Népszava, 1975. november (103. évfolyam, 257–281. sz.)
1975-11-01 / 257. szám
1970. november 1 ttaiarétitékért felavatták az ózdi rúd-drót hengerművet Jemeslaki Tivadar bolsette Az Ózdi Kohászati üzemekben nem egészen két és fél évvel a folyamatos acélöntőmű üzembe helyezése után újabb nagy beruházás fejeződött be: megközelítőleg 2,2 milliárd forintos költséggel elkészült a negyedik ötéves terv egyik nagy alkotása, a rúd-drót hengermű. Az új gyáregység építésében huszonegy hazai és öt külföldi vállalat mellett hat tervezőintézet vett részt. Az építők mintegy négyszázezer köbméter földet mozgattak meg, harmincötezer torma vasbetont használtak fel, ötszáz kilométer kábelt fektettek le. A csaknem háromszázötven méter hosszú és hatvan méter széles új nagycsarnokban a folyamatos acélöntőműben gyártott bugát dolgozzák fel az építőipar számára szükséges betonacéllá, az Európában jelenleg ismert legmodernebb berendezésekkel. A hengermű egységeit csehszlovák cégek gyártották. A rád-drót hengermű a teljes felfutás után évi háromszázezer tonna drótot és rúdárut gyárt majd. Az új mű pénteken lezajlott avatásán az Ózdi Kohászati Üzemek mintegy háromezer dolgozóján kívül részt vettek az építésében részt vevő hazai és külföldi vállalatok képviselői és a társüzemek vezetői. Megjelent és felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, továbbá Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, dr. Ladányi József, a Borsod megyei tanács elnöke, dr. Kocsis József, a kohó- és gépipari, valamint Ladányi Mihály építési és városfejlesztési miniszterhelyettes. Ott voltak a vasasszakszervezet, a KISZ központi bizottságának képviselői, Ózd város és az ózdi járás párt-, tanácsi és tömegszervezeti vezetői. Kecskés István, az ózdi Kohászati Üzemek nagyüzemi pártbizottságának titkára köszöntötte a részvevőket, majd Nemeslaki Tivadar mondott beszédet. Rámutatott, hogy az ózdi rúd-drót hengermű azok közé a kormány által kijelölt nagyberuházások közé tartozik, amelyeknél különösen fontos volt a kivitelezés meggyorsítása. Az építésben, szerelőkben részt vevők szocialista szerződése meg is hozta az eredményt. Az új üzem több mint három hónappal a határidő előtt készült el. A miniszter azután arról szólt, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozóira nagy felelősség hárul, mert az ország acél- és nyersvastermelésének mintegy egyharmadát ők állítják elő. Fontos feladatuk, hogy megfelelő minőségben és mennyiségben biztosítsák a gépipar alapanyag-ellátását és kielégítsék a lakásépítéshez szükséges betonacéligényt is. Nemeslaki Tivadar utalt arra, hogy az ózdi kohászat dolgozóira ennek megoldása után is nagy feladat vár: a következő években meg kell oldaniuk az acélgyártás intenzifikálását s ennek befejezése után — 1978- tól — évente már 1,4 millió tonna acélt vár tőlük a népgazdaság. A rúd-drót hengerművet Pethes András, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója vette át üzemeltetésre, és engedélyt adott, a hengermű gépeinek beindítására. Horogh Lajos, a rúd-drót hengermű főosztályvezetője kapcsolta be azt a DCL, típusú csehszlovák gyártmányú számítóközpontot, amely a mű több száz egységét irányítja. A rúd-drót hengermű ünnepélyes átadása alkalmából csaknem százan kitüntetést kaptak. Megnyíltak a politikai könyvnapok Benke Valéria megnyitója Pénteken a váci Gépipari Szakközépiskola dísztermében nyílt meg a politikai könyvnapok eseménysorozata. Az országos megnyitó ünnepségen megjelent Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke, Cservenka Ferencné, a Központi Bizottság tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Móna Gyula, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese és dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes. Részt vettek a megye állami, párt- és társadalmi vezetői, a kiadók képviselői, s a pártmunkások, a Kossuth-kiadványok társadalmi terjesztői. Papp József, a váci járási pártbizottság első titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Benke Valéria mondott ünnepi