Népszava, 1977. november (105. évfolyam, 257-281. sz.)

1977-11-16 / 269. szám

197­7. november 16. Ünnepség a fóti gyermekvárosban Bensőséges ünnepséget tartottak kedden a fóti gyermekvárosban. Több száz egykori növendék lá­togatott az intézménybe, hogy a mai kis lakókkal közösen megemlékezzen a gyermekváros fennállásá­nak 20. évfordulójáról. Az ország minden tájáról, sőt, még Olaszországból és Kassáról is érkeztek ven­dégek. A gyermekvárosban ezen a napon tanítási szü­net volt, hiszen az óvo­dák, az iskola termei az „öregdiákokkal” teltek meg. Imerkedtek a kicsi­nyekkel, felelevenítették kedves emlékeiket, be­számoltak életükről, mun­kájukról, s köszönetet mondtak nevelőiknek. A meghitt hangulatú ta­lálkozó este a fóti műve­lődési házban tartott ün­nepséggel zárult, amelyen Barna Lajos, a gyermek­­város igazgatója köszön­tötte az egykori növendé­keket és nevelőiket. Az igazgató megemlé­kezett az őket patroná­­lókról, akik nemcsak a gyermekek életét igyekez­nek emberibbé tenni, ha­nem társadalmi munka akciókkal gazdagítják, szépítik a gyermekvárost. Ezután átadták a „Ki­váló növendék” kitünteté­seket, amelyet az életben, a munkahelyükön becsü­lettel helytálló egykori gyermekvárosi lakók ré­szére alapítottak. Az ünnepség a gyer­mekváros zenekarainak és kórusainak műsora után egy kedves meglepetéssel fejeződött be. A 15 év­vel ezelőtt, lányokból ala­kult tánccsoport lépett a pódiumra. Állami Díjak a Az elmúlt évek legki­emelkedőbb teljesítmé­nyeit, a tudomány és a technika új sikereit, a szocialista munkaverseny legkiválóbb eredményeit, a legnépszerűbb s egy­ben eszmeileg legtudato­­sabb művészi alkotásait jutalmazták Állami Dí­jakkal a Szovjetunióban, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom hatva­nadik évfordulója alkal­mából. Tudományos eredmén Szovjetunióban nyélért tizennégy, tech­nikai alkotásokért húsz Állami Díjat ítélt oda az illetékes bizottság, a ju­­talmazottak száma azon­ban ennél sokkal na­gyobb — a legtöbb eset­ben egész kollektívák munkája részesült a ma­gas elismerésben.­­•Bokán kaptak Állami Díjat a szocialista munkaver­senyben elért sikereikért, valamint művészeti tevé­kenységükért. Új rendelet az ingatlanforgalomról Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet al­kotott a mező- és erdő­­gazdasági ingatlanok for­galmáról. Az új jogsza­bály meghatározza a kül­területi földtulajdon meg­engedett maximális mér­tékét. Eszerint a külterü­leten — beleértve a ta­nyát és a körülötte levő földet is — a mezőgaz­dasággal élethivatássze­rűen foglalkozó személy tulajdonában legfeljebb három hektár, más ma­gánszemély tulajdonában, pedig maximum hatezer négyzetméter földterület lehet. Ebbe azonban a magánszemély saját bel­területi és zártkerti, va­lamint családtagjai kül­területi földtulajdonát is be kell számítani. A rendelet szerint három­ezer négyzetméter szőlő, gyümölcsös és erdő hat­ezer négyzetméter földte­rületnek felel meg. Az említett rendelkezések a jogszabály hatályba lépé­se előtt megszerzett föld­­tulajdont nem érintik. Abban az esetben, ha a tulajdonos külterületi földje öröklés folytán ha­ladja meg az említett