Népszava, 1976. szeptember (104. évfolyam, 206–231. sz.)
1976-09-02 / 207. szám
1976. szeptember 2. A BLAV bizonyított Szervezettebb, fegyelmezettebb munka: több lakás Budapesten és környékén Aki látta Józsefváros, Őrmező vagy Pesterzsébet szép új házait, az már tud egyet és mást a Budapesti Lakásépítő Vállalatról. S aki megfordult a XVI. kerületi Centenárium lakótelepen, Csepel, az Egyesült Izzó építkezésein. arról is hallhatott már, hogy a BÜLAV az évi 2300 öntött betonból készült lakás mellett még vagy 2500—3000 fővárosi és Budapest környéki munkáslakás-építkezéshez szállít előregyártott blokkokat. " Sok lakásra váró család életét befolyásolja a következő hír: a BULAV teljesítette első féléves lakásépítési tervét. rek, betelt a pohár! Miután nem használt a kérés, a szép szó, váljunk meg egymástól. Kívül tágasabb . . — Az, ami Pesterzsébeten történt, a vállalat többi építkezésén is lejátszódott — értékeli a hallottakat Redler Károla igazgató. — összeültünk a kommunistákkal, a szakszervezeti tisztségviselőkkel, és kimondtuk: nem tűrjük, hogy bizonyos személyek hétfő reggel 7 óra helyett csak 9—10-kor kezdjenek a munkahelyeken, s pénteken kora délután elmenjenek. Azt is elhatároztuk: ha olyan személyek jelentkeznek felvételre vállalatunknál, akik az utóbbi fél évben háromszor változtattak munkahelyet, nem veszszük fel őket. Hatvan helyett — hét munkahely Emlékezhetünk még arra, milyen nagy viharok voltak a budapesti lakásépítkezések.körül az évvégén. Fővárosánk építőipara nem kényeztetett el bennünket az utóbbi időben. Ezért kérdezzük meg: miért sikerült a BULA.V-nak. • — Legalább négy tényező együttes hatásának tulajdonítjuk a szerény eredményt — válaszolja Redler Károly igazgató. — Az első helyen említemaz új technológiát. Még a negyedik ötéves terv, folyamán, alakítottuk ki a sík- és térzsalus rendszert, amely szép, tetszetős külsejű öntött beton házakat eredményez. A második összetevő a profiltisztítás. Noha a vállalat jó hírre tett szert a középületek, a közintézmények építésével és sokkat dicsérik őket például a Komjádi Béla uszodáért vagy a Magyar Villamos Művek Fő utcai székházéért, belátták: ennyi „urat” nem lehet egyszerre ,.szolgálni”. A sok középület szétforgácsolta a vállalat erejét. Hatvan-hetvenpesti építkezés között kellett egyszerre „zongorázni”! Ezért lemondtak a további középületekről. A BULAV lakásokat, iskolákat, óvodákat, üzleteket épít. — A profiltisztítás lehetővé tette az építkezések koncentrálását és a munkaszervezés megjavítását — folytatja Redler Károly. — A korábbi 60—70 munkahellyel szemben a , józsefvárosi, pesterzsébeti,őrmezei, sashalmi és budafoki lakásépítkezésekre tudtuk összpontosítani a vállalat erőforrásait. A negyedik tényező: a munkafegyelem megszilárdítása. Mint más építőipari vállalatoknál, a BULAV-nál is akadtak olyan munkások, akik ittak, kártyáztak, vagyk éppen a falnak támaszkodtak és csevegtek munka helyett. — Bár száz ilyen felvételt kérőt kellett elutasítanunk s további 400 fő itthagyott bennünket, ma már nem a lógósok diktálták a munkaerkölcsöt és a munkafegyelmét — nyugtázza az igazgató. — S noha 180 főnyi munkáshiányunk van, mégis jobban halad a munka. Jellemző, hogy 1973-ben még csak 1780 óra tényleges munkaidő jutott a BULAV átlagos dolgozójára, az idén pedig megközelítjük majd az 1900 órát... Ehhez persze sok