Népszava, 1978. július (106. évfolyam, 153-178. sz.)

1978-07-01 / 153. szám

lt­7*. július 1. Budapest fejlesztése A Fővárosi Tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) 4500—5000 elavult, kom­fort nélküli, vagy fél­komfortos lakás korszerű­sítése oldható meg. Foly­tatódnak a sortatarozások is. Minden beruházás, fej­lesztés alapja a közmű. Hogyan állunk ezen a té­ren? Ez is kulcskérdés A célkitűzések ezen a terü­leten is várhatóan meg­valósulnak .A Szentend­rei-szigetről a főváros több vizet kap majd, a déli területről pedig a tervezettnél kevesebbet Ennek oka, hogy a csepeli vízmű 1980 helyett csak 1983-ban készül el. A ter­vezett új tározókat mind átadják Az észak-pesti szennyvíztisztító telep építése tervszerűen ha­lad. A telepszerű töme­ges lakásépítések alap­közmű-ellátása kellő idő­re megvalósul Jól halad a gázprogram Az eltelt két év kedvező képet mu­tat : a gázfog­yasztóhelyek száma például 10 száza­lékkal lesz magasabb, várhatóan, mint az ere­deti terv volt. A tömegközlekedés fej­lesztése továbbra is az egyik legfontosabb fel­adata a város vezetőinek. Megnyugtató, hogy a ter­vezett 1524-gyel szemben várhatóan csaknem 2000 új tömegközlekedési jár­művet szereznek be, így a zsúfoltság enyhülhet. .4 tervben szereplő 9 közúti felüljáró helyett 10 építé­se fejeződik be. A troli­hálózatot az előírtnál na­gyobb arányban bővítik. Jól halad a Kőbánya- Kispest és a Nagyvárad tér közötti metróvonal építése. 1980 első felében megindulhat a forgalom. Valószínű, hogy az északi szakasz csak 1981-ben lesz kész. Az átépített Marx teret még ebben a terv­időszakban átadják. Az idén elkészül a Jászai Mari téri és a Franke­ Leó utcai gyalogos-alul­járó. Elhúzódik viszont a Boráros tér átépítése. A jóváhagyott ötödik ötéves terv 1900 kórházi ágyfejlesztést ír elő. Elő­reláthatóan ennél valami­vel több valósul meg Ed­dig felépült a Róbert Ká­roly körúti kórház új szülészeti, és a Tétényi úti kórház új pavilonja. Szervezéssel a IV. kerü­letben, a csepeli kórház­ban és az Uzsokiban ösz­­szesen több mint 170 ágy­­gyal gyarapodtak a kór­termek. Az egészségügy két legfontosabb beruhá­zása továbbra is a dél­pesti kórház és a Margit felújítása, bővítése. Az általános iskolai ta­nulók száma 1980-ban meghaladja a 180 ezret. A program szerint 1060 tantermet kellene felépí­teni, de valószínűleg csak ezer készül el, így nem csökken az iskolai zsú­foltság, s gondot okoz, hogy több középiskola építése is késik. Az ok: nincs építőipari kapaci­tás. A tervezett 6575 böl­csődei férőhelyből körül­belül 600 átadása­­ áthú­zódik 1981-re. Valamivel több óvoda nyílik meg mint amennyit a terv elő­ír, ám az igényekhez ké­pest még ez sem lesz ele­gendő. Az ellátottsági szint várhatóan 87—88 százalékos lesz. Az elmúlt két évben nagy alapterületű áruhá­zak egész sora nyílt meg 1980-ban elkészül az Örs vezér téri üzletközpont, a kőbányai áruház, a Kere­pesi úton egy nagy ABC- és önkiszolgáló-étterem, s több ABC-áruházat kap­nak a külső, ellátatlan területek. A tervezettnél azonban — az erőfeszíté­sek ellenére — több mint 20 ezer négyzetméterrel kevesebb kereskedelmi lé­tesítmény valósul meg. A tanácsülés az előterjesz­tést elfogadta, majd új rendeletet alkotott a ta­nácsi rendelkezésű laká­sok elosztásáról, a lakás­igények társadalmi elbí­rálásáról . Dr. Nemes Tibor, a