mértéket, többletterületé­nek egy éven belüli elide­genítésére kell kötelezni. Ennek elmulasztása ese­tén az államot vételi jog illeti meg. Alapszabály, hogy bizo­nyos kivételektől — pél­dául öröklés — eltekintve külterületi föld tulajdon­jogát csak mezőgazdaság­gal élethivatásszerűen foglalkozó magánszemély szerezheti meg. Ha vala­ki adásvételi, ajándéko­zási, csere-, tartási- és életjáradéki, valamint tu­lajdonközösség megszün­tetésére irányuló szerző­dés alapján szerzi meg a föld tulajdonjogát, ehhez még az arra kijelölt szerv külön engedélye is szük­séges. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a beépí­tetlen és a beépített épí­tési telkekre. Az új törvényerejű ren­delet 1978. január 1-én lép hatályba. D. A. I A \­TK.1.K\ 17­90 ELŐTT | Egy óra a világ pénzgondjairól ki tegnap este a könnyedebb szórakozást ígérő amerikai film, a Bűvész helyett a Nemzetközi­­ Stúdió programját kísérte figyelemmel, nem csi­nált rossz vásárt. Igaz, hogy meglepetősen aktív figyelmet igényelt a napjaink legfontosabb pénzügyi kérdéseit taglaló műsor, de akinek sikerült, követnie a nemzetközi pénzügyi élet kiemelkedő szakemberei­nek vitáját, sok új ismerettel gazdagodott. Számos olyan jelenségre kaptunk magyarázatot, amellyel a világ eseményei iránt érdeklődő ember napról napra találkozik a hírek között, de bizony nem ismeri a fogalmak pontos jelentését. Így például megtudtuk mi volt az oka a dollár aranyparitása megszüntetésének, milyen szerepet játszott az olaj­­árrobbanás a valutaválság kialakulásában, hogy mi­ként használjuk a transzferrubelt és milyen elképze­lések alapján fejlesztik a jövőben a KGST pénzügyeit, örültünk, hogy nem voltak ,,tabu témák”. Az infláció és a munkanélküliség következményei a tőkés országokban csakúgy­ napirenden voltak, mint pél­dául a szocialista országok állítólagos eladósodásának kérdése. Ezzel összefüggésben kiderült, hogy a nyugati sajtóban oly gyakran hangoztatott adósságok mértéke korántsem jelentős a világ hitelállományához és a hasonlóan fejlett nem szocialista országokéhoz ké­pest. Ennek is köszönhető, hogy szívesen nyújtanak tételeket nekünk. A kerekasztal mellett ülő amerikai Machlup professzor, a magyar származású, de jelenleg Svájc­ban dolgozó Alexander Lamfalussy, a szovjet Fomin professzor, Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese és természetesen a műsorvezető Hajdú János jóvoltából egy olyan őszinte légkörű, nyílt párbeszédnek lehettünk tanúi, amelyre az eny­hülési politika korszakában, a szocialista és kapitalista országok erősödő gazdasági kapcsolati idején feltétlen szükség van. B. M.­­. KÖZÉLET Vass Henrik, a Közpon­ti Bizottság tagja, a Párt­történeti Intézet igazgató­ja és Zsilák András igaz­gatóhelyettes kedden ha­zaérkezett Moszkvából, ahol részt vettek a kom­munista és munkáspártok marxizmus,leninizmus és párttörténeti intézetei ve­zetőinek nemzetközi ta­nácskozásán. A Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására G. Z. Ioniszjan titkár vezeté­sével Budapestre érkezett a szovjet Afroázsiai Szo­lidaritási Bizottság kül­döttsége.