Népszava, 1973. május (101. évfolyam, 101–125. sz.)
1973-05-29 / 123. szám
1973. MÁJUS 29. KEDDI 10. ÉVFOLYAM 123. SZÁM ÁBA 80 FILLÉR • VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA ■ - ’"•*-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- A március 1-i béremelés tapasztalatai, a szakszervezetek és az MTESZ együttműködése a SZOT elnökségi ülésének napirendjén Márchs elsején —közismerten — a kormány határozatának megfelelően átlagosan 8, illetve 4 százalékkal emelték az állami ipar szakmunkásainak, segédmunkásainak bérét, az építőiparban 6, illetve 3,5 százalékot írtak elő kötelezően, amelyet természetesen — a részesedési alap terhére, a gazdálkodás eredményességétől függően — saját forrásból valamennyi vállalat kiegészíthetett A mintegy 1,3 millió munkást és művezetőt érintő bérpolitikai intézkedés végrehajtását értékelték hétfőn a Szaktanács elnökségének ülésén. Az elnökség megelégedéssel nyugtázta: a központi és helyi forrású bérintézkedés végrehajtása általában rendben, az MSZMP Központi Bizottsága novemberi állásfoglalásának megfelelően időben megtörtént. A statisztika adatai szerint legnagyobb (13,9 százalék) mértékben a két műszakban dolgozó szakmunkásnak bére emelkedett. A három-négy műszakban, nehéz fizikai munkát végző férfi szakmunkások keresete átlagosan 12,5 százalékkal, a betanított és segédmunkások (nők, férfiak) bére 7,8—8,5 százalékkal növekedett. Az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a márciusi bérpolitikai intézkedés hatására mérséklődtek a segéd-, betanított munkások, illetve a szakmunkások, valamint az azonos tevékenységet folytató férfiak és nők bérezésében korábban kialakult indokolatlan, igazságtalan aránytalanságok. A SZOT elnökségi ülésén néhány kedvezőtlen jelenségre is felhívták a figyelmet: több vállalatnál a legjobban dolgozó munkások csak a kötelezően előírt béremelést kapták meg, mivel alapbérük már korábban elérte, illetve meghaladta munkaköri kategóriájuk felső bérhatárát, így a saját forrású béremelésből már nem részesültek. Az elnökség úgy vélte: a következő időszakban célszerű lenne a munkások és az alkalmazottak központi alapbér-rendszerének felső bérhatárait felülvizsgálni, szükség szerint módosítani. Az elmúlt években a vállalatok jelentős részében rendezték a művezetők bérét. Ezért márciusban általában csak a kötelezően előírt béremelést kapták meg. A vállalatok szakszervezeti tanácsainak, illetve a szakmai szakszervezetek elnökségeinek központi vezetőségeinek jelzései alapján a SZOT elnöksége megállapította: sok helyen feszültséget okoz, hogy a művezetők keresete aránytalanul nőtt a beosztott műszaki szakemberek és a vállalati középvezetők kereseteihez viszonyítva. Probléma továbbá, hogy sokhelyütt olyanok is megkapták a kötelező béremelést, akik egyébként — fegyelmezetlenségük, hanyagságuk miatt — nem érdemelték volna meg azt. Mindent egybevetve, olyan következtetésre jutott az elnökség, hogy a bérpolitikai intézkedést a központi és az ágazati szervek, valamint a vállalatok alapos előkészítő munka után, az üzemi demokrácia érvényesítésével, közmegelégedésre hajtották végre. A jogos, reális észrevételek, panaszok legtöbbjét gyorsan orvosolták. A bérintézkedés hatására kialakult, illetve kiéleződött problémákat ugyanakkor számon kell tartani, s a tapasztalatok szélesebb körű és átfogóbb elemzése után az illetékes állami és szakszervezeti szerveknek javaslatokat, ajánlásokat kell kidolgozniuk a feszültségek feloldása, mérséklése érdekében. Másik napirendként megvitatták a SZOT elnöksége, az MTESZ elnöksége, valamint a szakszervezetek és az MTESZ tagegyesületei együttműködéséről szóló megállapodást. Az elfogadott megállapodás részletezi az együttműködés főbb elveit, tartalmát és módszereit. Többek között hangsúlyozza: a bérből és fizetésből élő műszaki és gazdasági értelmiség érdekvédelmét is a szakszervezetek látják el az általános érdekvédelem keretein