Népszava, 1972. január (100. évfolyam, 1–25. sz.)

1972-01-14 / 11. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPSZAVA • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA • 100. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM ARA 00 FILLÉR 1972. JANUÁR 14. PÉNTEK A nők helyzete, a nemzetközi vízügyi együttműködés, a természeti környezet véde­lme a Minisztertanács előtt A kormány Tájékozta­tá­si Hivatala közli: A Mi­nisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fehér Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, tájékoztatást adott a de­cember 5. és 24. között a Tanzániai Egyesült Köz­társaságban, az Egyipto­mi Arab Köztársaságban, az Iraki Köztársaságban és a Szíriai Arab Köztár­saságban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A magyar kormányküldött­ség a meglátogatott orszá­gokban eszmecserét foly­tatott az időszerű politi­kai kérdésekről, hazánk és a meglátogatott orszá­gok kétoldalú kapcsolatá­ról. Megállapodott kor­mányközi együttműködési bizottságok létesítésében, és a gazdasági együttmű­ködés bővítését elősegítő okmányokat, megállapo­dásokat írt alá. A kül­döttség, Adenen átutazva, a Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaságban is megbeszéléseket folyta­tott. A kormány megelége­déssel vette tudomásul, hogy a tárgyalások tovább erősítették a Magyar Nép­­köztársaság és a Tanzániai Egyesült Köztársaság, az Egyiptomi Arab Köztár­saság, az Iraki Köztársa­ság, valamint a Szíriai Arab Köztársaság kapcso­latait. Az építésügyi és város­­fejlesztési miniszter, vala­mint az Országos Termé­szetvédelmi Hivatal elnö­ke közös előterjesztésben számolt be a természeti környezet védelmének időszerű kérdéseiről. Az erőteljes gazdasági fejlődés, a termelőerők fokozódó területi kon­centrációja és az ezzel párhuzamosan jelentkező urbanizálódás — az élet­­színvonal és az életkörül­mények általános javítása mellett — világszerte sok tekintetben rendkívül ká­ros hatást gyakorol az ember természeti környe­zetére, végső soron az em­berre. Ezért az illetékes szerveknek megfelelő in­tézkedéseket kell tenniük a környezet további rom­lásának megakadályozá­sára. A Minisztertanács a je­lentést tudomásul vette és utasította az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy dolgozza ki a termé­szeti környezet védelmé­vel kapcsolatos átfogó in­tézkedési tervet és azt az év végéig terjessze jóvá­hagyásra a kormány elé. Az építésügyi és város­­fejlesztési miniszter elő­terjesztése alapján a kor­mány rendeletet hozott a nem lakás céljára szol­gáló helyiségek bérletéről, a karbantartási és felújí­tási költségek viseléséről, valamint a helyiségek cse­réjéről, átruházásáról, il­letve felmondásáról. A pénzügyminiszter, va­lamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­ter közös előterjesztésben javasolta az árvíz- és bel­vízkárok felméréséről, a kártalanítás és helyreállí­tás egyes kérdéseiről szóló korábbi kormányhatáro­zat olyan módosítását, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek kárrendezése a jövőben biztosítási szer­ződés alapján történjék. A rendkívüli károk miatt előforduló nagymértékű eredményromlás esetén a jövedelem előző két évi átlagának 80 százalékáig terjedő hitelezést, illetve az állami támogatást to­vábbra is biztosítják. A kormány az előterjesztést elfogadta. A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke je­lentést terjesztett elő a nők