­ Constant Clerckx, a Belga Királyság budapesti nagykövete a belga nem­zeti ünnep alkalmából kedden fogadást adott a nagykövetségen. A Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala elnökének meghívására mongol ta­nácsi küldöttség érkezett hazánkba B. Zsadamba, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnök­sége szervezési osztálya vezetőjének vezetésével. A Nagy Október és a szocialista világ címmel nyílt kiállítás kedden a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem aulájában a Magyar—Szovjet Baráti Társaság miskolci tagcso­portjainak rendezésében. KITÜNTETÉSEM Az Elnöki Tanács nyug­díjba vonulásuk alkalmá­ból, eredményes munká­juk elismeréséül Dékán Sándornak, az Öntödei Vállalat szociális igazga­tójának a Szocialista Ma­gyarországért Érdemren­det, Barcza Lajosnak, a Csepel Vas- és Fémmű­vek intézményvezetőjé­nek, Faragó Rafaelnak, az Intermetall osztályvezető­jének és Pál Sándornak, a Magyar Vas- és Acél­ipari Egyesülés főosztály­­vezetőjének a Munka Ér­demrend arany fokozata kitüntetést adományozta. Az Elnöki Tanács Pet­ri Editnek, az MTA Föld­­rajztudományi Kutató In­tézete tudományos mun­katársának­ nyugállo­mányba vonulása alkal­mából, kiemelkedő társa­dalmi munkáiéért, a munkásmozgalomban ki­­fejtett, több évtizedes te­vékenységéért, továbbá tudományos kutatómun­káiéért a Munka Érdem­rend arany fokozata ki­tüntetést adományozta. A katolikus bizottság ülése Az Opus Pacis és az Országos Béketanács ka­tolikus bizottsága Ijjas József kalocsai érsek, pá­pai trónálló elnökletével kedden együttes ülést tar­tott, amelyen megjelent a magyar katolikus püs­pöki kar több tagja is. A tanácskozás részve­vői beszámolót hallgat­tak meg a nemzetközi helyzet időszerű­­ kérdé­seiről, és kijelölték a bi­zottságok előtt álló 1978. évi békemozgalmi felada­tokat. NÉPSZAVA ( A RÁDIÓ MELLETT ) VERSEK VASÁRNAP DÉLELŐTT Igényes, választékos­sággal tűzik műsorra va­sárnapról vasárnapra olyan költők verseit, akik ma nincsenek, vagy a maguk idejében nem vol­tak az érdeklődés és a közfigyelem homlokte­rében. Dsida Jenő, vagy most legutóbb Fenyő László néhány szép ver­se föltétlen megérdemli figyelmünket arra a pár percre, amennyit rájuk szán a rádió. Nemcsak azért, mert már-már el­feledett remekek tűnnek elő az irodalomtörténet porosabb lapjairól, ha­nem azért is, mert úgy válogatják ki ezeket a költeményeket, hogy vala­milyen módon meghatá­rozzák, megalapozzák a vasárnap délelőttjének hangulatát. Radnóti kor­­társának, Ronsard köve­tőjének, Fenyő Lászlónak Asszonyok címmel cso­korba szedett pár versét Fülöp Zsigmond mondta el , legutóbb a versekhez illő fanyar nosztalgikus modorban. Tízegynéhány perces kis összeállítások ezek, mégis sokat tudnak adni a ma emberének, akihez a rádión, tévén át jut el legbiztosabban a költemény. Vagy talán ép­pen e tízpercek nyomán válik majd versolvasó, verskedvelő emberré az „átlaghallgató”? AZT BESZÉLIK Közérdekű dolgokról pletykaszinten, vagy pletykákról közérdeklő­désre számot tartó for­mákban kell néha beszél­ni a rádióban is. És ha már a heti filmhíradó, meg a napilapok folyto­nosan a telefonnal meg a Costával foglalkoznak, érthető, hogy a fiatal új­ságírók és riporterek is