belül, figyelembe véve a sajátos rétegpolitikai követelményeket. A szakszervezetek az őket megillető jog gyakorlása során — a műszaki értelmiséget érintő kérdésekben — igénylik az MTESZ és tagegyesületei véleményét, javaslatait Közös munkával elemezni kell, hogy az iparági szervezkedés körülményei között miként lehet hasznosítani, továbbfejleszteni a szakmai érdekképviselet helyes módszereit. Emellett a két vezető testület fontos feladatának tekinti, s folyamatosan vizsgálja: együttműködésük keretében hogyan tudják hatékonyan segíteni a legfontosabb népgazdasági, illetve tudománypolitikai célok valóra váltását. Változatlan áron és minőségben Az állami szervek — az MSZMP Központi Bizottságának novemberi határozata szellemében — megtették a magukét: harminc gyermekruházati cikk árát és minőségét stabilizálták. Kötelezték a termelő és a kereskedelmi vállalatokat, hogy a listán szereplő fontos gyermekholmikat változatlan áron és minőségben, folyamatosan kínálják a fogyasztóközönségnek. A kötelezettségeket azonban sokféleképp lehet teljesíteni. Formálisan is, bürokratikus módon, a rendelet betűihez ragaszkodva, és szívvel, őszinte igyekezettel, figyelemmel is. Az utóbbihoz azonban nem elég a fentről jött utasítás. Alighanem ez a meggondolás késztette négy érintett szakszervezet — a KPVDSZ, a Textilipari, a Ruházatipari és a Bőripari Dolgozók Szakszervezete — közgazdasági osztályait, hogy összefogjanak, és sajátos eszközeikkel segítsék a nagycsaládosok érdekében hozott intézkedés jó, ha úgy tetszik, „minőségi” megvalósítását. Mik ezek a sajátos eszközök? A közös cél és a kölcsönös érdekek figyelembevételével védnökséget vállaltak a feladat megoldása felett. Nem általánosságban, hanem nagyon is konkrétan. A négy szakszervezet közgazdasági osztálya a védnökség keretében gondoskodik arról, hogy az érintett ipari és kereskedelmi vállalatok szocialista együttműködési szerződéseket kössenek, ezekben rögzítsék a termelési, értékesítési tennivalókat, a termékekre vonatkozó minőségi szabványokat, a folyamatos szállítást biztosító feltételeket, a határidőket és a megfelelő áruválasztékot. Abban is megállapodtak, hogy a „Kiváló vállalat” címért folyó szocialista munkaverseny keretében, az értékelés során egyik mércének tekintik e feladatok teljesítését. A négy szakszervezet rendszeresen ellenőrzi a vállalatok tevékenységét, a szocialista szerződésekben vállaltak teljesítését. Tapasztalataikról a vezető szerveket és egymást rendszeresen tájékoztatják, ha szükséges, további javaslatokat tesznek az állami szerveknek. Meglehet, mindez kissé bonyolultan, hivatalosan hangzik. Pedig a szakszervezetek összefogása nagyon élő, mindannyiunkat közvetlenül érintő, jó ügyet szolgál, jó eszközökkel. A szakszervezeti mozgalom erejét és tekintélyét állítja a közös érdek szolgálatába, annak szolgálatába, hogy valóban változatlan áron és minőségben vásárolhassuk meg a legfontosabb gyermekruházati cikkeket. Hiszen a folyamatos áruellátást a legkülönbözőbb körülmények zavarhatják. A szakszervezetek ezek feltárására és elhárítására is felkészültek. S együttműködési szerződésükkel, védnökségükkel biztosan hozzájárulnak a népesedéspolitikai, a gazdaságpolitikai szempontból egyaránt fontos cél megvalósításához, a lakosság, különösen a nagycsaládos, szerény jövedelmű rétegek jobb ellátásához. S ezzel is bizonyságot tesznek arról, hogy a szakszervezeti érdekvédelmi munka nemcsak egyénekre vagy csoportokra terjed ki, hanem — ha a helyzet úgy kívánja — mindannyiunkra. Gál Zsulti Üzemi demokrácia — egyoldalú felfogásban . * . . . 3 A lottó tárgynyereménysorsolása . 6 Ugrásszerűen nőtt a leszállított árú ruhaneműek forgalma ...... 