Népszava, 1981. november (109. évfolyam, 257–280. sz.)
1981-11-27 / 278. szám
NÉPSZAVA 1981. NOVEMBER 27., PÉNTEK Európai szakszervezeti konferencia az együttműködés és a béke védelme szellemében fzeszélgetés Timmer Józseffel, a SZOT titkárával A IV. európai szakszervezeti konferencián részt vevő küldöttség tagjával, Timmer Józseffel, a SZOT titkárával, a küldöttség hazaérkezésekor folytattunk beszélgetést. — A IV. konferencia alkalmából immár ötödször találkoztak az európai szakszervezeti vezetők. 1974-ben határoztuk el, hogy rendszeresen találkozunk abból a célból, hogy a bennünket érdeklő kérdésekben tapasztalatokat cseréljünk, s lehetőségeink szerint, közös akciókat indítsunk megoldásukra — mondotta bevezetőül Timmer József. „ Milyen témák szerepeltek napirenden? — Eddigi konferenciáinkon a dolgozó emberek élet- és munkakörülményeit valóságosan érintő kérdések szerepeltek napirenden. Nevezetesen a munkahelyi környezet, az egészségvédelem kérdései, az ifjúság foglalkoztatottsága és a szakmai képzés, amelyek a szakszervezeti tevékenységben mind jobban előtérbe kerülő problémák. Konferenciáink ezekre a kérdésekre mindig reális választ alakítottak ki, s állásfoglalásaik minden bizonynyal hatással vannak saját országunk gyakorlatának elősegítésére. Ebből a szempontból hogyan értékeli a mostani konferenciát? — A IV. konferencia, úgy gondolom, minden tekintetben értékesebb és hatékonyabb, mert e tanácskozásunkat az eddigieknél lényegesen nagyobb baráti, együttműködésre törekvő szellem hatotta át. A napirendre tűzött kérdésben értékes tapasztalatcsere alakult ki. Szerintem a témában — tehát a tudomány és a technikai fejlődés hatása a dolgozók élet- és munkakörülményeire — kölcsönösen nagyon sokoldalú információra tettünk szert. — Hogyan hasznosíthatják a konferencia eredményeit a magyar szakszervezetek? — Elhatároztuk, hogy a tapasztalatokat közkinccsé tesszük. Rendszeresen informáljuk egymást arról, hogy a tudományos, technikai fejlődés alkalmazása során milyen intézkedéseket tettünk és igényelünk. A kétoldalú kapcsolatokban is arra fogunk törekedni, hogy ezeket hasznosítsuk. Ezért elhatároztuk, egy központi információbank létesítését. A napirenden szereplő kérdés megvitatása mellett milyen jelentőséget tulajdonít a konferenciának? — Tanácskozásunkon szóba került az európai béke és biztonság kérdése. Ezt rendkívül nagyra értékelem. E téma ma különösen időszerű, s a szakszervezeteknek állást kell foglalniuk, örömmel tölt el bennünket, hogy a szakszervezetek képviselői egyértelműen síkraszálltak a béke és biztonság megóvása érdekében. Szenvedélyesen szóltak az emberiséget fenyegető veszélyekről, a fegyverek felhalmozásáról és valamennyien síkraszálltunk azért, hogy ezt felszámoljuk. Ennek érdekében közös akciókra határoztuk el magunkat. Személy szerint mi tette önre a legnagyobb benyomást? — Az, hogy gondolkodásban, felfogásban, törekvésben még közelebb jutottunk egymáshoz. Nem a nézetkülönbségek uralták tanácskozásunkat, hanem az, hogy szakszervezeteinknek jelentős szerepe van a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakításában. Mindez jelentős perspektívát nyújt az európai szakszervezeti mozgalom számára. Különös örömömre szolgál az is, hogy megállapodtunk a folytatásban: 1983-ban, a dolgozó emberek alapvető kérdéseit tárgyaló újabb konferenciára, eszmecserére jövünk össze. • Szalay Ferenc Nemcsak a statisztika a hibás Több mint százezer baleset A 100 százalékos táppénz visszhangja - Növekvő önállóság, nagyobb felelősségű Országos munkavédelmi tanácskozás Országos tanácskozást tartottak csütörtökön a SZOT székházában a munkavédelemmel foglalkozó szakemberek. A tanácskozáson , amelyen Sólyom Ferenc, a SZOT titkára elnökölt, Főcze Lajos, a SZOT munkavédelmi osztályának vezetője, az Országos Munkavédelmi Bizottság titkára számolt be a munkavédelmi helyzet idei tapasztalatairól, valamint az 1982-es év tennivalóiról. 