gazdasági és szociális helyzetének megjavításá­ra 1970-ben hozott kor­mányhatározat végrehaj­tásáról. A jelentés megál­lapítja, hogy a tárcák és főhatóságok átfogó tervei alapján a vállalatoknál in­tézkedések történtek a határozat végrehajtására. Csökkent a nők, különö­sen a családos anyák, har­madik műszakban történő foglalkoztatása, túlórázta­tása, és enyhítettek az in­dokolatlan béraránytalan­ságokon is. A nők a ko­rábbinál nagyobb arány­ban kapcsolódtak a to­vábbképzésbe, növelték a gyermekintézmények üzemeltetéséhez, fejleszté­séhez nyújtott vállalati támogatások összegét. A kormány a jelentést tudomásul vette s felhív­ta a tárcák, az országos hatáskörű szervek, a ta­nácsok vezetőit: gondos­kodjanak arról, hogy a nők helyzetét javító intéz­kedések a vállalatok, szö­vetkezetek, intézmények éves és középtávú tervei­nek szerves részévé válja­nak. A Minisztertanács meg­tárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az Or­szágos Vízügyi Hivatal el­nökének beszámolóját a nemzetközi vízügyi egyez­mények alapján 1971-ben tett intézkedésekről és a nemzetközi vízügyi együttműködés főbb kér­déseiről. Felhatalmazta az Országos Vízügyi Hivatal elnökét a nemzetközi víz­ügyi egyezményekkel kap­csolatos további feladatok végrehajtására. A Minisztertanács tit­kársága vezetőjének elő­terjesztése alapján a kor­mány felhívta a miniszte­rek és az országos hatás­körű szervek vezetőinek figyelmét az országgyűlés decemberi ülésszakán el­hangzott képviselői észre­vételekre és javaslatokra azzal, hogy vizsgálják meg azok megvalósításának le­hetőségeit, s erről tájé­koztassák az országgyűlés elnökét és az indítványo­zó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Közös árvédelmi és lokalizációs terv a Szovjetunióval A Tisza további szabályozása A Minisztertanács csü­törtöki ülése megtárgyal­ta és tudomásul vette Dé­­gen Imre államtitkárnak, az Országos Vízügyi Hiva­tal elnökének jelentését a nemzetközi vízügyi egyez­mények alapján tett múlt évi intézkedésekről és a kapcsolatok időszerű kér­déseiről. A jelentés rész­letesen beszámol arról, hogy a kétoldalú vízügyi egyezmények alapján ta­valy eredményes tárgya­lásokat folytattak a Szov­jetunió, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia és Ausztria vízügyi delegá­ciójával. A Szovjetunióval meg­állapodtak abban, hogy a Tisza és mellékfolyóinak határszakaszaira közös árvédelmi és lokalizációs tervet dolgoznak ki, és meggyorsítják a Tisza víz­gazdálkodási mérlegének összeállítását. Megvizsgál­ták és elfogadták a Tisza határmenti szakaszának szabályozási tervét is. Csehszlovák partnereikkel a Duna és a Tisza, vala­mint az Ipoly, a Bodrog, a Hernád és a Sajó szabá­lyozásáról tárgyaltak. A romániai vízügyi szerve­zettel megállapodtak a hidrológiai és meteoroló­giai adatközlés fejleszté­sében, az ár- és belvízvé­dekezési közös szabály­zatban. A két ország ha­tármenti vízügyi szervei között kiépítették a köz­vetlen telefonvonalakat, amelyeket árvíz- vagy belvízvédelmi készültség esetén bármelyik fél ké­résére működésbe lehet helyezni. Ezzel mód nyílt a veszély idején teendő beavatkozások gondos összehangolására. Fontos megállapodáso­kat kötöttek az együttmű­ködés fejlesztésére a ju­goszláv vízügyi szerve­zettel. Több éves előké­szítő munka alapján ta­valy már jugoszláv terü­leten is megkezdődött a Duna szabályozása, s át­fogó intézkedések történ­tek a Tisza alsó szakaszán a hajózás