Népszava, 1977. augusztus (105. évfolyam, 180-204. sz.)
1977-08-02 / 180. szám
2 Görögország és a támaszpontokA görög—amerikai támaszpontvita egy időre befejeződött, s Athén számára véget ért a „csalódások vígjátéka”. Parafálták az új támaszpontszerződést, ennek értelmében az Egyesült Államok továbbra is használhatja négy görög területen berendezett óriás támaszpontját, amelyeken legalább egy tengerészgyalogos hadosztály és a három fő haderőnem kisebb-nagyobb kontingensei állomásozhatnak. A háromesztendős tárgyalássorozatban Görögország 700 millió dolláros katonai segélyt alkudott ki magának. És néhány ígéretet a feltűnő amerikai katonai jelentlét látható jeleinek diszkrétebbé tételére. A szerződés részletei még nem ismeretesek, ám nagyon is valószínűnek tűnik, hogy az esetleges titkos záradékok sem tartalmaznak túl sok olyan paszszust, amelyet Athén sikerként könyvelhet el. Vagyis: semmiféle jel nem mutat arra, hogy a támaszpontok további engedélyezése fejében sikerült volna politikai engedményeket kicsikarni Washingtontól vagy a NATO-tól, amiben pedig a görög közvélemény jelentős része reménykedett. Egyelőre nincs jele olyas, fajta amerikai megértésnek sem, amely Athént segítené az ugyancsak NATO-szövetséges Törökországgal szemben a ciprusi kérdésben vagy az égei-tengeri olajkincs feletti vitában. Márpedig 1974 nyarán Görögország új, polgári vezetői azt ígérték, hogy a támaszpontok kérdését ilyen irányban igazó ütőkártyának használják majd fel. Érdemes emlékeztetni a görög támaszpontügy előzményeire. A második világháború után kirobbant görögországi demokratikus népi forradalmat az angol —amerikai fegyveres segítségre támaszkodó ellenforradalom vérbe fojtotta. A restaurálódó félfasiszta diktatórikus monarchia katonai és politikai szerződések bonyolult láncolatával kötötte magát a megmentő két nyugati nagyhatalomhoz, majd a NATO-hoz. Több tucatnyi szerződésről van szó, ezeknek szinte mindegyike olyanfajta engedményeket tartalmazott, amelyek súlyosan csorbították a görög szuverenitást — elsősorban Washington javára. A megállapodásokat látszólag egységes keretben fogta össze az újabb egyezménysorozat, amely 1953-ban jött létre. Ekkor Görögország egy páncéloshadosztályt bocsátott a NATO rendelkezésére, és kötelezte magát, hogy légi és tengeri kikötőinek legjavát és több kisebb-nagyobb támaszpontot az amerikai fegyveres erők rendelkezésére bocsát. Ezt a megállapodást aztán újabbak követték, s a dokumentumokba újabb és újabb görög helynevek kerültek, jelezve az amerikai befolyás, ellenőrzés növekedését. A „vendégkatonákra” nem vonatkozott a helyi igazságszolgáltatás, magatartásukat nem befolyásolták a görög törvények, s a magukról megfeledkező „vendégek” gyakran provokálták, nemzeti érzelmeiben sértegették a görög lakosságot. A haladó közvélemény — bizonyára nem ok nélkül — minden görögországi jobbratolódásért, minden kedvezőtlen fordulatért okolta és felelőssé tette egyúttal az amerikai katonai és politikai vezetést is. A királyi segédlettel hatalomra került fasiszta junta bukása után ezért találkozott egyértelmű helyesléssel 1974-ben az a kormánybejelentés, hogy Athén kilép a NATO katonai szervezetéből, és felülvizsgálja az amerikai, támaszpont-szerződéseket. Karamanlisz kormánya nem volt különösen szemérmes: félreérthetetlenné tette, hogy mindkét vonatkozásban nyitva hagyott álláspontját aszerint módosítja, ahogy megkapja a remélt segítséget a már említett kérdésekben. (Ciprus, Égei-tenger.) A demokratikus közvélemény már kezdetben is megalapozatlannak minősítette az ilyesfajta illúziókat. A szerződés mostani parafálása pedig teljessé tette a „csalódások vígjátékát” — amit nevezhetnénk akár szomorújátéknak is. A hetvenhetes nyár politikai hullámverése leseperte a ciprusi játékmezőről azt a tárgyalópartnert — Bülent Ecevitet —, akibe Karamanlisz reményeit vezette. Most