la­kásügyi főosztály vezetője szóbeli kiegészítőjében hangsúlyozta: életszínvo­nalunk alakulása, a kere­seti arányok kedvező változása, s több más té­nyező szükségessé tette, hogy módosításra kerül­jön a lakásügyi tanács­­rendelet. Az egyes lakás­ellátási formákra az igény­jogos­ult­ságát a ja­vaslat az igénylő vagyoni, jövedelmi viszonyainak megfelelően szabályozza. Tanácsi bérlakásra jelen­leg 1500 forint, tanácsi értékesítésű lakásra 2500 egy főre jutó átlagos havi jövedelem mellett jogo­sult valaki Ezeket a jö­vedelmi határokat az új rendelkezés tanácsi bér­­lak­ásra 2200­ tanácsi ér­­tékesítésű lakásra 3200 forintban állapította meg A javaslat bérlakás ese­tében a korábbi 50 ezer helyett 80 ezer forintban, tanácsi értékesítésű lakás esetében 100 ezer helyett 150 ezer forintban hatá­rozza meg az ingó-ingat­lan — telek stb. — va­gyon szerinti jogosultsági feltételeket. Az­ új ren­delet alapján több taná­csi bérlakás épül — ilyen lesz a lakások 70—75 szá­zaléka — és csökken a tanácsi értékesítésű, a ta­nácsi elosztású társasházi lakások aránya. Minden­nek jelentős anyagi kiha­tása van mind az állam­polgár, mind a tanácsi költségvetésre. Kedvezmé­nyesebben bírálják el — a jövedelemhatárokat il­letően — a nyugdíjasok, a gyermeküket egyedül nevelő és egyedülállók lakáskérelmét. (Maximáli­san egy személynél 300 Ft pluszt engednek.) Az új rendelet nemcsak az igényjogosultságban, ha­nem a kiutalásoknál is tartalmaz néhány új vo­nást. Az igazságosabb és egy­séges lakáselosztás érdekében a megüresedett lakásokra is elrendelheti a végrehajtó bizottság az új tanácsi bérlakásokra vonatkozó elosztási szabá­lyok alkalmazását. Most már véglegesen is ki le­het utalni szükséglakáso­kat, szoba-konyhákat s a jövőben több lehetőséget adnak a műszakilag al­kalmas helyiségek lakás­sá való átalakításához, a lakások megosztásához. Fokozódik a társadalmi ellenőrzés az elosztásnál és a sorrendiség megál­lapításánál az eddiginél nagyobb súlyt kap a mun­kahelyi törzsgárdatagság, a kitüntetés, a kiváló dol­gozó oklevél is. A tanács­ülés a rendelettervezetet megvitatta és elfogadta. Ezután megtárgyalták az engedély nélküli építke­zések helyzetéről szóló előterjesztést. Kovács Ildikó A kiváló urológus-sebész A Professzor úr tanítványa Semmelweis születés­napja ismét megannyi le­hetőség a riporternek portrét írni kiváló orvo­sokról. Eckhardt Sándor profesz­­szorról, aki a rák elleni küzdelemre tette fel életét. Renner Antal kandidá­tusról, a­ kézsebészet egyik hazai úttörőjéből. Zoltán Jánosról, a kitűnő plaszti­kai sebészről, Ádám Ig­nácról, akinek tiszta em­berségén mesterségének eszköze, az átható rönt­gensugár sem ütközne foltba. Wabrosch Géza urológussebészről, akinek mosolygós fiatalossága nagy tudást, bölcsességet takar. Ismerősök. Szinte sze­mélyes ismerőseim. Nehéz választani, kit mutassak be közelebbről az olvasó­nak. Választásom főként azért esett az urológus se­bészre, mert valami olyas­mit tudok róla, amire — ismereteim szerint — r­i­­t­av akad példa. Sajnos, ritkán. Wabrosch Géza, a Já­­nos-kórház urológus főor­vosa, a ,,Noszkay iskola’’ eminens tanulója elődjé­vel, az immár nyugdíjas professzorral hihetetlen harmóniában működik együtt. . — Róla írjon — biztat. — Róla nem lehet ele­get írni — agitál mély meggyőződéssel. — Az ő­­ életét, pedagógiát