Népszava, 1973. május (101. évfolyam, 101–125. sz.)

1973-05-29 / 123. szám

1973. MÁJUS 29. KEDDI 10. ÉVFOLYAM 123. SZÁM ÁBA 80 FILLÉR • VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA ■ - ’"•*--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­ A március 1-i béremelés tapasztalatai, a szakszervezetek és az MTESZ együttműködése a SZOT elnökségi ülésének napirendjén Márchs elsején —köz­ismerten — a kormány határozatának megfele­lően átlagosan 8, illetve 4 százalékkal emelték az állami ipar szakmunká­sainak, segédmunkásai­nak bérét, az építőipar­ban 6, illetve 3,5 száza­lékot írtak elő kötele­zően, amelyet természete­sen — a részesedési alap terhére, a gazdálkodás­­ eredményességétől füg­­­gően — saját forrásból valamennyi vállalat ki­egészíthetett A mintegy 1,3 millió munkást és művezetőt érintő bérpo­litikai intézkedés végre­hajtását értékelték hét­főn a Szaktanács elnök­ségének ülésén. Az elnökség megelége­déssel nyugtázta: a köz­ponti és helyi forrású bérintéz­kedés végrehaj­tása általában rendben, az MSZMP Központi Bi­zottsága novemberi állás­foglalásának megfelelően időben megtörtént. A sta­tisztika adatai szerint legnagyobb (13,9 száza­lék) mértékben a két műszakban dolgozó szak­munkásnak bére emel­kedett. A három-négy műszakban, nehéz fizikai munkát végző férfi szak­munkások keresete átla­gosan 12,5 százalékkal, a betanított és segédmun­kások (nők, férfiak) bére 7,8—8,5 százalékkal nö­vekedett. Az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a márciusi bérpoli­tikai intézkedés hatásá­ra mérséklődtek a se­géd-, betanított munká­sok, illetve a szakmun­kások, valamint az azo­nos tevékenységet foly­tató férfiak és nők bére­zésében korábban kiala­kult indokolatlan, igaz­ságtalan aránytalanságok. A SZOT elnökségi ülé­sén néhány kedvezőtlen jelenségre is felhívták a figyelmet: több vállalat­nál a legjobban dolgozó munkások csak a kötele­zően előírt béremelést kapták meg, mivel alap­bérük már korábban el­érte, illetve meghaladta munkaköri kategóriájuk felső bérhatárát, így a saját forrású béremelés­ből már nem részesül­tek. Az elnökség úgy vél­te: a következő időszak­ban célszerű lenne a munkások és az alkal­mazottak központi alap­bér-rendszerének felső bérhatárait felülvizsgálni, szükség szerint módosí­tani. Az elmúlt években a vállalatok jelentős részé­ben rendezték a műveze­tők bérét. Ezért március­ban általában csak a kö­telezően előírt béreme­lést kapták meg. A vál­lalatok szakszervezeti ta­nácsainak, illetve a szak­mai szakszervezetek el­nökségeinek központi ve­zetőségeinek jelzései alap­ján a SZOT elnöksége megállapította: sok he­lyen feszültséget okoz, hogy a művezetők kere­sete aránytalanul nőtt a beosztott műszaki szak­emberek és a vállalati középvezetők keresetei­hez viszonyítva. Problé­ma továbbá, hogy sok­helyütt olyanok is meg­kapták a kötelező bér­emelést, akik egyébként — fegyelmezetlenségük, hanyagságuk miatt — nem érdemelték volna meg azt. Mindent egybevetve, olyan következtetésre ju­tott az elnökség, hogy a bérpolitikai intézkedést a központi és az ágazati szervek, valamint a vál­lalatok alapos előkészítő munka után, az üzemi demokrácia érvényesíté­sével, közmegelégedésre hajtották