arról kellett meggyőződnie: a támaszpontok státusa, politikai és katonai értéke sem akkora, hogy ütőkártyának lehetne használnia lobbanékony, politikai és katonai rögtönzésektől vissza nem riadó török szomszéddal szemben. Viszont a szerződés ismét legalizálta a 6. amerikai flotta ás más amerikai fegyveres erők jelenlétét a görög térségben, a közel-keleti válsággóc közvetlen környezetében. Ez pedig aligha értékelhető másként, mint sajnálatos hozzájárulásként a térség erővonalait amúgy is folytonosan átszabdaló válság, illetve válságok tartósításához. Krajczár Imre Az USA szerepe a Líbia elleni egyiptomi támadásban Dzsallad nyilatkozata A Líbia ellen másfél héttel,ezelőtt végrehajtott agresszióban az egyiptomi fél oldalán részt vett az Egyesült Államok is — közölte hétfőn Tripoliban Abdusszalam Dzsallad, a Líbiai Legfelsőbb Népi Kongresszus Legfelsőbb Titkárságának tagja. A líbiai vezető politikus újságírók előtt kijelentette: bizonyítékok vannak arra, hogy az Egyesült Államok közvetett és közvetlen módon is szerepet vállalt az egyiptomi támadásban. Dzsallud emlékeztetett arra, hogy az agressziót közvetlenül megelőző időszakban Líbia fölött négy amerikai, pilóta nélküli felderítő repülőgépet lőttek le. Mint mondotta, a repülőgépek roncsait bárki megtekintheti. Dzsallud közlése szerint a harcok kirobbanása után az Egyesült Államok úgy döntött, hogy fegyvereket szállít Egyiptomnak, „mivel Egyiptom ereje nem volt elegendő a Líbia elleni agresszióhoz”. A líbiai vezető arra is emlékeztetett, hogy az egyiptomi légierő lerombolta a líbiai Tobruk légi bázisát, jóllehet Líbia egyetlen egyiptomi katonai támaszpont ellen sem intézett támadást. A tervezett egyiptomi, líbiai politikai és katonai találkozóról szólva a líbiai vezető megállapította, hogy a politikai eszmecsere tervét Szadat egyiptomi elnök elvetette, az egyiptomi hadifoglyok kicserélésével kapcsolatban pedig idézte Moamer Kadhafi líbiai államfő kijelentését, ami szerint Líbia kész visszaengedni hazájukba az egyiptomi foglyokat, az ilyenkor szokásos összes formalitások mellőzésével. NÉPSZAVA Belga javaslatterv az Athus-Rodange-konfliktus rendezésére Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Az athus-rodange-i kohászati üzemben hétfőn is folytatódott a munkások harca a tervezett elbocsátások ellen. Bejelentették, hogy a hétfői napra Athus városát „holt várossá” nyilvánítják. A kereskedők nagy része bezárta boltjait, s így fejezte ki szolidaritását a munkásokkal. A dolgozók egy időre ismét eltorlaszolták a városba vezető útvonalakat. Az üzem munkásai ismételten kifejezték elhatározásukat, hogy a küzdelmet mindaddig folytatják, míg a tőkések és az érintett belga, valamint a luxemburgi kormány megfelelő megoldást talál. A belga kormány — az MTI tudósítójának megbízható forrásból származó értesülése szerint — következőket akarja javasolni a luxemburgi kormánynak: 1. Ne bocsássanak el egyetlen alkalmazottat se, hanem állítsanak le néhány üzemrészt. 2. Szállítsák le a nyugdíjkorhatárt 55 évre az üzem dolgozóinál. 3. Az év végéig, az üzem megfelelő átszervezése után, ismét megindítanák a leállított üzemrészeket. 4. Mindazok számára, akik mégis munka nélkül maradnának, más munkaalkalmat teremtenek vagy Belgiumban, vagy Luxemburgban. Ezt a javaslatot kedden vagy szerdán kívánja a brüsszeli kormány a luxemburgi kormánnyal megvitatni. Ha ez utóbbi elfogadja a belga javaslatot, sor kerülhet a munkásokat képviselő szakszervezetekkel történő tárgyalásra. Pentagon-megrendelések 42 milliárd dollár fegyverre A gazdasági prioritások tanácsa elnevezésű amerikai kutatószervezet felmérést készített a Pentagon megrendeléseiről, legjelentősebb üzleti partnereiről. Eszerint az amerikia hadügyminisztérium csupán az elmúlt pénzügyi évben 42 milliárd dollár értékben kötött szerződéseket száz legnagyobb fegyverszállító fiával. A