készség l­gét az egyetemen kéne ta­nítani . . . Nekem óriási szerencsém volt, hogy Noszkay Auréltól tanul­hattam meg­­ szakmát, a gyógyítást. Óriási szeren­csém, hogy ma is együ­tt dolgozhatunk, megosztha­tom vele szakmai gondjai­mat és ő mindig korszerű választ ad. Sosem éreztet­né a nagyobb tudás fölé­nyét. Én hálával, tisztelet­tel nézek fel rá. Ő pedig engem tart az osztály ve­zetőjének, segít, de nem felülről. íme, csaknem beleesem a csapdába. A mesterről írok, holott most a tanít­ványon a sor. — Az egyik tanítványon — helyesbít Wabrosch ta­nár úr. Mert Noszkay pro­fesszor neveltjei — szám szerint tizenegy főorvos — a főváros és az ország kü­lönböző kórházaiban igye­keznek meghonosítani a szellemet, amely a János­­kórházban alakult ki, erő­södött meg. — 25 évet töltöttem itt eddig. Mint urológus, itt születtem Itt szerettem meg, itt tanultam meg a szakmát. De azt is, hogy ma már kevés a szakmát ismerni, leírni. Sokkal több szükséges Totális betegel­látásra törekedni... Mi lenne az"? — Nekem, mint uroló­gus sebésznek nem lehet más passzióm, mint ope­rálni. Szeretek operálni. Ám, a műtét sikeréhez, azaz a beteg gyógyulásá­hoz épp ilyen fontos a harmonikus feltételrend­szer Hiszek abban, hogy egy kórházi osztály tiszta­sága, kulturáltsága, tudat­formáló erő lehet. Hogy — elnézést a triviális hason­­latért — a hazai vécék méltán ostorozott állapo­tának megváltoztatása a kórházi mellékhelyiségek tisztaságánál kezdődik. Hogy egy-egy kórházi osz­tály rendben tartása a mai nehéz viszonyok között is keresztülvihető. Megoldot­tuk például, hogy a fris­sen operált betegeket úgyn­evezett posztoperatív kórteremben helyezzük el. Megoldottuk a szennyes­­ledobót, a korszerű steri­lizálást — endoszkópos műtőt alakítottunk ki, és szereltünk fel . . (Hólyag­­tumort, prosztata nagyob­bodást stb. hasmetszés el­kerülésével is lehet ..ope­rálni” .. .) És megtanulták, hogy a gyógyítás csak fegyelme­zett munka eredménye le­het. Noszkay professzor úr, a humanista beállított­­ságú, haladó szellemű se­bész, a néhány éve még szuperaktív közéleti sze­mélyiség kemény ember. Kérlelhetetlenül megkö­vetelte a rendet, feszes tempót diktált. Mindig tudott — ma is tud — díjat produkálni, mert az önképzésben is fáradha­tatlan volt. Számára a pi­henést a Pest környéki te­lepülés csöndje jelentette. De erre a csöndre is csak azért volt szüksége, hogy háboríthatatlanul olvassa az urológia irodalmát. Hogy pihen a tanít­vá­ny.. — Kereset. Minden hét­főn megállapítom, megint nehéz hetem lesz. Kór­ház, pártbizottsági mun­ka a XII. kerületben. Szombaton, vasárnap? Akkor is benézek az osz­tályra Leányfaluról szin­ten, ahová csak azért me­rek kimenni, mert —­ a fe­leségem elintézte — ott is van telefonom. . Boldog vagyok, mert hagynak dolgozni. Mert látom, hogy lehet fejlődni, ha nehéz is. Jó munkatár­sakat örököltem, szeretem ezt a kórházat. Ez egyet­len vágyam, hogy ezután is hagyjanak dolgozni ... Az ilyen vágyak nálunk általában teljesülnek. Kü­lönösen, ha kiválóak kí­vánják . .. Lukács Mária NÉPSZAVA tanácselnök­i értekezlet Az üzemekben és a gyá­rakban az eddiginél foko­zottabban ellenőrizzék a munkavédelmi előírások megtartását és szigorúb­ban járjanak el a felelőt­len mulasztók ellen — hangsúlyozták a fővárosi, a megyei és a megyei vá­rosi tanácselnökök érte­kezletén, amelyet