Népszava, 1971. december (99. évfolyam, 283–308. sz.)
1971-12-01 / 283. szám
KÖZÉLET Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Jean-Bedel Bokassa köztársasági elnököt, a Közép-afrikai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden fogadta a szovjet hős városok hete alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet delegációt, és szívélyes baráti beszélgetést folytatott a vendégekkel. Vályi Péter, a kormány elnökhelyettese kedden fogadta M. N. Szvesnyikovot, a Szovjetunió Állami Bankja igazgatóságának elnökét, akivel baráti megbeszélést folytatott a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. Az eszmecserén részt vett dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is. Budapestre érkezett Phan Thi An, a Vietnami Nőszövetség Irodájának tagja, a nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője. A szovjet háborús veteránok bizottságának küldöttsége, amely a hős városok hete alkalmából érkezett hazánkba, kedden ellátogatott a Magyar Partizán Szövetség székházába. Volt magyar partizánokkal és internacionalistákkal találkoztak. Fehér Lajos Tanzániába, az EAK-ba, Irakba és Szíriába utazik Fehér Lajós, a Minisztertanács elnökhelyettese kormányunk képviseletében a közeljövőben a Tanzániai Köztársaságba utazik, ahol Tanzánia nemzeti ünnepén, a függetlenség kivívásának 10. évfordulóján rendezendő ünnepségeken vesz részt. Ezt követően hivatalos, baráti látogatást tesz az Egyiptomi Arab Köztársaságban, az Iraki Köztársaságban és a Szíriai Arab Köztársaságban. (MTI) Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Horváth Andrásnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkársága vezetőjének eredményes munkássága elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Wesselényi Miklósnak, a Budapester Rundschau főszerkesztő-helyettesének több évtizedes, eredményes munkássága elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta A kitüntetést dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal elnöke adta át. Magyar közlekedési szakemberek szovjet kitüntetése A KGST közlekedési állandó bizottságának budapesti ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség vezetője, B. P. Bescsev közlekedésügyi miniszter kedden a szovjet nagykövetségen fogadást adott a magyar küldöttség tiszteletére. A baráti légkörben lezajlott fogadás alkalmával B. P. Bescsev a magyar küldöttség vezetőjének, dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszternek és első helyettesének, Ilödönyi Károlynak, valamint Földvári László miniszterhelyettesnek és Kuzsel Dezső KPM főosztályvezetőnek szovjet közlekedési kitüntetéseket adott át (MTI) Fejér megyei tanácskozás a vasasok helyzetéről A vasasszakszervezet és a Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsának vezetői kedden Székesfehérvárott megbeszélést tartottak. A tanácskozáson részt vett Herceg Károly, a megyei pártbizottság első titkára is. Méhes Lajosnak, a vasasszakszervezet főtitkárának megnyitó szavai után Pálfalvi András, az SZMT vezető titkára vitaindító beszámolójában elmondotta, hogy a megye vasipari és elektromos ipari vállalatainál 30 ezer ember dolgozik. Részletesen kitért mindazokra a kérdésekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve kihatnak az emberek munka- és életkörülményeire. A többi között, szólott a beruházások, a túlórák, a munkaerő-ellátás, a bérek és jövedelmek alakulásáról. A beszámolót vita követte, majd a szakszervezet vezetői a vasipari vállalatok szb-titkárainak plénumát tájékoztatták a közös tanácskozáson elhangzottakról. T. L. A szakszervezetek