legnagyobb, 2,5 milliárd dolláros megrendelést a Mac Donnel-Douglas társaság kapta, s ezzel megelőzte a korrupciós ügyleteivel hírhedtté vált Lockheedet. Utánuk következik a Northrop 1,48 milliárd, a General Electric 1.3 milliárd, a Boeing 1,17 milliárd, majd a General Dynamics 1 milliárd dolláros megrendeléssel. Mint a felmérés kimutatta, a Pentagon az utóbbi években fokozta a külföldre irányuló fegyverszállításokkal, az új fegyverek és fegyverrendszerek megteremtésével s az új üzemanyagok és robbanóanyagok kifejlesztésével kapcsolatos megrendeléseit. A gazdasági prioritások tanácsa aggodalmát fejezi ki a hadiipari komplexum befolyásának növekedése miatt. Mint a felmérés rámutat, a társaságok többségének léte a Pentagon megrendeléseitől függ. Ezért nyilvánvaló, hogy mindent elkövetnek korábbi megrendeléseik megtartása és újabbak megszerzése, vagyis a katonai kiadások növelése érdekében. ♦ Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke megválasztása alkalmából táviratban üdvözölte Nilam Szandzsiva Reddig, India új köztársasági elnökét. Reddig választáviratban köszönte meg a jókívánságokat. Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió marsallja, honvédelmi miniszter, vasárnap napiparancsot adott ki a szovjet haditengerészeti flotta napiai alkalmából. Dom Mintoff máltai kormányfő szombaton Korcsula szigetén találkozott Sztane Dolanccal, a Jugoszláv Kommunista Szövetség KB elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkárával — jelentette a Tanjug hírügynökség. A megbeszélésen Földközitengeri kérdésekről és a közel-keleti válság megoldása érdekében teendő lépésekről volt szó. A Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnökének javaslatára a nemzetgyűlés állandó bizottsága Vo Chi Cong miniszterelnök-helyettest — eddigi posztja megtartása mellett — megbízta a földművelési minisztérium vezetésével. Vo Thuc Dong, eddigi földművelési miniszter más megbízatást kapott. A testület ugyanakkor kinevezte a VSZK több nagykövetét a különböző fővárosokba. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára vasárnap a fekete-tengeri Neptun üdülőhelyen találkozott a Romániában tartózkodó Santiago Carrillóval, a Spanyol Kommunista Párt főtitkárával. Tájékoztatták egymást a két párt előtt álló feladatokról és véleménycserét folytattak NEMZETKÖZI| (Sf|||)]UÍ]|]RVEK a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egyes kérdéseiről, a nemzetközi politikai helyzetről. Megelégedésüknek adtak hangot amiatt, hogy a két párt között a „baráti szolidaritás kapcsolatai" alakultak ki, és állást foglaltak e kapcsolatok további elmélyítése mellett. # Sikerrel folytatódik Olaszországban a kommunista sajtó javára folyó hagyományos gyűjtési kampány. A L’Unitá és a Rinascita, az OKP lapjainak kasszájába eddig több mint 4,545 millió líra gyűlt össze. Julius Nyerere tanzániai elnök vasárnap 6 napos hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazott. A tanzániai elnök Washingtonban James Carter amerikai elnökkel a dél-afrikai helyzetről tárgyal. Nyerere Ottawában megszakítja Egyesült Államokba vezető útját és augusztus 3-ig nem hivatalos látogatáson Kanadában tartózkodik. Ismeretlen tettesek néhány napon belül második ízben intéztek támadást a Német Kommunista Párt hamburgi irodája ellen. A párt tiltakozott az újabb újfasiszta provokáció miatt és követelte, hogy arendőrség kerítse kézre a tetteseket. Islamabadban hétfőn hivatalosan bejelentették, hogy a nemzetgyűlési választásokat október 18-án tartják és ugyanakkor választják meg a tartományok legfelsőbb törvényhozó szerveinek képviselőit is Pakisztánban. A nyugatnémet kormány Jürgen Ponto, a Dresdner Bank 53 éves elnöke gyilkosainak kézre kerítésére 100 ezer márka díjat tűzött ki — közölte vasárnap este Bonnban Werner Maihofer belügyminiszter, azt követően, hogy Helmut Schmidt kancellárral tárgyalt. Egy