Népszava, 1972. június (100. évfolyam, 127–152. sz.)
1972-06-23 / 146. szám
2 (folytatás az 1. oldalról) A mezőgazdasági áruértékesítés növekedésével együtt érvényesült az a — már korábban is ható — irányzat, hogy a parasztság reáljövedelmének emelkedése a munkásokét valamelyest meghaladta. A IV. ötéves tervben egészében azonban valóra váltjuk az eredeti célt, hogy -a két osztály jövedelmi helyzete azonos mértékben javuljon. A nem termelő ágazatokban több jelentős központi bérintézkedést hajtottunk végre, ezek főleg az egészségügyi dolgozókat és a pedagógusokat érintették kedvezően. A lakosság számszerűen csekély, de társadalmi hatását tekintve nem jelentéktelen részének jövedelmei magántevékenységből származnak. E jövedelmek adókötelesek, mindenekelőtt azért, hogy a többi keresőhöz hasonlóan e réteg jövedelmei is a társadalmi hasznossághoz igazodjanak és ne alakuljanak ki indokolatlan aránytalanságok. Az idén a korábbinál hatékonyabb adórendszert alkalmazunk, amely erőteljesebben mérsékli a magas jövedelmeket, különösen azokat, amelyek nincsenek arányban a végzett munka társadalmi értékével. A kormány az 1971. évben tovább folytatta annak a törekvésnek az érvényesítését, amelynek célja egyfelől a munkából származó jövedelmeknek a teljesítmény alapján történő differenciálása, másfelől a családi jövedelmek keresői eltartott arány miatti különbségeinek kiegyenlítése. Szélesítettük a gyermekek eltartásához nyújtott támogatást és az öregek társadalmi ellátását. Kidolgoztuk azokat a javaslatokat, amelyek alapján — több más intézkedéssel együtt — 1972. év január 1-i hatállyal felemeltük a három- és több gyermekes családok, valamint az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülők családi pótlékát, a már megállapított nyugdíjakat pedig — reálértékük megtartása céljából — 1971-től évenként 2 százalékkal növeljük. A 3—6 éves gyermekek 59 százalékának van ma helye az óvodákban. Ennek ellenére csaknem 30 000 felvételi kérelmet nem sikerül teljesíteni. Ha ezt az igényt az idén akarnánk kielégíteni, az mintegy 1,8 milliárd forint beruházást tenne szükségessé. Ilyen összeget csak folyamatosan és szoros társadalmi összefogással lehet előteremteni. A gyermekgondozási segély igénybevételével 180 000 anya nevelte otthon kisgyermekét, erre kereken 1,3 milliárd forintot fizettünk ki. A családtámogatás rendszerét tovább kívánjuk fejleszteni. Az egészségügy és oktatás területén tovább bővítettük az intézmények hálózatát, emeltük ezek szakmai színvonalát. Az idén hozott egészségügyi törvény alapján állampolgári joggá fogjuk emelni az egészségügyi ellátást. A közelmúltban az állami oktatási rendszert vizsgálva, többek között arra a megállapításra jutottunk, hogy anyagi eszközeinkkel mindinkább az oktatás tartalmi részének erősödését kell segíteni. Népművelési célokra, a művészeti intézmények „feladatainak ellátására'.''.a költségvetés az előirányzatnál 75 millió forinttal többet fordított. Az életkörülmények javítására vonatkozó társadalmi céljainkat tehát nem egyszerűsítjük le csak a fogyasztás bővítésére, és a fogyasztási kultúra emelésére. A lakosság jövedelme az áruellátás oldaláról megalapozott volt, biztosítottuk a fogyasztói piac egyensúlyát. A kereskedelem folyó áron számolva 9 százalékkal több árut adott el, a növekedés változatlan áron mérve is meghaladta a 7 százalékot. Gyarapodott az alacsonyabb jövedelműek igényeit kielégítő áruk mennyisége. Bővült a tartós fogyasztási cikkek választéka, amit szemléletesen bizonyít a forgalom 12 százalékos növekedése. Ma már elmondhatjuk, hogy majdnem minden családban van rádió, televízió, minden második munkáscsaládban van hanapjainkban a munkamegosztás, a szakosítás mindinkább nemzetközi méreteket ölt, következésképp külgazdasági kapcsolataink alakulása fejlődésünk nélkülözhetetlen alkotóeleme. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink legfőbb kifejezési formája a külkereskedelmi forgalom alakulása. 