tagdíjgazdálkodása (Folytatás az 1. oldalról) és a Duna Cipőgyár például exportból visszamaradt termékeket ad kedvezményes áron az egyedülálló anyáknak és a nagycsaládosoknak. Az építők szakszervezete azoknak az anyáknak, akik 12 hónapja gyermekgondozási segélyt kapnak, a 13. hónapot pluszként utalja ki. Tavaly 16 490 anya részesült ilyen segélyben. Nyugdíjasok, egyedülállók A SZOT elnöksége a segélyek alsó határát 200- ról 300 forintra emelte fel, a szülési és a temetési segély összegét pedig minden kategóriában — a tagsági évek számától függően — 50 forinttal növelte. Így például 20 éves szakszervezeti tagság esetén minimálisan 550 forint temetési segély jár, de több is juttatható. A jövő évi költségvetést ezekben a napokban hagyják jóvá a szakszervezeti taggyűléseken. Mindenütt arra kell törekedni, hogy a tagdíjakból és más forrásokból rendelkezésre álló összegeket a leghatékonyabban használják fel. Moldova» Tamás NÉPSZAVA Műfordítók tanácskozása Budapesten A magyar és a szovjet irodalom kölcsönös megjelentetéséről Kedden a Magyar Írók Szövetségében megkezdődött a magyar és szovjet műfordítók szakmai tanácskozása. A négynapos eszmecsere napirendjén szerepel a magyar irodalom fogadtatása, terjesztése a Szovjetunióban, illetőleg a szovjet írásművészet magyar nyelvű kiadásai, népszerűsítése az olvasók körében. Darvas József, az írószövetség elnöke nyitotta meg a konferenciát. Emlékeztetett arra, hogy a két irodalom avatott tolmácsoló három évvel ezelőtt ugyancsak Budapesten találkoztak, nemzetközi műfordítói konferencián. Magyarországon — mondta — a publikált íráskultúrának integráns részét jelenti a nyelvünkre lefordított szovjet irodalom. Az átültetéssel — mint más nyelvek vonatkozásában is — rangos írók foglalkoznak. Nemcsak ma, így volt a korábbi időkben is, hiszen irodalmunk művelői mindig törekedtek arra, hogy az olvasók „kiszolgálására” lehetőleg szinkronban legyünk a világirodalommal, megismertethessük annak legértékesebb, klasszikus és friss termését. E. G. Ananasvili, a Szovjet írószövetség műfordítói tanácsának helyettes elnöke — a konferencián részt vevő tíztagú szovjet delegáció vezetője — a magyar irodalom szovjetunióbeli ismeretéről adott tájékoztatást. Megemlítette, hogy egyedül Moszkvában harminc olyan író-műfordító van, aki magyar művek tolmácsolásával foglalkozik, ők az eredeti nyelvből fordítanak, s közéjük olyan jeles alkotók tartoznak, mint Martinov, Számoljon, mások pedig — így például Rozsgyesztvenszkij, Kazakova, Vinokurov, Csukovszkij — a magyar lírát karolják fel, sokszor valamilyen közvetítő nyelv révén. Ukrajnában, Észtországban. Grúziában különösen sok apostola van irodalmunknak. Jó néhány szovjet fiatal tanul Budapesten is az ELTE filológiai tanszakán, bölcsészkarán, s közülük is többen készülnek műfordítói pályára. O. V. Gromov író, műfordító arról számolt be a konferencián, hogy a szovjet olvasók körében a legismertebb magyar szerzők: Móricz Zsigmond, Nagy Lajos, Gábor Andor, Veres Péter, Tersánszky Józsi Jenő, Illyés Gyula, Németh László, Darvas József, Dobozy Imre, Molnár Géza, Cseres Tibor, Galabárdi Zoltán, továbbá Garai Gábor, Juhász Ferenc, Simon István, Nagy László, Weöres Sándor és Váczi Mihály. A konferencia ma folytatódik. (MTI) Eredmények, gondok, remények Beszélgetés a 25 éves Élet és Tudományról Huszonöt évvel ezelőtt, december első napján jelent meg először az Élet és Tudomány. A lapot ma a legkülönbözőbb foglalkozású, életkorú és iskolai végzettségű emberek olvassák. Száznegyvenezres példányszámát, olvasottságát nemcsak a témák jó válogatásának, hanem azok