8 A DIFK nyilatkozatban elemzi Dél-Vietnam helyzetét A valódi béke megteremtése ma is időszerű feladat A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány nyilatkozatot adott ki megalakulásának negyedik évfordulója alkalmából. A nyilatkozat elemzi az ország jelenlegi helyzetét. Megállapítja, hogy Dél- Vietnamban még mindig nincsen teljes tűzszünet és még mindig nem teremtették meg a nemzeti egyetértést, mert az Egyesült Államok és a Saigont kormányzat rendszeresen megsérti a Vietnammal kapcsolatos párizsi megállapodást. A DIFK nyilatkozatában hangsúlyozza a délvietnami nép további öszszefogásának fontosságát, és rámutat, hogy a békemegállapodás végrehajtására, valamint a párizsi konzultációkon előterjesztett 6 pontos javaslaton alapuló valódi béke megteremtésére vonatkozó követelések ma is időszerűek. A DIFK nyilatkozata végezetül köszönetet mond a szocialista országoknak, a békét, a szabadságot és az igazságot hirdető kormányoknak és népeknek az őszinte támogatásért és aktív segítségért. Saigontól délre, a Mekong deltájában egyébként ismét fellángoltak a harcok. A leghevesebb összecsapásokról a Saigontól 30 kilométernyire délre fekvő Bien Hoa tartományból érkeztek jelentések. A Quan Dot Nhan Dán, a vietnami néphadsereg lapja vasárnapi számában megállapítja, hogy az amerikai kormány és a Thieu-rezsim állításaival ellentétben az EgyesültFolytatás a 2. oldalon) A tanácsi nyomtatványok korszerűsítésével gyorsítják, egyszerűsítik az ügyintézést Budapesten már július 1-től javulás várható Az 1971-ben alkotott új tanácstörvény lényegesen növelte a helyi tanácsok önállóságát és feladatait A változás alapvetően két irányban történt. Egyrészt a felsőbb szintű tanácsi apparátus adott le jogköröket, másrészt külső szervektől vettek át igazgatási feladatokat. Ilyenek például a vízügyi hatósági intézkedések, a tűzoltóság és a telekkönyvi hivatali munka. A sokirányú feladat teljesítése elképzelhetetlen az adminisztráció korszerűsítése nélkül. Az állampolgárok évente több mint tízmillió üggyel fordulnak a tanácsokhoz. Az intézkedések során mintegy 30 millió akta, illetve másfél millió hatósági döntés, határozat születik. A bonyolult ,,aktatermelés” nehezíti a lakosság és a tanács közötti kapcsolatot, és nem enged elég időt a valóságos közigazgatási ellenőrző és irányító tevékenységre. A közigazgatási munka korszerűsítésének lehetőségeivel a Tanácsigazgatási Szervezési Intézet tudományos munkatársai foglalkoznak. A felmérések során Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Kecskeméten, Kaposvárott, Budapesten a VIII. kerületben és hat különböző nagyközségben választották ki a leggyakrabban előforduló ügyeket; ilyenek például a kisajátítás, az állami gondozásba vétel, az építkezés és felújítás, az adóelőírás, a szociális intézetbe való beutalás és a szociális segélyezés. Egy-egy ügycsoportban 100—200, összesen ezer felmérőlapot készítettek. Segítségükkel feltérképezték az ügyirat útját. A többi között azt kívánták megállapítani, hogy az akta keletkezésétől elintézéséig mennyi idő alatt és milyen utat jár be, miért és hol akad meg, melyek azok a kerülők, amiket ki kell iktatni az ügyrendből. Az ügyintézés gyorsítása és a bürokratikus akadályok megszüntetése lényegesen javítja a lakosság és a közigazgatási szervek kapcsolatát. Fontos cél, hogy ne kelljen feleslegesen igénybe venni az állampolgárok idejét. Ezért a szervezési intézet munkatársai a tapasztalatok alapján a különböző szintű döntésekhez szükséges leglényegesebb kérdéseket szerkesztik meg az év végére elkészülő új nyomtatványokhoz. Ezek nyelvezetéből kiiktatják a bürokratikus érthetetlenséget, közérthető, udvarias kérdőívekkel és idézések helyett értesítőkkel látják el az egész országban a tanácsokat. Egyébként Budapesten már július 1-től új szövegezésű nyomtatványokat használ a fővárosi és valamennyi kerületi tanács. Korábban bizottságot hoztak létre, amelynek tagjai különböző szempontokból vizsgálták felül a régi ügyiratformákat, úgyhogy az új kérdőívek és nyomtatványok már megfelelnek a korszerű ügyintézés feladatainak. .A fővárosi új mintatár 300 nyomtatványt tartalmaz. Feltüntetik az