1971-ről szólva, annak megítélése különösen bonyolult. A kivitelre és a behozatalra hatott a tőkés világpiac dekonjunktúrája, az 1970-es kedvezőtlen mezőgazdasági év miatt elmaradt export. Éreztette hatását a tőkés világ pénzügyi válsága. 1971 utolsó hónapjaiban csökkent a külkereskedelem egyensúlyhiánya, és ez az irányzat 1972-ben is folytatódik. Korántsem fordulatként, csak biztató eredményként értékeljük azt is, hogy az idén öt hónap alatt a behozatal a múlt év azonos időszakához képest csaknem 6 százalékkal csökkent, míg a kivitel 26 százalékkal magasabb. A népgazdaság fejlesztése, a munkamegosztás előnyeinek kihasználása szempontjából meghatározó számunkra együttműködésünk a KGST-országokkal, ezen belül is legfontosabb partnerünkkel, tőszekrény és porszívó, minden ötödikben motorkerékpár és minden huszadikban személygépkocsi. A több tartós fogyasztási cikk természetesen megnöveli a lakossági ipari-javító szolgáltatások iránti keresletet. Tavaly e téren is tapasztaltunk némi javulást, az ezt támogató szabályozó módosítások nyomán, a helyzettel azonban nem vagyunk még elégedettek. Az elmúlt évben a tervezett 71 000 helyett 75 000 lakás épült. A negyedik ötéves terv nagy feladatai miatt javítani kell a lakásépítést és gazdálkodást a központi és a tanácsi szerveknél egyaránt, összhangban a lakásigények emelkedésével, rohamosan bővíteni kell a kommunális szolgáltatások körét, és ebben az elmúlt években nem lebecsülendő eredményeket értünk el. A vízvezeték-hálózat tíz év alatt, a távfűtéses lakások száma öt év alatt több mint megkétszereződött a Szovjetunióval. Kapcsolataink szilárd alapokon és hosszú lejáratú megállapodásokon nyugszanak. Hozzákezdtünk a szocialista integráció komplex programjának megvalósításához. Ez azt is jelenti, hogy az együttműködésben még nagyobb szerepet kapnak a távlati gazdaságfejlesztési kérdések. Ennek megfelelően a KGST-ben elsősorban a több országot érintő új beruházási célok összehangolása fokozódott. A komplex program értelmében a szocialista országok gazdasági együttműködésében bővülnek a pénzügyi-valutáris kapcsolatok. Megnövekedett a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank szerepe az elszámolások bonyolításában, sőt újabban a nemzetközi pénzpiaci műveletek terén, hitelek felvételében és nyújtásában is. A nem szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink is túlmutatnak az egyszerű adásvételiügyleteken. Műszaki-tudományos, kulturális egyezményeket kötöttünk több európai és Európán kívüli országgal. Bővül a tudományos-műszaki együttműködés, bár ez még nem mondható kiGazdasági munkánkban az emberi tényezők jelentősége nagyobb, mint azt gyakran feltételezik. Jogosult ezért, hogy röviden néhány olyan témát is érintsünk, amelyek a vállalati közgondolkodás problémakörébe tartoznak manapság. Most nemcsak elvileg, de gyakorlatilag is mindenkinek el kell fogadni, hogy tartósan nem oszthatunk el többet, mint amennyit megtermelünk. Azok járnak el helyesen, akik időnként felülvizsgálják fejlesztési céljaikat, elgondolásaikat, és elsősorban maguk keresik a kiegyensúlyozott gazdálkodás módját. A beruházási feszültségek enyhítésére irányuló intézkedéseinket félreértik, akik úgy gondolják hogy azok lényege az ötéves beruházási terv leszállítása. Erről nincs szó, hiszen az ötéves tervben elhatározott célokat megvalósítjuk, a beruházásra előirányzott összeget végül is teljes egészében felhasználjuk, de erőink jobb összpontosításával. A termelési szerkezet korszerűsítése, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása érdekében már tettünk kezdeti lépéseket, de még további határozott intézkedésekre is szükség lesz. Gazdaságunk intenzív utakra való vezetésének feltétele a meglevő kapacitások jobb kihasználása. Nem kedvező a kép az elhasználódott, korszerűtlen és amortizált állóeszközök selejtezése tekintetében sem. Bátrabban lehet