közérthető „tálalásának” is köszönheti. Az Élet és Tudományról azt mondják, hogy cikkeit a csak általános iskolát végzettek is megértik, ugyanakkor a diplomások is találnak benne számukra érdekes, új információkat. Emiatt a „mindenkihez” szóló jellege miatt a lapnak fontos szerepe van az iskolán kívüli művelődésben. A fejlődés, az igények növekedése időről időre újabb gondokat és megoldandó feladatokat hoz magával. Főleg ezekről beszélgettünk Fenyő Bélával, az Élet és Tudomány főszerkesztőjével. — Felmerült olyan igény, hogy létesüljön külön művészeti, történelemtudományi stb. témákkal foglalkozó „Élet és Tudomány”. Azaz: egy ilyen népszerű ismeretterjesztő lap helyett több jelenjen meg egymással párhuzamosan. Mi erről a véleménye? — kérdeztük a főszerkesztőtől. — Véleményem szerint önmagában jogos az az igény, hogy egy-egy terület iránt különösen érdeklődő emberek kapjanak bővebb tájékoztatást, mint amennyit az Élet és Tudomány nyújtani tud. Ugyanakkor nagy vívmánynak tartom, hogy nálunk egy lapban lehet történelemről, csillagászatról, biológiáról, művészettörténetről és számos más témáról olvasni, méghozzá általában az egyes területeket kitűnően ismerő emberek tollából. Egyetlen lapból értesülni röviden mindarról, amiről a korszerű műveltséggel rendelkező ember valamit kell hogy tudjon — szerintem ez nagyon hasznos és jó dolog, nem szabad föladni. Kívánatos, hogy a mai ember a természet-, a társadalom- és a művészettudományokban egyaránt lépést tartson a fejlődéssel. Mi igyekszünk miinden cikket úgy tálalni, hogy aki elolvasta, meg is értse azt. Akkor is, ha az adott téma „néni tenyere”. — Ez azt jelenti, hogy a lap írásai például a szakmunkások, a segédmunkások, általában a fizikai dolgozók számára is könnyen érthetők? — Többségük igen. Legalábbis azok számára, akikben van érdeklődés a téma iránt. Sőt, az a tapasztalatunk, hogy a műszaki és természettudományos cikkeinket a fizikai dolgozók könnyebben megértik, mint egyes magasabb iskolai végzettséggel rendelkező, humán beállítású emberek. A gyakorlati dolgok iránt a fizikai dolgozóknak jobb érzékük van. A kérdést talán úgy kellene fogalmazni: van-e elég munkás olvasónk? Országos statisztika erről nem készült. Szubjektív érzésem azonban az — ismerve a laphoz érkező leveleket, telefonhívásokat és saját belső közvéleménykutatásunk adatait —, hogy sokkal több munkás is olvashatná a lapot a jelenleginél. Ennek megoldása azonban már társadalmi kérdés, ami az iskoláztatástól a nagyobb műveltség anyagi megbecsüléséig számos más dologgal összefügg. Említette az olvasók leveleit, telefonhívásait, s a közvéleménykutatást Mindezeket egybevetve, véleménye szerint mit kellene a lapnak a jövőben az eddigieknél jobban vagy azoktól eltérően csinálnia? — Többet kellene az embereket közvetlenül érintő társadalmi kérdésekkel foglalkoznia. Olyanokra gondolok, mint például a fiatalok szexualitásával foglalkozó — már megjelent — sorozat, vagy a társadalmi rétegek közötti mozgást tárgyaló cikkeink. Több hasonló kellene, de sok terület még nincs eléggé tudományosan feltárva, másokkal pedig — ezt be kell vallani — nekünk nem elég jó a kapcsolatunk. Kevés még az oldottabb formában megírt közgazdasági cikkünk is. — Minden említett témával megjelenésének első percétől kezdve foglalkozik a lap? — Nem. Az Élet és Tudomány kizárólag természettudományos ismeretterjesztő hetilapnak indult 25 évvel ezelőtt 1953—1954-ben kezdett a társadalomtudományokkal is foglalkozni. Ma körülbelül hatvan—negyven az arány a természettudományok javára. — Elegendő ma is a lap terjedelme, és megfelelő a