükségességét, ott a propagandisták nem tudják betölteni megfelelően feladatukat miért? Azért, mert a szakszervezeti szervek és a tisztségviselők nem egyszerű ismétlői a kongresszusi és egyéb határozatoknak, nem szimpla végrehajtói a feladatoknak, hanem a teendőkről vitatkoznak, az elgondolások szükségességét érvekkel bizonyítják, a megvalósítás módszereit megmutatják stb. Ahol ez a pezsgő, politizáló légkör nincs meg, vagy nem érinti az agitáció és propaganda munkásait, ott nem lehet elvárni, hogy érdekessé és vonzóvá váljék a politikai oktatás. Ilyen helyeken az emberekben sok a kétely, s erőteljesebb az individualizmus, nem értik a társadalmi érdek jelentőségét. Hasonlóképpen megemlítem az üzemi demokrácia fejlesztésének problémakörét. Elképzelhetetlen igazi üzemi, munkahelyi demokrácia valamennyi szakszervezeti szerv és funkció demokratikus működése nélkül. S egy-egy propagandista lényeges tényező ebben a rendszerben, de csak akkor, ha a választott szervek és tisztségviselők bevonják, tájékoztatják munkájukról. Tájékozottság híján nem tudja segíteni a helyi elgondolások érvényesülését és nem tudja felkelteni tanfolyamának hallgatóiban a szükséges érdeklődést sem. Ebből az is kiderül, hogy a szakszervezeti munka s a politikai tömegmunka, az agitáció és propaganda — egységet képez. Mert hiszen életszínvonal- és termelési politika csak akkor válik kézzelfoghatóan „helyi” üggyé, ha ezeket az összefüggéseket pontosan megértik. Csak akkor támogatják a munka szerinti elosztás elvét, a differenciált bérezést, ha ennek megértik politikai, társadalmi és egyéni szükségességét is. Nagyon sok választ váró napi kérdés jelentkezik most. Ott, ahol jól érzékelik a tömeghangulatot, ott, ahol a propagandisták ismerik a véleményeket, élénk, polemikus foglalkozások kezdődnek el. Szerencsére a szakszervezeti mozgalom politikai fejlődésének kedvező hatásai e tekintetben is jelentkeznek az alapszervezetekben. Ez a fejlődés és a dolgozó emberek tömeges érdeklődése kölcsönösen összetalálkozik a szakszervezeti oktatás keretein belül is. Nem kell meglepődni azon, ha a témától eltérően olyan munkahelyi, irányításbeli, szociálpolitikával összefüggő s egyéb kérdéseket feszegetnek, amelyek ott konkrét módon jelentkeznek. Érthető, hiszen egyre inkább minden lényeges kérdés a munkahelyeken dől el. Ezért nem szabad kikerülni és „tárgyon kívülinek” tekinteni az egyéni véleményeken alapuló kritikai megjegyzéseket sem, ha azok eltérnek az adott témától. De a helyes válasz igényétől sem tekinthetünk el, mert ez kedvezőtlen hatású egy politikai, munkahelyi közösségben. Köszöntjük propagandistáinkat s a több mint félmillió szervezett munkást, és mindazokat, akik munkaidő után leülnek vitatkozni, tárgyalni politikai, gazdasági kérdésekről. Ők a szocializmus építésének nagy táborában az előbbre látók, a zászlóvivők köréhez tartoznak. Írta: Virklav Gyula, a SZOT titkára A miniszter válasza .. . ................... ... 2 Kórházi vezetők a bérrendezésről . ..... 3 Szerkesztik, írják, olvasóink.................. 6 Fiatalokról a fiataloknak....................... 7 A bányabiztonság nem romlott ........ 16 Közlemény Brezsnyev és Tito tárgyalásairól A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének hivatalos rezidenciájában szombaton Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke ünnepélyes keretek között szovjet—jugoszláv közös nyilatkozatot írt alá. A közlemény megállapítja: A megbeszéléseken a felek tájékoztatták egymást a kommunizmus, illetve a szocializmus építésének menetéről a Szovjetunióban, illetve Jugoszláviában. Megvitatták a szovjet—jugoszláv kapcsolatok, a két ország közötti politikai és gazdasági együttműködés, az SZKP és a JKSZ közötti kapcsolatok elmélyítésére vonatkozó kérdések széles körét. Mindkét fél kifejezésre juttatta, hogy tovább igyekszik bővíteni és erősíteni a szovjet— jugoszláv barátságot és együttműködést, a két ország népei, a béke és a szocializmus ügye érdekében. Eszmecsere, folyt egészsor, a feleket kölcsönösen érdeklő időszerű nemzetközi problémáról. Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára és a kíséretében levő személyiségek látogatást tettek a Zimonyi Elektronikai Felszerelésgyártó üzemben, megszemlélték az üzemegységeket, beszélgettek a munkásokkal, a műszaki személyzettel, a mérnökökkel, találkoztak a vállalat igazgatóságának és vezetőségének tagjaival. A gyárban gyűlést tartottak, amelyen Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára mondott a megjelentek által tetszéssel fogadott beszédet. Leonyid Brezsnyev elvtárs szívélyes köszönetet mondott Joszip Broz Tito elvtársnak és a többi jugoszláv elvtársnak a vendégszeretetért és a szívélyes fogadtatásért. A szovjet és jugoszláv fél egyetért abban, hogy a látogatás során lezajlott eszmecsere hasznos volt és elő fogja mozdítani a baráti kapcsolatok és a gyümölcsöző együttműködés sikeres fejlődését az SZKP és a JKSZ, valamint a két ország között Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára meghívta Joszip Broz Tito elvtársat, a Jugoszláv Szocialista Szövetség Köztársaság elnökét, a JKSZ elnökét, látogasson el a Szovjetunióba. Tito elnök e meghívást örömmel elfogadta. A látogatás idejét később állapítják meg. Szovjet—jugoszláv nyilatkozat Leonyid Brezsnyev jugoszláviai látogatása során szovjet—jugoszláv nyilatkozatot írtak alá. A nyilatkozat szövege a következő: Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a JKSZ elnöke a Belgrádban 1971. szeptember 22—25-ig történt beható eszmecsere folyamán megállapította, hogy megvan a kedvező alap a szovjet—jugoszláv . A Szovjetunió és a Jugoszláv Szocialista Köztársaság együttműködése azon alapul, hogy hasonló egymáshoz a két ország történelmi sorsa, közösek a két ország társadalmi rendszerének alapjai, egyformán közelítenek meg sok nemzetközi problémát, hívek a szocialista internacionalizmus elveihez, közösen harcolnak a kapcsolatok további fejlesztéséhez, az SZKP és a JKSZ, a Szovjetunió és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti együttműködés elmélyítéséhez, a szocializmus és a kommunizmus építésében kifejtett erőfeszítéseik, a béke, a nemzetközi biztonság fenntartása érdekében, valamint az összes népek szabadságáért és függetlenségéért, a társadalmi haladásért és a szocializmusért folyó harc fokozása érdekében, a békéért, a függetlenségért és az egyenjogú nemzetközi együttműködésért, az imperializmus ellen. Az SZKP és a JKSZ abból indul ki, hogy a szocialista társadalom építéséért folyó harcban a népeik és munkásosztályuk élén haladó kommunista és munkáspártok politikájának változatlan alapja ma és a jövőben is csak Marx—Engels—Lenin tanítása lehet, e tanítást alkotó szellemben alkalmazva és továbbfejlesztve minden ország sajátosságainak megfelelően. A szocializmus építésének módszerei, amelyek egyes országok tapasztalatait és fejlődésének sajátosságait tükrözik, ezen országok népeinek és munkásosztályának ügyét alkotják, és nem szabad azokat egymással szembeállítani. A sokoldalú szovjet— jugoszláv kapcsolatok fejlődése az 1955. évi belgrádi nyilatkozatban, az 1956. évi moszkvai nyilatkozatban és deklarációban, az 1965. évi szovjet— jugoszláv közös nyilatkozatban kifejtett elveken alapul. A felek szükségesnek tartják, hogy ezeken az alapokon továbbfejlesszék a baráti együttműködést az SZKP és a JKSZ, mint olyan pártok között, amelyek a maguk országában (Folytatás az 5. oldalon) Csehszlovák NSZK tárgyalások Bonni jelentés szerint Paul Frank nyugatnémet államtitkár hétfőn Prágába utazik, hogy a csehszlovák féllel is előkészítsék a két állam kapcsolatainak rendezésére hivatott érdemi tárgyalásokat. Az előkészítő memberszéléseknek ezúttal a harmadik fordulójára kerül sor. Gyengül a nappali felmelegedés Az elmúlt napok során Európa középső részei felett a felszálló légmozgások hatására száraz, derült, kellemes hőmérsékletű időjárás alakult ki. A hét végére azonban az északnyugat felől érkező nedvesebb és hűvösebb óceáni levegő fokozatos változást hozott Közép- Európa időjárásába. • Hazánkban a hét végén az északnyugati és az északkeleti megyékben 5—9, máshol viszont 10—13 órán át sütött a nap. A hőmérséklet az ország nagy részén 20—25 fokig emelkedett. Szombaton hajnalra a Dunántúl nyugati és északnyugati részén 8—12, máshol 5—10 fokig hűlt le a levegő. A hajnali óráktól kezdve megnövekedett a felhőzet, amely a délelőtt folyamán fokozatosan kelet felé terjeszkedett Esőt sehonnan nem jelentettek. Vasárnap estig változóan felhős idő várható, szórványosan előforduló kisebb esővel. Gyenge, változó irányú, majd megélénkülő és nyugatira, északnyugatira forduló szél lesz. Az erős éjszakai lehűlés megszűnik, viszont a nappali felmelegedés gyengül. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 17—21 fok között várható.