Népszava, 1973. március (101. évfolyam, 50–76. sz.)
1973-03-22 / 68. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 101. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1973. MÁRCIUS 22. CSÜTÖRTÖK A kormány elnökének beszámolójával megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka Apró Antal megemlékezése a Magyar Tanácsköztársaságról Szerdán a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Pack Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Aczél György, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett történelmünk kimagasló forradalmi eseményének évfordulójáról, a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról : — Munkásosztályunk, dolgozó népünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját követve megdöntötte a tőkés nagybirtokos uralmat, kezébe vette sorsának irányítását, és Szovjet-Oroszország példáját követve, elsőnek teremtett proletár hatalmat a Duna-völgyében. A tanácshatalom létrehozásával hazánk a haladás élvonalába került. Olyan társadalmi rend megvalósításáért vívott hősi harcot, amely új korszakot nyitott a dolgozó emberiség számára, és azóta legyőzhetetlen világrendszerré vált. Bebizonyította, hogy csak a szocialista rendszer képes véget vetni a tőkés kizsákmányolásnak, a népek elnyomásának. A Magyar Tanácsköztársaságot, 133 napi csodálatos alkotómunka és leírhatatlanul nehéz körülmények között vívott önvédelmi harc után, a túlerőben levő nemzetközi és hazai reakció leverte. Eszméi azonban kitéphetetlenül tovább éltek a munkásság és a szegényparasztok szívében, és mindazokéban, akik megértették, hogy csak a munkáshatalom hivatott új útra vezetni a nemzetet. Az 1919-es forradalmi küzdelmek emléke új harcra lelkesítette őket; gazdag tapasztalatai és tanulságai nagy segítséget nyújtottak társadalmi és politikai küzdelmeikhez. A magyar tanácshatalom létrejövetele, hősies küzdelme és alkotó tevékenysége a szocializmusért vívott harc egyik dicsőséges fejezete nemzetünk történetének, s egyben a nemzetközi munkásmozgalom történetének. Csaknem három évtizede, hogy a Szovjetunió felszabadító harca és a magyar dolgozó nép forradalmi küzdelme elsöpörte a 25 éves ellenforradalmi rendszert, s a szocializmus ügye győzött hazánkban. A Tanácsköztársaság céljai most megvalósulnak. A magyar nép — a munkásosztály és pártjának vezetésével, a szocialista országok testvéri közösségére támaszkodva — sikeresen munkálkodik a szocialista társadalom teljes felépítésén, így lett népköztársaságunk jogos örököse és hűséges folytatója a Magyar Tanácsköztársaság ügyének, forradalmi hagyományainak — hangoztatta Apró Antal. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. A Minisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a büntető eljárásról szóló törvényjavaslatot. Az ügyrendnek megfelelően arról is tájékoztatta a képviselőket az országgyűlés elnöke, hogy hatan nyújtottak be interpellációt. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról. 2. A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat. 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása. 4. Interpellációk. A napirendnek megfelelően ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. FOCK JENŐ: Előbbre léptünk a szocializmus teljes felépítésének útján — Kormánymat munkájának középpontjában — kezdte beszédét Fock Jenő — a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa határozataiból adódó feladatok és az országgyűlés által két évvel ezelőtt elfogadott kormányprogram megvalósítása ál. Az 1971-ben jóváhagyott kormányprogram időarányos részét végrehajtottuk. Hazánkban szilárd alapokon, vívmányaink továbbfejlesztésével erősödik rendszerünk. Munkásosztályunk, dolgozó népünk helytállása nyomán társadalmunk építése tervszerűen halad, előbbre léptünk a szocializmus teljes felépítésének útján. Az ország belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott Az államhatalom szilárd, alapvetően minden területen érvényesül pártunk iránymutatása alapján a munkásosztály vezető szerepe. Tovább erősödött államrendszerünk politikai alapja, a munkás—paraszt szövetség. Fejlődött a társadalom dolgozó osztályainak és valamennyi rétegének összefogása. Az ellenforradalom leverése óta több mint másfél évtizede folytatott szövetségi politikánk egyetértésre és követésre talál a munkásoknál, a parasztoknál, értelmiségieknél, tetteikkel, szellemi és fizikai munkájukkal a szocialista célok valóra váltásáért dolgozó emberek millióinál. Népünk kibontakozó szocialista nemzeti egysége nemcsak lehetővé, hanem szükségessé teszi, hogy az államhatalom mind nagyobb mértékben támaszkodjék a dolgozók cselekvő részvételére közös, nagy feladataink megoldásában. Társadalmunk