végre. A jogos, reális észrevételek, pana­szok legtöbbjét gyorsan orvosolták. A bérintézke­dés hatására kialakult, illetve kiéleződött prob­lémákat ugyanakkor szá­mon kell tartani, s a ta­pasztalatok szélesebb kö­rű és átfogóbb elemzése után az illetékes állami és szakszervezeti szer­veknek javaslatokat, ajánlásokat kell kidol­gozniuk a feszültségek feloldása, mérséklése ér­dekében. Másik napirendként megvitatták a SZOT elnöksége, az MTESZ el­nöksége, valamint a szak­­szervezetek és az MTESZ tagegyesületei együttmű­ködéséről szóló megálla­podást. Az elfogadott megállapodás részletezi az együttműködés főbb elveit, tartalmát és mód­szereit. Többek között hangsúlyozza: a bérből és fizetésből élő műszaki és gazdasági értelmiség ér­dekvédelmét is a szak­­szervezetek látják el az általános érdekvédelem keretein belül, figyelem­be véve a sajátos réteg­politikai követelménye­ket. A szakszervezetek az őket megillető jog gya­korlása során — a mű­szaki értelmiséget érintő kérdésekben — igénylik az MTESZ és tagegyesületei véleményét, javaslatait Közös munkával elemez­ni kell, hogy az iparági szervezkedés körülmé­nyei között miként lehet hasznosítani, továbbfej­leszteni a szakmai érdek­­képviselet helyes módsze­reit. Emellett a két ve­zető testület fontos fel­adatának tekinti, s folya­matosan vizsgálja: együtt­működésük keretében ho­gyan tudják hatékonyan segíteni a legfontosabb népgazdasági, illetve tu­dománypolitikai célok va­lóra váltását. Változatlan áron és minőségben A­z állami szervek — az MSZMP Központi Bi­zottságának novem­beri határozata szellemé­ben — megtették a magukét: harminc gyer­mekruházati cikk árát és minőségét stabilizálták. Kötelezték a termelő és a kereskedelmi vállalato­kat, hogy a listán szereplő fontos gyermekholmi­kat­ változatlan áron és minőségben, folyamatosan kínálják a fogyasztóközönségnek. A kötelezettségeket azonban sokféleképp le­het teljesíteni. Formálisan is, bürokratikus mó­don, a rendelet betűihez ragaszkodva, és szívvel, őszinte igyekezettel, figyelemmel is. Az utóbbihoz azonban nem elég a fentről jött utasítás. Alighanem ez a meggondolás késztette négy érintett szakszervezet — a KPVDSZ, a Textil­ipari, a Ruházatipari és a Bőripari Dolgozók Szak­­szervezete — közgazdasági osztályait, hogy össze­fogjanak, és sajátos eszközeikkel­ segítsék a nagy­­családosok érdekében hozott intézkedés jó, ha úgy tetszik, „minőségi” megvalósítását. Mik ezek a sajátos eszközök? A közös cél és a kölcsönös érdekek figyelembevételével védnök­séget vállaltak a feladat megoldása felett. Nem általánosságban, hanem­ nagyon is konkrétan. A négy szakszervezet közgazdasági osztálya a véd­nökség keretében gondoskodik arról, hogy az érintett ipari és kereskedelmi vállalatok szocialis­ta együttműködési szerződéseket kössenek, ezek­ben rögzítsék a termelési, értékesítési tennivaló­kat, a termékekre vonatkozó minőségi szabvá­nyokat, a folyamatos szállítást biztosító feltétele­ket, a határidőket és a megfelelő áruválasztékot. Abban is megállapodtak, hogy a „Kiváló vál­lalat” címért folyó szocialista munkaverseny ke­retében, az értékelés során egyik mércének tekin­tik e feladatok teljesítését. A négy szakszervezet rendszeresen