pénte­ken tartottak Papp Lajos államtitikárnak, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivata­la elnökének vezetésével a Parlamentben, az üzemi balesetek és a munkavé­delmi helyzet alakulásá­ról Fecze Lajos, a SZKOT osztályvezetője tájékoztat­ta a résztvevőket. Az értekezleten megál­lapították: miközben a dol­gozók munkakörülményei összességében javulnak, a munkások védelmét szol­gáló tevékenységben hely­telen szemlélet és gyakor­lat érvényesül. Megenged­hetetlen például, hogy a régi elavult üzemrészek korszerűsítésénél, fejlesz­tésénél egyszerűen ,,meg­feledkeznek” a dolgozók egészségének védelméről, a különböző berendezések felszereléséről. A vállala­ti műszaki, gazdasági és pénzügyi vezetők egy ré­sze ugyanis elsősorban cszre­a termelői kapacitás növelésére törekszik: munkájukban az egészség­­ügyi kérdéseket illetően a ,,majd megoldjuk" szemlé­let érvényesül. Más he­lyütt a túlzott takarékos­ság miatt hiányoznak a korszerű felszerelések. A balesetek 74 százaléka mulasztás, felelőtlenség, helytelen magatartás miatt fordul elő. S ami még ennél is elgondolkod­­tatóbb: a vezetők nagy ré­sze — tartva az erkölcsi, az anyagi felelősségtől — nem tárja fel a balesetben érintett beosztott vezetője mulasztását, így az esetek többségében megelőzésre nem történik érdemi in­tézkedés. A tanácselnökök ezután — Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter beszá­molója alapján — az egészségügyi ellátás hely­zetét vitatták meg. A na­pirend tárgyalásán részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ü­lése Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságá­nak pénteki ülésén az or­szággyűlés állandó bizott­ságainak az 1977. évi költ­ségvetés végrehajtásáról és a népgazdaság fejlődé­séről kialakított állásfog­lalásaikat ismertették a bizottságok képviselői. Pesta László a szociális és egészségügyi bizottság véleményét tolmácsolta. Kasó József, a mezőgazda­­sági bizottság javaslatát ismertette. Salamon Hugó­­né a kulturális bizottság, Kovács Istvánné a keres­kedelmi bizottság, Kiss Jenő, az építési és közle­kedési bizottság nevében beszélt. Ollári István az ipari bizottság vitáját is­mertette. A vita tanulságait, ké­szülő intézkedéseket Falu­­végi Lajos pénzügyminisz­ter összegezte. A tanácskozás Bognár Józsefnek, a terv- és költ­ségvetési bizottság elnöké­nek zárszavával ért véget­ .A többi állandó bizottság véleményéhez kapcsolódva indítványozta az 1977. évi költségvetés végrehajtásá­ról szóló törvényjavaslat elfogadását. ­ Az i­ír inűsköd­és távlatai Bizonyára nem tartják önkényes hatáskeresésnek, ha összekapcsolom a hét svét jelentős eseményét. Miközben a Szaljut 6 űr­­állomásorosi Sziréna-prog­ram kerekben technoló­giai kísérleteket végeztek az űrhajós szakemberek, Bukarestben 4 kontinens 15 országának magas be­osztású kormányférfias je­lenlétében tanácskozott a KGST XXXII. ülésszaka a szocialista gazdasági in­tegráció továbbfejlesztésé­ről. Mi a hasonlóság a két eseményben ? Amíg a Földön a baráti országok kölcsönös áru­forgalma, a gyártásszako­sítás és a kooperáció fej­lesztése, a t­udományos­­műszaki együttműködés, a közös erővel épített ter­melő- és szállítóberentle­­vesek eddigi eredményei é­s további feladatai vol­A KGST üléséről szóló híradásokat egyébként a szerkesztőség színes tele­vízióján néztem. .4 