és kell selejtezni! Valamennyi vállalatunk és szövetkezetünk együttes érdeke a szerződéses kapcsolatok fejlesztése. Nagyobb előretartás legyen a szerződésekben, a szállítás ütemezésében is több előrelátás. A kereskedelemnek jobb piacismeret mellett több kockázatot kell vállalnia. Az állami intézmények és a tanácsok számára most az a legfőbb igazodási pont, hogy tevékenységüket az ötéves népgazdasági terv alapján folytassák, mindennapi gazdálkodásukat pedig saját bevételeik, vagy a elégítőnek. Örvendetesen bővül a fejlődő országokkal is áruforgalmunk, különösen jelentős partnereink India, Egyiptom, Irak és Irán. A tőkés világgal — közöttük az európai gazdasági közösség egyes országaival — fenntartott kapcsolatainkat is fejleszteni kívánjuk. Úgy, hogy az megfeleljen a kölcsönös érdekeknek, ne tartalmazzon gazdaságilag számunkra hátrányos megkülönböztetést. A munkamegosztással elérhető előnyökről szerzett tapasztalatok az elmúlt évek során kedvezőek voltak. Fejlődésünk fontos tényezője, milyen mértékben és ütemben igazodnak a vállalatok a költségvetési támogatásuk keretei között tartsák. Gazdaságunk helyzete, fejlődése sokkal bonyolultabb, mintsem hogy nagyon röviden jellemezhető lenne. Hogyan ítéljük meg eredményeinket a tervek tükrében? Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy mind az alapvető gazdasági folyamatokat, mind a költségvetési gáz külső piacok fokozódó minőségi és korszerűségi követelményeihez. Ezután arról szólt a pénzügyminiszter, hogy jó néhány mezőgazdasági élelmiszeripari termékünk külpiaci értékesítési lehetősége kedvező, tartósat exportképesnek ítélheti ezen belül különösen a vágómarha és a marhahús, ezzel kapcsolatban aláhúzta: a jelenleg helyzetben az államháztartás jelentősebb terhet vállalni nem tud, tehát a szarvasmarha-tenyésztés feltételeinek javítására teendő intézkedéseink pénzügyi kihatása túlnyomórészt a mezőgazdasági ágazaton belüli átcsoportosítások útján kel ellensúlyozni. OLLÁRI ISTVÁN (Borsod) a törvényjavaslat előadója beszédében azt a — a bizottságban kialakult — véleményt tolmácsolta, hogy az idén a költségvetés kiadásainak növekedése csak a bevételek emelkedésének függvényében engedhető meg, és ez csak fegyelmezett munkával, a rend szigorú betartásával lehetséges. Szólt a vállalati és szövetkezeti gazdálkodás javulásáról, ugyanakkor elmondotta, hogy a tavalyi költségvetés-tervezet hiányának túllépése a felhalmozás változatlanul heves üteme miatt következett be. A folyamatot hasznos mederbe szorító kormányintézkedések határozott végrehajtása létérdekünk, azokhoz feltétlenül ragaszkodnunk kell. A terv- és költségvetési bizottság véleménye, hogy a népgazdaság egyensúlyi problémáinak megoldásához, a tartós eredmények eléréséhez, a kormányzati szervek határozottsága és felelőssége mellett, a gondok megosztására, a lehetőségek felelős mérlegelésére, a döntések végrehajtásában a széles körű összefogásra van szükség. A bizottság nevében javasolta a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben együttesen való megtárgyalását és elfogadását. Ezután szünet következett, majd Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke elnökletével folytatódott a vita. WEISZBÖCK REZSŐNÉ (Győr-Sopron) a termelés hatékonyságának alakudálkodást a tervszerűség jellemezte, még akkor is, ha az elmúlt év nem volt mentes a gondoktól. Gondjainkat megosztjuk, hibáinkkal szembenézünk, és határozott intézkedéseket hozunk azok megszüntetésére. Bízhatunk-e intézkedéseink sikerében? Úgy vélem, igen, bízhatunk, ha a gazdasági élet minden területén, a vállalatoknál, a szövetkezeteknél, az intézményeknél, a tanácsoknál és a központi szerveknél egyaránt lendületesen és következetesen valóra is váltjuk azokat. Kormányzati munkánknak — gazdasági téren — most ez a legfőbb törekvése, és ehhez kérem mindannyiuk támogatását. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezekkel a gondolatokkal kiegészítve, fogadja el az 1971. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, és hagyja jóvá a beterjesztett törvényjavaslatot. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter beszéde után Ollári István, a terv- és költségvetési bizottság előadója emelkedett szólásrablásáról szólva az anyagmozgatás korszerűsítését húzta alá. Megemlítette hogy az érvényes gazdasági szabályozók nem ösztönzik eléggé a vállalatokat az anyagmozgatásnál felhasznált létszám csökkentésére. A törvényjavaslatot elfogadta. GÉCZI JÁNOS (Nógrád) a tanácsi gazdálkodásról szóló fejezetekkel foglalkozott, megemlítve közülük, hogy megyéjében a helyi tanácsok bevételei nem alakultak. egyenletesen, a kiesés rendszerint a tanácsi felügyelet alá tartozó kulturális, szociális, egészségügyi intézmények fenntartásában okoz gondokat Nem tartja helyesnek hogy különböző minisztériumok év közben újabb ajánlásokat, javaslatokat tesznek a tanácsoknak amelyek megvalósítása jelentős összegeket igényel. . Aláhúzta-e, minden beruházásnál az egyszerű szerényebb megoldásokra kell törekedni. A törvényjavaslatot elfogadta. DR. LUKÁCS JÁNOS (Zala), több javaslatot tett a szarvasmarha-állomány növelését segítő ösztönzők továbbfejlesztésére, majd Zala megye vízgazdálkodásáról szólva elmondotta, hogy a lakosságnak jelenleg 32 százaléka kap vezetékes vizet a csatornázás mértéke 18 százalékos, a murai vízmű üzembe helyezése számottevő fejlődést jelent, az országos szintet azonban csak további erőfeszítésekkel lehet elérni. A törvényjavaslatot elfogadtatjuk az új emberi társadalom gyökerét, a gyarmati sorból feltörő népek védelmezőjét, Magyarország létének megmentését. Mindezek felett nemzetközi szerepét abban is fel kell ismernünk, hogy a termonukleáris háborús veszély elhárításának legfőbb tényezője. Ezt a tényt mi nemcsak a Szovjetunióhoz való viszonyulásunkban tekintjük lényeges motívumnak, hanem harmadik országok hozzánk való viszonyánál is figyelembe vesszük az ilyen országoknak a Szovjetunióhoz fűződő viszonyát Ilyen összefüggésben értékeljük a legújabb szovjet—amerikai tárgyalásokat is. A szovjet—amerikai kapcsolatok javulásában mi az emberiség békés jövőjének lényeges biztosítékát szeretnénk látni. Ha a termonukleáris háború veszélyének elhárítása valóban a fő feladata minden jóakarata nemzetközi tényezőnek, akkor a szovjet—amerikai viszony javulása mindannyiunk közös érdeke, nagy nemzetközi érdek. A moszkvai találkozás kedvező hatásait is várhatjuk a mai nemzetközi élet sok területén. Természetesen nem szabad illúziók■ áldozataivá lenni, amint erre a Központi Bizottság múlt heti ülésének állásfoglalása is figyelmeztet. Így tekintünk a moszkvai szovjet —amerikai tárgyalások várható következményeire, a vietnami háborúval kapcsolatban is, mert azok hatásai ebben a vonatkozásban is megmutatkozhatnak. Hanoiban járt delegációnk a maga egészében és egyes tagjaiban azt a páratlan élményt hozta haza, amiben már-már politikai világnézettől függetlenül, minden látogató kénytelen osztozni — mert már legutóbb a New York Times Hanoiba küldött tudósítója is ezt bizonyítja —, nevezetesen azt, hogy bármilyen hosszú ideig folytatja is szörnyű háborúját az Egyesült Államok Vietnam népe ellen, nem tud győzelmet aratni és kénytelen lesz kivonulni. A vietnami háborúval kapcsolatban elmondotta Péter János, azt lehet — talán nem alaptalanul — remélni, hogy az Egyesült Államok legújabb tárgyalásai és más nemzetközi érintkezései során minden eddiginél jobban felismerte, vagy felismeri, milyen javaslatokat kell tennie a fegyveres harcok megszüntetése, a politikai rendezés érdekében, amelyek elfogadhatóak lehetnek a vietnami felek számára; és azt is, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front minden mérvadó szempontot figyelembe vett a megoldásra irányuló javaslatai megfogalmazásánál. Ezután a közel-keleti válságról szólva, annak megoldását a mai nemzetközi