1981 első tíz hónapjában bejelentett üzemi balesetek száma több mint százezer. Ez 25 százalékkal több a tavalyi bejelentésnél. Különösen a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és az erdőgazdaságokban számottevően növekedett a halálos, a súlyos és a tömeges balesetek száma. 1981 első félévében 1341 foglalkozási megbetegedés történt, 21 százalékkal több, mint tavaly. A statisztikailag nyilvántartott balesetek, foglalkozási megbetegedések számának növekedéséhez jelentősen hozzájárult az üzemi balesetek fogalmának, valamint a bejelentésre kötelezett foglalkozási megbetegedések körének idén január 1-től történt kiterjesztése. A 100 százalékos üzemi baleseti táppénz bevezetése kedvező társadalmi visszhangot váltott ki, s egyben a bejelentési fegyelem növekedését eredményezte. Az üzemi balesetek, a foglalkozási megbetegedések számának jelentős növekedésében azonban további tényezők is közrehatnak. Az egyre gyorsuló műszaki fejlődéssel, az új technika és technológia elterjedésével új veszélyforrások jelentkeznek, s az ilyen veszélyek elhárításának módját még nem mindenhol ismerték meg. Ez azonban nem lehet mentség azok számára, akik tervezik, kivitelezik vagy bevezetik az új eljárásokat. Az év végéig befejeződik a munkavédelem népgazdasági és ágazati szintű újraszabályozása, amely az alapvető követelményekben egységet teremtett. A tanácselnöki rendelkezéseket a végrehajtásra 1982. március 31-ig kell kiadni. A korszerű munkavédelem követelményrendszerének kialakítása megfelelő ütemben folyik, de gondot okoz, hogy egy-két felügyeleti szerv vezetője — érthetetlenül — a munkavédelmet nem tekinti feladatának, s azt tartja, azzal foglalkozni a vállalatok dolga. Ez az álláspont — mint a tanácskozás hangsúlyozza — a dolgozó ember lebecsülését jelenti, s ezért nem lehet elfogadni. Jelentős eredményekről adott számot az értekezlet munkavédelmi fejlesztésének középtávú és éves tervezési módszerében. A meghatározó álláspont e téren is változatlan: közvetlen életveszély elhárítása nem lehet pénz kérdése, a többi tennivalót pedig reálisan kell rangsorolni. A szakszervezeti testületek munkavédelmi feladatairól, a munkavédelmi felügyelők jog- és hatáskörének gyakorlásáról szólva az előadó hangsúlyozta: e téren is fel kell hagyni az egymásra mutogatással. Munkavédelmi területen is megnőtt a gazdálkodó szervezetek önállósága és felelőssége. Ennek tükröződnie kell a működési és szervezeti szabályzatokban, a munkaköri leírásokban, a technológiai utasításokban. Az irányító szakszervezeti szervek kötelessége, hogy segítsék és ellenőrizzék a szervezeti tennivalók elvégzését, a szakszervezeti alapszervezetek testületei munkavédelmi tevékenységének fejlődését. Hátrányt okozhat a jogtudatlanság Ülést tartott az országgyűlés jogi bizottsága Csütörtökön az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karának épületében ülést tartott az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A dr. Gajdócsi István elnökletével lezajlott tanácskozáson dr. Petrik Ferenc igazságügyi miniszterhelyettes a jogi ismeretterjesztés, így különösen a jogi könyvkiadás