készü­léket szovjet képcsövei, Lengyelországból és az NDK-ból származó alkat­részekből­ magyar gyár szerelte össze. S ugyan­csak ennek a készüléknek a képernyőjéről értesül­tem a hírről, hogy hét or­szág dolgozóinak össze­hangolt, együttes munká­ja eredményeképp, még az idén­­ üzembe helyezhető lesz az Orenburgi­­Szövet­ség” gázvezeték, amely — többek között — hazánk ipari alapanyag- és ener­­giahordozó-ellátásában nélkülözhetetlen. Magyar szempontból nézve, a népgazdaság sze­lektív fejlesztése nemcsak a nyersanyagok és az energiahordozók importját teszi nélkülözhetetlenné. Ha gazdaságosan, világ­piaci mércével is elfogad­ható gyártmányokat aka­runk készíteni, akkor fo­koznunk szükséges a késztermékek behozatalát is a baráti országokból. S elengedhetetlen a szako­sítás és a kooperáció gyor­sított ütemű továbbfej­lesztése. Ide értve a kü­lönféle berendezések, jár­művek részegységeinek és alkatrészeinek gyártás­­megosztását is. Mindez­t ugyanis, hogy biztos be­tűk napirenden, addig a világűrben éppen a felso­rolt törekvéseket előrevi­vő gyakorlati kísérlet folyt. Hiszen szovjet űr­hajóban, lengyel tudósok által kidolgozott műszaki programot hajtott végre két nemzet űrszemélyzete. De nem kell égi magasla­tokba emelkedni ahhoz, hogy észrevegyük: a KGST-országok szoros együttműködése minden­napjaink elidegez­íthetet­len része. Amíg a szer­kesztőségbe értem, hogy ezt a cikket megírjam a nemzetközi együttműkö­déssel készült Lada-gép­­kocsin tettem meg az utat. Közismert, hogy ez a gép­­kocsi-kooperációs prog­ram nagyban hozzájárult az automobilizmus — nem is akármilyen színvo­nalú — magyarországi terjedéséhez, szerzési forrásai, hosszabb távra meghatározott piaci lehetőségei és termelési kooperációs kapcsolatai vannak a magyar iparnak , rendkívüli stabilitást kölcsönöz a népgazdaság­nak, garantálja országépí­­tő tervei­nk reá­l­i­tásá­t. S ez nemcsak a mi ha­zánkra érvényes, hasonló előnyöket élveznek a többi résztvevők is. A KGST komplex programja, a ba­ráti országok terv­egyez­tetésén alapuló összehan­golt gazdaságpolitikája, a stabilitás, a kiegyensúlyo­zott növekedés lehetőségeit kínálja a résztvevőknek, olyan világgazdasági kö­rülmények közepette, ami­kor — a termelőerők szempontjából igen fejlett — tőkés országok is valu­taválsággal, az infláció és a munkanélküliség együt­tes tehertételével küszköd­nek. Ugyanakkor a KGST Bukarestben zárult XXXII. ülésszaka bizony­ságot adott arról, hogy ez a szervezet — a stabil ele­mek mellett — nagyfokú rugalmasságra is képes. A célprogramokra gondolok, azokra, amelyek az 1990-ig terjedő hosszú távú együttműködést irányoz­zák elő az energetika, a sűtő- és nyersanyagipar, a mezőgazdaság és az élel­miszeripar, valamint a gépipar köreiben. Ha úgy tetszik, ezek a programok nem egyebek, mint a ru­galmas alkalmazkodóké­pesség megnyilvánulásai, hatásos válaszok arra a ki­hívásra, amely korunk égetően fontos kérdései­ben — a növekvő mérvű energia- és élelmiszerigé­nyek biztosítása a termé­szeti erőforrások és a rendelkezésre álló művel­hető földterület adottságai mellett — a világgazdaság előtt állnak. Hiszen az energiaforrá­sok bővítése — a tagor­.A szocializmus orszá­gaiban minden az embe­rért van. A sarkalatosan fontos energia- és élelme­zési kérdések mellett ép­pen ezért kapott kiemel­kedő figyelmet a KGST- tagállamok