megpróbálnak végére jár­ni e kérdésnek. Meg még jó néhány hasonlóan iz­galmas témát firtattak, a takarékbetétektől kezd­ve az állami elővásárlási jogig — fiatalos nekibuz­dulással, szenvedélyesen, hevesen. Talán éppen azért jelzik a rádióújság­­ban műsoruk alcímeként, hogy „fiatal újságírók és riporterek műsora”, hogy elnézzük nekik, ami adá­sukból hiányzik. Ezúttal egy kis meggondoltság, higgadtság nem ártott volna. ÜNNEPI VACSORA UTÁN Csak az ismétlésben si­került meghallgatnom a rádió Kabarészínházának legutóbbi műsorát, ami még így is friss volt, hi­szen november 7-én hang­zott el először. És friss marad, akárhányszor is­métlik meg, amit kezdje­nek is meg a rádiósok hamarosan! Ugyanis olyan derűs, humoros beszélge­téseket hallhattunk, ami­lyenre rég nem volt pél­da, csak talán valame­lyik korábbi Kabarészín­házban. Közéleti szemé­lyiségeket, neves embere­ket hívtak meg most egy kis anekdotázásra, fehér asztal mellé. A történe­lem nagy és ismert vo­nulatai mellett mindig akadnak olyan kevéssé Hidott epizódok, amelyek tréfásak, kedvesek, vagy szatirikusak — csak ép­­pen a történel­emköny­vek­ben nem találhatók meg. Olyasmi például, hogyan ment át a határon Radó Sándor „Dóra” — egy pesti villamosbérlettel, vagy hogyan vezették be Pióker Náci bácsi talál­mányát — húsz év eltel­tével. Csak meg kellett találni azokat az anekdo­­tázó kedvű embereket, amilyen Bondor József, Czottner Sándor, Úszta Gyula, Sebes Gusztáv, Varga Ferenc és a már említett Pióker Ignác, meg az ellenállhatatlan humorú R­adó Sándor, Marton Frigyes, Farkas­­házy Tivadar és Sinkó Péter szerkesztő, illetve házigazda minőségben irányította a beszélgetés menetét, néha-néha fi­gyelmes, de szükségtelen „elő­kacagással” biztosít­va a kellő fogadtatást. Tanulságosan szórakoz­tató, igazi derűs perce­ket szerző, jó műsort hal­lottunk. EZ IS, AZ IS... A vasasokat köszöntöt­te vasárnap este Hámori Éva műsora. A vasasszak­szervezet centenáriumá­nak tiszteletére meghívott vasasveteránok, és a ve­télkedőt nyert brigádok előtt zajlott az adás, amelynek­ zárszavát Su­gár György, a szakszerve­zet titkára tartotta. Olyan világ- és magyar irodalmi remekekből " válogatott csokorba jó néhányat a szerkesztő, amelyek vala­milyen módon kapcsolat­ban álltak a vassal, a vasmunkás emberrel. Ak­hilleusz pajzsának leírá­sától Burns verséig sok ismert és kedvelt, a mun­ka hősiességéről valló vers-, novella- vagy re­gényrészlet hangzott fel igényes színészi tolmácso­lásban. Nekem Kassák Lajos vallomása tetszett leginkább: az Egy ember élete című regényből azt az epizódot dramatizálták, amelyben a kis lakatos­ inas — a későbbi szerző — elkészíti élete első munkadarabját. Megin­dító, szép szavakat hal­lottunk a munkáról, ar­ról az örömről, amit a jól végzett alkotómunka je­lent. Turián György ren­dezése jól hangsúlyozta ennek az epizódnak a fon­tosságát már azzal is, hogy ezt hagyta csattanó­nak az összeállítás végé­re. Szép, hangulatos, lí­rai műsorral emlékezett meg a rádió a vasasok nagy évfordulójáról.