helyzetéről, feladatairól tájékoztatta a képviselőket. Elmondotta egyebek között, hogy az elmúlt években a jog szerepe tovább fokozódott életünkben, ezzel azonban az állampolgárok jogismerete nem tartott lépést. A napirend vitájában dr. Antalffy György Csongrád megyei képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy a jogi kultúra fontos részét képezi a politikai kultúrának, s már csak ezért is nagyobb figyelmet kellene fordítani az ismeretterjesztésre. Dr. Juhász Tibor Bács-Kiskun megyei képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy még a leghétköznapibbnak tűnő jogi kérdésekben is szükség van a szakemberek közreműködésére. Ha valaki megbetegszik, természetes reagálása, hogy orvoshoz fordul. A jogi problémáknál már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Előfordul: az emberek úgy vesznek ingatlanokat, hogy meg sem nézik a telekkönyvet. Sok más területen is tapasztalható a legalapvetőbb jogi ismeretek hiánya, amely utólag súlyos következményekhez vezet. Dr. Röder Edit budapesti képviselő aláhúzta: a jogpropagandának gyorsabban kellene reagálnia a változásokra, az újdonságokra. A következő években a korábbinál sokkal nagyobb szerepet kapnak például életünkben az úgynevezett polgári jogi társaságok és a gazdasági munkaközösségek. Ehhez képest meglepő — hangsúlyozta a képviselőnő —, hogy ezek a témák a jogi kiadók 1983-ig már elkészült terveiben nem szerepelnek. Dr. Nezvál Ferenc budapesti képviselő egy régi gondot vetett fel: szerinte annyi ma már a jogszabály, hogy azokat még a jogászok sem tudják nyomon követni. Gulyás Emilné Szabolcs- Szatmár megyéiből örömmel üdvözölte a Szakszervezeti Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalatnak azt az elképzelését, hogy a leggyakoribb polgári jogi és államigazgatási ügyek ismeretanyagával egy ügyintézési ábécét ad ki. Ezzel kapcsolatban felvetette: nagyobb figyelmet kellene fordítani arra, hogy minden falusi könyvtárba jussanak el a praktikus jogi kézikönyvek. Szokola Károlyné dr. Somogy megyei képviselőnő szerint a jogi könyvkiadás semmiképpen sem pótolhatja az állampolgárok közvetlen, személyes tájékoztatását. Kiemelte, hogy ma még a jogpropagandát is propagálni kell. Csak így kelthető fel az érdeklődés a különféle jogi kiadványok iránt. Venéczi János budapesti képviselő arra az ellentmondásra utalt, amely a jogszabályok értékítélete és a közvélemény igazságérzete között olykor fellelhető. A vitában —, amelyben felszólalt dr. Csiky Ottó, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese és dr. Lévai Tibor, a legfőbb ügyész helyettese is — elhangzott: a középiskolákban az állampolgári ismeretek oktatása még nem kapott kellő rangot. A bizottság úgy döntött, hogy ezzel kapcsolatban, valamint más témákban is ajánlással fordul az illetékesekhez. A testület ezután jelentést hallgatott és vitatott meg a jogászképzés helyzetéről és feladatairól. Deák András A Kender Juta és Politextil Gyárban az 1981-es vállalati nyereség tervezett összegét még az év első felében 70 millió forintra emelték, de az eredmények azt mutatják, hogy ezt is túlteljesítik, és mintegy 100 millió forint lesz a nyereségük. A jó eredményt legfontosabb terméküknek, a műanyagszelepes zsáknak jó minőségű és a tervezettnél nagyobb mértékű előállításával érték el. 1981-ben 12 millió darabot gyártanak a vegyipari termékek szállítására alkalmas zsákból, többek között olasz, svéd, holland és egyesült államokbeli megrendelőknek MTI Fotó : Tóth Bálint felvétele 3 A MINISZTERTANÁCS