Népszava, 1971. november (99. évfolyam, 258–282. sz.)
1971-11-26 / 279. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 99. ÉVFOLYAM, 279. SZÁMÁRA 89 FILLÉR 1971. NOVEMBER 26. PÉNTEKENK A bíró és a társadalom üntető bíróságainkon december elején, körülbelül egy hétig , nem tárgyalnak a bírák. Némák és üresek maradnak a tárgyalótermek, nem csoportosulnak izgatott és türelmetlen, vagy csendben várakozó tanúk a barna faajtók előtt, nem vezetnek előzetesben levő vádlottat kihallgatásra; napokig nem hangzik fel büntető tanácsokban az ítélethirdetés kezdő két szava: „A Népköztársaság nevében!” Tanulnak a büntetőbírák. Tanulmányozzák, vezető igazságügyi szakemberek segédletével értelmezik, s további büntetőgyakorlatukban „elhelyezik” a Btk. új, módosított paragrafusait. Látszólag „belső” ügy ez a továbbképzés. Országos méretét, társadalmi és politikai súlyát és jelentőségét tekintve azonban korántsem sorolható a szokványos, sokféle munkaterületen előforduló tanfolyamokhoz. A törvény módosításakor dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter utalt is arra: „Meg kell oldani a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek dolgozóinak oktatását, megfelelő felkészítését és a kapcsolódó jogszabályok áttekintését... az összhang biztosítása érdekében.” A Btk. módosítása, a változott tételek élő gyakorlattá változtatása olyan tényező, amely emberek tízezreinek, sőt, lényegében az egész társadalomnak az életében hat. A törvényesség szigorú betartása, az ítélkezés, s ebben a büntető ügyek lebonyolítása, igazságos kimenetelük biztosítása hosszú esztendők óta olyan követelmény — és tisztes gyakorlat —, amely emeli a lakosság szemében törvényhozásunk, igazságügyi, bűnüldöző apparátusunk tekintélyét; napról napra bizonyságot ad arról, hogy a bűnt, akár szándékos volt, akár gondatlanságból követték el, igazságos büntetés követi. Aki járt valaha bíróságon — s tanúként százezrek fordultak már meg bírósági folyosókon, tárgyalótermekben —, annak feltétlenül van némi fogalma a bírói tanácsok elképzelhetetlenül sokrétű és felelősségteljes munkájáról. A bíróság szemében nincs „kis ügy”, a legkörültekintőbben kell dönteniük mindig, akár kétezer forint akár, akár kétszázezer, akár gondatlan veszélyeztetés történt, akár ifjúság elleni bűntett szerepel a tárgyalás napirendjén. Egyetlen módosító törvény, irányelv is lényegesen befolyásolhatja a bírói mérlegelés módszereit, hogyne lenne tehát szükség elmélyült munkára, előtanulmányokra akkor, amikor a Btk. módosításával a Büntető Törvénykönyvnek mintegy harmada, alakult át, vált korszerűbbé, követelően maga után von-va az igazságosztás művelőinek újszerűbb munkáját is. Tudni kell: a Btk. módosítása, a 96 új paragrafus nem jelenti minden eddigi módszer és büntetési tétel változását. Mégis, bizonyos fokig új szemlélet meghonosítását követeli meg a büntetőbíróságokon. Néhány, eddig bűncselekménynek számító tett vétséggé válik: „koccanásos” balesetek ügyében többé nem lesz szükség hosszadalmas bírósági eljárásokra, jegyzőkönyvek készítésére. Több cselekménynél válik egyszerűbbé az eljárás, másutt viszont tudniuk kell a bíráknak, miként változtak meg a kiszabható büntetés határai; ismét más esetekben arra kell ügyelniük, hogy az évek alatt ezerszer begyakorolt forma — az ítéletvégrehajtási helynek kijelölése — hogyan módosult fogházra, fegyházra a korábbi, bonyolult megjelölések helyett. Rutinná kell válnia az új tételeknek, hogy ne lehessen hibaszázalék, mert az ítélkezés munkájában a hibaszázalék — emberi sorsokat jelent. Bíróságaink munkamódszere, felépítési rendszere, a társadalmunkra alapvetően jellemző szemlélet biztosítja, sőt, kötelező érvényűvé teszi a törvényességet Az ügyeknek csak elenyésző töredékét kell törvényességi óvással módosítva helyes irányba vinni, alapvetően a bíróságokon érvényesül a törvényesség, a megfelelő ítéletek formájában. Ha azonban a mostanihoz hasonló, igen lényeges korszerűsítések „léptek be” az igazságosztó folyamatba, ezeknek a kellő megismerése, megtanulása külön energiát, pluszmunkát is igényel. A bíráknak kötelessége és érdeke, hogy a módosításokat ne csak megismerjék, hanem alkalmazni