­ ­ Háry Márta Színházi műsorok Operaház: Mózes (Fő­­isk. b. XIII. s„ 1. ea.. 7), Erkel Színház: Traviata (Főisk. b. XI. s„ 1. ea„ 7), Nemzeti Színház. ..Köszöntjük a 60 éves Szovjetuniót” — ünnepi műsor (du. 3). Különc (Fein. b. C. s.. 1. ea„ 7), Madách Színház: Hamlet (K. b. 8), Madách Kama­ra Színház: A házasság­szerző (7). Vígszínház: Kakukkfészek (7). Pesti Színház: Egy őrült nap­lója (7). Operettszínház: Kabaré (7). József Atti­la Színház: Özvegyek (7). Vidám Színpad: Észnél legyünk! (fél 8). Thália Szính­áz: Bal négyes pá­holy (7). Radnóti Miklós Színpad: A székesegyház (7). Egyetemi Színpad: Jean Vigo filmklub (15., fél 6 és fél 8). Korona- Pódium: „Bessenyei Fe­renc előadóestje” (7). Bp.-i Gyermekszínház: A farkas és a z gida (du. 3). Bábszínház (Jókai tér): A gyáva kistigris (de. 10). (Népköztársaság útja): Csongor és Tünde (du. 3). Zeneakadémia: Gary Steigerwalt zongo­raestje (Zongorab. 1/4., fél 8). Kamara Varieté: Nincsen múzsa tövis nél­kül (fél 6 és 8). * A Madách Színház igazgatósága közli, hogy ma este a ,,Hamlet” elő­adása — technikai okok­ból — 8­ órakor kezdő­dik • Fogékony embereket nevelni Pedagógus képzőművészek tanácskozása A pedagógus képzőmű­vészek kedden a Fáklya­­klubban tanácskozáson vitatták meg a rajztaní­tás és az alkotómunka összefüggésének kérdése­it, a tanár képzőművé­szek érdekvédelmének fő feladatait. Dr. Marsovszky Endre szakfelügyelő, a Pedagó­gusok Szakszervezetének művészeti tanácsadója, vitaindító előadásában hangsúlyozta, hogy a rajztanárnak nemcsak a tanulók kézügyességét és rajzkészségét kell fej­lesztenie, hanem hosszas feladatsorokon keresztül az absztrakció képességé­ig kell eljuttatnia a gye­rekeket, s fogékony, mű­vészetet értő embereket kell nevelnie. Hasznos, ha olyan pedagógusok ismer­tetik meg a növendéke­ket az alkotás folyamatá­val, akik maguk is aktív művészek. Kiemelte, hogy a Pedagógusok Szakszer­vezetének Központi Ve­zetősége messzemenően támogatja azokat az al­kotókat, akik áldozatkész nevelő munkájuk mellett művészi tevékenységet is folytatnak. Számukra évente továbbképző tan­folyamot rendez a szak­­szervezet, nyaranta pedig művésztelepeken nyújt nekik lehetőséget az al­kotásra. A pedagógus művészek tevékenységébe ad bepil­lantást az a most nyol­cadszor megrendezett ki­állítás, amelyen az ország minden részéből érkezett alkotások legjobbjait tár­­ják a nagyközönség elé a Fáklya-klubban. A sepsiszentgyörgyi színház Veszprémben Korábbi kölcsönös szín­házi kapcsolat örvende­tes folytatására kerül sor Veszprémben. A Petőfi Színházban november 1­6-­án, pénteken és 19-én, szombaton. Az Állami Magyar Színház társula­ta, Sepsiszentgyörgyiből, lesz ismét a veszprémi­ek vendége. Pénteken Sü­tő András• Csillag a máglyán című drámáját mutatják be, szombaton délután Emil Poenaru színművét, a Holt Peront, este Tamási Áron mű­vét, a Hegyi patakot. Új könyvesbolt­ irodalmi estek vidéken Celldömölkön holnap adják át a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat új könyvesboltját, amely Berzsenyi Dániel nevét viseli majd. Az új üzlet egymillió forintos köny- és hanglemezállománnyal indul. A megnyitás nap­ján irodalmi est kereté­ben mutatják be a kará­csonyi könyvvásár újdon­ságait. Szovjet könyvek kiállí­tását rendezik meg­ Deb­recenben november 18-án, az Agrártudományi Egyetemen. Ugyanezen a napon irodalmi est­e lesz a Gördülőcsapágy Művek kultúrotthonában. No­vember 19-én Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc me­gyei Könyvtárban, no­vember 25-én a szegedi Bartók Béla Művelődési Központban lesz zenés irodalmi est, szovjet mű­vekből. Maradj velem, mert beesteledett Tolnai Gábor esszéi A tanárt, a tudóst, a tanulmányírót régen és jól ismerjük. Legújabb könyvében, Maradj ve­lem, mert beesteledett című esszékötetében a szépíró Tolnai Gábor áll előttünk, minden eddigi­nél élesebben és tisztáb­ban. Személyes, bensőséges hang, a mindennapi be­széd fordulatait és han­gulatát megőrző, mégis választékos stílus , és pontos szakszerűség jel­lemzi a Maradj velem, mert beesteledett esszéit. Tartalmas utazás térben és időben ez a könyv: tanulságos és élvezetes barangolás valóságos föl­di utakon és az érzések, a gondolatok birodalmá­ban egyszerre. Quasimo­­dóhoz, Ungarettihez, Ah­­matovához, Darvas Jó­zsefhez, Simon István­hoz visz bennünket talál­kozóra Tolnai Gábor, s közben egy-egy élő kor­társunkhoz is. Rendkívül jellemző nemcsak z­en­e a könyvére, hanem egész pályájára, felfogásmódjá­­ra, hogy például amikor Szenes Molnár Albert nyomait kutatni megy Olaszországba, az útra két frissen megjelent könyet csomagol: Illés Endre meg Nagy László egy-egy kötetét. Az irodalom nem kü­lönálló részek halmaza, hanem összefüggő folya­mat, sugallja ez a példa is. De folyamatként sem elkülönülő az élet más területeitől, hanem több­szörös , kölcsönhatásban van velük. „Úgy tetszik, mintha nem is a rideg, hétköznapi valóságban venném a lélegzetet” — olvashatjuk egy helyütt a könyvben, de a mondat­ban a mintha a hangsú­lyos. Mert nagyon is a mindennapi valóságot tárja elénk ez a kötet, úgy, ahogyan az a költé­szet, a művészet világá­ban tükröződik. Tolnai Gábor könnyed eleganciával és pazarló bőséggel szórja elénk műveltségének értékeit. Ebben a könyvében is ontja az ismereteket, de nem engedi, hogy ez a gazdagság riasztóvá vál­jon az olvasónak; sőt, inkább vonzóvá teszi az összefüggések megvilágí­tásával, az érdekességek hangsúlyozásával, a to­vábbgondolkodásra buz­dító fogalmazásmóddal. Formailag önálló, cí­mekkel elkülönített esz­­szék sorakoznak a könyv lapjain, gondolatilag még­is egységes munka a Ma­radj velem, mert beeste­ledett. Olvasás közben egy-egy részt önmagában nézve úgy érezzük, mint­ha a magányról írna Tol­nai Gábor, azt panaszol­ná, s csak a végén, min­det együtt látva értjük meg, hogy éppen a ma­, lány oldódásáról beszél. Az ember önmagához va­ló visszatalálásáról. Erről szól és ezért íródott ez a könyv. (Szépirodalmi) Mátyás István int ›o‡]iun­zz›i)›Nun — A zürichi egyetemen — a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulója alkalmából — kiállítás nyílt öt európai szocialista ország nyugati nyelveken megjelent tu­dományos műveiből. Ha­zánkat mintegy 130 kötet képviseli. — A Varsói melódiát, L. Zorin lírai drámáját mutatják be a Színház- és Filmművészeti Főisko­la vizsgaelőadásaként no­vember 17., 22. és 28-án este a főiskola kamarater­mében (VIL, Rákóczi út 21.).

Next