beszédet A politikai könyvnapok jelentőségét méltatva egyebek között hangsúlyozta: " A marxizmus elmélete, a természet, a társadalom és a gazdaság dialektikus materialista szemlélete jelen van az iskolák, a főiskolák és az egyetemek munkájában: ottt van a marxista gondolat a maga világnézetet formáló hatásával a tudomány műhelyeiben csakúgy, mint a szocialista eszmék, az építés sejtjeit jelentő munkakollektívákban és sokak egyéni meggyőződésében. Ez a fejlődés társadalomszervező és ideológiai munkánk együttes hatásának köszönhető. Elismerés és köszönet illeti mindazokat, akik közreműködnek abban, hogy a marxizmus, a szocialista eszmék, a könyvek és folyóiratok eljussanak az érdekeltekhez. Külön kiemelte a Kossuth Kiadó részvételét ebben a munkában. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalomtudományoktól szocialista fejlődésünk aktuális kérdései közül némelyikre konkrétabb, eligazítóbb válaszokat várnak a propagandisták. A gazdasági élet folyamatait elemezőbben, értelmezhetőbben megvilágító munkákra csakúgy igény volna, mint az anyagi folyamatok és a tudati szféra kapcsolatait, kölcsönhatásait bemutató, vagy a szocialista életmód kialakulását kutató és segítő írásokra. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Barinkai Oszkárné, a Pest megyei pártbizottság titkára nyújtott át emlékplakettet és elismerő oklevelet a politikai irodalom népszerűsítése terén kiemelkedő munkát végző aktivistáknak. Felfedezés a Szentvid-hegy teraszain Város volt Pannóniában Kőszegtől nem messze. Velem községet elhagyva, kacskaringós szerpentin vezet fölfelé egy bükk- és tölgyfaerdőtől övezett hegyre. Ez már az Alpok nyúlványa. Hamar elfogy az út, s gyalog kell kapaszkodni tovább. Dr. Bandi Gábor, a szombathelyi Savaria Múzeum igazgatója mögött Mihály Mária művészettörténész és jómagam egyre jobban lemaradunk. — Elemében van a „diri” — mondja Mihály Mária, a szakállas arcú fiatalembert nézve. — Ez az a nagy felfedezése. Ilyesmiről álmodik a régész ... Bár Miske Kálmán amatőr muzeológus talált már a századforduló táján itt bronzkori tárgyakat, a telepet senki sem tartotta fontosnak. Ahhoz ő kellett... Idejött, és 1972-ra megszervezte az ásatásokat. Bandi Gábor, Fekete Mária, Marton Erzsébet, dr. Szabó Miklós, és 30 munkás tárta fel a bronzkori várost. Híre bejárta már a világot, szok! Emberi kéz munkája. Egyetértően bólintok, bár ... (Csak régész szeme fedezheti fel a „különöst”.) Nézem a hegyek völgybe futó vonulatait, a távoli síkabb tájat, kísérőm izgalommal mutatják, Kőszegszerdahely felé: ott vezetett valamikor a borostyánkőrt. Jött a Pó síkságától, jött Bizáncból, ment északra. Itt, az időszámítás előtt 1000 ■— Mit tudott vajon akkor az ember? — kérdezem a palás kőzetből épült házak alapjain állva. — A társadalom már tagozódott. Munkások, kézművesek, kereskedők lakták a teraszokon épült házakat, s a hegy legtetején állt az arisztokrácia számára a fellegvár. Ez a nép fejlett fémművességkörül mér bronz és fémműves központ volt, s egy virágkorát élő város adott otthont a pannon ősöknek. A hegyen épült város 3—400 méter szélességben és 1000 méter hosszúságban fogta körül a Szentvid-hegyet. Ezer ember lakhatta, ami óriási szám a világ többi, ismert bronzkori telepéhez képest, ahol 100—150 ember talált menedéketkel rendelkezett. Az Alpokból hozták a rezet. Iparszerűen termeltek, eladásra. A bőr- és csontmegmunkálás művészei* voltak. Aranytárgyaik díszítése jó ízlésre vall. És városépítésük egyedülálló! Természetesen senki sem hasonlíthatja az e korban fejlett athéni, vagy kisázsiai városállamok építészeti remekeihez, de ezen az égövön ők produkáltak először korszerű szerkezetű várost. Valószínű, hogy kapcsolatban álltak a déli kultúrákkal, de nem másolták építészeti módszereiket. A város egyébként a rómaiak bejöveteléig épségben megmaradt, aztán elvesztette jelentőségét, mert a rómaiak Savariát, a mai Szombathelyet építették ki. Ezt pedig — mutat körül — elnyelte a föld... — Mikor folytatják az ásatásokat? Dr. Bándi Gábor arról