ipari, fogyasz­tási cikkeinek fokozott mértékű termelése. A nö­vekvő életszínvonal magá­val hozza a lakosság bő­vülő igényeit ezek iránt a ter­mékek iránt. S az el­mondottakhoz a szükséges hátteret nyilvánvalóan a gépipar összehangolt, együttes fejlesztése adja. Ezeket a témákat tartal­mazzák a hosszú távú cél­programok. Ilyen öszefüggésekben a gazdasági kérdések már politikai jelentőségűvé válnak. De egyéb kiemel­kedő érdekessége is volt — politikai szempontból — a Bukarestben tartott ülésszaknak. Nekünk magyaroknak, különösen fontos, hogy a magunk szerény lehetősé­geivel is hozzájárulhatunk ennek az egyre tekintélye­sebb szervezetnek a tevé­kenységéhez. Nemzeti szempontból, adottságain­kat tekintve kiemelkedő jelentősége van számunk­ra a nyersanyag- és ener­getikai célprogramnak. S az ezekkel kapcsolatos ko­hászati, vegyipari, köny­­nyűipari és egyéb­ nyers­anyagokra vonatkozó al­­programoknak. Számos együttműködési területen nagyon is érdekeltek va­gyunk, hiszen a felsorolt termékekből nagyrészt be­hozatalra szorulunk. Ugyanakkor — mint Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, az ülésszakon mondott beszédében ki­emelte: a mezőgazdasági célprogram keretében ké­szek vagyunk további erő­feszítéseket tenni, de en­nek feltételeit az érintett országokkal mielőbb két­­oldalúan szükséges egyez­tetni, mivel a korszerű mezőgazdasági termelés eszközigénye esetenként számok ezzel kapcsolatos geológiai együttműködése — éppúgy kulcskérdése napjainknak, mint a kiter­melt energiahordozók cél­szerű felhasználása. (Pél­dául: a szénhidrogéneket minél nagyobb arányban hasznosítsuk ipari nyers­anyagként, ahelyett, hogy mértéktelen mennyiség­ben eltüzelnénk.) Vior­an* /#·#»•*­*«*/« „A mostani tanácskozá­son — mint Marjai József, hazánk állandó KGST képviselője, miniszterel­nök-helyettes, nyilatkoza­tában hangsúlyozta — nagy horderejű, világpoli­tikai jelentőségű esemény volt, hogy a Vietnami Szo­cialista Köztársaság belé­pett a KGST tagjai sorá­ba. Tanácskozásunkon részt vett megfigyelőként az Angolai Népi Köztársa­ság, a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaság és a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság, képvise­lője is. Mindez fénye­sen bizonyítja, hogy a KGST-országok baráti kö­zösségének tekintélye szüntelenül nő a világban és nagy vonzerőt gyakorol különösen a fejlődés szo­cialista útjára lépett or­szágok számára.” Sőt­­ut teendőink eléri az alapanyag-terme­lési ágak fajlagos beruhá­zási szükségleteit. Befejezésül tegyük hoz­zá, hogy a KGST együtt­működéseiben való rész­vétel nemcsak lehetősége­ket ad, hanem kötelezett­ségekkel is jár. Nyilván­való, hogy a magyar vál­lalatoknak, a dolgozóknak is a korábbinál több fi­gyelmet szükséges fordí­tani a vállalt szállítási kö­telezettségek inaradékta­­■lan teljesítésére. Vannak ■kétségtelen teendőink az általunk szállított áruk minőségével és választéká­val kapcsolatosan. Mint ahogy mi is egyre maga­sabb színvonalú terméke­ket várunk partnereink­től. A KGST-országok eddi­gi eredményei a jelen és a­ közelmúlt együttműkö­désének gyakorlati példái, éppúgy, mint a legutóbbi ülésszakon meghatározott feladatok, biztosítékot nyújtanak arra, hogy a hosszú távú célprogra­mokban lefektetett elvek mielőbb tárgyi valósággá válnak. Vajda János rvndkirüli stabililÓH

Next