ismeretlen telefonáló vasárnap éjszaka azt közölte a Reuter bonni irodájával, hogy a ,,Roter Morgen” (Vörös Reggel) elnevezésű, eddig ismeretlen csoport gyilkolta meg Jürgen Pontót. A londoni Grunwick gyár dolgozóinak szakszervezeti jogairól folytatódik a bírósági alkudozás. A kormány munkaügyi, békéltető és döntőbírósága hétfőn úgy döntött, hogy a Lordok Házához fellebbez az angol fellebbviteli bíróság elmúlt heti döntése ellen. A Hirosima és Nagaszaki elleni amerikai atombombázás 32. évfordulója alkalmából Japánban folyó tudományos és békemozgalmi akciósorozat fontos állomásaként Hirosimában vasárnap nemzetközi szimpozion kezdődött, amelyek résztvevői hétfőn és kedden meghallgatják a japán és külföldi szakemberek által a két városban végzett helyszíni vizsgálatok eredményeit. #: Az Egyesült Államok öt államában hétfőn sztrájkba lépett több mint 14 ezer acélipari munkás, magasabb béreket és jobb munkakörülményeket követelve. A Hua Kuo-feng elnökletével Pekingben nagygyűlésen emlékeztek meg a kínai hadsereg megalakulásának 50. évfordulójáról. Az ünnepségen jelen volt Teng Hsziao-ping és más kínai vezetők. Belgrádi előkészítő tanácskozás A jugoszláv fővárosban hétfőn plenáris üléssel folytatta munkáját a belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozó előkészítésével foglalkozó értekezlet. Több küldött felszólalásában reményének adott kifejezést, hogy a jelenlegi megbeszélések a legközelebbi napokban eredményesen befejeződnek. Kinyilvánították készségüket, hogy ennek érdekében határozott erőfeszítéseket tesznek. KNDK Partvédelmi övezet A KNDK fővárosában hétfőn nyilvánosságra hozták a koreai néphadsereg főparancsnokságának közleményét a partvédelmi övezet bevezetéséről. A közlemény szerint a partvédelmi övezet határát a Japán-tengeren a territoriális vizek határától 50 mérföld távolságra, a Sárga-tengeren pedig a tengeri gazdasági övezet határa mentén jelölték ki. A partvédelmi övezetben a felszínen, a víz alatt és a légtérben — külföldi hadihajók vagy repülőgépek nem tartózkodhatnak és nem tevékenykedhetnek, a polgári hajók és repülőgépek pedig — a halászhajók kivételével — csak előzetes beleegyezéssel vagy engedéllyel hajózhatnak, illetve repülhetnek. Választás Szíriában Parlamenti választásokat tartottak hétfőn Szíriában. Az ország szavazásra jogosult állampolgárai a legfelsőbb törvényhozó szerv 195 képviselőjét választották meg. A népi tanács mandátumaiért mintegy 2259 jelölt indult a választási küzdelemben. Vance megkezdte közel-keleti körútját Vasárnap este Washingtonból 12 napos közel-keleti látogatásra indult Cyrus Vance amerikai külügyminiszter. Utazásának első állomására, Alexandriába, hétfőn, a kora délutáni órákban érkezett, s haladéktalanul tárgyalóasztalhoz ült vendéglátójával, Anvar Szadat egyiptomi államfővel. Egyiptomból Libanonba, majd Szíriába, Jordániába, Szaúd-Arábiába és Izraelbe látogat az amerikai diplomácia vezetője. Az idén immár második közel-keleti körutazásáról elindulása előtt a washingtoni repülőtéren nyilatkozatot adott az újságíróknak. Kijelentette, hogy a közel-keleti vezetők tájékoztatták: hajlandók lennének részt venni a felújított genfi konferencia munkájában. Hozzáfűzte azonban, hogy a szándék mellett figyelembe kell venni: több kérdésben mély nézeteltérések vannak az érdekelt felek között. Az amerikai külügyminiszter hangoztatta : tárgyalásai során erőfeszítéseket tesz majd a felek közti nézeteltérések elsimítására, hogy ezzel megteremtse a genfi konferencia összehívásához szükséges kereteket. Vance külügyminisztert útjára elkísérte Philip Habib politikai ügyekben illetékes külügyminiszterhelyettes. Time Magazin Carter külpolitikai kérdésekről James Carter amerikai elnök a Time Magazin vasárnapi számában megjelent interjújában a közel-keleti rendezés ez évi kilátásait mérlegelve úgy nyilatkozott, hogy hajlandó