lényegétől elválaszthatatlan a közéleti demokratizmus, a szocialista közgondolkodás és a közerkölcs fejlesztése. Az üzemi, a tanácsi szervek útján, a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak keretében egyre fokozódik a dolgozók részvétele a közügyek intézésében. Mind teljesebbé válik a képviseleti szervek szerepe, a nép egyre inkább saját ügyének intézője. A kormány különös gondot fordít a törvények és jogszabályok gondos előkészítésére — mondotta a miniszterelnök, majd felsorolta a két év alatt elfogadott fő jogszabályokat: szövetkezeti, ifjúsági törvény, a módosított alkotmány egységes szövegének kidolgozása, új egészségügyi törvény, bírósági és ügyészségi törvények, népgazdasági tervezésről szóló törvény. Az országgyűlés jelenlegi ülésszakán kerül sor a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat megvitatására és várhatóan elfogadására. Az országgyűlés őszi ülésszakán kívánja a kormány előterjeszteni a miniszteri felelősségről, valamint a statisztikáról szóló törvényjavaslatokat. Hazánkban a közrend és a közbiztonság szilárd. Biztonsági szerveink megbízhatóan őrködnek a belső rend megóvásán, határozottan fellépnek a bűncselekményeket elkövetőkkel szemben. A bíróságok ítéletei következetesek, bár a kormány megítélése szerint kívánatos lenne gazdasági bűncselekményeknél, vétségeknél az anyagi kártérítéssel, a pénzbüntetéssel keményebben élni. Fegyveres erőink tervszerűen fejlődnek. Néphadseregünk fejlesztését a Varsói Szerződésbe tömörült országok hadseregeivel összhangban, egységes elgondolások alapján végezzük. A követelményeknek megfelelően és lehetőségeink arányában folytatjuk ellátásukat korszerű harci, technikai eszközökkel. A személyi állomány jól kiképzett, politikai-erkölcsi állapota jónak mondható. Szélesebb alapokra helyeztük a honvédelmi felkészítést, a polgári védelmi oktatást. Tovább fejlődött népünk általános műveltségi színvonala. Erősödtek népünk munkájára és magatartására jellemző szocialista vonások. Alapvető célunk, hogy felkészítsük az ifjú nemzedéket élethivatására, az építőmunkára, a szakmára, a közösségi és magánéletre, a szabad idő értelmes és kulturált eltöltésére. Igyekszünk felkelteni az ifjú nemzedékben, de az idősebb generációkban is az önképzés és továbbképzés, az ismeretek szüntelen megújításának és gyarapításának igényét. Az irodalom és a művészetek általában a szocialista eszmeiség jegyében fejlődnek. Népünk műveltségi színvonalának emelkedését bizonyítja fokozott érdeklődése a könyvek, a színház, a zene és a képzőművészeti alkotások iránt. Hazánkban a képességek kibontakoztatásának tág tere nyílik. Közművelődési rendszerünk továbbfejlesztéséről a jövő évben törvényjavaslatot terjesztünk elő. A kormány az MSZMP X. kongresszusa határozatainak végrehajtására, az országgyűlés által jóváhagyott programjának, valamint pártunk Közbelpolitikai életünk kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az elmúlt év novemberében megtartott ülése. A Központi Bizottság a politika elsődlegességéből kiindulva, reális és világos értékelést adott a X. pártkongresszus határozatainak eddigi végrehajtásáról. A határozat legjellemzőbb vonása, hogy egyértelműen szolgálja a munkásság politikai, erkölcsi és anyagi megbecsülését. Ez az egész dolgozó népnek érdeke és a szocialista társadalom felépítésének elengedhetetlen feltétele. A Központi Bizottság megvizsgálta azt is, hogyan valósítottuk meg a IV. ötéves terv időarányos feladatait. Megállapította hogy gazdaságpolitikánk megfelel a kongresszuson elfogadott irányvonalnak, a gazdaságirányítás rendszere alkalmas és célravezető eszköz az építőmunka szolgálatában, fejlesztése, igazítása pedig szakadatlan feladat. Részletesen elemezve az elmúlt két évben lezajlott gazdasági folyamatokat, meghatározta az 1973-as népgazdasági terv fő irányvonalait is. A határozatot népünk egyetértéssel fogadta. Politikánkat szüntelenül továbbfejlesztjük, mind jobb, következetesebb megvalósítására törekszünk. A Központi Bizottság 1972 novemberében mindannyiunk számára világosan megjelölte a politikai, gazdasági, kulturális fejlődés további tennivalóit, rámutatva azokra a helyenként jelentkező, az egészséges fejlődést akadályozó feszültségekre, amelyek megszüntetésén munkálkodnunk kell. Jóllehet a közreadott állásponti Bizottsága időközben kidolgozott útmutatásainak megvalósítására az eltelt két évben számos határozatot, rendeletet hozott. Országunk gazdasági fejlődését jelzi, hogy a nemzeti jövedelem évről évre érdemlegesen nő. Az eddigi ütemet folytatva és az 1972. évi főbb arányokat megtartva, minden lehetőségünk adott a negyedik ötéves terv teljesítéséhez. Az eredmények mellett szinte természetes, hogy gazdasági életünkben részben az ötéves tervünket megelőző időszakból eredő nehézségek is jelentkeztek. Kedvezőtlenül alakult a nemzeti jövedelemből a felhalmozás aránya, a külkereskedelem és a költségvetés egyensúlya. Intézkedéseink hatására — hangsúlyozta Fock Jenő — 1972-ben mindhárom területen javulást értünk el. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy ezt a folyamatot továbbra is segítsük, s ezzel a népgazdaság egyensúlyát ez év végére, s méginkább 1974—75-re megerősítsük. foglalás számottevő része a fejlődést akadályozó, nehezítő tényezőkkel foglalkozik, egészében és alapvető tartalmában optimista, jobb és színvonalasabb munkára felhívó és ösztönző dokumentum. Olyan, amely a fejlődést gátló tényezők őszinte feltárásával is a jövő felé mutat. A múlt év decemberében a Minisztertanács intézkedési tervet hagyott jóvá a Központi Bizottság határozatával kapcsolatos állami feladatokról — mondotta Fock Jenő — igen sok intézkedést tett a párt határozatában megjelölt feladatok megvalósítására. Gazdaságpolitikánk fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése és ennek révén olyan ütemű fejlődés biztosítása, amely lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának rendszeres növelését, életkörülményeinek és kulturális ellátottságának további javítását, a termelésnek a korszerűség követelményeivel összhangban álló fejlesztését, a nemzeti vagyon jelentős gyarapítását. A miniszterelnök ezután arról beszélt, hogy társadalmi termelésünk hatékonysága az elmúlt két évben tovább nőtt, de ütemével nem lehetünk elégedettek. Az ipari és mezőgazdasági élőmunka termelékenysége a megelőző időszaknál gyorsabb ütemben és a tervezettnél is nagyobb mértékben emelkedett, de még sok a tennivaló. A termelékenység további növelésére, nagy szükség, de lehetőség is van, amelyet komplex módon, a technika megújításával, a munka- és üzemszervezés javításával, a vezetés színvonalának emelésével és jobb munkafegyelemmel kell elérnünk. A beruházásokról szólva megállapította, hogy azok egészségtelenül gyors üteme mérséklődött, az 1972. évi beruházások az előző évihez képest öszszehasonlítható áron számítva, 2 százalékkal csökkentek. Továbbra sem megnyugtató a befejezetlen beruházások aránya. A termelési célokat szolgáló építkezések tervezésével kapcsolatban a beruházási tevékenység növekedésének mérséklése miatt helyenként kihasználatlan építőipari kapacitások keletkeztek, de az idén ez a kihasználatlanság már csökken. Az építőiparnak sokoldalúan fel kell készülnie arra, hogy a későbbi időszakban ismét nagyobb feladatokat kell megoldania. A szocialista országokkal 1970—1971-ben kialakult külkereskedelmi passzívum 1972-ben megszűnt, a tőkés országokkal lebonyolított forgalmunkban pedig a tervezettnél jobban csökkent. Együttesen számítva, némi kiviteli többletünk keletkezett. 1971-ben a tervezettnél jobban nőtt az állami költségvetés hiánya, amely részben a tőkés világpiaci inflációból eredő áremelkedésekből, részben a beruházási többletköltségekből és a nem kielégítő gazdaságossággal működő vállalatok tervezettnél alacsonyabb befizetéséből, vagy támogatásának növekedéséből adódott. Ezen változtatnunk kellett és változtattunk is, s az elmúlt évet a tervezett 3,2 milliárddal szemben 2,6—2,7 milliárd forintos költségvetési hiánnyal zártuk. Az 1973- as költségvetési törvényben ugyanennyi hiányt irányoztunk elő. A hiány további csökkentését segíteni kell ésszerű takarékossággal is. A költségvetési egyensúly teljes megteremtése még további évek feladata. Ennek fő útja gazdálkodásunk javítása és a gazdasági szerkezet tervszerű fejlesztése. Ésszerűen és törvényes úton - tehát nem indokolatlan áremelésekkel — fokozni kell a vállalati jövedelmezőséget, a költségvetési bevétel növelését. A biztonságos államháztartás megfelelő tartalékok kép,zését kívánja meg. Ezután a termelés fejlesztésének néhány időszerű kérdéséről szólt a kormány elnöke. A gazdaságtalan termelés viszszaszorításában korántsem értünk el még kielégítő eredményeket. Gazdasági ösztönzőkkel, szükség esetén a központi beavatkozás eszközeivel is gyorsítani kell ezt a folyamatot. Az anyagi ösztönzés elvének következetes érvényesítése mellett ne veszítsük szem előla politikai meggyőzés, az erkölcsi ösztönzi nélkülözhetetlen fontosságát. Az embereknek a szocializmusért, hazájukért,üzemükért, szövetkezetükért érzett felelősségére az eddiginél is sokkalta bátrabban építsünk. Nem lehet feledni, hogy az (Folytatás a 2. oldalon) Politikánkat szüntelenül tovább fejlesztjük Fock Jenő beszámol a kormány munkájáról Apró Antal megnyitó beszédét hallgatják a képviselők (MTI Fotó : Szebenédy Géza felvételei