érdekében. A tárgyalásoknak megfele­lően az idén elkészül a dél-bácskai közös öntöző­rendszer beruházási prog­ramja, és 1974-ig kidolgoz­zák a z dálai Dráva vízi erőmű közös beruházási programját. Tovább javul az együttműködés szerve­zettsége az árvízvédeke­zésben; jugoszláv kérésre ezen a télen — szükség esetén — már öt magyar jégtörő hajó segíti a zaj­­lás levonulását a Duna ju­goszláv szakaszán. (Folytatás a 2. oldalon) A katanai hatalomátvétel Ch­anában Ghánai katonatisztek csoportja átvette a hatal­mat — közlik a ghanai rádió bejelentésére hivat­kozva nyugati hírügynök­ségek. Kofi Busia eddigi miniszterelnököt meg­fosztották hatalmától. A TASZSZ — a nigé­riai Lagosból keltezett je­lentésében — az accrai rádióra hivatkozva ismer­teti a ghánai hatalomát­vétel fejleményeit, és rá­mutat, hogy megfigyelők szerint az utóbbi években egyre romlott a gazdasági helyzet a Ghanai Köztár­saságban, ez pedig elége­detlenséget szült a lakos­ság körében Bár az or­szág korábbi vezetői is­­mét-lt ígéreteket tettek a gazdasági és pénzügyi helyzet javítására, az af­rikai állam az elmúlt években nagy összegeket kapott nyugati hatalmak­tól, és ezek a súlyos adós­ságok komoly terheket róttak a lakosságra. Az accrai rádió újabb adásaiból fokozatosan ki­bontakozik, hogy Gháná­ban csütörtökön katonák­ból és polgári személyek­ből álló teljhatalmú bi­zottság vette át a hatal­mat, I. K. Achampong al­ezredes, az 1. gyalogsági dandár parancsnokának vezetésével. A katonai jellegű ha­talomátvétel az ország egész eddigi politikai gé­pezetét megszüntette. Achampong alezredes a rádión bejelentette, hogy felfüggesztette az alkot­mányt, a parlamentet, és betiltotta a politikai pár­tokat. Felszólította a kép­viselőket és a miniszte­reket, hogy azonnal je­lentkezzenek a legköze­lebbi rendőrőrsön. (Hírmagyarázatunk az 5. oldalon.) Szadat beszédd a közel-keleti válság megoldásáról Anvar Szadat egyiptomi elnök csütörtök este rá­dión és televízión közve­tített beszédet intézett az ország népéhez. Bejelen­tette, hogy a közel-keleti válság katonai megoldá­sának tervét, amelyet 1971-re ígért, el kellett halasztania, mivel India és Pakisztán — Egyiptomnak mindkettő barátja — kö­zött december elején há­ború tört ki. Az elnök hangsúlyozta, hogy a ka­tonai akció tervét már ok­tóberben kidolgozták és minden a tervek szerint haladt, az indiai—pakisz­táni háború azonban olyan új helyzetet teremtett, amelyben szükségessé vált az eredeti tervek felül­vizsgálása. Szadat emlékezetes dön­tését megindokolva, kifej­tette, hogy azért nyilvání­totta 1971-et a válság meg­oldása évének, mert az volt a meggyőződése, hogy ellenkező esetben a meg­oldás két-három, vagy akár több évig is elhúzód­hat , és az izraeliek, va­lamint az amerikaiak épp ezt akarják, mert ez alatt a megszállás a status quo jellegét ölti. Szadat megismételte, hogy tavaly februári kez­deményezése olyan cso­magterv volt, amely elő­mozdíthatná a Közel-Ke­leten a békét. Az Egyesült Államok azonban megpró­bált különmegállapodá­­sokra jutni az egyes arab országokkal, elsőként Egyiptommal, hogy így könnyebben boldoguljon velük. Szadat határozottan le­szögezte, hogy „az Egye­sült Államok és Izrael nyílt és arcátlan kihívása . (Folytatás az 5. oldalon) Továbbképzés és érvényesülés .. ............. 3 Zárt konténerben érkezik az áru ....... 3 Megtalálták a közös hangot.................... . 