magyaráz, hogy a nagy titok még megfejtésre vár. Legszívesebben a fellegvárnál kezdte volna, ott vannak nyilván a legértékesebb leletek, de a város ,,peremkerületénél” kellett kezdeni a munkát, hogy el ne rontsa az egészet. Nagy-nagy önmegtartóztatás kellett hozzá Legszívesebben ki,ülme ide, és egyedül folyatná tovább. — Gyerekesség, kérem, mellőzzük a szubjektiviLemegyünk Velembe, a ritka szép, alpesi házakkal tarkított patikatisztaságú faluba. A megyei továbbképzési házban — a megye pénzén —, öt, hétig itt alkotnak a textiltervezők. Kozó Erzsébet a soproni textilgyárból jött Bajkó Anikó a kispesti gyárból, Soros Vona a Bajai Posztóból. Megnézzük még Cákot, Kőszegszerdahelyet, és a messzi távolból, most már lentről, a panoráma szélén, az Alpok sötét gerince előtt, a „bronzos” csillogású Szentvidre vetünk egy búcsúpillantást. — Valami értéket mindig ad ez a föld — mondja csendesen dr. Bándi Gábor. — Csak már 1976 tavaszát írnánk! Felverem majd a sátram, és le se szednek a hegyről.. 1977-re, a bronzkori város teljes feltárásával válik hazánk e végeken levő tája teljes egységgé, kinccsé, olyan kulturális értékké, amelyre büszkék lehetünk. Szűts Dénes Aztán elnyelte a föld tájt — mondja restelkedéssel. — Szóval a feltárást jövőre folytatjuk. Először az utak, az Ipari negyed kerül elő. Szombathelyen szokták az urbanisztikai szabadegyetemet megrendezni. Minden évben híres építészek jönnek ide. Nos, bemutathatunk majd egy legkorábbi európai várost Ám a Szentvid a mi elképzeléseinkben csak egy a sok nyék felemelése, bemutatása a cél. A Vas megyei Tanács máris sokat áldozott ezért. Cákon helyrehoztunk egy népi műemléksort, Szerdahelyen gótikus erődtemplomot, Bozsokon reneszánsz épületeket. A táj központja Velem. 1970 óta a Savaria Múzeum — országosan — gyűjti és bemutatja az ipari textíliákat Itt vannak a fa- és textilbrennálék közül... Az egész kör- Kitárulkozás 1977-ben A borostyán kőút mellett — Feltárás? — kiáltja Bandi Gábor az utolsó szavak hallatán. — Hol vagyunk még attól? A kezdet kezdetén tartunk! Talán 1977-re kialakíthatunk egy őskori, szabadtéri múzeumot. Kőszeget és környékét évente félmillió turista látogatja. Ha a várossal készen leszünk?!.. Most megállhatunk, innen láthatjuk legjobban, mennyire nem természetes formájú a Szentvid-hegy, A tera NÉPSZAVA Vitára bocsátják az új tanterveket Ezután az oktatási miniszter az új tantervek előkészületeiről szólt. Az Elutazott a szíriai honvédelmi miniszter Pénteken elutazott Budapestről Musztafa Tiassz altábornagy, a Szíriai Arab Köztársaság fegyveres erői főparancsnokának helyettese, hadügyminiszter, aki — küldöttség élén — Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter meghívására, hivatalos baráti látogatást tett Magyarországon. A két fél tanácskozásain a kölcsönös megértés és barátság jegyében tájékoztatta egymást országaik, hadseregeik helyzetéről, s eszmecserét folytattak a közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről. A tárgyalások során megállapodtak a két hadsereg közötti együttműködés továbbfejlesztéséről, meghatározták a kapcsolatok fejlesztésének további feladatait. A vendégek megkoszorúzták a Magyar Hősök Emlékművét, katonai alakulatoknál, illetve tanintézeteknél tettek látogatást, megtekintették a Magyar Néphadsereg egyik kötelékének harcászati gyakorlatát A küldöttség ellátogatott a Bábolnai Állami Gazdaságba is. Musztafa Tiassz altábornagyot és a kíséretében levő vezető katonai személyiségeket fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Czinege Lajos vezérezredes, továbbá a Honvédelmi Minisztérium katonatanácsának és a tábornoki karnak több tagja búcsúztatta. Jelen volt Abdul-Halim Kaddour, a Szíriai Arab Köztársaság budapesti nagykövete. 