tudják, mert alkalmazniuk is kell majd, lényegében véve eléggé hosszú távon, hiszen az új Btk. elkészültéig még esztendők vannak hátra! Kétségtelen, hogy az ítélkezési szünet, a továbbképzés azt is jelenti, hogy ügyek százai késedelmet szenvednek, felgyűlik a munka az amúgy is túlterhelt bíróságokon, az ügyükben döntésre számító lakosoknak tovább kell várakozniuk. A bírósági munka — legtöbbször — nem végezhető gyorsan, sok olyan ügy akad, amelyben tárgyalások sora után érik meg a helyes döntés. Mégis: a továbbképzésre most adott idő kamatozni fog. A büntető tanácsok modernebb, a kor követelményeihez jobban igazodó munkája alapozódik meg országszerte ez idő alatt; az a módosító munka, amelyet a jog vezető szakemberei hosszú hónapokig végeztek, január elsejétől a társadalom — és az egyének — legjobb érdekeit segítő gyakorlat lesz. Várkonyi Margit : ' ' /*v /tp' mm ............ Moszkvában aláírták az 1972 -re szóló magyar—szovjet árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet Több mint 1 milliárd 750 millió rubel értékű kölcsönös szállítás A szovjet fővárosban hivatalos közleményt adtak a Szovjetunió és Magyarország 1972. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvének aláírása alkalmából. A közlemény szerint csütörtökön Moszkvában a szívélyes és baráti légkörben folyt tárgyalások eredményeként aláírták a Szovjetunió és Magyarország közötti 1972. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv előkészítéséről folytatott tárgyalások során a felek a KGST XXV. ülésszakán elfogadott komplex programból, a KGST-tagországok közötti együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének programjából indultak ki. A csütörtökön aláírt jegyzőkönyv értelmében 1972-ben a kölcsönös szállítások volumene az előző évhez képest 14 százalékkal nő és körülbelül 1 milliárd 750 millió rubelt tesz majd ki. 1972-ben a Szovjetunió nagy mennyiségű olajat, villamos energiát, vasércet, hengereltárut, színesfémet, vegyi anyagot, faanyagot, gyapotot és más terméket szállít, amelyekre a magyar népgazdaság fejlesztéséhez szükség van. Megnövekednek a gépek és berendezések Magyarországra irányuló szállításai is. Ugyancsak több exkavátort és útépítő gépet, személy- és tehergépkocsit, kombájnt és más gépeket szállítanak. Magyarország a Szovjetuniónak élelmiszeripari és vegyipari berendezéseket, híradástechnikai berendezéseket, műszereket, komplett laboratóriumokat, vasúti és közúti szállítóeszközöket, hajókat, valamint nagy mennyiségű fogyasztási cikket , lábbelit, ruhafélét és kötöttárut, bőrdíszműárut, gyógyszereket és más cikkeket szállít. A Szovjetunió változatlanul első helyen áll a Magyar Népköztársaság külkereskedelmében, Magyarország pedig továbbra is a Szovjetunió egyik legnagyobb kereskedelmi partnere lesz. A jegyzőkönyv sikeres végrehajtása hozzájárul majd mindkét baráti ország népgazdaságának fejlesztéséhez, az SZKP XXIV. kongresszusa, illetve az MSZMP X. kongresszusa által kitűzött feladatok sikeres megoldásához. A jegyzőkönyvet a szovjet kormány megbízásából Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter, a magyar kormány megbízásából Biró József külkereskedelmi miniszter írta alá. Az árucsere-forgalmi jegyzőkönyv aláírása után a két külkereskedelmi miniszter beszédet mondott. Nyikolaj Patolicsev hangsúlyozta, hogy az 1971-1975-re szóló hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás második évi előirányzatainak teljesítésében igen nagy jelentőségűek az előző évben elér. Biró József külkereskedelmi miniszter nyilatkozott a Moszkvában akkreditált magyar tudósítóknak. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a most aláírt árucsere-forgalmi jegyzőkönyv a két országért sikerek, az a tény, hogy az első év jegyzőkönyvi tervét a két ország előreláthatólag mintegy 5 százalékkal túlteljesíti. A szovjet miniszter méltatta az új jegyzőkönyv irányszámaiban tükröződő nagy előrelépést, mind a szállítások volumenét, mind pedig az árulista eddiginél szélesebb skáláját tekintve. Bíró József válaszában örömmel nyugtázta a jegyzőkönyv aláírásával véget ért eredményes munkát. Kijelentette: teljes mértékben egyetért szovjet kollégájával abban, hogy a kereskedelmi szállítások bonyolítása döntő fontosságú mindkét ország szempontjából. Számunkra azonban ez annál is jelentősebb — hangoztatta a miniszter, mert mint ismeretes, Magyarország nemzeti jövedelmének negyven százaléka exportból származik. Külkereskedelmi forgalmunk negyven százalékát pedig a Szovjetunióval bonyolítjuk le. Éppen ezért számunkra e kapcsolatok ápolása elsőrendű gazdasági és politikai kérdés. E kapcsolatok fejlődésének üteméből kiindulva Bíró József kifejezte reményét, hogy 1973-ra a magyar—szovjet árucsere-forgalom értéke eléri a2 milliárd rubelt. közötti külkereskedelmi forgalom további dinamikus fejlődését irányozza elő. A forgalom növekedése elsősorban a kölcsönös gépszállítások bővü(Folytatás az 5. oldalon) Bíró József nyilatkozata Sztanko Todorov látogatása Székesfehérvárott Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és felesége, valamint kísérete csütörtökön Székesfehérvárra látogatott el A bolgár vendégeket elkísérte dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Pója Frigyes, a külügyminiszter első helyettese és Böjti János, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete. Először a Fejér megyei Tanács székházába látogatott el, ahol dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács elnöke, Herczeg Károly, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Töttő János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára fogadta őket. A bolgár vendégek a tanácsházán tett látogatás után a város nevezetességeivel ismerkedtek, majd a Videoton Rádió- és Televíziógyárba vezetett útjuk, ahol dr. Kocsis József, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese és a gyár több vezetője fogadta őket. Sztanko Todorov elismeréssel nyiatkozott a látottakról, hangsúlyozva, hogy nagyon jó benyomásokkal távozik a gyárból. A látogatást követően dr. Tapolczai Jenő ebédet adott Sztanko Todorov és felesége tiszteletére a székesfehérvári Velence-szállóban. Az ebéden Herczeg Károly és Sztanko Todorov pohárköszöntőtt mondott. Délután a Székesfehérvári Könnyűfémművet keresték fel a bolgár vendégek, akikkel együtt részt vett a látogatáson dr. Lőrincz Imre, a nehézipari miniszter első helyettese is. (MTI) Molnyija 2* A Szovjetunióban november 24-én a műholdak felhasználásával működő távközlési rendszerek továbbfejlesztési programjának megfelelően magas, elliptikus pályára bocsátottak egy új hírközlő szputnyikot, a Molnyija 2-t, amelynek fedélzetén retranszlációs berendezés működik, és biztosítja a rendszer munkáját a hullámhosszok centiméteres nagyságrendű tartományában. A Molnyija 2. feladata a távoli telefon távíró rádiókapcsolati rendszer üzemeltetésének biztosítása a Szovjetunióban, a központi televízió programjának továbbítása az „Orbita” és a nemzetközi együttműködés hálózatának pontjaira. Műsorgyár a Szabadság téren............ 2 A sokgyermekes családok életkörülményeinek javításáért............ 3 Szolgálati, kertes villa ....................... 3 Autónyeremény-betétkönyvek sorsolási gyorslistája............................. 4 Folytatja munkáját a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti. Ülésezik Moszkvában a Szovjetunió Legfelső Tanácsa, amelyen jóváhagyják az 1971—1975. évi népgazdaság-fejlesztési tervet és a jövő évi gazdasági tervet. Csütörtökön délelőtt a Legfelső Tanács szövetségi tanácsa tartott ülést, amelyen folytatták az előző napon elhangzott kormánybeszámolók vitáját. Rozenko, a szövetségi tanács terv- és költségvetési bizottságának elnöke a szakbizottságok nevében korreferátumot terjesztett elő Koszigin miniszterelnök, illetve Gorbuzov pénzügyminiszter szerdai beszámolójához. Rozenko indítványozta, hogy a ház képviselői, hagyják jóvá a kormány terv- és költségvetési javaslatait. Ugyanakkor azzal a kéréssel fordult a Minisztertanácshoz, hogy az eredeti tervhez képest növelje a fogyasztási cikkek realizálásának előirányzatát, valamint a városrendezési célokra előirányzott költségvetési tétel összegét. Rozenko korreferátumát képviselői felszólalások követték. Délután a Legfelső Tanács másik kamarája — a nemzetiségi tanács tartott ülést a Kremlben. A kongresszus közvetlen