3 Készül a táv-, a központi és a gázfűtés országos fejlesztési terve....................... 8 Április 26—28. között tartja V. kongresszusát a népfrontmozgalom­ Ülést tartott az Országos Tanács Csütörtökön a Parla­ment Vadász­termében tartotta ez évi első ülését a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa. Az ülésen részt vett és az elnök­ségben foglalt helyet Losonczi Pál, a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, továbbá Kál­lai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának elnöke, Benke Valéria, az országos ta­nács tagja, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Bencsik István, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára, Darvas József, Erdei Lász­lóné, dr. Ortutay Gyula, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának alelnökei, Jakab Sándor, az országos ta­nács tagja, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályveze­tője. A tanácskozást Kállai Gyula nyitotta meg, majd ismertette a népfront­ot­(Folytatás a 2. oldalon) Kiküldött munkatársunk telefonjelentése: Júniusban megrendezik az európai népek képviselőinek közgyűlését Csütörtökön zsúfolt volt a program az európai közvélemény képviselői­nek konzultatív találko­zóján. A befejező munka­napon került sor a há­rom munkacsoport tevé­kenységéről szóló beszá­molókra. A csoportok szerda délután fogalmaz­ták meg az európai biz­tonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó közgyűlést összehívó fel­hívást, készítették el a közgyűlés napirendjét és tanácskoztak a szervezés és előkészítés kérdéseiről. A brüsszeli konzultatív találkozó legfontosabb döntéseinek mérlege, amelyeket a részvevők egyhangúan fogadtak el. Brüsszelben rendezik meg az idén június 2­5 között az európai közvélemény képviselőinek az európai biztonság és együttműkö­dés kérdéseivel foglalkozó közgyűlését, operatív tit­kárság foglalkozik a gya­korlati teendőkkel és kez­deményező bizottság az előkészítés politikai kér­déseivel. A csütörtöki zá­róülésen a tanácskozás nyilatkozatot fogadott el s elfogadta a közgyűlés előkészítéséhez kapcsoló­dó szervezőmunka kere­teit, irányelveit és a köz­gyűlésre javasolt tárgy­­sorozatot. A tanácskozás részve­vői elhatározták, hogy a kezdeményező bizottság később is elfogadja mind­azon társadalmi, politi­kai, kulturális és vallási erők csatlakozását, ame­lyek hozzá kívánnak já­rulni az európai biz­tonság és együttműködés kialakításához. Az ope­ratív titkárság Brüsszel­ben dolgozik majd, a most hozott döntések és a kezdeményező bizottság utasításai alapján. Az operatív titkárság mun­kájában is érvényesül a nemzetközi képviselet el­ve. A titkárság állandó kapcsolatot tart az euró­pai biztonság és együtt­működés nemzeti bizott­ságaival, a megfelelő kö­rökkel és csoportokkal és a kezdeményező bizottság tagjaival. Szervező mun­kájáról a titkárság ápri­lisban tesz jelentést a kezdeményező bizottság­nak. A titkárságot folya­matosan tájékoztatják a nemzeti bizottságok és az európai biztonság mellett kiálló más csoportok. A brüsszeli konzultatív tanácskozás részvevői hu­­(Folytatás az 5. oldalon) Követelmény: a beruházási egyensúly, a szervezés és a minőség javítása Az építők szakszervezetének központi vezetőségi ülése Az Építő-, Fa- és Épí­tőanyagipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének csütörtöki ülésén — amelyen részt vett Gál László, a SZOT titkára is — elemezték az ágazat elmúlt évi gazda­sági eredményeit, s meg­vitatták