ellenőrzi a vállalatok tevékenységét, a szocialista szerződé­sekben vállaltak teljesítését. Tapasztalataikról a vezető szerveket és egymást rendszeresen tájékoz­tatják, ha szükséges, további javaslatokat tesznek az állami szerveknek. Meglehet, mindez kissé bonyolultan, hivatalo­san hangzik. Pedig a szakszervezetek összefogása nagyon élő, mindannyiunkat közvetlenül érintő, jó ügyet szolgál, jó eszközökkel. A szakszervezeti mozgalom erejét és tekintélyét állítja a közös ér­dek szolgálatába, annak szolgálatába, hogy való­ban változatlan áron és minőségben vásárolhas­suk meg a legfontosabb gyermekruházati cikke­ket. Hiszen a folyamatos áruellátást a legkülön­bözőbb körülmények zavarhatják. A szakszerve­zetek ezek feltárására és elhárítására is felkészül­tek. S együttműködési szerződésükkel, védnökségük­­­­kel biztosan hozzájárulnak a népesedéspoli­tikai, a gazdaságpolitikai szempontból egy­aránt fontos cél megvalósításához, a lakosság, kü­lönösen a nagycsaládos, szerény jövedelmű réte­gek jobb ellátásához. S ezzel is bizonyságot tesz­nek arról, hogy a szakszervezeti érdekvédelmi munka nemcsak egyénekre vagy csoportokra ter­jed ki, hanem — ha a helyzet úgy kívánja — mind­annyiunkra. Gál Zsulti Üzemi demokrácia — egyoldalú felfogásban . * . . . 3 A lottó tárgynyereménysorsolása . 6 Ugrásszerűen nőtt a leszállított árú ruhaneműek forgalma ...... 8 A DIFK nyilatkozatban elemzi Dél-Vietnam helyzetét A valódi béke megteremtése ma is időszerű feladat A dél-vietnami ideigle­nes forradalmi kormány nyilatkozatot adott ki megalakulásának negye­dik évfordulója alkalmá­ból. A nyilatkozat elemzi az ország jelenlegi helyzetét. Megállapítja, hogy Dél- Vietnamban még mindig nincsen teljes tűzszünet és még mindig nem terem­tették meg a nemzeti egyetértést, mert az Egye­sült Államok és a Saigont kormányzat rendszeresen megsérti a Vietnammal kapcsolatos párizsi meg­állapodást. A DIFK nyilatkozatá­ban hangsúlyozza a dél­vietnami nép további ösz­­szefogásának fontosságát, és rámutat, hogy a béke­megállapodás végrehajtá­sára, valamint a párizsi konzultációkon előterjesz­tett 6 pontos javaslaton alapuló valódi béke meg­teremtésére vonatkozó kö­vetelések ma is idősze­rűek. A DIFK nyilatkozata végezetül köszönetet mond a szocialista országoknak, a békét, a szabadságot és az igazságot hirdető kor­mányoknak és népeknek az őszinte támogatásért és aktív segítségért. Saigontól délre, a Me­kong deltájában egyéb­­ként ismét fellángoltak a harcok. A leghevesebb összecsapásokról a Sai­gontól 30 kilométernyire délre fekvő Bien Hoa tar­tományból érkeztek je­lentések. A Quan Dot Nhan Dán, a vietnami néphadsereg lapja vasárnapi számá­ban megállapítja, hogy az amerikai kormány és a Thieu-rezsim állításaival ellentétben az Egyesült­­Folytatás a 2. oldalon) A tanácsi nyomtatványok korszerűsítésével gyorsítják, egyszerűsítik az ügyintézést Budapesten már július 1-től javulás várható Az 1971-ben alkotott új tanácstörvény lényegesen növelte a helyi tanácsok önállóságát és feladatait A változás alapvetően két irányban történt. Egy­részt a felsőbb szintű ta­nácsi apparátus adott le jogköröket, másrészt kül­ső szervektől vettek át igazgatási feladatokat. Ilyenek például a