lenne a palesztin vezetőkkel való közvetlen tárgyalásokat fontolóra venni, ha azok elismernék Izraelnek az állami léthez való jogát. Az interjú további részében az elnök az Egyesült Államok külpolitikáját érintő kérdésekben foglalt állást. A többi között kijelentette, hogy ha Cyrus Vance amerikai és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szeptemberi találkozóján nem jut megállapodásra a SALT-témában, akkor valószínűleg mindkét fél hozzá fog járulni a jelenlegi megállapodás érvényességének kiterjesztéséhez. A továbbiakban bejelentette, hogy ő és Leonyid Brezsnyev szovjet államfő nem ragaszkodik egy kora szeptemberi találkozóhoz, de — fűzte hozzá — „Remélem, hogy nem sokkal később lehetőségünk lesz a találkozásra”. Végezetül országa és a Kínai Népköztársaság kapcsolatairól szólva azt a véleményt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok már jövőre diplomáciai elismerésben részesítheti a Kínai Népköztársaságot. 1977. augusztus 2. Lehallgatási botrány A Morning Star nyilvános kivizsgálást követel A brit politikai életet erősen foglalkoztató lehallgatási botrány nyilvános kivizsgálását követelte hétfői számában a Morning Star, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának lapja. A Daily Express katonai körökben bennfentes munkatársa pénteken beszámolt arról, hogy az angol titkosszolgálat miniszterelnöki ténykedése alatt több ízben lehalgatta Harold Wilsont. A Morning Star éles hangon ítélte el a titkosszolgálat tevékenységét, s rámutatott: „Titkos akcióinak leple mögött a szervezet államot alkot az államon belül". Még hie Harold Wilson biztos is lehet abban, hogy szobáiban nem helyeztek el lehallgató készüléket, a munkásmozgalom, a kommunista párt számos aktivistája korántsem állíthatja ezt. Csak az elmúlt év végén derült fény például arra, hogy a titkosszolgálat hosszú időn keresztül ,,dossziét” vezetett több szakszervezeti vezetőről. Mintegy 3 000 000 hév szerepel azon a listán, amely a politikai életbe „akár a legcsekélyebb mértékben is belebonyolódott” személyek nevét tartalmazza. Csakis a közvélemény teljes felvilágosítása, a titkos dossziékba való teljes betekintés, rendkívül szigorú parlamenti vizsgálat válaszolhat ,a demokrácia nyitott kérdéseire”. Nem szabad megengedni azt, hogy a kérdés a pártok közötti parlamenti erőpróba játékszere legyen — figyelmeztetett a Morning Star. James Callaghan miniszterelnök minden valószínűség szerint szerdáig dönt a vizsgálat megindításának módjáról. Kommunista tervezet Spanyolország új alkotmányára A Spanyol Kommunista Párt előtervezetet dolgozott ki az ország új alkotmánya számára. A tervezetet megvitatásra a Cortes illetékes bizottsága elé terjesztik. A vasárnap nyilvánosságra hozott tervezet az ország állami szervezetét a parlamentáris demokrácia szabályai szerint képzeli el, a nép választott képviselőinek felelős kormánnyal. Megtartanák a törvényhozás jelenlegi kétkamarás rendszerét és ezen belül a képviselőház az összes állampolgárt, a szenátus pedig a nemzetiségeket és a tartományokat képviselné, amelyek széles körű autonómiát kapnának. Az SKP véleménye szerint az új alkotmány elfogadása után fel kellene oszlatni a most megválasztott parlamentet és az új alkotmány előírásainak megfelelő új Cortest kell választani. Az SKP alkotmánytervezete tartalmazza a legfontosabb emberi szabadságjogok biztosítását és garantálását, de nem tesz említést az államformáról, vagyis nem foglalt állást a királyság vagy köztársaság vitájában. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár szerdán indul Párizsból kínai hivatalos látogatására. A főtitkár leányának autóbalesete miatt halasztotta el július végére tervezett pekingi útját. ♦ A török parlament hétfőn 229 szavazattal 219 ellenében bizalmat szavazott Süleyman Demirel miniszterelnök három párt képviselőiből álló jobboldali, koalíciós kormányának.