államigazgatási eljárás általános rendelkezéseit is. A kérelmező az új nyomtatványból már megtudja az elintézés határidejét, és azt is, hogy fellebbezhet-e a neki esetleg kedvezőtlen határozat ellen. Napirenden van a tájékoztatási rendszer korszerűsítése is. Néhány városi és kerületi tanács már létrehozott tájékoztató irodát. A szakemberek a legfontosabb eljárásokról, tennivalókról tájékoztató füzeteket készítenek. Ezek a tájékoztatók 1974 első félévében kerülnek el. A közigazgatási szervek, ahol lehet, csökkentették az átlagosan meghatározott 30 napos határidőket. Több helyen például 15 napra szorították le a típusterv alapján kért építési engedélyek kiadását. Kapuzárás a BNV-n — egymillió látogató Dr. Biró József nyilatkozata Vasárnap olyan volt a Dózsa György út, mint egy hatalmas autóbuszpályaudvar: a parkolóban kétszáz autóbusz sorakozott egymás mellett. Még hétfőn, az utolsó napon is reggeltől estig csúcsforgalom volt. Tizenegy nap alatt több mint egymillióan tekintették meg a vásárt. A BNV 11 napjának mérlegét most készítik. De az előzetes jelentések alapján már meg lehet állapítani, hogy a 33 ország ipari, kereskedelmi találkozója minden tekintetben teljes sikert hozott. Több tízmillió rubel értékben írtak alá szerződéseket a szocialista országok képviselőivel. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter a BNV tapasztalatairól adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a BNV sikere is bizonyítja, hogy gazdasági fejlődésünket külföldi partnereink kedvezően ítélik meg. A nagy érdeklődés egyaránt szólt Magyarországnak, mint egyre bővülő felvevőpiacnak, s a vásáron felsorakoztatott sokfajta exporttermékünknek, amelyek nagy többségükben arról tanúskodnak, hogy árukínálatunk megfelel a nemzetközi piac igényeinek. Az idei vásáron több olyan tárgyalás kezdődött, amelyek a nemzetközi munkamegosztás korszerű formáinak kiszélesítéséhez vezethetnek. Vonatkozik ez a KGST-n belüli szocialista gazdasági integráció fejlesztésére éppúgy, mint a nyugati cégekkel való kooperációs együttműködésre. Az idei vásár részben lezárt, másrészt pedig megnyitott egy fejlődési szakaszt a BNV történetében, hiszen jövőre már megkezdődik a szakosított nemzetközi vásárok rendezése. Örömmel tapasztaljuk, hogy a fejlődés e korszerű útjára való áttérésünk helyesléssel és egyetértéssel találkozott mind külföldi partnereink, mind pedig a hazai érdekeltek körében. A kőbányai vásárterület már az idén ízelítőt adott a jövő modern, szakosított árubemutatójából, egyöntetű tetszést aratott. A többi között azért is, mert lehetővé teszi kereskedelmi partnereinknek, hogy a jövő évtől kezdve az eddiginél szélesebb választékkal jelentkezhessenek, a hazai szakemberek pedig könynyebben, alaposabban tájékozódhatnak majd a szakosított kiállításon. A pavilonokat este 7 órakor zárták be, s már az éjszakai órákban megkezdték a kiállítási anyag elszállítását. A ligetben hamarosan hozzálátnak a pavilonok bontásához. Napernyőt kapott a Skylab A szó szoros értelmében verítékes munkával sikerült Conrad és Weitz űrhajósoknak kifeszíteniük a ,,napernyőt”, amellyel valószínűleg elviselhetővé lehet majd tenni a Skylab űrlaboratórium belső hőmérsékletét, és ily módon mégiscsak meg lehet valósítani azt a programot, amelynek keretében Conrad, Weitz és Kerwin űrhajósok 28 napon át végeznének tudományos kutatómunkát a világűrben. Conrad és Weitz az 54 fokos hőségben dolgozva többször is kénytelen volt abbahagyni a műveletet, és visszavonulni a kapcsolóterembe, ahol viszonylag alacsony a hőmérséklet. A Skylab asztronautái vasárnap az űrlaboratórium berendezéseit készítették elő a remélhetőleg hamarosan induló tudományos munkára A Skylab munkatermének belső hőmérséklete folyamatosan csökken. Már ,.csak” 38 Celsius-fok körül van A több órás munka szokatlan melegben az űrhajósokat annyira kimerítette, hogy a vasárnap estére tervezett „ űrsajtóértekezletet” elhalasztották.