olyan brigádvezetőre van szükség, mint a példánkban említett Kiss István, vagy olyan igazgatókra, mint Redler Károly. Aki — 61 éves lévén — már rég nyugdíjban lehetne. Ám Redler Károlynak ma is televan a feje ötletekkel, előbbre vivő javaslatokkal. Erről tanúskodik önkritikus szemlélete is. — Bár az eső félévre tervezett 609 lakást átadóik, azért nem halkanthatjuk el: ez a mennyiség 2032 lakásból álló évi tervünknek nem egészen 30 százaléka. Tehát nálunk is a második félévre marad a lakásátadások java. Az ilyen ütemezés viszont mindig magában hordja a ,,csúszás” veszélyét. Ezért elhatároztuk, hogy megelőzzük magunkat. El fogjuk érni, hogy az 1977-re tervezett, 2393 lakás 20 százalékát már az első negyedévben, 301 százalékát a másodikban, s újabb 30 százalékát a harmadik negyedévben átadhassuk. Ily módon csak 20 százalék maradna az utolsó negyedévire. Az előkészületek egyéb-ként jól haladnak. Már megvizsgálták például, szükség lesz-e túlórázta- tásra ahhoz, hogy idei é- ben átadhassák a második félévre tervezett lakásokat. Miután a felmérések arra mutattak, hogy a kollektív szerződés szabályozta határokon belül — igen, úgy döntöttek: kora ősszel elrendelik e túlórákat. A vállalatnak, a munkásoknak is jobb ilyenkor túlórázni, mint az év végén, a zimankós télen. Magyar László Lázás helyett — figyelmeztetés — Mi is hosszú ideig tűrtünk , és nyertünk — szól ezekről az emberekről Kiss István szocialista brigád vezető Pesterzsébeten." — Készpénznek vettük azt a magunk által hangoztatott aggályt: csődbe jutunk megáll a munka, ha megválunk tőlük. Ám az idő előrehaladtával be kellett látnunk: akkor futunk csőrbe, ha engedtük, hogy tovább lógjanak és zsaroljanak bennünket, így más a szorgalmas brigádtagoknak is elmegy a kedvük és azt mondják: ugyan, minek hajtsuk magunkat? — Mindez már azért is bántott — folytatja a brigádvezető —, mert a vállalat, az ország igazán megbecsül bennünket. Hogy mást ne mondjak: Pesterzsébeten havi öt- öt és fél ezer forintot kereshetnek a kőműves brigádok szakmunkásai. Ezért a pénzért már illik szépen dolgozni. — Egy alkalommal így szóltam brigádunk két kőműveséhez és két segédmunkásához: embe- Egyenletes ütemű lakásátadások A jubiláló alföldi olajbányászok eredményes munkaversenye A Magyalföldi Kőolajés Földgáztermelő Vállalat olajbányászai — élen a szocialista brigádokkal — termelési sikerekkel készülnek a közelgő báryásznapra, és a vállalat megalakulásának negyedszázados évfordulójára. Az időarányos terven felül kőolajból 38 000 tonnát hoztak a felszínre, földgázból pedig, több mint 200 millió, köbméterrel tetézték meg a tervet. Korszerű munkaszervezéssel, magas műszaki felkészültséggel, javuló gazdaságosság mellett az idén 137 000 tonnával több kőolajat és 387 millióköbméterrel nagyobb menynyiségű földgázt adtak, a népgazdaságnak, mint az elmúlt év azonos időszakában. A vállalat nagy energiát fordít az V. ötéves terv időszakára előirányzott, csaknem 6 milliárd, forint értékű olaj- és földgázipariberuházás jó előkészítésére is, amely alapjalesz a termelés további bővítésének. (MTI) Kongresszus előtt a fogyasztási szövetkezetek A fogyasztási szövetkezetek, szeptember első felében , mindenütt megtartják a Vili. kongresszusukat előkészítő megyei gyűléseket, amelyeken az ÁFÉSZ-ek, a takarék- és lakásszövetkezetek , csaknemháromezer küldötte vesz