előkészítéséről tárgyalt a KISZ KB Csütörtökön ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt Pallai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint Égető Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese is — megvitatták a KISZ december 8-án összeülő VIII. kongresszusának előkészítését. Dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára tartott tájékoztatót a központi bizottság kongreszszusi beszámolójának tervezetéről. Hangsúlyozta: a központi bizottság ülésével lényegében lezárult a kongresszus politikai, szervezeti előkészítése. A küldöttértekezletek jelentős politikai, szervezeti fórumokká váltak, a tartalmas beszámolót alkotó szellemű viták követték. Arányosabbá vált a különböző ifjúsági rétegek, képviselete a vezető testületekben. Az új KISZ- bizottságokban növekedett a termelésben közvetlenül részt vevők aráánya, a nők és a 20 éven aluliak száma. A KISZ KB intéző bizottsága és titkársága meghatározta a magas szintű tanácskozás ügyrendjét és programját, elfogadta a kongresszust kiegészítő rendezvények tervét, kialakította a szekcióülések működési elveit. A KISZ Központi Bizottsága elfogadta a tervezett kongresszusi beszámolót, meghallgatta Illisz Lászlónak, a KB titkárának tájékoztatóját a KISZ szervezeti szabályzatának módosításáról, s végezetül nyugtázta a központi bizottság két ülése között végzett munkáról szóló jelentést. (MTI) A Nehézipari Minisztérium és a szakszervezet vezetőinek a megbeszélése A Vas-, Fém-, és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete és a Nehézipari Minisztérium vezetői csütörtökön a szakszervezet székházában véleményt cseréltek a villamosenergia-ipar termelő tevékenységéről, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek helyzetéről. Dr. Szekér Gyula miniszter és Méhes Lajos főtitkár tájékoztatója alapján áttekintettékaz ágazat idei munkáját, s vázolták a jövő esztendő néhány fontos feladatát. Mindketten elismerően szóltak a villamosenergiaipar dolgozóinak helytállásáról. . Értékelték az iparág beruházásainak alakulását, áttekintették a munkavédelmi helyzetet, elemezték a magyar villamosenergia-ipar vállalatainak gazdálkodását. A magyar békemozgalmi küldöttség az indiai külügyminiszternél Az Indiában tartózkodó magyar békemozgalmi küldöttség eredményes tárgyalásokat folytatott az összindiai béketanács vezetőivel. A küldöttséget fogadta Swaran Singh külügyminiszter, E. N. Kaul külügyi államtitkár, a találkozott a delegáció a békemozgalomban részt vevő indiai parlamenti képviselők — különböző pártokhoz tartozó közéleti személyiségek — csoportjával. (MTI) Walter Scheel a Szovjetunióba érkezett Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter csütörtökön kora délután a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A repülőtéren Scheelt szovjet kollégája, Andrej Gromiko, valamint más szovjet hivatalos személyiségek fogadták. Scheel külügyminisztert az ötnapos látogatásra a nyugatnémet külügyminisztérium több vezető munkatársa elkísérte. A külügyminiszter szovjet kollégájával, Gromikóval, továbbá a szovjet kormány más vezető képviselőivel folytat majd tárgyalásokat a Kelet és Nyugat közötti viszony kérdéseiről. Walter Scheel az utóbbi években többször járt a Szovjetunióban. Tavaly nagy szerepet vállalt a szovjet— nyugatnémet szerződés előkészítésében. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a Walter Scheel nyugatnémet alkancellár és külügyminiszter tiszteletére adott ebéden egyebek között kijelentette: Most — ahogy mi értelmezzük — az a feladat áll előttünk, hogy a lehető legrövidebb idő alatt biztosítsuk a szovjet —nyugatnémet szerződés életbe lépését és megkezdjük az abban rejlő átfogó lehetőségek gyakorlati megvalósítását. Walter Scheel válaszában hangsúlyozta azoknak a találkozásoknak és tárgyalásoknak a fontosságát, amelyeknek a kezdetét jelentette az 1970. augusztus 12-én aláírt szerződés, majd ezt követően Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt krími találkozója. Scheel hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság baráti kapcsolatainak fejlődése megfelel a két ország népei alapvető érdekeinek, az európai béke érdekeinek.