vízügyi hatósági intézkedések, a tűzoltóság és a telekköny­vi hivatali munka. A sokirányú feladat tel­jesítése elképzelhetetlen az adminisztráció korsze­rűsítése nélkül. Az ál­lampolgárok évente több mint tízmillió üggyel for­dulnak a tanácsokhoz. Az intézkedések során m­int­­egy 30 millió akta, illetve másfél millió hatósági döntés, határozat szüle­tik. A bonyolult ,,aktater­melés” nehezíti a lakos­ság és a tanács közötti kapcsolatot, és nem en­ged elég időt a valóságos közigazgatási ellenőrző és irányító tevékenységre. A közigazgatási munka korszerűsítésének lehető­ségeivel a Tanácsigazga­tási Szervezési Intézet tu­dományos munkatársai foglalkoznak. A felméré­sek során Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Kecs­keméten, Kaposvárott, Budapesten a VIII. kerü­letben és hat különböző nagyközségben választot­ták ki a leggyakrabban előforduló ügyeket; ilye­nek például a kisajátítás, az állami gondozásba vé­tel, az építkezés és felújí­tás, az adóelőírás, a szo­ciális intézetbe való be­utalás és a szociális se­gélyezés. Egy-egy ügycsoportban 100—200, összesen ezer felmérőlapot készítettek. Segítségükkel feltérképez­ték az ügyirat útját. A többi között azt kívánták megállapítani, hogy az akta keletkezésétől elinté­zéséig mennyi idő alatt és milyen utat jár be, miért és hol akad meg, melyek azok a kerülők, amiket ki kell iktatni az ügyrend­ből. Az ügyintézés gyorsítá­sa és a bürokratikus aka­dályok megszüntetése lé­nyegesen javítja a lakos­ság és a közigazgatási szervek kapcsolatát. Fon­tos cél, hogy ne kelljen feleslegesen igénybe ven­ni az állampolgárok ide­jét. Ezért a szervezési in­tézet munkatársai a ta­pasztalatok alapján a kü­lönböző szintű döntések­hez szükséges leglényege­sebb kérdéseket szerkesz­tik meg az év végére el­készülő új nyomtatvá­nyokhoz. Ezek nyelveze­téből kiiktatják a bürok­ratikus érthetetlenséget, közérthető, udvarias kér­dőívekkel és idézések he­lyett értesítőkkel látják el az egész országban a ta­nácsokat. Egyébként Budapesten már július 1-től új szöve­gezésű nyomtatványokat használ a fővárosi és va­lamennyi kerületi tanács. Korábban bizottságot hoz­tak létre, amelynek tagjai különböző szempontokból vizsgálták felül a régi ügyiratformákat, úgyhogy az új kérdőívek és nyom­tatványok már megfelel­nek a korszerű ügyinté­zés feladatainak. .A fővá­rosi új mintatár 300 nyomtatványt tartalmaz. Feltüntetik az államigaz­gatási eljárás általános rendelkezéseit is. A ké­relmező az új nyomtat­ványból már megtudja az elintézés határidejét, és azt is, hogy fellebbezhet-e a neki esetleg kedvezőt­len határozat ellen. Napirenden van a tájé­koztatási rendszer kor­szerűsítése is. Néhány vá­rosi és kerületi tanács már létrehozott tájékoz­tató irodát. A szakembe­rek a legfontosabb eljá­rásokról, tennivalókról tá­jékoztató füzeteket készí­tenek. Ezek a tájékozta­tók 1974 első félévében kerülnek el. A közigazga­tási szervek, ahol lehet, csökkentették az átlago­san meghatározott 30 na­pos határidőket. Több he­­lyen például 15 napra szo­rították le a típusterv alapján kért építési en­gedélyek kiadását. Kapuzárás a BNV-n — egymillió látogató Dr. Biró József nyilatkozata Vasárnap olyan volt a Dózsa György út, mint