részt. Az utóbbi öt évben az ÁFÉSZ-ek többmint 50 százalékkal növelték áruforgalmukat, s szövetkezeti lakások száma az 1970. évi, több mint 58 ezerről 120 ezerre emelkedett, s a legfiatalabb ágazatot képviselő lakásépítő szövetkezetek 10 ezer 526 otthontadtak át tagjaiknak. A szeptemberi megyei gyléseken a szövetkezeti küldöttek megvitatják a kongresszus dokumentumtervezeteit, s megtárgyalják az egyes ágazatok napi gondjait. (MTI) NÉPSZAVA Bulgáriai jegyzetek (3) Gondok és feladatok Bulgária népe előtt, az eddigi fejlődés után is nagy feladatok állnak. Ezeket a feladatokat a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusán határozták meg. Todor Zsivkov, a párt KB, első titkára beszámolójában egyebek mellett a következőket mondta: ..A sikerek mellett a KB jól látja a gazdasági élet nemyek a gondok nem mai keletűek. A gyors gazdasági fejlődésnek voltak árnyoldalai is, így a nemzetijövedelemből nagy hányadot fordítottak beruházásokra, "de a termelő beruházások túl nagy előnyben részesül,tek az infrastruktúra rovására. Ennek következményeként a termelőkapacitásokat nem mindenütt lehetett teljesen kihasználni. A termékek minősége, nem mindig volt kielégítő. Az ötödik ötéves terv időszakában, 1965 és 1970 között a bolgár népgazdaság teherbíró képességét meghaladó tervek teljesítésére is vállalkozott, s ez kedvezőtlenül befolyásolta az ország belső és külső egyensúlyi helyzetét. A gondokon nagy erőfeszítésekkel sikerült úrrá lenni, és általánosságban elmondható hogy a bolgár gazdasági fejlődésnek ez a szakasza is sikerrel zárult. A nehézségek azonban felhívták a figyeimet arra hogy joóri kézségeit és megoldatlan problémáit is...” A terv néhány mutatója nem teljesült, új létesítmények átadása késett, egyes termelési kapacitások kihasználatlanok, és Todor Zsivkov különösen nagy hiányosságnak minősítette, hogy a bolgár gazdaságban lassan hasznosítják a tudományos eredményeket. tervezési és irányítási módszerekre van szükség, hogy a bolgár népgazdaságnak szorosabbra kell fűzni kapcsolatait a világgazdasággal, s nagyobb gondot kell fordítania a hatékonyság fokozására Ennek jegyében Bulgáriában 1971-től fokozatosan átszervezték az állami ipart, és mintegy 65 nagy gazdasági egyesülést hoztak létre, amelyek át-,fogják a termelés és az értékesítés valamennyi fázisát. Ugyanakkor a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeket úgynevezett agráripari komplexumokba szervezték. Ezek az egyesülések nagy eredményeket értek el, hiszen a hatodik ötéves tervidőszakban 46 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem, és 44 százalékkal emelkedett az ipar termelékenysége. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés a kedvezőtlen időjárás ellenére évi átlagban 3,1 százalékkal gyarapodott, nőség.” Ez ma a jelszó Bulgáriában. A terv a nehézipar és a fogyasztási cikkeket gyártó ipar fejlesztését helyezi előtérbe. Todor Zsivkov hangsúlyozta, hogy a közszükségleti cikkeket gyártó ipar termelésének meg kell előznie a lakossági vásárlóerő növekedését. S ami ugyancsak nem mellékes: 1980-ig a gépiparnak meg kell kétszereznie a termelést. Szófiában és a nagyobb városokban munkaerőhiánnyal küzd az ipar, a növekedést tehát mindenképpen a hatékonyság javításával kell elérni. Hogy miként lehet a hatékonyságot javítani, például az élelmiszeriparban, azt bárki megtudhatja, ha