3 Az oktatás miniszter tájékoztatója Az oktatás és nevelés: társadalmi ügy Időszerű, fontos oktatáspolitikai kérdésekről adott tájékoztatást pénteken a Parlamentben dr. Polinszky Károly oktatási miniszter. Elöljáróban nagy nyomatékkal szólott arról, mennyire fontos — éppen közoktatás-politikai párthatározat végrehajtásának kapcsán a társadalom érdekeinek szolgálatában —, hogy az oktatás és nevelés társadalmi ügygyé váljék. Sok biztató lépésnek lehettünk tanúi e célért az elmúlt esztendőkben is. A további lépések megtételét segíti most a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az Oktatási Minisztérium nemrégiben kidolgozott iránymutatása, ajánlása is az „egy üzem — egy iskola” mozgalom továbbfejlesztésére Együtt: üzem és iskola Néhány gondolat és tennivaló az ajánlásokhoz fűződően: a SZOT és a minisztérium azzal a kéréssel fordul az üzemekhez és az iskolákhoz, hogy az eddigi jó gyakorlatot folytatva és hatékonyabbá téve, lehetőleg hosszú távú szerződésben rögzítsék együttműködésük feladatait. Ehhez célszerű a szakszervezeti szervek és a tanácsok segítségnyújtó tevékenysége. Az együttműködési szerződések bőségesen kínálnak lehetőségeket és feladatokat iskolának, üzemnek egyaránt. A gyárak jól segíthetik a munkával a munkára nevelés feladatainak végrehajtását, a pályaválasztást, a hátrányos helyzetű tanulók szociális körülményeinek javítását, a gyermekvédelmi munkát, a gyári diákfoglalkoztatásokat és szakmai gyakorlatokat — nem utolsósorban pedig az iskolák működési feltételeinek megteremtésében számítanak rájuk a tanintézetek. Az iskoláknak is gazdag lehetőségeik vannak az üzemi élet, munka segítésére, például az üzemi kulturális és közművelődési programok valóra váltásában, az üzemi oktatás segítésében, s — céltudatos pályairányítással — az üzemi munkaerőgondok enyhítésében. A szerződések tehát mindkét fél számára igen hasznosak lehetnek, évtized végére életbe lépő — a párthatározat intencióinak megfelelően kidolgozott — tantervek megalkotása több esztendőre szóló feladat volt; a tervezetek az elmúlt tanév végére elkészültek, s a dokumentumokat most már vitára lehet bocsátani, kérve és elvárva a gyakorló pedagógusok véleményét, észrevételeit. Az új tantervek bevezetését nemcsak a viták, hanem gondos megfontolások és sokféle kísérlet is megelőzi, hiszen az új dokumentumok már az ezredforduló iskoláinak is szólnak. Cél, hogy korszerű és differenciáltabb tanítást tegyenek lehetővé, megfelelő tudományos világképet adjanak, s alkalmazásuk során kellő módszerbeli szabadságot is kapjanak a pedagógusok. A pártkongresszus programnyilatkozata különleges figyelmet szentelt annak, hogy a szocialista nevelés hatékonysága erősödjék. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta a miniszter: minden tantárgynál és minden képzési fokozatban a hatékonyabb világnézeti és politikai nevelés megvalósítása a cél. Ehhez kell a mainál fokozottabban alakítani és formálni a pedagógusok szemléletének egységét, közelíteni egymáshoz az iskolákban, az otthonokban és a munkahelyeken folyó nevelőmunkát. Különösen fontos a KISZ kommunista jellegének erősítése, a munkával munkára nevelés módszereinek kibontása. Rendkívül fontos oktatáspolitikai feladat, hogy a tehetséges munkásgyerekek kettő számban kerülhessenek felsőbb iskolákba, egyetemekre, főiskolákra. Sok jó akció született már e cél szolgálatában, köztük is jelentős az ifjú szakmunkások egyetemi képzését előkészítő akciósor. A jövő tanévben már csaknem 700 ifjúmunkás kezdheti meg — ilyen előkészítők végzése után, sikeres vizsga esetén — egyetemi, főiskolai tanulmányait műszaki, jogi és más karokon. Előkészítők, felvételi tudnivalók Jó kezdeményezésnek bizonyult a szakmunkások, középiskolája is, máris tízezernél többen tanulnak ezekben az osztályokban. Végezetül a jövő évi egyetemi és főiskolai felvételik előkészületeiről, bizonyos változtatásokról adott áttekintést dr. Polinszky Károly. Matematika és fizika mellett jövőre már biológiából is alkalmazzák a közös érettségik felvételi írásbeli módszerét, amennyiben a biológia felvételi tárgy. Esetenként néhány szakon nem hirdetnek újabb jelentkezést, másutt a képzést egy-egy évre szüneteltetik, illetve megosztva indítják az egyetemek karain, csökkentve így a túljelentkezéseket. Tovább fejlesztik a bevált átirányítási gyakorlatot is. V. M.