formátuma, hogy erről a sokféle témáról kellő terjedelemben írhassanak? — Sajnos, nem. Az egyik legnagyobb fájdalmunk éppen a lap kivitele, megjelenési formája. Van már terv arra, hogy az Athenaeum Nyomda bővítésének befejezése után több színű, mélynyomásos kivitelben, s nagyobb formában jelenik meg az Élet és Tudomány. De ez csak három-négy év múlva következik be. Nagyon szeretnénk, ha addig is több színű fedőlappal készülne. A miénken kívül már nincs olyan hetilap, amelyik ne több színnel — vagy legalább egy alányomó színnel — készülne! Az olvasók joggal igénylik, hogy a tájakat, festményeket eredeti színeikben láthassák. Persze, ez nem olcsó dolog, de a lap árát az új technikára való áttérés után sem szeretnénk túlzottan növelni. Vigyáznunk kell, hogy a kispénzűek, nyugdíjasok, diákok számára továbbra is hozzáférhető legyen. Sok ilyen olvasónk van. Addig is, amíg évek múlva sor kerülhet a több színű nyomásra, a nagyobb formátumra, várható-e valamiféle belső formai vagy tartalmi változás? — Igen. Egyebek között Szép hazánkat járva címmel új sorozatot szándékozunk indítani. Sok olvasónk kérte, hogy amelyik cikkünk témájához lehet, közöljünk bibliográfiát. Ugyancsak kérték, hogy ha képzőművészeti cikket, hozunk, írjuk meg, hol, melyik városban, múzeumban lehet az említett műalkotásokat látni. Mindkét kérést teljesítjük. Talán elég e néhány példa, hagyjunk egy kis meglepetést is az olvasóknak. Gondok és remények közepette így lépi most át az Élet és Tudomány a második negyedszázad küszöbét. Az elmondott belső változtatásokkal színes képek nélkül is színesebb lesz már 1972-ben a lap. Bízunk benne, hogy a szükséges formai változtatásokra sem kell sokáig várni. Mátyás István IS 71. december 1 A rádió azellett KETTŐTŐL HATIG... A rádió kívánságműsora hétfőn megérte 100. adását Persze, ha nagyon precízek akarnánk lenni, s a kívánságműsor fogalmának megfelelő összes adást figyelembe vennénk, bizonyára a sok századik közvetítésről beszélhetnénk. De alkalmazkodunk a „centenárium” megünneplőihez és főszereplőihez, akik immár századik alkalommal igyekeztek szórakoztatóvá tenni a rádió hétfői délutánjait. Névsorban említve őket: Erdei Klári, Fikár László, Kovalik Károly, Poór Klári és Vértessy Sándor érdeme, hogy a Szív küldi s a hozzá hasonló műsoroknál általában tartalmasabb programot tudtak biztosítani. Az ünnepi műsort is megspékelték ötletekkel, sőt, még — ahogy ez az utóbbi időben általános divattá vált — rejtvényekkel és vetélkedővel is. Nagy meglepetésre ez utóbbi fő szárma, a lakótelepi telefonfülkéért vívandó küzdelem elmaradt a borongós, esős idő, magyarázták az illetékesek, elvette a vállalkozók kedvét. Biztos így lehetett, de talán az is elképzelhető, hogy a kiszemelt versenyzők (rádióhallgatók, tv-nézők stb.) kicsit megunták már az ilyen vetélkedőket, és az is előfordulhat, hogy egyre többen szeretnék a bölcsődék, a telefonfülkék és egyéb közhasznú „ajándékok” felállítását nem a vak szerencsére bízni. Mindezt persze nem ünneprontási szándékkal kellett megemlíteni, csupán esetleges megfontolásul. Maga a produkció ezúttal is jól pergett, szerkesztése és vezetése közvetlen és természetes volt, s remélhetőleg sikert fognak jelezni a közvélemény-kutatók is. Ha a következő százas szériához a kritikus is „kívánhat” valamit, akkor ez legfeljebb ennyi lehet: icipicivel több szigort a hallgatói igények elbírálásában ... NYELVÉSZKEDŐ KALEIDOSZKÓP. Nemrégiben két alkalommal is utaltunk a rádió nyelvművelői felelősségére. Nem valószínű, hogy Zoltán Péter műsora e kritikusi igény kielégítésére született