meglátogatja a szófiai palackozóüzemet. Ebben az üzemben — amely egy országos hálózat része — literes és két és fél decis palackokat töltenek meg sajátos bolgár italok és a népszerű Schweppes üdítőital különféle fajtáival. Az üzem 14 hónap alatt épült fel hatalmas raktárterével együtt, 10 millió levés költséggel, s a vállalat tiszta nyeresége az idén 2,5 millió leva lesz. Agráripari komplexumok Hatékonyság és minőség A következő időszak feladatai azonban még nagyobbak, hiszen a terv a reáljövedelem, a togyasztás és a nemzeti jövedelem újabb erőteljes növekedését tűzi ki célul. „Hatékonyság és mi” Rano Avramov, az egyesülés főigazgatója elmondta, hogy kormányprogram született az üdítőitalok gyártásának fokozására .Mi tagadás — mondta — az alkoholfogyasztásnak szeretnénk konkurrenciát teremteni. Úgy vélem, sikerrel, hiszen az évi egy főre jutó üdítőital-fogyasztás Bulgáriában ma már 58 liter. (Öszszehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon mindössze 28 liter.) Az üzem összesen 14-féle üdítő italt tölt a palackokba, ebbe 16-féle Schweppes és a többi sajátos hazai ital illetve Coca-Cola. A Schweppeskoncentrátumot Burgaszban gyártják, az angoloktól vásárolt recept szerint. A üdítőital-program megvalósítása érdekében az NSZK-tól megvettük a töltőgépsor licencét és gyártási eljárását, s az ujabb üzemeket már bolgár gépekkel fogjuk felszerelni. Plovdiv, Várna, Rusze és Szófia mellett újabb üzemekkel bővül a hálózat. A burgaszi üzem már bolgár gépsorral dolgozik. A terv szerint 1930- ban az évi egy főre jutó fogyasztás üdítő italból 108—110 liter lesz. A 180 éve világszerte nevezetes Schweppes licencéért és a koncentrátum gyártósoráért 3,5 millió dollárt fizettünk, mégpedig nem készpénzben, hanem áruban. Most saját üzlethálózatot építünk ki, amely az italok árusítására specializálódik. Szükség van erre, hiszen nő az idegenforgalom és ezzel együtt nőnek az igények. Lovász Péter Az NSZK gyártmányú gépsorok a kisebb palackból óránként 35—38 ezer darabot töltenek meg, a nagyobbik fajtából 10 ezret. Nem tévedés, a számok jók, sőt miután a gépek 40 ezres teljesítményre képesek, a jelenlegi eredményen még javítani lehet. Versenyben az alkohollal Az új szófiai Park Hotel 3 hí új technika lege:Sása M a.népi bölcsességen alapuló szólásés mondás — ..a jó pap is holtig ta*■ * nul” — igaza napjainkban fokozottabban érvényes. A XX. század robbanásszerű műszaki-tudományos forradalma az ismeretek állandó és rendszeres felfrissítésére kényszeríti korunk emberét. A tapasztalatok szerint egy emberöltő alatt legalább kétszer-háromszor mindenkinek újra kell tanulnia saját szakmáját, mesterségét, máskülönben képtelen eligazodni, megállni a helyét. A világméretű folyamatban — mint alkotók és felhasználók egyaránt — mi is részt veszünk. A sajátunkon kívül tudatosan merítünk a bőséges külföldi forrásokból: licencek, know-how-k vásárlásával, honosításával korszerűsítjük iparunk gyártmányszerkezetét, technológiáját. Ötödik ötéves tervünk — az előzőhöz hasonlóan — milliárdokat áldoz a gép- és termékcserével összekötött rekonstrukcióra. Ma már alig található gyár, ahol ne működnének olyan korszerű gépek, berendezések, amelyeket korábban legfeljebb csak hallomásból ismertünk. Az úgynevezett kiemelt iparágakban, például a jármű-, a számítástechnikai, a textil- és a vegyiparban — tömegesen