egy hatalmas autóbusz­pályaudvar: a parkolóban kétszáz autóbusz sorako­zott egymás mellett. Még hétfőn, az utolsó napon is reggeltől estig csúcsforga­lom volt. Tizenegy nap alatt több mint egymil­­lióan tekintették meg a vásárt. A BNV 11 napjának mérlegét most készítik. De az előzetes jelentések alapján már meg lehet ál­lapítani, hogy a 33 ország ipari, kereskedelmi talál­kozója minden tekintet­ben teljes sikert hozott. Több tízmillió rubel ér­tékben írtak alá szerződé­seket a szocialista orszá­gok képviselőivel. Dr. Bíró József külke­reskedelmi miniszter a BNV tapasztalatairól adott nyilatkozatában hangsú­­lyozta, hogy a BNV sike­re is bizonyítja, hogy gaz­dasági fejlődésünket kül­földi partnereink kedve­zően ítélik meg. A nagy érdeklődés egyaránt szólt Magyarországnak, mint egyre bővülő felvevőpiac­nak, s a vásáron felsora­koztatott sokfajta export­­termékünknek, amelyek nagy többségükben arról tanúskodnak, hogy árukí­nálatunk megfelel a nem­zetközi piac igényeinek. Az idei vásáron több olyan tárgyalás kezdődött, amelyek a nemzetközi munkamegosztás korsze­rű formáinak kiszélesíté­séhez vezethetnek. Vo­natkozik ez a KGST-n be­lüli szocialista gazdasági integráció fejlesztésére éppúgy, mint a nyugati cégekkel való kooperációs együttműködésre. Az idei vásár részben lezárt, másrészt pedig megnyitott egy fejlődési szakaszt a BNV történe­tében, hiszen jövőre már megkezdődik a szakosított nemzetközi vásárok ren­­dezése. Örömmel tapasz­taljuk, hogy a fejlődés e korszerű útjára való át­térésünk helyesléssel és egyetértéssel találkozott mind külföldi partnereink, mind pedig a hazai érde­keltek körében. A kőbányai vásárterü­let már az idén ízelítőt adott a jövő modern, sza­kosított árubemutatójá­ból, egyöntetű tetszést aratott. A többi között azért is, mert lehetővé te­szi kereskedelmi partne­reinknek, hogy a jövő év­től kezdve az eddiginél szélesebb választékkal je­lentkezhessenek, a hazai szakemberek pedig köny­­n­yebben, alaposabban tá­jékozódhatnak majd a szakosított kiállításon. A pavilonokat este 7 órakor zárták be, s már az éjszakai órákban meg­kezdték a kiállítási anyag elszállítását. A ligetben hamarosan hozzálátnak a pavilonok bontásához. Napernyőt kapott a Skylab A szó szoros értelmé­ben verítékes munkával sikerült Conrad és Weitz űrhajósoknak kifeszíte­niük a ,,napernyőt”, amellyel valószínűleg el­viselhetővé lehet majd tenni a Skylab űrlabora­tórium belső hőmérsékle­tét, és ily módon mégis­csak meg lehet valósítani azt a­ programot, amely­nek keretében Conrad, Weitz és Kerwin űrhajó­sok 28 napon át végezné­nek tudományos kutató­munkát a világűrben. Conrad és Weitz az 54 fokos hőségben dolgozva többször is kénytelen volt abbahagyni a műveletet, és visszavonulni a kap­csolóterembe, ahol vi­szonylag alacsony a hő­mérséklet. A Skylab asztronautái vasárnap az űrlaborató­­rium berendezéseit készí­tették elő a remélhetőleg hamarosan induló tudo­mányos munkára A Skylab munkatermének belső hőmérséklete folya­­matosan csökken. Már ,.csak” 38 Celsius-fok kö­rül van A több órás munka szokatlan meleg­ben az űrhajósokat annyi­ra kimerítette, hogy a va­sárnap estére terve­­­zett „ ű­rsa­j­t­óé­rte­kez­letet” elhalasztották.

Next