az idei felada­tokkal kapcsolatos tenni­valókat. Gyöngyösi István fő­titkár és Simor János ÉVM miniszterhelyettes tájékoztatója hangsúlyoz­ta: az építő-, fa- és épí­­tőanyagipar egészében vé­ve sikeres gazdasági évet zárt. A termelés a terve­zettet meghaladó mérték­ben, dinamikusan nőtt, je­lentősen javult a terme­lékenység, bár a gazdál­kodás hatékonysága nem érte el a kívánatos mér­téket. Az országos építőipar 11—12 százalékkal több építési-szerelési munkát valósított meg, mint egy évvel korábban. A növe­kedés jelentősen megha­ladja a tervben előirány­zott 7—8 százalékos üte­met. A lakásépítés — el­sősorban a lakosság ak­tív közreműködése révén — ugyancsak meghaladta a tervezettet. Az építő­anyagipar fejlődése vi­szont lassúnak minősít­hető. A negyedik ötéves terv évi 9—10 százalékos termelésnövekedéssel szá­mol, de az 1971. évi terv­ben csak 5—6 százalékos növekedést lehetett elő­irányozni, a tényleges termelés viszont még en­nél is lassabban nőtt A lemaradás döntően a tég­la- és cementiparban ta­pasztalható. A minisztérium célul tűzte ki, hogy — erélyes intézkedésekkel — a tég­la- és cementipar terme­lési színvonala 1975-re el­érje az eredetileg terve­zettet. Ennek érdekében feltétlenül biztosítani kell, hogy a váci cementgyár­ban — műszaki biztonság és vezetési szempontból egyaránt — rendet te­remtsenek. El kell érni, hogy az elkezdett ce­ment- és téglaipari be­ruházások tervszerűen üzembe lépjenek. Az idei tennivalókról szólva megállapította a központi vezetőség, hogy a népgazdaság 1972. évi fejlesztési céljai fokozott követelményt támaszta­nak az építőiparral szem­ben. Igaz, az építési fel­adatok a korábbi éveknél kisebb mértékben, 3—4 százalékkal nőnek, de fo­kozottabban előtérbe ke­rülnek a minőségi és a korszerűségi követelmé­nyek. A terv az építő­anyagipar termelésének 6,5 százalékos emelkedé­sét irányozza elő. A beruházási egyen­súly javítása érdekében adminisztratív jellegű in­tézkedésekre is sor kerül. A beruházások ilyen irá­nyú befolyásolására, a pazarlás, a fényűzés meg­akadályozására az építés­ügyi és városfejlesztési miniszter vétójoga igen nagy lehetőségeket bizto­sít. A negyedik ötéves terv árpolitikai irányelveivel összhangban az idén ár­intézkedések is történtek. Ennek célja, hogy a bel­földön előállított termé­kek jobban tükrözzék a társadalmilag szükséges ráfordításokat Az árvál­tozások várhatóan kedve­zően befolyásolják a ter­melői érdekeltséget, mér­séklik az állami költség­­vetés terheit, s az import jelentős csökkenése mel­lett, javítják az ellátást. A központi vezetőség hangsúlyozta, hogy az idei népgazdasági és vál­lalati feladatok teljesíté­sének fontos feltétele az üzem- és munkaszervezés javítása, a gazdálkodás hatékonyságának biztosí­­tása. A szocialista brigád­­vezetők tanácskozásain többen szóvá tették: a munkaerővel, az anyag­gal, a gépekkel való jobb gazdálkodás olyan lehető­ség, amely különösebb beruházást nem igényel. A feladatokat jobb és ösztönzőbb vállalati bér­politikával is segíteni kel­l. A népgazdasági terv — a háromszázalékos fogyasz­tói árszínvonal-emelke­dést is figyelembe véve — 2,5 százalékos reálbér-nö­vekedést irányoz elő. A kivitelező építőipar vál­lalatainál — megfelelő hatékonyság mellett — ennél nagyobb bérfejlesz­tésre is lehetőség nyílik. Követelmény, hogy a bér­­fejlesztést a beruházási egyensúly, az üzemszer­vezés és a minőség javí­tása érdekében haszno­sítsák

Next