alkalmazzák őket. A Telefongyár átviteltechnikai gyáregységében például a több mint tízmillió forintba került mérőautomata — az előzetesen betáplált program szerint — emberi beavatkozás nélkül ellenőrzi a termékek minőségét, s szolgáltatja az eredményt. A kezelő szerepe a beállítás és a felügyelet. A Szerszámgépipari Művek esztergomi gyára számjégyvezérlésű esztergagépeinél a termelési folyamatba csak akkor avatkozik be az ember, ha a gép fény-, illetve hangjelzéssel rendellenességre hívja fel a figyelmet. A Péti Nitrogénművek korszerű berendezései ugyancsak nem veszik igénybe a hagyományos értelemben vett fizikai munkát.indez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség munkásokra a korszerű berendezések működtetéséhez. Számban kevesebb, de sokoldalúbban képzett dolgozó kell. A modern gépek kezelése a korábbiaknál jóval nagyobb szakmai felkészültséget, hozzáértést követel. Nem véletlen, hogy az új technika fogadására üzemeink legtöbbjében előrelátóan készülnek. A Telefongyár ötödik ötéves tervének oktatási melléklete például rögzíti, hogy a szakmunkások 85—90, a betaní-tott munkások 60—65, a középfokú végzettségű szakemberek 50—60 százaléka továbbképző tanfolyamon vesz részt. Az arány az első hallásra meghökkentő, hiszen nem kevesebbet jelent, minthogy az ötezer főt számláló vállalati kollektíva több mint kétharmada tanul. A mostani technológiai rekonstrukció keretében beszerzett — csaknem egymilliárd forintba kerülő — korszerű gépek, berendezések megfelelő színvonalú üzemeltetése azonban csakis így biztosítható. Hasonló törekvéseket más iparágban, vállalatoknál is tapasztalhatunk. A textiliparban például a IV. ötéves terv időszakában 30 ezer — többségében lány és asszony — végezte el a rekonstrukciós céltanfolyamot. Az építőiparban a házgyári lakásépítés térhódításával egy időben a kőművesek jó része gépkezelővé, illetve hegesztővé képezte át magát. Az utóbbi időben a kereskedelemben is tömegessé vált a továbbképzés. Az ősszel kezdődő új oktatási évben már 22 ezer kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozó továbbképzéséről gondoskodnak, az üzlethálózat fejlesztésével összhangban teremtenek lehetőséget az ismeretek gyarapítására, s ezen túlmenően áruismereti tájékoztatókat is tartanak az iparból újonnan kikerülő termékek tulajdonságairól. a tömegméretű tanulási kedvet a /A szakszervezetek természetesen sok- 1ó oldalúan segítik, támogatják. A szocialista brigádok vállalásaiban — az adott üzem követelményeihez igazodva — kivétel nélkül szerepel a szakmai képzés, továbbképzés. Legújabban — helyeselhetően — a kollektív szerződések is rögzítik a továbbképzésben részt vevők jogait és kötelességeit, üzemi alkotmányában például számos vállalat rögzítette, hogy a vizsgával egybekötött továbbképző tanfolyamok hallgatói tanulmányi szabadságot kapnak. A bérrendszert szintén ennek megfelelően alakították ki. Általános gyakorlattá vált, hogy a korszerű gépek, berendezések három műszakos üzemeltetését pótlékkal honorálják. A nagyobb hozzáértést, szakmai felkészültséget magasabb alapbérre is elismerik. Egyre nő a szakmai ismereteiket munka mellett gyarapítók száma. A népi bölcsességen alapuló szólásmondás igazát napjainkban — a korábban ismeretlen gépek és technológiák birtokában — ma már százezrek, sőt milliók hitelesítik hazánkban is. Mocsári Károly