élet sürgető ügyének nevezte, hangoztatva, Izrael a nemzetközi jog szerint mindaddig agreszszor, amíg a megszállt területeket vissza nem ad(Folytatás a 3. oldalon) Tanácskozik az országgyűlés Kedvező eredmények a külkereskedelemben Bízhatunk intézkedéseink sikerében A zárszámadási törvényjavaslat előadói beszéde és vitája Faluvégi Lajos pénzügyminiszter beszél Péter János külügyminiszter felszólalását tartja A nemzeti vagyont 5 százalékkal növelték a beruházások A lakosság életkörülményeit nagymértékben a tanácsok alakítják. Az elmúlt évben bevezetett új szabályozási rendszerrel elősegítjük önkormányzatuk, gazdasági önállóságuk fejlődését. A tanácsi gazdálkodás 1971. évi tapasztalatai alapjában kedvezőek. Helyesebb arány alakult ki a központi és tanácsi pénzalapok között. A tanácsi gazdálkodás kedvező vonása volt tavaly, hogy a tanácsok — a vállalatok és más szervek közös összefogásával — sok létesítményt valósítottak meg, sajnos, a későbbi fenntartás pénzügyi forrásaira már kevesebb gondot fordítottak. A vállalatok és szövetkezetek a tanácsok fejlesztési alapjába csaknem 2,5 milliárd forintot utaltak át, hogy ilyen módon — a településfejlesztési tervekbe illeszkedően — lakóházakat, közműveket, óvodákat, napközi otthonokat hozzanak létre. A gazdasági elemzéseknek mindig egyik kulcskérdése, hogyan ítélhetjük meg a vizsgált időszak fejlesztési, beruházási tevékenységét? Az elmúlt évet — a korábbi időszakhoz hasonlóan — nagyarányú fejlesztés jellemezte. A beruházások eredményeként nemzeti vagyonunk több mint 5 százalékkal emelkedett. 1971-ben a beruházások csaknem kétszer olyan gyorsan növekedtek, mint a nemzeti jövedelem termelése. A beruházási kifizetés 100 milliárd forint volt, a tervezettnél 11 milliárd forinttal több. Még nem enyhült a beruházási feszültség és a befejezetlen beruházások állománya az év végén az esztendő beruházási értékének 80 százaléka. A helyzetet már évközben részletesen elemeztük, és a népgazdaság idei tervében azt a célt határoztuk el, hogy a szocialista szektor beruházásai a tavalyi szintet csak kismértékben haladják meg. Mindemellett a beruházási egyensúly csak fokozatosan teremthető meg, az intézkedések egy év alatt nem hozhatnak alapvető fordulatot, de ez nem is volna helyes, mert veszteséget okozna. NÉPSZAVA Péter János Külpolitikánk kedvező feltételeket biztosít az ország fejlődése számára Ebédszünet után Apró Antal elnökölt. Péter János külügyminiszter, az első felszólaló aláhúzta: az 1971. évi gazdálkodás jól szolgálta az ország javát, s emellett a nemzetközi életre is kedvezően hatott — még hiányosságaival is. A nemzetközi viszonyok alakulása az elmúlt évben is kedvező feltételeket biztosított az ország fejlődése számára. Ez év májusa a nemzetközi élet alakulásának rendkívül emlékezetes hónapja maradt. Sűrített eseményeit az érti helyesen, aki mögöttük látja Hirosima és Nagaszaki atomfüstfelhőit és a termonukleáris háború elé-Utalt arra, hogy az eddig létrejött megállapodások nagy jelentősége ellenére változatlanul érvényes ma is a kommunista és munkáspártok 1969-ben megfogalmazott programja: minden demokratikus és békeszerető erő fő feladata a termonukleáris háború veszélyének elhárítása. Annak, hogy mostanában erről kevesebbet beszélünk, objektív oka van: a Szovjetunió úgy vált tertgének szörnyű kataklizmáit. Személyes találkozók, kompromisszumok és ezzel együtt a vietnaminukleáris nagyhatalommá — népeinek nagy anyagi és szellemi áldozatai révén —, hogy nem képzelhető el ma már olyan másik atomhatalom, amely az elrettentő megtorlás kockázata nélkül bárhol támadásra vállalkozhatna. A magyar—szovjet kapcsolatokban ennek a ténynek is szerepe van. Bennünket a Szovjetunióhoz a barátság nagyon sokrétű szálai fűznek. Benne lát-mi felfokozott katonai cselekmények csak így érthetők teljes összefüggésükben. A Szovjetunió a termonukleáris háború elhárításának legfőbb tényezője im Stason 33