volna, valószínűbb, hogy a rádió munkatársai maguk is érik a rendszeres és tudatos nyelvművelés fontosságát. A kiadós, több mint kétórás műsor (rendezte Miszly István, zenei szerkesztő: Szeberényi Vera) egyszersmind arra is jó példa volt, hogyan lehet többször lejátszott, régi számokat új összeállításban eladni... Ami mégis új volt, elsősorban a műsor vezetőinek köszönhető, akik szabatos mondataikkal nemcsak adás közben mutattak példát: Deme László, Éder Zoltán, Grétsy László és Lőrincze Lajos adás végi, „egymás közti” beszélgetése a Kaleidoszkóp legérdekesebb mozzanatát szolgáltatta. A RÉZMETSZŐ HÁZA. A történelmi ismeretterjesztés szépirodalmi műfajait általában szívesen fogadják a hallgatók, a kritika pedig hajlik arra, hogy amolyan könnyed rutinmunkának tartsa egy-egy korszak vagy egy-egy történelmi hős irodalmi megelevenítését Pedig nagyon is nehéz dolog összeegyeztetni a szépirodalmi ábrázolás szabályait és az ismeretterjesztés követelményeit. H. Lányi Piroska fenti című regényének rádióváltozata sikerrel valósította meg ezt az egységet: úgy kaptunk érzékletes képet Korács Ferenc rézmetszőművészről és feleségéről, Éva asszonyról, hogy egyszersmind a reformkor politikai-társadalmi légkörét érzékeltető jelenetek során hitelesen villantak fel a kor legnagyobbjai is. Kőváry Katalin rendező biztosan vezette az együttest, amelynek legjobbja a két főszereplő, Keres Emil és Békés Rita volt. VÉGÜL nem is annyira kritikaként, mint inkább egy régóta érlelődő kérdésként a műsorszerkezet kialakult rendjéről: vajon az állandó és immár évek óta megszokott műsorcímekben (és fajtákban) lesz-e egy kis változás az új esztendőben? Nemcsak arra gondolunk, hogy unalmassá válhat ugyanazoknak a műsortípusoknak és műfaji megoldásoknak a váltakozása, hanem inkább arra, hogy az élet legújabb jelenségei elég könnyen kapnak-e helyet a túlságosan is szabályossá vált formákban? Háry Márta Nagysikerű balettbeugrás Valóban szenzációsnak minősíthető beugrással mentette meg Kaszás Ildikó és Havas Ferenc A rosszul őrzött lány balettelőadását az Erkel Színházban november 28-án. A címszerepet Lakatos Gabriella táncolta volna, de az utolsó pillanatban kénytelen volt lemondani az előadást. Kaszás Ildikó vállalkozotta feladatra, és Havas Ferenccel órák alatt próbálta be a sosem táncolt szerepet. Havas Ferenc maga is ezúttal mutatkozott be a műben. Az előadás zavartalan volt, és nagy sikert aratott. HORIZONT □ A VÍGSZÍNHÁZ társulatának 47 tagja december 5-én romániai vendégszereplésre utazik. A tíznapos vendégjátékon Szakonyi Károly Adáshiba és Örkény István Macskajáték című művét mutatják be Bukarestben és Temesváron . A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN a Párizsi múzeumok remekművei című nagy sikerű kiállítást eddig 120 ezren tekintették meg, a tárlat december hó 5-ig (vasárnap estig) van nyitva. □ G. MARKOV, a Szovjet Írók Szövetségének első titkára kedden Budapestre érkezett, hogy a Magyar Írók Szövetségének vezetőivel megtárgyalja és aláírja a két szövetség közötti együttműködés 1972. évi munkatervét. Az aláírásra csütörtökön kerül sor. □ A MAGYAR ÍRÓK Szövetsége és a Művészeti Alapok Irodalmi Szakosztállya közli, hogy Baross Elemér író temetése december 5-én délelőtt fél 12-kor lesz a Rákoskeresztúri temetőben. □ A Magyar—SZOVJET Baráti Társaság és az MTESZ Szabolcs-Szatmár megyei szervezete kedden rendezte meg a szovjet műszaki és agrárfilmek napját Nyíregyházán. □ KUBA fővárosában, az Amadeo Roldan Színházban a Bartók Béla életét bemutató kiállítás nyílt a híres zeneszerző születésének 90. évfordulója a Szartmából.