MEGTÁRGYALTA __›Ésszerűbben gazdálkodni a közpénzekkel Nemcsak a nehéz gazdasági helyzet, hanem az ésszerűség is megköveteli, hogy azokban az intézményekben, hivatalokban is racionálisabban gazdálkodjanak, takarékoskodjanak, amelyeket állami költségvetésből tartanak fenn, s a nyereségérdekeltség nem kényszeríti ki aartalékok hasznosítását. Ezért tűzte csütörtökön ismételten napirendre a Minisztertanács a költségvetési szervek gazdálkodásának kérdését, s szabta meg az ésszerűsítéseket, a takarékosságot szolgáló feladataikat. A korábbi kormányintézkedések nyomán már megszüntettek sok fölösleges vagy nélkülözhető kiadást, reprezentációt; a költségvetési szervek működésére fordított összegek gyors ütemű növekedése 1979 óta lassult. A leghatékonyabbnak a nehéz gazdasági helyzetből fakadó intézkedés bizonyult, amely szűk korlátok közé szorította a költségvetési szerveknek juttatott összegek évi növekedésének ütemét. Eszközeikkel körültekintően kell gazdálkodniuk, hogy a takarékosság semmiképpen se sértse, sőt, a jobb gazdálkodás segítse a kormányzat szociálpolitikájának érvényesülését. Az alapvető egészségügyi, oktatási és szociális ellátás színvonalának a megőrzését, sőt, a lehetőség szerint javítását. Vagyis, nem takarékoskodhatnak a társadalombiztosításra, egyebek között a nyugdíjra, táppénzre, családi pótlékra, betegellátásra, az alsófokú oktatásra, a gyermekintézményekre, az egészséges ivóvízellátás fejlesztésére és hasonlókra szánt összegekkel. Ugyanakkor szinte valamennyi intézménynél számtalan lehetőség kínálkozik ésszerűsítésekre, az apróbb megtakarításoktól sokmilliós beruházások helyettesítéséig, az ügyintézés egyszerűsítésétől egész intézménycsoportok közös ügyintézésének, gazdálkodásának megszervezéséig, s lehetőség van olyan szolgáltatások bevezetésére vagy bővítésére is, amelyek a költségvetési intézmények bevételeit növelhetik. Az ügy érdekében mindenképpen sokat tehetnek a minisztériumok és a tanácsok az ösztönzés és az ellenőrzés egyidejű fokozásával. Szigorúan ragaszkodjanak az éves tervekben megszokott követelményekhez, s egyben a lehetőségekhez is, ne vállaljanak terven felüli kötelezettségeket. Csak olyan fejlesztéseket támogassanak, ahol az új létesítmény fenntartását is biztosítva látják, vagyis döntéseiknél hosszú távon gondolkodjanak. A felújításnak mindig biztosítsanak elsőbbséget az új beruházásokkal szemben, támogassanak minden olyan kezdeményezést, amely hasznosan növeli a költségvetési intézmény érdekeltségét a jobb munkában, s a bevétel fokozásában. Gondoskodjanak arról, hogy többletbevételük jelentős részét maguk az intézmények használhassák fel. Minél több pénz maradjon ott, ahol azt megtakarítják vagy többletbevételből tesznek rá szert. Sok tapasztalat bizonyítja, hogy a lakosság szívesen vesz részt városának, községének szépítésében, korszerűsítésében, az infrastruktúra kiépítésében. Helyesen teszik a tanácsok, ha a lakosságnak ezt a törekvését támogatják, sőt, ösztönzik. Az egyébként azonos adottságú települések közül ott épüljön ki gyorsabban a közműhálózat, ott legyen gyorsabb a fejlődés, ahol a lakosság is többet tesz az ügy érdekében. S az intézmények közül is azok jussanak nagyobb gazdasági előnyökhöz, ahol ezért a legtöbbet teszik. A Minisztertanács határozata minden területen az öntevékenység fokozását, a saját tartalékok feltárását szorgalmazza. A kormány fölkérte a politikai, társadalmi és érdekképviseleti szerveket, hogy e törekvéseket támogassák és saját hatáskörükben is érvényesítsék. (MTI)